Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-05 / 54. szám

Politika, szakma, művészet Szocialista brigádok vetélkedője A terem végeoen zsűri — élen dr. Pásztor Pállal, a M/\V miskolci lgazgalosaga- nak vezetőjével — játékveze­tő, pontszamláió, eredmény- jeizo-táola, no, es nem utol­sósorban népes versenyző- gárda. Egyszóval minden, ami egy komoly vetélkedő­höz illik. Most eppen a Szi­lágyi Ilona nevét viselő szo­cialista brigád „agytrösztje” fogalmazza a választ. Nem könnyű a téma, arra kell vá­laszt adni,, hogyan indult az elet hazánkban a felszabadu­lás után, hogyan alapozták meg a demokratikus rend­szert. A válasz helyes, de nem teljes. Lejárt az idő és néhány másodperc múlva a táblára felkerül 12 pont. A Szilágyi kollektíva — elárul­ja az arcuk — most nem elé­gedett önmagával. A maxi­mális pontszám ugyanis 25. De lehet még javítani! Á Török Antalné, az első helyre került Lenin-hrigád veze­tője, Háttérben Vágási Imre főfelügyelő, a jól szervezett ve­télkedő játékvezetője. Eldugják a húst 7 Válasz eyy panaszos levélre A levél, amit a szerkesztőségünk kapott, lényegében meg­ismétel egy, a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának múlt hét­fői fórumán elhangzott panaszt. A Szentpéteri kapuban la­kó olvasónk azt panaszolja, hogy a közelben nincs húsbolt, csak a két ABC-áruház foglalkozik húsárusítássai. A levél szerint előfordul, hogy ebben a két áruházban pénteken van ugyan hús, de azt az eladók eldugják a vevők elől, és csak szombaton mérijr ki. 117-es ABC-áruház. Üze­meltetője a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat. Három megkérdezett vevő egybehangzóan azt mondta, hogy ez itt legfel­jebb elvétve fordulhat elő, a hús „tartalékolása”. Mi az ii>azsáo? Szabó László üzletvezető­helyettes szerint viszont még elvétve sem. Ezt forgalmi adatokkal is bizonyította. Az elmúlt héten 700 kiló húst kapott az üzlet, A szerdán és csütörtökön szállított húst még azokon a napokon el­adták. Pénteken délután 4 óra tájban érkezett 195 kiló hús. Ez egy órán belül elfo­gyott. Az üzlet tehát árult, ahogy szállítottak. Ide kívánkozik a szakem­ber véleménye: a tőkehús, hűtőiben tárolva jelentősen veszít a súlyából. Önmaga ellen tesz, aki tárol. Mi az igazság a 100-as Áfész ABC-áruházában? Itt indulatosabbak a panaszok. Dréser Istvánná, Karits Bé- láné, és id. Zelenyák Imréné egymás szavába vágva me­sélték, hogy a „húseldugás” minden hét végén előfordul. Ök, akik várnak rá látják, hogy érkezik, de nem kap­nak belőle. Ostorházi János, az áruház igazgatójának nem ismeret­lenek a panaszok. A pana­szok oka szerinte az, hogy az áfész-áruházak nemcsak a húsforgalmi vállalattól, ha­nem saját telepeikről és más szövetkezetektől is kapnak húst.' A húsforgalmi áruja a bontás után. az érkezést kö­vető néhány percen bedül már árulható. Minden más­honnan érkező árut viszont előbb az állatorvosokkal kell megvizsgáltatni. A vizsgálat, amely néhány órát, de oly­kor fél, vagy egy egész na­pot is igénybe vesz. a zúgo­lódó vásárlók érdekeit szol­gálja. Ám a vásárló csak annyit lát, hogy raktárban áll az áru. Szervezési feladat... Hitem szerint a panaszko­dó háziasszonyoknak igaza van. És ez az indulat sok vá­sárlóban él. Ezért kellett bő­vebben válaszolni a panasz­ra, bár az üzletek sem hi­báztathatóak. El kellene gondolkozni azon, hogy ahogyan a hús­ellátónál megoldják a hús központi vizsgálatát, ugyan­úgy megoldható lenne a ki­sebb feldolgozó telepeken is, ahonnan több boltba indul útjára az áru. Akkor nem boltról boltra kellene járnia az állatorvosnak sem. Szervezési feladat ez. de jó szervezéssel elkerülhet­nénk a félreértéseket és a felesleges indulatokat is. BARTHA GABOR Négy selejtező után jutott el idáig a versenyben álló nyolc brigád. A jutalmak szépek, hiszen az első helye­zett az oklevél mellé 4. a második 3, a harmadik pe­dig kétezer forintot kap. Ám nem ez a legfontosabb. Be­csületbeli dolog jól képvisel­ni a brigádot az öttagú kol­lektívának, és nem kis büsz­keség az elsők között végez­ni. A politikáin kívül szak­mai és művészeti kérdések­re is választ kellett adniuk a vetélkedőknek. A vendégnek az a be­nyomása. hogy túl magas a mérce. Ám a szervezők — az igazgatóság gazdasági, párt és szakszervezeti vezetői — úgy vélekednek, hogy azok­nak a szocialista brigádok­nak, akik komolyan veszik az önművelést, túllátnak munkahelyük falán, meg kell birkózniuk ezekkel a kérdé­sekkel. ★ Értékel a zsűri. (Balról: Kalló László, az igazgatási és jo­gi osztály helyettes vezetője, jobbról dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci Igazgatóság vezetője.) (Vadas Zsuzsa felvételei) Felújítások a Kilián lakótelepen (Folytatás az 1. oldalról) Korábban kezdődött az idén a lakásfelújítás Miskol­con. A Széchenyi utca 6. szám alatti lehangoló külsejű házban a „gázosak” már el­végezték a szereléseket. Ed­dig ugyanis fával és szénnel fűtöttek ebben a belvárosi épületben. A jó időnek kö­szönhető, hogy az építők is tudják tartani a határidőket A felújítás ideje alatt min­den olyan munkát magára vállal az ingatlankezelő, amit a rendelkezések előírnak és ez már elegendő ahhoz, hogy ez a belvárosi ház is újra megszépüljön. Folytatják a felújításokat a Tátra utca környékén is. Igencsak rászorulnak erre az immár 10—15 éves kiliáni la­kóházak is. A külső tatarozásoknál új technológiát használnak. Le­mondtak a hagyományos áll­ványzatokról, helyette kor­szerű csőállványzatot építe­nek fel, amelyik sokkal könnyebben kezelhető, át­rendezhető és még biztonsá­gosabb is a réginél. A Lányi Ernő utca 5—11. szám alatt a vállalat saját részlege dolgozik a csaknem 4 és fél millió forintos felújí­táson. A kőművesekből, gáz­szerelőkből, festő-mázolók- ból, asztalosokból, burkoló szakmunkásokból álló 102 tagú karbantartó részleg ebben az évben összesen 18 millió forint értékű munkát végez el a miskolci öreg házak felújításával, A többi nagyobbrészt a Miskol­ci Építőipari Vállalatra vár. Az idei tavaszon a nagyobb munkák közé számít a Ság- vári utca 28—32., és az Op- rendek Sándor utca 9—13 szám alatti házak felújítása, ami három és fél, illetve csaknem négymillió forintba kerül. Hasonló a költsége a Széchenyi utca 6 szám alatt5 ház munkáinak is. A külső tatarozásokhoz most már kizárólag műanyag vakolatot használnak. Ez legkevesebb 15 évre szól. A külső falak színét a tanács határozza meg mégpedig úgy hogy' az ingatlankezelő válla­lat szakemberei színmintát küldenek és abból választják ki a legmegfelelőbbet, hogy a felújított ház jól illeszked­jen a városképbe. N. J. Választottak a miskolci bélyeggyűjtők A szépen fogalmazott ke­rek válaszok hallatán igazat kell adni nekik. A MÁV igazgatóságnál már hagyo­mánya van az ilyen erőpró­báknak. Évről évre sok száz brigádtag nevez be a külön­böző szintű vetélkedőkbe. Ér­demes, hiszen politikai, gaz­dasági vezetőik számon tart­ják az eredményeket, s a kollektíva munkájának érté­kelésekor nagy súllyal esik latba az is, milyen eredményt ért el a vetélkedőn. A vetélkedő eredménye: első helyezett a kereskedel­mi osztály Lenin brigádja, második az automatizálási osztály Puskás Tivadar bri­gádja. harmadik pedig a II. osztály Lenin brigádja. Ezúttal városunk történel­me két olyan nagyságának a tevékenységét ismertetjük, akikről egy-egy utcát neve­zett el az utókor. Teljes nevén Iszkora Már­tonnak hívták Márton bírót. Tevékenységével kapcsolat­ban tudnunk kell, hogy a di­ósgyőri koronauradalom kö­zötti viszony 1560-ban meg­változott. A vár úrnője. Ba- lassáné, Fáncby Borbála zsarnokoskodott a polgáro­kon. A városra oly terheket rótt, hogy Miskolc bírái és esküdtei kérték a királyt: szabadítsa meg őket rabszol­gaságukból. Miskolc népe fegyvert ragadott A vár úrnője különösen a hite miatt üldözte az akkor már nagyrészt protestáns la­kosságot. 1561-ben Iszkora Márton bíró a jobbágyság emberségesebb megélhetése mellett szállt síkra. A diós­győri vár úrnője ezért elhur- coltatta és megkínoztatta. Iszkora Márton — Tejfeles Gergely bírótársával együtt — a királynál panaszt emelt. Amíg küldetésben voltak, Fánchy Borbála Sándor Be­nedek hadnagyával mindket­tő házát és javait teljesen el- pusztíttatta. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem amikor Iszkora Márton ha­zaérkezett, lefogatta és él- hurcoltatta. Miskolc népe összefogott, 'ígyvert ragadott, s a vár előtt utolérte a bíróját rabul ej tőket; véres hgrc alakult REFLEKTOR Ma Budapesten a MOM művelődési házában a KGM- vállalatok műszaki vezetői tanácskoznak. + Baján a Férfi Fehérnemű Gyárban magyar-NDK barátsági ülést rendeznek, ag Győrött a „A konténeres szállítás a vasúti és közúti közlekedésiben'’ címmel ankétot tartanak. Á Özdon megnyitják az ÖKÜ államosításának 25. évfor­dulója alkalmából megren­dezett „Miénk a gyár” című kiállítást. ki, de a jobbágyság kiszaba­dította Márton bírót. Fánchy Borbála 1563-ban meghalt, s I. Ferdinand pa­rancslevelet intézett az ingó­ságait öröklő fivéreihez, Fánchy Jánoshoz és Gergely­hez, hogy a nővérük által jogtalanul eltulajdonított ja­vak árát fizessék meg. A kö­vetkező évben Miksa király zálogba adta az uradalmat Perényi Gábornak, aki az 1564. december 2-án kelt iratában kötelezte magát, hogy törvénytelen adókkal és szolgáltatásokkal nem terheli a várhoz tartozó alattvalóikat. Márton bírót a város tisz­télte és nagyon szerette. Istvánffy Gyula Miskolcon 1863. november 20-án szüle­tett, s ugyancsak itt halt meg 1921. február 12-én. Gyermekkorának nagy ré­szét az Újváros utca (a mai Beloiannisz utca) 9. sz. házá­ban töltötte. Elemi iskolába itt járt, s érettségi vizsgáját is a miskolci ev. ref. gimná­ziumban tette le sikeresen. Ezután 1881-ben Nagyenyed- re került elemi iskolai taní­tónak, majd pénzügyi fogal­mazó lett. Két év múlva Bu­dapestre ment. ahol 1886-ban nyelv- és történettudományi polgári iskolai oklevelet szer­zett az állami pedagógium- ban. Károlyi Mihály tanítómes’ere Néprajzi tudós érdeklődése tanárai hatására a parádi ne- velősködése közben alakult ki. Itt 1887—88-ban Károlyi grófnál nevelő volt, s köz­Vasámap délelőtt dr. Tég­lássy Ferenc elnökletével beszámoló és vezetóség-újra- választó taggyűlést tartottak az SZMT-székház ebédlőter­mében a MABÉOSZ Miskolc városi bélyeggyűjtő körének tagjai. A vezetőség elmúlt évi munkájáról Szarvas Mik­lós, a városi kör titkára szá­ben a palóc nép életének a tanulmányozásával foglalko­zott. Egyik tanítványa Káro­lyi Mihály volt, aki 1919. ja­nuár 11-től március 21-ig a köztársaság elnökeként tevé­kenykedett. Istvánffy Gyula a Károlyi- család után Liptószentmik- lóson, majd Párádon tanáros- kodott; 1890. karácsonyára 9 meséjét jelentette meg, majd hozzákezdett a matyó népélet tanulmányozásához. „A borsodi Matyó nép élete” című művét 1897-ben a saját költségén kiadatta. Amire sokat vágyakozott, 1901-ben iskolaigazgatónak nevezték ki Breznóbányára. Itt néprajzi munkássága mel­lett választott szakmájával, a történelemmel foglalko­zott, s tankönyvet írt a pol­gári iskolák III—IV. osztálya számára. Ebben az évben miskolci népdalokat, a követ­kezőben pedig palóc nótákat közölt. 1908-ban kinevezték a miskolci leány polgári iskola igazgatójának, s élete ezután teljesen összefonódott szülő­városának társadalmi, tudo­mányos életével. Három év múlva megjelent a ma is sokszor felhasznált „A Bor­sod megyei palóczok” című munkája, s ugyanebben az évben „A palóczok lakóháza és berendezése” címmel tár­gyi néprajzi tanulmányt írt. Tudományos munkásságát eddig csak a néprajz szakem­berei tartották számon, szü­lővárosában nevét a fiata­labb nemzedék alig ismeri. Munkássága pedig nem volt jelentéktelen. PERÉNYI KÁROLY molt be. Többek között ki­tért arra, hogy a körnek je­lenleg 530 tagja van. Tavaly a köri tagok összesen 276 ezer 506 forintért vásároltak ma­gyar bélyeguj dón súgókat; ez az előző évhez képest „ főbb mint százezer forintos forga­lomcsökkenést jelent. Ebben szerepet játszott a gyűjtők számának csökkenése, s a decentralizálás: év közben tavaly is számos városi köri tag iratkozott át üzemi bé­lyeggyűjtő körökhöz. A jelenlevők megválasztot­ták a városi kör új vezető­ségét. A kör az elkövetkező két évben ismét dr. Téglássy Ferenc elnök és Szarvas Miklós titkár irányításával működik majd A taggyűlés több száz fo­rint értékű bélyeg kisorsolá­sával ért véget. Éneklő rajok Vasárnap, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban rendezték meg az Éneklő rajok című versenysorozat megyei döntőjét. A 400 paj­tás vetélkedéséből a 37. szá­mú iskola Petőfi raja ke­rült ki győztesen, a zsűri valamennyi tagja maximá­lis pontszámmal jutalmazta produkcióikat. Az április 4-e és 7-e között Szentesen sorra kerülő raj-kamarakó- rusok országos fesztiválján ők képviselik megyénket. 4 Jónás-zenekar külföldön Jónás Jancsi közkedvelt zenekara ma külföldi sze­replésre indult. Egy eszten­dőt töltenek Ausztriában és a Német Szövetségi Köztár­saságban. B. D. Utcáink, tereink névadói Márton bíró, Istvánffy Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents