Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-08 / 57. szám

Segíthet a minisztérium Betöltetlen orvosi állások Az egészségügyi államtitkár látogatása (Folytatás az 1. oldalról) A miskolci kórházakról sok szó esett a minisztériumi és. megyei vezetők tanácskozá­sán. Jogos büszkeséggel szólt rir. Ladányi József az úi gyermekosztályról, melynek épületeit ez év végén átadjáK az építők. Ezután a Medicor Művek szerelői látnak mun­kához. Az új gyermekgyó­gyászati intézet 386 ággyal rendelkezik majd. Elismerést érdemel dr. Velkey László főorvos, aki tíz éve tevékeny­kedik a gyermekkórház lét­rehozásáért és tevőlegesen részt vett a munkálatokban, a tervezéstől kezdve napja­inkig. Ha felépül az avasi lakótelep Dr. Zsögön Éva ezzel kap­csolatban megjegyezte, hogy jó, ha az orvosok részt vesz­nek az új létesítmények ter­vezéseben is, s érvényre jut­tatják elképzeléseiket. Elis­meréssel szólt általában mindarról, amit a megyei és miskolci orvosok egészség- ügyi dolgozók a népesedés- politikai határozatok meg­valósításáért tettek és tesz­nek. Tovább növekszenek a Csabai kapui kórház és ren­delőintézet terhei az avasi lakótelep felépítésével — mutatott rá dr. Ladányi Jó­zsef. A közepes város nagy­ságú új lakónegyed is innen vár majd orvosi ellátást. Ezért kell bővíteni, korszerű­síteni a jelenleg is szűk, el­avult épületeket. Ösztöndíjjal, lakással Dr. Pavlyák Pál ismertette az államtitkárral azt az el­képzelést, hogy a vérellátó intézet is kiköltözhetne in­nen, ha elkészülne a KÖJÁL új székháza, és a felszaba­duló épületrészt a rendelőin­tézet hasznosítaná. Ez azon­ban még kevés, további bő­vítésekre. korszerűsítésekre is szükség van. Akkor is, ha a mezőkövesdi új rendelőin­tézet elkészülte után valame­lyest csökkennek a Csabai kapui rendelő terhei. Varga Gáborné arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztési munkát gátolja az immár krónikusnak nevezhe­tő orvoshiány. Azt kérték a megyei vezetők az államtit­kártól, hogy Borsódot létesít­se előnyben a minisztérium, amikor megyénként megha­tározzák a meghirdethető or­vosi állások számát — tekin­tettel arra, hogy nálunk az orvoshiány nagyobb, mint országosan. A megyei tanács eayábként igyekszik ösztön­díjakkal is enyhíteni az or­voshiányt. Megfelelő illet­ménnyel és lakással is „csá­bítanak” ide fiatal orvosokat Ám az erőfeszítések eddig kevésnek bizonyultak. A gyógyszertári központban Az államtitkár a megyei tanácsról a gyógyszertári központba látogatott vendég­látói kíséretében. Dr. Nádler Viktor, a gyógyszertári köz­pont vezetője, megyei fő­gyógyszerész igen alapos tá­jékoztatást adott az államtit­kárnak a gyógyszerellátásról, a már megvalósult és terve­zett fejlesztésekről. Egyebek között elmondta, hogy nem­csak orvos, hanem gyógysze­rész is kevés van Borsodban. Javítja viszont a helyzetet, hogy jól képzett asszisztens­gárdával rendelkeznek. Az asszisztenseket maguk kép­zik. A nemrégiben átadott — részben saját szakiparosok­kal kivitelezett — raktár is segít abban, hogy egyenletes, jó gyógyszerellátást biztosít­sanak. A gyógy szerkészlet ér­téke körülbelül 80 millió fo­rint. A központ jól felszerelt laboratóriumában maguk is állítanak elő gyógyszereket, egyebek között C-vitamin tablettát. Az államtitkár tetszéssel szemlélte a nemrégiben át­adott új épületet és azt a szép hangulatos kultúrtermet, melyet ma, a nőnap alkal­mából avatnak fel. Délután a Szentpéteri ka­pui kórházba látogatott az államtitkár, akiről el kell mondanunk, — jó, hogy ép­pen a nőnapon mondhatjuk el —, hogy ő az ország eisö női államtitkára. BÉKÉS DEKSÖ Napirenden: A kollektív szerződés végrehajtása Holnap tárgyalja a Diós­győri Gépgyár szakszerveze­ti bizottsága a vállalat 1971 —75. évi kollektív szerződé­sének és 1. 2. 3. számú füg­gelékének 1973. évi végre­hajtását. A szakszervezeti bizottság egyben javaslatot is tesz a szerződés 1974. évi módosítására. A szakszerve­zeti bizottság ülése után a vállalat szakszervezeti ta­nácsa ülésezik, s vita után határozatot fogadnak el a kollektív szerződés 1973. évi végrehajtásának tapasztala­tairól, valamint az 1974. évi módosításról. * REFLEKTOR Ma Budapesten az Orszá­gos Műszaki Múzeum meg­nyitja első kiállítását. ^ Karcagon magyar—szovjet nőtalálkozót rendeznek. * Kecskeméten vendégszere­pei a szabadkai Népszínház együttese. Keszthelyen megalakul a balatoni ter­mészetvédelmi koordinációs bizottság. Á Nyíregyházán Sevcsenko-emlékünnepséget rendeznek az ukrán költő születésének 160. évfordulója alkalmából. Pécsett ki­állítják a magyar származású Ata Kandó holland fotómű­vész felvételeit. /Március 14-én A Lenin Kohászati Művek vállalati szakszervezeti ta­nácsa jóváhagyta a nyere­ségrészesedés felosztásának tervezetét. A diósgyőri ko­hászok jó munkáját bizo­nyítja. hogy az elmúlt évi teljesítményük után az idén 40 százalékkal több lesz a nyereség a miskolci nagy- vállalatnál. A nyereségrészesedést március 14-én fizetik. Lesz elég cumisüveg A kisgyermekes édesanyák visszatérő panasza volt ko­rábban, hogy az üzletekben nem lehetett a csecsemők etetéséhez szükséges bébipa­lackokat kapni. Az Amphora Vállalat most nagy mennyi­ségű imporfcüveget szerzett be olcsóbbak, mint a régi cumisüvegek, s ezekből a palackokból idén több mint félmillió darabot hoznak forgalomba. A legöregebb rohamkocsi Az ország első és egyben legöregebb mentős roham­kocsija Miskolcon van. Ki­cserélését ebben az évben tervezik. Helyette egy kor­szerű, Mercedes gyártmá­nyú, jól felszerelt rohamko­csit várnak a megyeszék­helyre. Kedvezményes lakások Borsod megyében — csak­nem tíz esztendővel ezelőtt — mozgalmat indítottak a szociális követelményeknek nem megfelelő lakások vég­leges felszámolására. A tár­sadalmi akcióban részvevő építtetők — amennyiben ál­landó munkát igazolnak — a helyi tanácsoktól díjtala­nul százötven négyszögölnyi telket, az OTP-től pedig hosszúlejáratú, kamatmentes kölcsönt kapnak. A kedvez­mény igénybevételével a me­gye 'városaiban és falvaiban eddig ezerhatszáz kislakást adtak át. boldogságot! „Megmondom őszintén, az lenne az igazi, ha nem volna szükség külön egy napra, hogy a társadalom bizonyítsa a dolgozó nők, az anyák iránti tiszteletét. Eljutunk majd ide Is.” Kádár János elvtárs mondotta e szavakat tavaly, a Lő­rinci Fonóban tett látogatásakor. Mindössze egyetlen év telt el azóta. Az asszonyok, édesanyák, leányok érdekében idő­közben sok minden történt. S bár a nőnap aktualitása nem csökkent, a tisztelet őszintébb, a megbecsülés ténvszerűbb. És ma. amikor a nőket köszöntjük, átnyújtva szerény virá­gainkat s jelképes ajándékainkat, ők is. és mi, férfiak is tud­juk: egyetlen év alatt is közelebb jutottunk ahhoz, hogy a tisztelet és megbecsülés ne egyetlen napon — a nőnapon — fejeződjék ki. A fejlődés folyamatának sok-sok napja iga­zol. Azért van így, mert a párt négy évvel ezelőtt hozott nő­politikái határozatát nem kampányszerűen hajtjuk végre; éppoly hosszabb távra szóló politikai kérdésként kezeljük, mint más, a társadalomépítéshez szorosan tartozó, s annak egyben feltételét is biztosító fontos dolgainkat. Ha olykor a jóindulatú türelmetlenség is hangot kap a nőpolitikái hatá­rozat végrehajtásában, akkor az bocsánatos ..vétek”, s éppen azt bizonyítja, hogy általában őszinte akarattal igyekszünk végrehajtani a határozatot. Az utóbbi esztendőben lényegesen bővült a cselekvés köre. Ebben hangsúlyos a népesedés kérdése. Ez pediglen szorosan összetartozik a nőpolitikái határozattal! A folyamatban lánc­szerűen kapcsolódnak a teendők. Már nem pusztán ügy értel­mezzük a nő és férfi egyenjogúságát, mint évekkel ezelőtt hogy felhúzzuk a sorompót a nők előtt: szabad az út, fejlőd­jetek. Társadalmi üggyé nőtt az igény: teremtsük meg a fel­tételeit annak, hogy a fejlődés szabad vágányokon futhasson. Ezért sürgetjük, hogy — a lehetőségekhez mérten, de semmi­képpen sem kampányszerűen! — a társadalom nagyobb részt vállaljon a gyermeknevelés gondjaiból: építsen bölcsődéket óvodákat; az ifjú házasok jussanak lakáshoz; a három és több gyermekkel rendelkezők kapjanak a társadalomtól na­gyobb segítséget; a dolgozó nőnek ne csupán szóbeli elisme­rés formájában osztogassák a tiszteletet munkahelyén... Sok-sok — még korántsem elegendő — intézkedés és tett született ebben az utóbbi évben is a nők érdekében: a ren­delet a gyermekápolási szabadságról, szabad szombat s a munkát könnyítő megoldások a kereskedelemben, ahol a dol­gozók túlnyomó többsége nő. S még sorolhatnánk. A jót is. a rosszat is. De ez a nap nem való a számvetésre. Nincs is rá szükség. Mindez a tisz­telet, a megbecsülés látható és érezhető bizonysága csupán. Egyben érzékeltetése mindannyiunk ama őszinte akaratanak, hogy: eljutunk majd oda is, amikor a nőnapi köszöntő vál­tozatlanul a tisztelet kifejezése lesz bár, de nemcsak a meg­emlékezés napja, hanem az együttes öröm, az együttes ele- gedettség ünnepe. Ma. amikor szeretetünk és tiszteletünk szerény, kora ta­vaszi virágait átadjuk mindazoknak, akiket szeretünk és tisztelünk, mindenesetre nyugodtabb a lelkiismeretünk. És amikor ezt mondjuk: sok boldogságot, akkor ezt nemcsak kívánjuk, hanem egyben tudjuk is, hogy még sok feltételét kell megteremtenünk a nagyobb boldogságnak. Az a hajdani kislány Íróasztal, írógép. Akta, ügyirat. Az ügyirat emberi sors, az akta e társada­lom rendje, szükséges fegyelme. Kovács Dezsőné főhadnagy felnéz. Egy pillana­tig az az érzésem, hogy ezeknek a kí­váncsi, tartózkodó szemeknek a nézése közben nehéz lenne nem az igazat mon­dani. — Írni? Rólam? Mit? — Elkomolyo­dik. Aztán beszélgetünk. Sors? Akár a mesék,.. Tudja, volt egyszer egy kisgyerek egy nagy családban. Bányász édesapám volt, aki tízünket nevelt azzal a hittel, hogy az embert mindig a munka ja mé­ri. Kilencen élünk, mind dolgozunk ... — Az a hajdani kislány? — Tizennégy é ves koromban vizhordó és küldönc lettem a gyárban. Úgy ma­gamtól megtanultam gépelni. Így let­tem Írnok, aztán az ellenőrzési csoport­nál dolgoztam. 1954-ben hívtak, hogy mehetek rendőrnek ... Már neveti, hogy félt akkor nagyon. A nagyobb feladatoktól félt. attól, hogy valamit rosszul csinál majd. — Nem lennék ember, ha féltem vol­na az újtól, de semmi ember lennék, ha nem mertem volna vállalni az újat, a nehezebbet. A gyerekkor sok min­dent megszab, örökre bennem ragadt a munkás ember munkát-becsülése ... Agócs Kiss János rendőr alezredes mondta: „Kovácsné rengeteget vállal, de amit vállalt, azzal még nem maradt adós soha. Alapszervezeti párttitkár, pártbizottsági tag. Közben elvégezte a rendőrtiszti akadémiát. Többször ka­pott ...” Következhetnék most a kitüntetések, az elismerések felsorolása, de rámnéz egy mosolygós asszonyka és mesél: — Három gyerekem van. A nagylá­nyom szakiskolás, a nagyfiam villany- szerelő, a kislányom, akár mint az édesanyja valaha, küldönc Sajóbábony- ban. Kereskednő szeretne lenni, talán jövőre sikerül... A férjem elektrikus csoportvezető kint Sajóbábonyban. Kü­lönben alapszervezeti párttitkár ö is. Megért, ha késve megyek. Vacsorát is főz... — A rendőr főhadnagy munkája? — A miskolci kapitányság igazgatás- rendészeti előadója vagyok. Mit mond­jak? Élni szép, az emberek nem rosz- szak. Néha, ha tévednek, ha eltévednek, segíteni kell nekik. Hiszek a szükséges fegyelem hasznában. Ezt a munkás apámtól tanultam... — És amikor hazamegy? — Én is háziasszony vagyok. Anya. Feleség. 4 gyerekeim már nagyok, így köny- nyebb. Akinek most születik gyereke, annak még könnyebb. Hobbym a könyv, meg a kicsi kert, ahol ilyenkor tavasz- szal... m m Kovács Dezsőné főhadnagy ma dél­előtt vette át A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát. — Írni? Rólam? Egy egyszerű asz- szonyról? Mit? Mit is? Csak ezt. BARTHA GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents