Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-01 / 51. szám
Egy öreg, és esv fiatal város A legfrissebb statisztikai adatok szerint Leninváros nemcsak Borsod, hanem az ország legfiatalabb városa. Az átlagos életkor az új szocialista várostían 30 év alatt van. Ezzel szemben Sárospatak a legöregebb városok közé sorolható, itt az idősebb korosztály az országos átlagnál is nagyobb arányban képviselteti magát. Finom faiatok bemutatói Árusítással egybekötött hidegkonyhai és cukrászati bemutatókat tart a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat a nagyobbrészt nőket foglalkoztató vállalatoknál. A Pamutfonóban, a Borsodi Sörgyárban egész napos bemutatót tartanak, és a kiállított ínyencségek meg is vásárolhatók. sfc A Magyar Honvédelmi Szövetség székhazában a szövetség megyei vezetősége és a megyei úttörőelnökség tegnap rendezte meg az úttörő rádiótávírászok ez évi megyei bajnokságát. Miskolcról 15, Kazincbarcikáról és Ózdről öt-öt pajtás vett részt a küzdelemben, amely ezúttal a vidékiek sikerével ért véget. Az első és a második helyre az MHSZ kazincbarcikai rádiósklubjának két tagja, Szűcs Imre, illetve Kristóf Csaba került, a harmadik Vígh György, a DIGEP- ben, a negyedik pedig Suba Imre, az Ózdon működő klub tagja lett. Mind a négyen április 20-án részt vehetnek a Leninvárosban a „Lenin ifjú távirásza” címért megrendezésre kerülő országos versenyen. Képünkön Szűcs Imre, az újdonsült megyei bajnok versenyzés közben. (Kerényi László felvétele) Otthon is tarthatunk valutát w Uj devizaelőírások STOP! EGY PERCRE! Hogyan közlekedünk 2000-ben? Autósok, motorosok rovata Vidékre költöző városlakók, elővárosi gyorsvasutak, mozgójárdák, többszintes alul- es felüljárók, magas vezetésű autópályák és töméntelen mennyiségű gépkocsi — nagyjából ilyennek látják a jövőt annak a két vaskos kötetből álló tanulmánynak a szerzői, akik az ezredfordulóig készítettek prognózist közlekedésünk várható fejlődéséről. Hárommillió autó A legdöntőbb változást az elkövetkező 25—30 évben a gépkocsik számának gyors növekedésétől várják a szakemberek: 2000-ben — a tanulmány szerint — a jelenlegi 400 000 személyautóval szemben csaknem hárommillió gépkocsi közlekedik majd hazai útjainkon. S minél több autónk lesz, annál ritkábban, és annál kevesebbet utazunk velük. Háztömböket, utcákat kell lebontani, hogy a parkoló autók a városokban elférjenek. 2000- ben ugyanis nem az lesz a legnagyobb gond, hogy járműveinkkel hol közlekedjünk, hanem az, hogy hol hagyjuk a kocsikat... A legpraktikusabb megoldásnak a többszintes és föld alatti garázsok építése ígérkeznék. Ezek létesítése azonban jelenleg a legköltségesebb beruházások közé tartozik. A gépkocsiforgalmat előbb- utóbb ki kell tiltani a belvárosokból. Mindez azonban elképzelhetetlen a városi tömegközlekedés korszerűsítése nélkül, amelyben a gyorsvasutak építésének jut a legdöntőbb szerep. Nemzetközi tapasztalatok alapján a városi forgalom viszonylag zökkenőmentes lebonyolításának már a 600 000-es lélekszámú városokban is nélkülözhetetlen feltétele a gyorsvasút. Vissza vidékre... A városi utak zsúfoltságát azonban jó ideig nemcsak a gépkocsik számának növekedése fokozza, A városok — elsősorban Budapest — vonzó hatása előreláthatólag csak a 80-as évek végére, a 90-es évek eleje körül csökken. A tanulmány készítői nagyjából ekkorra teszik azt az időszakot, amikor a lakosság városokba áramlása megfordul, és az urbánus életmód egyre kellemetlenebb kísérő jelenségei — a zaj, a füst és a zsúfoltság — miatt mind többen költöznek vidékre. Lazább szerkezetű elő- és kertvárosok épülnek majd a nagyobb városok több tízkilométeres körzetében. Az ezredforduló táján — az eddiginél gyorsabb, automatizáltabb változatban — továbbra is a vasút lesz a legfontosabb közlekedési eszköz. Közúti járműparkunk rohamos növekedése egyre sürgetőbben veti fel az autópálya-hálózat kiépítését. Ezek a gyorsforgalmi autóutak elkerülik majd a lakott településeket. Csak így biztosítható a városok közötti forgalom zavartalansága. Mozgójárda Az autópályákat és a városokat külön bevezető autó- utakkal kötik majd össze. Ezeken a helyenként magas vezetésű pályákon lehet majd elérni a városi utak gerincvonalait, és a többszintes alul-, illetve felüljárókkal ellátott városi közlekedési csomópontokat. Az aluljárók ezeken a helyeken mozgólépcsőket kapnak, és a metróátszállók környékén — ahol a legnagyobb tömegű gyalogos-, és járműforgalom találkozik — valószínűleg már az ezredforduló éveiben szükségessé válik az első mozgójárdák megépítése is. II 700. évfordulóra Szépítik Sopront Sopron történelmi belvárosa a budai vár után az ország második, műemlékekben leggazdagabb védett városrésze. A helyreállításon több mint 10 éve dolgoznak, s 1977-re, Sopron várossá nyilvánításának 700. évfordulójára a középkori belvárosban múzeumi centrumot alakítanak ki. A ritka szépségű gótikus palotában, a Fabrici i^s-házban a római kori kőtárat és a régészeti kiállítást az utóbbi időben előkerült középkori anyagokkal egészítik ki. A Liszt Ferenc Múzeum gazdag helytörténeti gyűjteményét is behozzak a belvárosba. Erre a célra egy XV. századi régi patrícius- házat alakítanak át. Helyreállítanak egy középkori lőportornyot is. (Folytatás az 1. oldalról) Külföldi fizetőeszközt a magyar állampolgár külföldi részére végzett szolgáltatásért, árueladásért fogadhat el abban az esetben, ha az átváltásnak akadálya van (pl. átváltóhely hiánya, munkaszüneti nap stb.), de ez nam haladhatja meg az engedéllyel birtokban tartható pénz mennyiségét. Az ajándék Elfogadhat külföldi fizető- eszközt a magyar állampolgár külföldi tartózkodás esetén is tartózkodási és vásárlás,! költségek fedezése, ajándék címén. Ugyanígy azt is lehetővé teszi a devizakódex, hogy a magyar családok vendégeiként hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok forintot kapjanak vendéglátóiktól napi kiadásaikra. Mentes a felajánlási kötelezettség alól a külföldi tartózkodás és annak során történő vásárlás céljára a kiutazás előtt Magyarországra átutalt összeg, de azt, valamint annak külföldön fel nem használt részét a belföldi nevén nyitott számlán keli jóváírni. A külföldön fel nem használt és a számlán jóváírt összeget csak eredeti rendeltetésének megfelelő célra szabad felhasználni Az ilyen devizákat a Magyar Nemzeti Banknál nyitott, úgynevezett BC- számlára kell befizetni. Megtakarítás, honorárium Más jellegű devizaszámlát nyihatnak azok a magyar állampolgárok is, akik külföldi illetményükiből, napidíjukból, ösztöndíjukból valutát takarítanak meg, vagy művészeti, szakértői, tanácsadói, szellemi tevékenységükért díjat, honoráriumot kapnak. A szocialista országokból átutalt összeg teljes egészében megtartható, a tőkés országokból átutalt összeg pedig — a korábbi évi 100 dollár helyett — most 5000 forintnak megfelelő összegig teljes egészében, az ezen felüli pénz 75 százaléka forintban, 25 BÉLYEGGYÜJTÉS „ •: <.y. .'< > Bemutatjuk a február 26-án forgalomba hozott „Évfordulók — események 1974” elnevezésű bélyegsorozat következő értékét, a KGST megalakulásának 25. évfordulójáról megemlékező, egyforintos címletű bélyeget. Az Állami Nyomdában, többszínű ofszetnyomással, Vertei József grafikusművész terve alapján, 6 955 000 fogazott és 5500 fogazat- lan példányban készült a bélyeg, amelynek alapszíne fehér, s középen a KGST moszkvai palotája látható szürke színnel. Az épülettől balra egymás alatt Bulgária, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság, jobbra két oszlopban — ugyancsak egymás a»att — Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzeti zászlói eredeti színekben láthatók. Az önálló magyar postaígazga- tás első — kőnyomatos és réznyomatos — sorozatainak forgalomba kerülése után néhány évvel új rajzú bélyegek váltották fel ezeket. Az új bélyegkép domináló része a korona alatt elhelyezkedő levélboríték képe volt, amelynek közepére került a megfelelő értékszám. Ezek a bélyegek 1879. október 1-ea Jelentek meg, és azonos rajzzal — bár számos változatban — 1900. szeptember 30-ig voltak használatban, amikor a turulos rajzú forgalmi bélyegek váltották fel őket. Kevés ország van a bélyegkibocsátó államok között, amely 26 éven át ugyanazon rajzú és nagyságú forgalmi bélyeget tartotta használatban. Igaz, hogy ez idő alatt a színek, a fogazat, a vízjel, az értékek is változtak. A borítékrajzú magyar bélyegek különböző kiádásai, változatai tág teret adnak különleges gyűjtésükre és a típusok segítségével az ív-rekonst- rukciófc összehasonlítására. A Magyar Bélyegek Monográfiája részletesen ismerteti az e téren folytatott kutatások eredményeit, de a könyv megjelenése óta ezeknek a bélyegeknek a történeti feltárása sok új megállapítást eredményezett. A magyar klasszikus bélyegek kutatása új. típusokat, még azelőtt fel nem fedezett rr^etszetjavításokat dolgozott fel, és bő anyaggal egészült ki máris a mo- nográíTiban feldolgozott ismertetés. A magyar bélyeggyűjtés klasszikus bélyegeinek ezt a csoportját megjelenésüknek 100. évfordulóján méltó módon kívánjuk ünnepelni. A megemlékezésre az 1974. május 11—20. között megrendezendő kiállítás keretében kerül sor. A MABEOSZ budapesti székházának kiállítási terme ez idő alatt a klasszikus magyar bélyegek bemutatását fogja szolgálni. A MABÉOSZ Miskolc városi Köre — az alapszabálynak megfelelően — március 3-án, vasárnap tartja vezetőséget újraválasztó és beszámoló taggyűlését. A il órakor kezdődő rendezvényt a hagyományos bélyegsorsolás követi. V. Gy. százaléka pedig devizában illeti meg tulajdonosát. Az ilyen számlán jóváírt deviza felhasználható külföldi utazásra (részben átadható családtagnak is), vagy elvásárolható a Konsumtourist, az Intertourist boltjaiban vagy a Shell Touring Service-nél. A külföldre utazó turisták devizahatósági engedély nélkül 100 forintosnál nem nagyobb címletekben személyenként legfeljebb 400 forintot, a határszéli forgalomban személyenként legfeljebb 50 forintot vihetnek magukkal, s ezt külföldi bankban be is válthatják, temászetesen a hivatalos árfolyamon. (A határszéli forgalomban kivitt pénz együ:- tes értéke személyenként és havonta nem haladhatja meg a 200 forintot.) Élelmiszer — három napra Személyenként élelmiszerből legfeljebb 3 napra valót, cigarettából, szeszes italból a személyes szükségletnek megfelelő mennyiséget lehet kivinni. Belföldiek személyenként 1000 forint (a határszéli forgalomban — amennyiben nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz — havonként egy alkalommal 200 forint) belföldi fogyasztói árat meg nem ha dadó összértékű ajándéktárgyakat — arany, platina és ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, muzeális tárgyak, bélyegek stb. kivételével — vihetnek magukkal. Megváltozott néhány, az utasforgalomban eddig érvényben volt vámtarifa is. Á külföldi útjáról hazatérő magyar állampolgár összesen 8000 forint belföldi értéket meg nem haladó árut hozhat be a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül. Ebből 4000 forint értékű vámmentes, továbhi 4000 forint értékű áruért viszont meg kell fizetni az előírt vámot. Ha a behozott áruk értéke meghaladja a 8000 forintot, a kereten felüli áru behozatalára, illetve vámkezelésére a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kell kérni. Csoportos útlevéllel A csoportos útlevéllel utazók általában 1000 forint értékű árut hozhatnak magukkal vámmentesen, de ha Albániából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, az NDK-ból, a Koreai NDK-ból, Mongóliából, a Kínai Népköztársaságból, Lengyelországból, Romániából, a Szovjetunióból vagy a Vietnami Demokratikus Köztársaságból érkeznek haza, a vámmentesen behozható áruk értékhatára 4000 forint. A 4 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb külföldi tanulmányúiról, hivatalos kiküldetésből hazatérők a szokásos vámmentes árukon kívül még 10 000 forint belföldi értékű árut is behozhatnak vámmentesen. Az új devizarendelkezéseket teljes részleteséggel a Magyar Közlöny januári 3. száma közli, a devizakódex új előírásai ma lépnek életbe. Borsodban 3 és fél milliárd A% OTP jubileuma Az új szocialista gazdasági rend kialakulása, az új bank- rendszer megszervezése tette szükségessé az Országos Takarékpénztár létrehozását. Ma ünnepeljük az intézmény fennállásának 25. évfordulóját. Az Országos Takarékpénztár első nagyobb feladata az államkölcsön-kötvények kibocsátásával kapcsolatos tennivalók voltak. Évenként visszatérő falélősségtéljes munkát jelentett az esedékes sorsolások lebonyolítása. Az intézmény alapvető feladata a betétgyűjtés. A betétállomány kezdetben igen lassan emelkedett. A lakosság összbetétállománya 1949 végén még mindössze 270 millió forint volt. 1956 októberében érte el az egymilli- árdot, az ellenforradalmi események hatására azonban az év végi záróállomány mintegy a felére csökkent. A takarékpénztári fiókok hálózatát 1954—55-ben kezdték kiépíteni. 1956 után bevezették a lottójátékot, a közelmúltban pedig valutaüzletek lebonyolítására is felhatalmazták az intézményt Különféle betétfajtákat hoztak létre, például a szelvényes betétkönyvet, az átutalási betétet és a nyereménybetétek különböző formáit. A KST 1954-ben vette át az üzemi spórkasszák szerepét. Széles körű az OTP hitelezési tevékenysége, már a megalakulás évében is a helyreállítási és építési köl- csönakciók voltak azok, amelyek a takarékpénztárat a lakosság körében ismertté és népszerűvé tették. Áru- hitelakcióval 1949 óta, a dolgozók tüzelőakciójával 1952 óta foglalkoznak. Borsodban a betétállomány — beleszámítva a takarék- szövetkezetekben elhelyezett összegeket is — jelenleg mintegy 3 és fél milliárd forint. A hitelállomány 2,6 milliárd forint. A betétállomány évente átlagosan 400 millió forinttal nő. Ma a takarékpénztár mint a lakosság és a tanácsok bankja igen széles körű tevékenységet fejt ki. Saját beruházásban lakásépítési tevékenységgel is foglalkoznak, évente mintegy hatezer lakás épül fel Borsodban pénzügyi közreműködésükkel. Az ingatlanok, telkek, állami kisházak értékesítésével, közép- és rövidlejáratú hitelek folyósításával kapcsolatos és még sok más tevékenységük azt bizonyítja, hogy életünk valamennyi területén, valamilyen formában mindannyian kapcsolatban állunk az Országos Takarékpénztárral. Bisztró lesz a 22 esből A Búza téri 22-es italboltot kocsmából bisztró lesz. Ez- még ebben az évben átala- zel ismét eltűnik egy „hígítják. A nem éppen jóhírű rés” italbolt a Búza térről.
