Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-13 / 61. szám

A városok ellátásában eCTv- re nagyobb szerepük lesz a különböző mezőgazdasági társulásoknak. E forma elő­nye, hogy naay feladatokra képes egyesíteni a kisebb gazdaságok szétszórt erejét. Háziasszonyoknak kelle­mes lehet hát a hír: 1974-ben a szirmai Ű'j Élet és a göröm- bölyi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet részvéte­lével zöldségtermelői társu­lás alakult. Már az idén 80 vasonnal — Még a kezdet kezdetén vagyunk — mondotta Harsá­nyt József, az Üj Élet Terme­lőszövetkezet elnöke. Erről a lehetőségről régen beszélge­tünk. A nagyváros közelsége sürgette a zöldségtermesztés fejlesztését, de ehhez nagy beruházások kellettek. Nem bírtuk volna egyedül. Hitelt akartunk kérni, de máskép­pen lett... A termelőszövetkezetek ■iervezgetését sürgette a párt- bizottság és sürgette a tanács is, de nemcsak a tervezésben segítettek. Ma már jó érzéssel, mosolyogva meséli az elnök: — Megmondták, hogy nincs hitel. Elkeseredtem, de azt is mondták, hogy meg­próbálnak másképpen segíte­ni. No, gondoltam, ez a más­képpen még nagyobb segít­ség is lehet. Az már nem hi­tel, az már támogatás... Így lett. Mondják: gazda szeme hiz­lalja a jószágot. E terveknek sok jó gazdája volt. — Nem adtak hitelt, de kaptunk a tanácstól majd öt­millió forint támogatást. Ez az állami segítséggel együtt hét-nyolc millió forintos be­ruházást tesz lehetővé. Bele- kezdtünk... Valami tehát most születik a város szélén, valami, ami­A hajtatóházban mondják: ugyanilyen palántákat lát jövő januárban... nek majd a háziasszony örül. Harsány! Józseffel és Mon­dok Dezsővel, a kertészeti üzemág vezetőjével bejártuk a kertészetet. — Idén még elkéstünk. Van egy 900 négyzetméteres hajtatóházunk, itt most pa­lántát nevelünk. Március kö­zepe van. amit most lát, azt jövőre januárban láthatja majd. Olajkazánokat vettünk, az év végéig véglegesen meg­oldjuk a hajtatóház és az új, most épülő, 10 000 négyzet- méteres fóliasátor fűtését. Ehhez még van 1500 négy­zetméternyi holland ágyunk és 50 hektár szabadföldi ker­tészetünk. — Mit jelent ez a város­nak? — Már az idén legalább nyolcvan vagon zöldséget. Jövőre 130 vagont... Méff két árudát terveznek A társulás igen szolid, mintegy háromezer forintos nyereséggel számol csak, de munkásszállót épít, hogy a Ellenőrzés kétezer lakásban Ismét apadnak a források Keddre virradó éjszaka a Bajcsy-Zsilinszky utca 1—3. szám előtt eltört egy 300 milliméter étmérőjű vizveze- tékcsö. Emiatt a vízszolgál­tatást az utca egyik szaka­szán kikapcsolták. A szere­lők reggel 7 órától 3 óráig dolgoztak a hibás vezeték kijavításán. A Bajcsy-Zsilinszky utcai lakók közül többen arra gon- doltaktegnap délelőtt, hogy ismét visszatért a vízhiány. Kétségtelen, hogy a február végi esőzés óta megint hu­zamosabban nélkülözi az or­szág északi része a csapadé­kot. Ez egyben azt jelenti, hogy például a Szinva-forrás hozama több ezer köbméter­rel visszaesett: a korábbi 18 —20 ezerről 12 ezer köbmé­terre. Kiadós csapadék után a taoolcai kutak „csúcsho­zama” is csaknem kétszerese szokott lenni a mostaninak. Jelenleg ugyanis csak 29 ezer köbméter vizet adnak. A vízművek igazgatója, dr. Konczwald Barna elmondta hogy naponta 70 ' ezer köb­méter ivóvíz kerül a városi hálózatba és ez alig több, annál, amennyivel az igé­nyeket fedezni lehet. A ta­valy november 15-én életbe lépett elsőfokú vízkorláto­zást a mai napig sem oldot­ták fel. Továbbra is tilos a kocsi- mosás, a veteményes-, vagy virágoskertek locsolása. Az utolsó nagyobb esőzés után Miskolc napi 4 ezer köbmé­ter vizet kért az Észak-ma- gyiarországi regionális víz­műtől, Sajóecsegről. Azóta ezt a mennyiséget 7 ezer köbméterre kellett felemelni. A miskolci vízművek ügye­letesei rendszeresen ellenőr­zik a lakóházak vízvezeték- szerelvényeit. Egy hónap alatt kétezer otthonban jár­tak és a tapasztalatok meg­lehetősen lehangolóak: a csapok, öblítőrendszerek, mosdók felszereléseinek fele igen rossz állapotban van. A vízművek rendszerint fel­szólítja a lakókat e csapok megjavítására és az utóel­lenőrzések alkalmával, leg­többször azt állapítják meg, hogy elég sokan figyelmen kívül hagyják a korlátozás előírásait. Kedvezőek a ta­pasztalatok viszont a lakás­szövetkezeti otthonokban. A hibás vezetéki berendezések havonta több ezer köbméter drága ivóvizet pazarolnak el. N. 3. város közelsége miatt éle- zetten nehéz munkaerőgon­dokat megoldja, tárgyal a megyei tanács illetékes osz­tályával. hogy később se le­gyen híján a szakemberek­nek. Közben anyagi tartalé­kot képez a szakmunkásne- veléshez. — Nyolc árudánk van a városban. Még kettőt terve­zünk ... Járjuk a kertészetet. A pa­lánták olyanok, amilyenek a jövő januári palánták lesz­nek- A húszéves Gál Mária, aki most közepes hónapban, 1800 forintot keres, akkor biztosan többet visz majd ha­za. És Kunder Józsefnével is találkozunk majd jövőre, akit éppen ezen a napon, kis­gyerekes anyaként a kerté­szet közelsége és a viszonylag jó kereset csábította ide. — Jövőre jöjjenek — biz­tattak, ahol csak jártunk. — Akkor már lesz mit mutatni... Szeretnők hinni, hogy jö­vőre már a háziasszonyok is dicsérni fogják a társulás kertészeteit, hiszen ezzel ka­matoznak a támogatásra adott milliók. B. G. ADH várospolitikai fóruma: Ha elromlik a vízcsap Válogat a mester Helyiipari szolgáltatások Miskolcon körülbelül 18 ezer embert foglalkoztat a helyi­ipar, mely alatt a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek ér­tendők. Igaz, hogy a termelésből mindössze 10 százalékkal részesedik a helyiipar, ám a munkások száma és még inkább az a tény, hogy igen fontos szerepet játszanak a lakosság el­látásában — úgy is mint árutermelők és úgy is mint szol­gáltatók — magyarázza, miért fontos tényezői a várospoliti­kának. A városi pártbizottság várospolitikai osztályának munkabizottsága tegnapi ülésén a helyiipar tevékenységével, helyzetével foglalkozott. A helyiipar termelésének körülbelül egyharrr.adát te­szik ki a szolgáltatások (la­kossági és közületi szolgálta­tások együtt). A munkabi­zottsági ülés vitájában mégis elsősorban . ezzel a 30 száza­lékkal, pontosabban a lakos­ság szolgáltatással való ellá­tottságával foglalkoztak a legtöbbet. Drótos László, a városi pártbizottság titkára, a vá­rospolitikai munkabizottság elnöke így indokolta, miért: — A lakossági szolgáltatás életszínvonal-meghatározó té­nyező, befolyásolja a lakos­ság hangulatát, közérzetét, és mint ilyen, politikai jelentő­séggel bír. Sajnos, nem mindig jó irányban befolyásolja, hiszen — mint országosan is — a lakossági szolgáltatás néhány területén szűk a kapacitás. Ki-ki saját tapasztalatból tudja, milyen nehéz manap­ság iparost találni, ha példá­ul elromlik lakásunkban a vízcsap, vagy ki kell javíta­ni a zárat, parkettát. Szüret a kontároknak Rózsa Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese rámu­tatott, hogy a lakáskarban­tartás területén mutatkozó problémák összefüggnek az egész építőipar helyzetével. A városfejlesztési feladatokkal terhelt nagyvállalatok nem vállalnak kisebb karbantar­tási munkát, de még a szö­vetkezetek sem szívesen. Ezért van az, hogy a taná­csi felügyelet alatt dolgozó oktatási és egészségügyi léte­sítmények karbantartását gyakran kisiparosé kkal keli elvégeztetni. És még jó, ha találnak vállalkozót. A magánkisiparosok — e példa is mutatja — válogat­hatnak a megrendelések kö­zött, és lehet-e csodálni? — általában a nagyobb ösz- szegű közületi munkák mel­lett döntenek. Ezért nem jut iparos a lakossági igények kielégítésére. Virágzik a kontár-tevé­kenység. A szankciók önma­gukban kevésnek bizonyul­nak, amíg nem kerül köze­lebb a lakossági igény és a szolgáltató kapacitás. Ugyan­akkor a magánkisiparban — néhány divatos srakmától el­tekintve — elöregedés ta­pasztalható. Számos példát hallottunk arra is, hogy egyes szolgál­tató ágakban — rosszul ér­telmezve, az egészséges ver­senyt — párhuzamos fejlesz­tések tapasztalhatók. Elgon­dolkodtató, vajon szükség van-e arra, hogy a városban két vállalat is berendezked­jen színes tv-k javítására? Érdemes felülvizsgálni azt is, hogy indokolt-e új autószer­vizeket létesíteni akkor, ami­kor a meglevők sincsenek tökéletesen kihasználva. Igaz, hogy más vélemények sze­rint egyik-másik miskolci szervizt azért kerülik el a tulajdonosok, azért viszik akár Nyíregyházára is gép­kocsijukat javítani, mert nincsenek megelégedve a munka minőségével. Távlatokban gondolkodva E néhány kiragadott gon­dolat természetesen nem ad­ja vissza az egész vitát, még kevésbé nyújt pontos képei a miskolci szolgáltatóipar helyzetéről. De ahhoz talán elég, hogy megértse az olva­só, miért javasolja a város- politikai osztály a párt-vég­rehajtóbizottságnak: politi­kai eszközökkel segítse a szolgáltatási gondok meg­szüntetését. Ehhez természe­tesen mindenekelőtt az szük­séges, hogy a városi tanács illetékes osztálya olyan ala­posan ismerje az igényeket, hogy távlatokban gondolkoz­va tudja kidolgozni a fejlesz­tési terveket. Mert ma még nemcsak az ellátást, hanem az információkat tekintve is vannak fehér foltok. BÉKÉS DEZSŐ Feketeribizli expóitra Borsod megye tájkölzeti adottságait kihasználva, a ko­rábbi években több közös gazdaságban létesítettek nagyüzemi feketeribizli „ker­teket”. Ezt a különleges za- matú gyümölcsöt szörpnek és befőttnek feldolgozva expor­tálják. Ultrahang a gyógyászatban Ha az amerikai tudósok egy csoportjának prognózisai teljesülnek, akkor az orvosok hamarosan ultrahang-hullá­mokat használnak majd röntgensugarak helyett a be­tegek szerveinek vizsgálatá­hoz. A kaliforniai Stanford Utcáink, tereink névadói Topiczer János ősei Fazola Henrik idejé­ben vándoroltak Hámorba, s az ómassai kohónál 1775 óta dolgoztak. Topiczer György szerepel azok közt, akik 1780-ban írásban tilta­koztak a kincstár fokozott kizsákmányoló követelései miatt. Erre a Selmecbányái kamaragrófi leirat megtorló intézkedéseket helyezett ki­látásba. Bérmozgalmi dokumentumok Ezek az iratok talán az első bérmozgalmi írott do­kumentumok a vasiparban a mostani Magyarország terü­letén. Topiczer János atyja is munkásként dolgozott a diósgyőr-hámori, majd az 1871. évi áttelepülés után a mai vasgyárban. Topiczer János az 1890- ben kiállított szolgálati könyve szerint Hámor köz­ségben született 1862. au­gusztus 31-én. A vasgyárba 1879. október 6-án vették fel „ideiglenes olvasztár­nak. 1890- július 1-én lett „állandó olvasztár” minősí­téssel véglegesen alkalma­zott munkás, azaz állami nyugbérre jogosult. 1892. május 1-én alművezetőnek, tíz évvel később művezető­nek, majd az első világhá­ború előtt (az időpontot nem ismerjük) főművezető­nek lépett elő a tégely­acélműben. Sok éves munkával meg­valósította az öntéssel és nem kovácsolással, tehát olcsón előállítható gyors- esztergaacélt, amely kivált­képp a keményacélok na­gyolásánál kiváló teljesít­ményt nyújtott. A sikeres próbák után 1916-ban munkatársával, Friedmann Arnold főfel­ügyelővel együtt kérte az állami vasgyárak központi igazgatósága engedélyét a szabadalmi jog megszerzésé­hez. Rideg elutasításban volt részük, az igazgatóság azonban a találmányt vál­lalati szabadalomként je­gyeztette be: „Diósgyőri Me- giston 6” név alatt szaba­dalmaztatta hazánk, Auszt­ria, Németország, Svájc, Svédország, Dánia és Anglia területére. Az elégtétel Több éves meddő harc után Topiczer János 1919- ben kapott elégtételt. Ez év január 20-án a népköztár­saság kereskedelemügyi mi­niszteréhez beadvánnyal fordult, amelyben többi közt a következőket írta: „Tel­jes bizalommal a Népköz- társaság Kormánya iránt és muníkásvédő elveim rendít- hetetlenségében bizton re­méljük és várjuk tisztelet- teljes és jogos kérésem meg­hallgatását és mielőbbi el­intézését.” Topiczert az első jutalomban a Tanácsköztár­saság idején, 1919 áprilisá­ban részesítették. A kül­földi viszonylatban való szabadalmi jog A — az el­járás hosszadalmassága mi­att — 1920-ban nyerte el. Topiczer Ján >s nyugdíjas főművezetőként 1928. ápri­lis 26-án halt meg, s két fia is a diósgyőri gyárban dol­gozott. Említésre méltó, hogy a „Megiston 6” különleges acéllal fúrták és repesztették a Duna vaskapui szabályo­zásánál a folyam medrében levő sziklákat. Topiczer Já­nos nevéhez fűződik a verő­kas-fej acéljának kialakítá­sa, illetve gyártása is. A régi diósgyőri szak­munkások még 1957-ben is őriztek „Megiston” gyors- acél-szerszámokat, s emlé­keztek ezek nagyszerű tel­jesítményére. Belőlük né­hány darabot a hámori Köz­ponti Kohászati Múzeum is PERÉNTI KAROLT Egyetem tudósainak nézete szerint, 'kik „ultrahangos képátalakuó berendezésen” dolgoznak (neve Ulisys az angol Ultrasonic Imaging System rövidítése), az orvos- tudomány a jövőben lénye­gesen nagyobb területen al­kalmazhatja majd a hang­hullámokat. Bár addig, amíg az Ulisyst a klinikai gyakor­latban fel lehet használni, még legalább két év fog el­telni, az orvosok és tudósok körében máris nagy az ér­deklődés az új berendezés iránt, amint James Meindl professzor, a Stanfordi Egye­tem elektronikai laboratóriu­mának vezetője elmondotta. Beszámolója szerint a beren­dezés segítségével magas frekvenciájú hanghullámok koncentrikus nyalábját céltu­datosan egy szervre, például a szívre irányítják, hogy „a szív világosan felismerhető képe keletkezzék, s a szer­vet működése közben lehes­sen megfigyelni”. Az ultrahangkarnera egy körülbelül 60 centiméter hosszúságú hengeres csőből áll, amely ellenőrző készü­lékhez és képernyőhöz kap­csolódik. Másodpercenként 3000 kiloherzes (3 mega- herzes) han ghu Hámokkal dolgozik, amelyek nem okoz­nak károsodást és kívül esnek az emberi hallástartományon. Ha a hullámokat egy belső sze írre irányítják, visszhang keletkezik, amelyet képpé alakítanak és egy tévéképer­nyőhöz hasonló ernyőn rep­rodukálnak. Az Ulisyst a bőr sérülése nélkül fel lehetne használni annak eldöntésére, hogy szükség van-e például egy szívműtétre, vagy sem. Később a műtét alatt és a beavatkozás eredményeinek ellenőrzésében is jó szolgála­tot tehet. További alkalmazási terü­letek kínálkoznak a szülé­szetben, a nőgyógyászatban és a szemészetben. Igen értékes­nek bizonyulhat a berende­zés a betegségek korai fel­ismerésében is. Jó hír háziasszonyoknak Zöldség Hősére társullak

Next

/
Thumbnails
Contents