Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-14 / 62. szám
\cm lesz méo korán? Megrendeltéit alio Étlapját Az utóbbi hetekben felgyorsultok a tapolcai Júnó-szálló építési munkálatai — erre a megállapításra jutottunk Szabados Miklóssal, a Hungar- hotels Vállalat miskolci vezetőjével tegnap, amikor a hét esztendővel ezelőtt elkezdett beruházásnál jártunk. Arra a kérdésre, hogy az első vendégek mikor léphetik át a megye leendő legnagyobb szállodájának kapuját, még senki sem tud választ adni. Az viszont tény, hogy a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat több mint kétszáz munkása dolgozik itt megfeszített ütemben. Ami idáig elkészült — mint fotó- riporterünk felvételei is bizonyítják —, valóban impozáns és szép. Az állványokon, cementhalmokon átlépkedő látogató most már könnyen maga elé képzelheti a korszerű szállót. Befejeződtek a merész ívű kocsifelhajtók zsaluzási munkálatai, az emeleti parkolóhelyek is megkapták végleges formájukat. A 108 fürdőszobás szoba belső munkálatai is jól haladnak. Szerelők dolgoznak már a liftaknában, rövidesen működőképes lesz a két lift. A Hungarhotels miskolci raktáraiba pedig már sorra érkeznek a berendezések. Mi is lesz egy-egy vendégszobában? Kényelmes ágyak mindenekelőtt, beépített szekrény, fotelgarnitúra, teaasztal. íróasztal, puffok, rádió, televízió és telefon. Most már talán nem túlzott merészség ezekről beszélni, hiszen a beruházó és a kivitelező is optimista. Azt remélik, hogy az ősszel Miskolcon megrendezésre kerülő AlCS-film- kongresszus résztvevőinek már a Júnó adhat otthont. A BÁÉV vezérigazgatójának előjegyzési naplójában gyakran szerepel a Júnó neve. Sűrűsödnek az építkezést gyorsító egyeztető megbeszélések, a felmerülő nehézségeket azonnal megtárgyalják az illetékesekkel, hogy az építők valóban teljes erővel dolgozhassanak. Molnár István, a Júnó igazgatója már megrendelte az étlap formanyomtatványait ... (erdős) KISZ-alapszervezet a Sajlóházban A Borsod megyei Lapkiadó Vállalat és a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának fiataljai KISZ-alapszervezetbe tömörültek. A tegnapi alakuló ülésen részt vettek a vállalat párt- és gazdasági vezetői, valamint Teszáro- vics Miklós, a KISZ Miskolc városi Bizottságának titkára is. íven!e 70 lannlé végez A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat miskolci üzemegysége nagy gondot fordít a szakemberképzésre. Hosz- szú évek óta 70—80 fiatal szerez képesítést gáz- és vízvezetékszerelő szakmában. A * fiatalok a vállalatnál rövid J Idő alatt figyelemre méltó gyaKorlatra tesznek szert. I Borsod már nőm olyan vonzó Havonta vagy kéthavonta? A miskolci gázszámla a fővárosban készül Korábban járt a számlákkal a gázdíj-beszedő. Ez a módszer azonban hosszadalmas, nehézkes volt a számlakészítők számára. Az egyes tételeket ugyanis kis-, illetve közepes kapacitású gépeken számították ki. Miután a fogyasztók száma rövid idő alatt jelentősen megnőtt, a régi módszerrel szakítani kellett. Ügy döntöttek, a TI- GAZ-nál, hogy a számlákat korszerű gépeken készíttetik el. Budapesten, a Fővárosi Közüzemi Díjbeszedő Vállalatnál a 35 ezer számla kiszámítása mindössze 14—16 órát vesz igénybe. A kéthavonkénti díjbeszedés viszont nem minden fogyasztónak tetszik. Különösen azoknak nem. akik gáz- gal fűtenek és bizony a kéthavi számla ezer forintnál is magasabb. A jelenlegi elszámolási rendszeren segítene egy miskolci díjbeszedő iroda létrehozása. Ilyen pedig csak Budapesten van, ahol egyébként maradéktalanul elegvt tesz rendeltetésének. A TIGÁZ miskolci üzemegységétől, tekintettel a lakók érdekeire, a téli hónapokban havonként érkezik majd a számla. Ebbe az időszakba tartozik majd az év utolsó két hónapja és a következő esztendő első négy hónapja. Katona Zoltán, a TIGÁZ miskolci üzemegységének igazgatója elmondta, hogy az új módszer bevezetése után a díjbeszedők is okai voltak annak, hogy megnőtt a reklamációk száma. Előfordult, hogy csak a házfelügyelőig jutottak el, a leolvasás helyett átlagértéket vettek. Olykor az uvariasság is hiányzott. — Ajánlatos — mondta az igazgató —, hogy a gázfogyasztók hetenként vagy legalább havonta egyszer maguk is olva' sák le az órát. így aztán nem éri meglepetés őket a díjbeszedéskor. A további zökkenőmentes számlázásokhoz a fogyasztók és a díjbeszedők megértőbb kapcsolatára van szükség. Fontos az is, hogy a lakók ne a díjbeszedőknél reklamáljanak, hanem írásban juttassák el észrevételüket, kérésüket az üzemegységhez, ahol minden reklamációt alaposan kivizsgálnák. Főzésre, vízmelegítésre a gázenergia a legolcsóbb. A fűtésnél is csak akkor mutatkoznak lényeges eltérések, ha valaki nem elégszik meg a 21 fokos szobahőmérséklettel. A 3—4 többletfokhoz rengeteg energia kell. Arról, hogy a jövőben hogyan alakul a gázszámlált rendezése. Katona Zoltán a következőket mondta: — Jelenleg 30 vagy 60 nappal korábban leolvasott óraállás után fizet a fogyasztó. Ez nekik sem, nekünk sem előnyös, hiszen a késedelmi idő nagy. A jövőben bevezetjük a helyszíni számlaadást. Ez azonban több éves előkészítést, gépesítést igényel. A minimális méretű számlázógéppel a fogyasztó előtt — mint a boltban — készül el a számla. Addig is nagy segítséget jelent a TI- GÁZ-nak és a lakosságnak is az OTP-számla nyitása. Ha ugyan időközben nem születik meg egy önálló díjbeszedő hivatal Miskolcon is! NAGY JÓZSEF kedelmi dolgozók rövidített munkahetének bevezetése azt jelenti, hogy — az ellátás színvonalának változatlansá gát feltételezve — öt-hateza új dolgozóra lesz szükség. A statisztikusok azt is kiszámították, hogy az egészségügyi dolgozók tervezett munkaidő-csökkentéséinek bevezetéséhez, legalább hatezer új ember kell, noha pillanatnyilag körülbelül hatezer egészségügyi állás betöltetlen. Nem véletlenül vált a jövőprognózisok sarkalatos kérdésévé: hányán leszünk, hányán dolgozunk húsz, vagy harminc év múlva’ Hsak egymás rí vására A megye településhálózat- fejlesztési terve 1985-re 860 —880 ezer, kétezerre 930—960 ezer lakossal számol. A jelenlegi. népesség száma 781 ezer. A természetes szaporodás mostani színvonalániak fennmaradása esetén tízhúszezres bevándorlással számol a terv. A prognóziskészítők optimisták voltak (a terv 1971-ben készült), hiszen Borsod vonzereje csökken. Példa erre, hogy tavaly a megyéből 3 300-zal többen költöztek el, mint ahányan beköltöztek. Az elvándorlás következtében a foglalkoztatható népesség szám a ismét csökkent, s ez főleg a nehéz fizikai munkát igénylő munkakörökben fokozta az utánpótlási gondokat. A jó évet záró miskolci ipar elmúlt évi mérlegének megvonásakor mondotta a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, hogy a megyeszékhelyen teljességgel kimerültek a termelésbővítés extenzív forrásai. Létszám- bővítéssel gyakoriatiiag egyetlen üzem sem számolhat, s csak valamelyik másik gyár vagy vállalat rovására vehet fel újabb munkaerőt. I ermetékenvbé«-DÖvelés, kényszerből Tény. hogy a miskolci üzemek. vállalatok foglalkoztatottjainak száma 0,3 százalékkal emelkedett csak. Fz pedig azt jelenti, hogy a termelésbővülés forrása csaknem kizárólag a munkatermelékenység növekedése volt. Jó érzés ezt leírni, még akkor is, ha tudjuk, hogy a termelékenység fokozásara a vállalatok kényszerítve voltak. Több ember nélkül kellett többet produkálni. Az elmúlt esztendő ennek a tervidőszaknak a legjobb éve volt, mert nemcsak a termelésnövekedés haladta meg a korábbit, hanem a nyereség és a hatékonyság emelkedése is. Sohasem termeltünk ilyen gazdaságosan, így éppen ezek a szükségből, gazdasági-népességi kényszerből született eredmények jogosítanak fel bennünket arra a reményre, hogy az ezredforduló táján is győzzük majd ésszel, erővel és munkáskézzel. (brackó) A mézeskalács huszár ohsiíja A mézeskalács huszár rövidesen megkap- ja az obsitját. és ezután majd egy csendes polcon meséli hőstetteit a pirosítós képű babáknak, akik időnként belesandítanak a szívek közepébe ragasztott tükörbe. Az érzelmes indítást remélem megbocsátja az olvaso, hiszen nem csupán a bábokat búcsúztatom most, hanem a készítőjüket is. Tegnap hallottam egy tanácskozáson, hogy több más mellett, ettől a szakmától is elköszönhetünk rövidesen. Legalábbis itt Miskolcon. Csak az nem sajnálja, aki gyerekkorában sohasem majszolta a mézesbábos kissé festékízű, de illatos, ropogos portékáját. Vele együtt búcsúztathatjuk nem sok idő múltán a késes, vésnök, aranyozó, kötél- verő és a kosárfonó mesterség utolsó képviselőit. Megöregedtek és nincs utánpótlás. Nincs, mert tulajdonképpen nem is kell. Hányán és milyen alkalomból vásárolunk manapság kenderkötelet (még az öngyilkosok is korszerűbb eszközökhöz folyamodnak), hányunk zsebében lapul agancsnyelű, kattanó rugójú bicsak és mi szükség van erty mai háztartásban füleskosárra? A piac kíméletlen törvényei kondították meg a lélekharangot e szakmák fölött. Az árut el kell adni, s ha egyszer nincs rá vevő, akkor befejeztetett. A mester-utcák földhöz lapuló házikóit egymás után söprik el a dózerek, hogy helyet csináljanak egy új városrésznek. Az épületeknél több emberöltővel hamarabb adták át helyüket az utánuk jött generációknak azok a régi mesterek, akikről a nevét kapta például a Csizmadia utca. Csizma ugyan van. de a manapság e néven ismert lakkos, fűzős, magas sarkú női lábbelik, igen távoli rokonai azoknak a csizmáknak, melyek annak idején az ő kezük alól kikerültek. Minden bizonnyal letagadnák a famíliát, ha beszélni tudnának. A miskolci kézművesek híre országra szólt. Aki az utcaneveknek nem hisz, az higgyen a múzeumban, levéltárakban őrzött céhleveleknek. No meg a kultúrhistóriának, amely — ki ne tudná? — arról is beszél, hogy Dérynéék kezdetben a csizmadiák színjében ragadtatták tapsra a miskolci közönséget. Kihalnak a régi mesterségek, vagy megszűnik eredeti, kézműves jellegük. Kar lenne. ha nyomtalanul vesznének el az idők homályában, hiszen a város ipartörténete ezekkel kezdődött. Félő, hogy gyermekeink, unokáink képzelete — kapaszkodók híján — nem tudja életre kelteni a számunkra még megfogható, valóságként létezed áruk formáját, ízét. Nem tudják elképzelni, hogyan hajlította, fonta csinos kosárkává a sárga bőrű fűzfavesszőket a mester, alacsony székén kucorogva, hogyan sodródott a kenderkötél, s milyen naiv bája van a fából készült mé- zeskalácsformáknak. Egyszer már leírtam fentebb: ipartörténet. Ápolásához kevés a nosztalgia. Elkelne városunkban egy ipartörténeti múzeum. Töltse ott megszolgált obsitos éveit a mézeskalács huszár! BÉKÉS DEZSŐ A tegnapi álláshirdetések szerint a borsodi üzemek keresnek: gyors- és gépírónő;, értékkönyvelőt, vegyipari szakmunkást, Diesel-mozdony vi 11 amossági szerel ő , lakatost, vontatóvezetőt, takarítónőt, továbbá felsőfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező dolgozót, közgazdasági technikumi végzettségű raktámokot stb. A hirdetések ismeretében két következtetés rögtön adódik. Egyrészt sok a betöltetlen állás, másrészt alig-alig keresnek szakképzetlen munkaerőt. Ez utóbbi persze nem jelenti azt. mintha az üzemek nem tudná», ak több segédmunkást. anyagmozgatót foglalkoztatni ... Tudnának, illetve szeretnének, de nincs jelentkező, így a toborzásukra fordított összeg eleve kidobott pénz. Kevés tér fi, sok nő A munkaügyi miniszter, amikor néhány hónappal ezelőtt Miskolcon járt. a borsodi munkaerőhelyzetet élesnek nevezte. Azaz: a megye mintegy tízezer férfidolgozóval kevesebbet tud kiállítani a szükségesnél, ugyanakkor tízezer falusi asszony keze dologtalan. Továbbá: a rendelkezésre álló munkaerő minőségi összetétele sem olyan, amely megfelel gyorsan korszerűsödő iparunknak. Az összképhez tartoznak azok a közeljövőben várható módosító hatások is. amelyek a rövidített munkaidő szükségszerű velejárói. A keresREFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Hidrológiai Társaságban a vízszennyezés okozta társadalmi, gazdasági károk meghatározásának lehetséges módjairól előadás hangzik el. 4c Egerben felolvasó ülést tart a Gárdonyi Géza Társaság. 4c Kisterenyén a megyei tanács elnökhelyettese száz 18 éves fiatalt köszönt. 4c Mogyoródon (Pest megye) a község határában lezajlott történelmi nevezetességű csata 900. évfordulóján ünnepséget rendeznek. 4c Szegeden ifjúsági könyvtár nyílik. 4c Szombathelyen megrendezik a fásítási hónap országos megnyitó ünnepségét. 4c Veszprémben megnyitják a ..Három tavasz” könyvkiállítást. Boschról A Nehézipari Műszaki Egyetem E/I-es klubjában ma este 19 órakor tartják meg a németalföldi festészet nagyjairól szóló képzőművészeti előadássorozat második részét. IX'. Végvári Lajos művészettörténész előadásának témája Hyeronimus Bosch festészete. (Kerényi felv.) Előadás őzziik-e munkáskézzel?
