Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-16 / 64. szám

Nemcsak a béren múlik Vámd^rmcídarak, letelepedőben Csillapul a vándormadarak vonulása a gyártól gyárig, munkahelytől munkahelyig vezető utak szövevénye mar nem annyira kusza, mint ko­rábban. Emlékezzünk csak, micsoda ribillió kísérte csa­pataikat! Csábítások és ígér­getések, kápráztató jövedel­mek emlegetése, szövetkezeti kisegítő üzemek kárhoztatá- sa, szigorú adminisztratív in­tézkedések követelése... S kiderült, nem okvetlen a til­tás puskája a legjobb esz­köz a szárnyrakapás ellen, hanem az intézkedéseket, ösztönzéseket egyaránt ma­gába foglaló átgondoltság. A kereskedelemben: minden második Két esztendeje, 1972-ben az ipar minden száz foglal­koztatottja közül átlagosan 34 fő lépett ki munkahelyé­ről. Tavaly hárommal keve­sebb. Persze, tegyük rögtön hozzá, e tekintélyesnek tűnő arány csalóka. Hiszen benne foglaltatik a gyermekgondo­zási segélyt igénybe vevő mama éppúgy, mint a kato­nai szolgálatra bevonuló ifjú vagy a nyugdíjazását kérő dolgozó. S azok szintén, akik néDgazdasági szempontból helyeselhetően változtattak munkahelyet, azaz például egy dinamikusan fejlődő iparágba mentek át. Ám mi­vel az említettek tábora év­ről évre lényegében azonos létszámú, a csökkenés min­denekelőtt a nem szívesen látott vándormadarak körét érintette. Aminek örülni le­het. S tanulságait számon tartani még inkább szüksé­ges. Hiba lenne ugyanis a szem­revételezést befejezni az ipar terepével. Ott megritkultak a vándormadarak seregei, de meghökkentően nagy csapa­tok kelnek szárnyra egyéb területeken. Például a keres­kedelemben, ahol tavaly 100 emberből átlagosan 50 kérte a munkakönyvét! Azaz min­den második dolgozó. Idén már a kereskedelemben is csökkentik a munkaidőt, ez remélhetően enyhít a gondo­kon. Ám sem itt, sem a nép­gazdaság más ágazataiban egyetlen intézkedésre ha­gyatkozni nem szabad, nem lehet. Szükségesek a köz­ponti, kormányzati döntések is, de a vállalati tevékeny­ség erőteljes megjavítása legalább ennyire elengedhe­tetlen. A munkakörülmények Ideje eloszlatni azt a mí­toszt, mely a munkahely-vál­toztatások többségét a bér­rel indokolja. Amint azt egy közelmúltban végzett széles körű elemzés igazolta, pusz­tán a kilépők egyharmada jelölte meg elhatározása oka­ként a kevés pénzt. A töb­biek a nehéz munkakörül­ményekre, a kedvezőtlen rrfunkahelyi légkörre, a go­romba vagy közönyös bánás­módra hivatkoztak. S olyas­mikre is, mint a vállalati szociális létesítmények el­avultsága, az üzemi gyer­mekintézmények hiánya, a rossz közlekedés. S ami kü­lönösen figyelemreméltó: a korábbiaktól eltérően egyre többen vannak azok, akik a szervezetlenségre, a folya­matos munka akadozására mutattak rá érvként. Nagyon is indokolt a kérdés: ezek a kilépők vándormadarak len­nének? Vagy sokkal inkább olyan emberek, akik szeret­nének tisztességgel dolgozni, ha kell, hajtani is a nagyobb pénzért, de ehhez az adott munkahelyen nem látják biztosítottnak a feltételeket? Jót tett az ügyeskedők, a munkaerő-keresletet kihasz­nálók, a munkaundorban szenvedők hosszúra nőtt szárnyainak nyesegetésében a központi és helyi intézke­dések sorozata. így egyeljek között bizonyos területek bérezési lehetőségeinek kor­látok közé szorítása, az álla­mi iparban végrehajtott bér­emelés, a vállalatok egy ré­szének azon elhatározása, hogy tarka munkakönyvvel nem veszik fel a jelentke­zőt, nem adnak több bért, mint amennyi az előző he­lyén volt az illetőnek, s ha­sonlók. öreg hiba lenne ugyanakkor azt gondolni,, hogy a tennivalók sora ez­zel véget ért. A munkaerő­gazdálkodás nem egyszeri akció, hanem folyamatos te­endő. Tehát föltételezi a fi­gyelem, a törődés folyama­tosságát, az állandó készült­séget, a vállalati munkaerő- mozgás rendszeres elemzését, az új jelenségek és okok fel­tárását. S persze, az időben történő cselekvést. MÉSZÁROS OTTÓ Pályázat a Icveqőti$ztasá*r védelmére 1974. február 1-én jelent meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1/1974. sz. közlemé­nye a támogatásban részesülő levegőtisztaság-védelmi beruházá­sok köréről, valamint a pályá­zatok benyújtásának módjáról és tartalmáról. A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztálya tájékoztatja az ipari és építőipari ágazatba tartozó vál­lalati gazdálkodó szerveket és szövetkezeteket, hogy a megyei tanács 1972-ben meghirdetett — levegőtisztaság védelmi beruhá­zások támogatására vonatkozó — pályázata továbbra is érvényben van, s annak formai cs tartalmi követelményei megegyeznek az ÉVM fenti közleményében fog­laltakkal. Kínálat és árak Holnap autóyásár lesz statisztikai adatot minden bizonnyal túlszárnyaljuk 1974-ben. A gazdaság tájé­koztatása szerint eddig máris egymilliós kárt okoztak az erdőtüzek! S ez csak a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kára. Nincsenek benne a tsz- ek, az állami gazdaságok, a magánerdők kárai. Vagy pél­dául; az Ózd környéki erdők zöme a szomszédos megye erdőgazdaságának kezelésé­ben áll... Általános tapasztalat, hogy a kárestek zömét a szabad­ban való tüzelés, a dohány­zás, a felelőtlen és gon­datlan magatartás okozza. Ezért tiltotta meg átmenetileg — még a kijelölt tűzrakó- heiyeken is — az erdőben való tűzgyújtást a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium. Tilos az erdő kö­zelében a gaz, a gyom, és a hulladék égetése is. Hazánk fában szegény or­szág. A népgazdaság szük­ségleteit csak jelentős beho­zatallal tudjuk kielégíteni. A kár így többszörös. S ta­lán kevesen tudják azt is, hogy országunk élőfaállo­mányának egyhetede me­gyénkben van. Ennek a va­gyonnak a megőrzése mind- annyiunk kötelessége. Ami­kor a hétvégeken kimegyünk a hegyekbe, s rágyújtunk vagy titokban szalonnát sü­tünk (mert ilyen esetek is előfordulnak), gondoljunk ar­ra, hogy milliós károkat okozhatunk. A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság felhívja a kirándulók, a turisták fi­Holnap délelőtt ismét az ország 18 városában szemlé­lődhetnek az érdeklődők az eladásra szánt használt au­tók között. Az elmúlt vasár­nap a télies idő csak a ve­vőket riasztotta el a miskol­ci autóbörzéről, az eladókat nem. Annak ellenére, hogy délelőtt még havazott is, 10 óra körül ismét mintegy másfélszáz autótulajdonos kínálta eladásra gépjármű­vét. Az árak most is rendkí­vül változóak voltak. Az ismét szép számmal felvonult Moszkvics 403-asok közül a legolcsóbb ára — 16 ezer forint — egy CM-es ,.példánynak volt”, de lát­tunk hasonlót 30 ezerért is. Viszonylag szilárd árfolyam alakult ki a Skoda 1000 MB-k között. CP-s rendszámmal 38 ezerért, CR-rel 39 ezerért kínálták őket. Egy IS-s S 100-ért viszont 59 ezer forin­tot kért gazdája. A vásár kisebbfajta szenzációja volt egy mindössze 11700 kilomé­tert futott sárga Skoda 110 R-kupé, amiért 70 ezer fo­rintot kértek. Sokan nem hitték el, hogy tökéletesen jó állapotban volna ... Később aztán egy másik érdeklődő már 90 ezer forintos árról hallott gazdájától. Ügy tűnik, változatlan az érdeklődés Miskolcon is a kétütemű kocsik iránt. Leg­alábbis ezt tükrözték az el­múlt vasárnapi árak. Egy 32 ezer kilométert futott CM-es Trabantért 32 ezer, egy még garanciális (8364 km) másik Trabantért viszont 54 ezer forintot kellett volna fizetni. Az egyik 36 ezer kilométert teljesített IG-s Wartburgot 69 ezer forintra tartotta el­adója. Csak érdekességkép­pen említjük meg azt a már cserélt motorral is 102 ezer kilométert futott Fiat 2300- ast, amelyet 70 ezerért kí­náltak. Egy hete néhány más vá­ros autóbörzéjének összeha­sonlító árait is közöltük. Nézzünk most néhány példát a Merkur használtautó-tele­peiről az Autó-Motor közlé­se alapján. Budapesten egy 1971-es évjáratú, 60 százalékos mű­szaki állapotban levő Zsiguli ára 57 ezer forint. Szombat­helyen ugyanilyen, de 70 százalékos műszaki állapotú „társa” 66 ezerbe került. A 40 százalékos 7—8 éves Tra­bant 601-esek ára 20—30 ezer forint között mozog. Székesfehérvárott egy 1966- os, 70 százalékos műszaki állapotú Trabantért 32 ezer forintot kér a Merkur. Ér­dekesség, hogy amíg a sza­badpiacokon fehér hollónak számít a Polski Fiat, a Mer- kur-telepeken bőven van; Áruk — az évjárattól és a műszaki állapottól függően — 29 ezer és 87 ezer forint között mozog. Holnapra a meteorológia viszonylag jó időt jósol Mis­kolcra, így népesnek ígérke­zik az autópiac. Ny. I. A DH telexszolgálata jelenti; Eled a Balaton A korai tavasz, a kellemes, száraz időjárás kedvez a bala­toni felkészülésnek. Siófokon és Balatonfüreden kijavítva, indulásra készen állnak a ha­jók, a Balaton körül min­denütt csinosítják a kempin­geket, a vállalati és a SZOT- üdülőket. Telexen érdeklőd­tünk Mészáros Istvánnál, a SIOTOUR sajtófőnökénél, ho­gyan k szültek fel az idei sze­zonra. — Azoknak a szálláshelyek­nek száma, amiket a SIO­TOUR biztosíthat a Balaton déli partján, naponta 35 ezer­re tehető. Ebből 14 072 ven­déget a kempingek fogadhat­nak. — Mikor kezdődik az idei szezon? — Ha kedvező lesz a nyár­elő, akkor már májustól több kempinget is megnyi­tunk. A fűthető motelszobá­kat jelenleg is sokan kere­sik. Részben azért, mert az áraink ilyenkor kedvezmé­nyesek — diákok számára 30 forintba kerül egy nap —, másrészt pedig ezek mind az M—7-es út mellett vannak. — Milyen kulturális program várja a balatoni üdülőket az idén? — Hangversenyek, tánc- —zenekari programok lesznek Balatonföldváron az üdülő­helyi klubokban. Ide várjuk a nyárra a kedvelt Ex Anti­quis együttest is. Júniustól minden hétfőn fellép a Ba­laton táncegyüttes, július­ban pedig 22-től 28-ig színes népművészeti hetet rende­zünk együttesek és szólis­ták részére. Újdonság a fol­klórprogramban, hogy a Ba­laton szerelmesei megismer­kedhetnek a tó környékének néprajzi, kincseivel, túrákat szervezünk számunkra a hí­res Buzsákra is. Az idei nyá­ron már minden kemping­ben lesznek evezős csónakok, Siófokon és Balatonszemesen pedig a vizisízők, vitorlázók, és horgászok számíthatnak a SIOTOUR szolgáltatásaira. Siófokról minden második nap sétavitorlás indul a ta­von. Autóbusszal járhatják körül a Balatont azok. akik nem akarják egyhelyben (öl­teni az üdülésre szánt 10—12 napot. Tihanyba jachtkirán­dulásokat szervezünk. A kül­földiek nagyon kedvelik a siófoki Huneária szálló elöl Budapestre induló autóbusz- utakat. Ezekben a napokban Balatonszemesen folvtatiák a part menti f eltöltéseket, ahová újabb bungalow-kat állítanak fel az idei nvárra. N. J. Expressz, ajánlva... A toll még kissé sután áll Ferenczi Éva kezében, de Évi a postán egy roppan­tul fontos levelet írt. — Hány éves vagy? — Már négy ... — Kinek írsz? — Anyunak ... — Anyu hol van? — Tetszik tudni, 6 elszaladt a „gólya­boltba”. — És mit írsz anyu­nak? — Kistestvért írok... — Nincs kistestvé­red? — Egy kicsit van ... A nagymama moso­lyog. Évinek „csak” unokatestvére van. — Lesz-e a levél­nek foganatja? — a nagymama most már nevet, hiszen gyö­nyörű lenne, ha ... Nem zavartuk to­vább e roppantul fon­tos levelet író Évát. örök gyereket és örök Évát. A levelét vi­szont expressz, ajánl­va elküldeném sok­sok egyszem gyerme­ket nevelő édesanyá­nak. (bartha) (Agotha Tibor felvétele) Mindenütt tilos a tűzrakás! A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság területén i973-ban 1,6 millió forint ér­tékű erdő pusztult el. A szá­raz, csapadékmentes tavaszi időjárás miatt ezt a szomorú gyeimét, hogy tartsák be a MÉM tűzrakási tilalmi ren­delkezéseit! Vigyázzunk az eldobott gyufaszálakkal, s ne dobjunk el az erdőben pa­rázsló cigarettavégeket! Ezer férfi, 1029 nő A nők átlagéletkora maga­sabb, mint a férfiaké, ezért hazánkban és Borsodban is több a nő, mint a férfi. A két nem közötti eltolódás fokozatosan alakult ki és megyénkben 10—15 évvel ez­előtt 1000 férfire 1052 nő ju­tott. Tíz év alatt javult a helyzet: Borsodban ezer fér­fire 1029 nő jut az országos 1063-mal szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents