Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-04 / 53. szám

Népesedéspolitikai jogszabályok Napjaink gyakori témája a társadalom minden fóru­mán a népesedéspolitika, a nő- és családvédelem, a családtervexés. A gyakorlati megvalósítást jogszabá­lyaink teszik lehetővé. Az elmúlt hónapokban, egészen a legutóbbi napokig oly sok rendelkezés látott napvilá­got, hogy szükségessé vált ezek összefoglalása. Ismer­tetésünk célja tehát az, hogy olvasóink együtt, egy he­lyen találják meg a legfontosabb rendelkezéseket, hogy azok ismeretében tájékozódhassanak, cselekedhesse­nek. Összeállításunkat a családalapítás, a terhesség és szülés, gyermekgondozás időrendi sorrendjének meg­felelően készítettük el. (Agotha Tibor felvétele) Taoácsadas házasulandóknak 1974 január hó első napjá­tól kezdődően jogszabály írja elő kötelezően, hogy a 35 éven aluli magyar állampol­gárok házasságkötés előtti család- és nővédelmi ta­nácsadáson megjelenjenek. Csak ezt követően kerülhet sor a házasságkötésre. A tanácsadást, orvos végzi, a megjelenésről igazolást ál­lít ki, melyet a házasságkö­tést megelőzően kell bemu­tatni az anyakönyvvezető­nek. A tanácsadást az érdekelt állampolgárok lakhelyüktől függően vehetik igénybe. (A községekben a tanácsadást a körzeti orvos látja el, a rendszeres Anya- és Gyer­mekvédelmi Tanácsadók he­lyiségében.) Miskolc városában a házas­ság előtti tanácsadás az I- ás n. kerületi lakosok részére a Sem­melweis rendelőintézetben (Csa­bai kapu 9—11.) történik. Hét­főn, szerdán, < csütörtökön és szombaton 8—12-ig. Kedden és pénteken 8—17-ig. A Hl. kerületben: a vasgyári rendelőintézetben (Kerpely utca A házasulók a tanácsadá­son mind az állandó, mind az ideiglenes lakhelyükön megjelenhetnek. Együttes megjelenés esetén bármelyik házasulandó lakhelye szerin­ti tanácsadást igénybe ve­hetik. Itt jegyezzük meg, hogy a Szentpéteri kapui kórház nővédelmi gondozójába is el­mehetnek a házasulandók, lakhelyüktől függetlenül. Orvosi vizsgálat A születendő gyermek, de a szülők szempontjából sem mindegy, hogy a gyermek milyen egészségügyi, anyagi körülmények között születik, illetve további fejlődése mi­ként biztosított. Ezért bizto­sítja államunk a terhes nők részére az ingyenes tanács­adást, a terhességi orvosi vizsgálatot. A terhességi orvosi vizsgá­laton való megjelenés, illet­ve igénybevétel esetén az anya és gyermeke egészség- ügyi védelmén túl még anyagi előnyöket is biztosít államunk. Az anyasági se­gélyre való jogosultságot ugyanis a terhességi orvosi vizsgálaton való megjelenés­hez illetve azok meghatáro­zott számához köti. A 3/1973. (XII. 23.) SZOT Szabályzat határozza meg az anyasági segély összegét. E szabályzat érteimében anya­sági segélyben részesül az a szülő nő, aki betegségi biz­tosítás keretében orvosi gyógykezelésre jogosult és terhességének ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. 1974. június 30. napja előtti szülés esetén; s) 2500 forint összegű anyasági segélyre jogosult z szülő nő, ha terhességének ideje alatt bármi­kor háromszori — koraszülés esetén egyszeri — terhességi or­vosi vizsgálaton részt vett. b) 1000 forint összegű anya­sági segélyre jogosult a szülő nő, ha terhességi orvosi vizsgá­laton nem vett részt háromszor — koraszülés esetén egyszer — vagy egyáltalán nem volt ter­hességi orvosi vizsgálaton. telekhez köti az anyasági se­gélyre való jogosultságot. 1974. július 1. napja utáni szü­lés esetén; a) 2500 forint anyasági segély­re való jogosultság akkor követ­kezik be, ha a nő terhességének ideje alatt négyszeri — koraszü­lés esetén egyszeri — terhességi orvosi vizsgálaton vet» részt, és az első, illetve koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi Vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon — 2o héten — belül volt. b) Az 1000 forint összegű anyasági segélyre való jogosult­ság akkor következik be, ha a szülő nő a fentebb ismertetett feltételeknek nem felel meg, de legalább egyszer részt vett ter­hességi orvosi vizsgálaton. Az a szülő nő, aki nem vett részt terhességi orvosi vizsgálaton, anyasági segély­re nem jogosult. A január elsejével életbe lépett rendelkezésekben új az is, hogy az orvosi gyógy­kezelésre nem jogosult nő­nek, ha terhességi orvosi vizsgálaton részt vett — kü­lönös méltánylást érdemlő esetben — kérelmére — a lakóhely szerint illetékes ta­nácsi szerv javaslatára a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság anyasági segélyt fi­zessen. A segély összege — a 2500 illetve 1000 forint — a terhességi orvosi vizsgála­tok számától függően törté­nik. A Minisztertanács február 28-i ülésén úgy határozott, hogy az egyetemeken és fő­iskolákon tanuló házaspá­rokra kiterjeszti a családi- pótlék-jogosultságot, továbbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivéte­lével ugyanolyan betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint a munkavi­szonyban álló dolgozók. Te­hát március elsejétől a fel­sőoktatási intézményekben tanuló házaspárok is kapnak családi pótlékot. Terhes nők foglalkoztatása Munkaviszonyának fennál­lása alatt a terhes és a szülő nő, a kisgyermekes anya kü­lönös védelemben részesül. A Munka Törvénykönyvének előírása szerint a terhes nők munkára való felvételét ter­hes állapotuk miatt megta­gadni nem lehet. A terhesség megállapításá­tól kezdődően nem szabad a terhes nőt egészségre káros munkakörben foglalkoztatni. Ha ilyen miatt könnyebb munkakörbe ideiglenesen át­helyezik, akkor korábbi át­lagkeresete jár, azt e miatt csökkenteni nem lehet. A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjától a gyer­mekének hathónapos koráig nem lehet túlmunkára osz­tani. Több műszakban dol­gozó üzemekben a terhes nő beosztását lehetőleg — dél­előtti műszakban kell bizto­sítani. A gyermek egyéves koráig éjszakai munkára nem kötelezhető a dolgozó nő. A határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló dol­gozó nő munkaviszonyát nem lehet felmondani — a terhesség ideje alatt, il­letve a szülést követő hatodik hönap végéig, — a gyermekápolási táppénz­ben részesülő nőknek, — a szülő nőknek, aki gyer­mekgondozási segélyben része­sül. vagy fizetésnélküli szabad­ságon van, a gyermek három­éves koráig, — annak a dolgozó nőnek, akinek férje sorkatonai szolgá­latot teljesít, — az állami csecsemőotthon­ban elhelyezett vagy idegen gyermekének szoptatására az otthonban felvett dolgozó nőnek ott-tartózkodása idején, — továbbá annak az egyedül­álló nőnek, vagy gyermekét egyedül nevelő apának, akinek gyermeke 18. életévét nem töl­tötte be, csak különlegesen in­dokolt esetben lehet munkavi­szonyát felmondás útján meg­szüntetni. A felmondási tilalom a most ismertetett események lejártát követő 15 nap alatt is fennáll. A határozott idejű munka- viszonyban álló nőre a most ismertetett rendelkezések nem vonatkoznak. Amint az ismertetésből lát­juk, indokolt és helyes, ha a fiatalok úgy igyekeznek éle­tük elején munkába állni1, hogy a lehetőségekhez ké­pest határozatlan idejű mun­kaviszonyt létesítsenek. Szülési szabadság A dolgozó nőt érvényes jogszabályaink szerint 20 heti — 140 napi — szülési szabadság illeti meg. Ez tu­lajdonképpen öt hónapnak felel meg. A szülési szabadságból 4 hetet — 28 napot — a szü­lés előtt kell kiadni, a többit — 112 napot — a szülés után. Lehetőséget biztosíta­nak azonban jogszabályaink arra, hogy a dolgozó nő ké­relmére a teljes szülési sza­badságot — 20 hetet — a szülést követő időben vegye igénybe. Ehhez azonban az kell, hogy a szülés előtti munkavégzés az anya, vala­mint gyermeke számára egészségi károsodást ne okozzon. A szülési szabadság tarta­mára a szülő nőt átlagkere­set illeti meg, munkaviszony, stb. esetén ezt a Társadalom- biztosítás terhére fizetik. A teljes összegű — 100 százalékos — átlagkeresetre a dolgozó nő akkor jogosult, ha a szülést megelőző két éven belül 270 napi biztosí­tási idővel rendelkezik. Ab­ban az esetben, ha ennél ke­vesebbet, de legalább 180 napi biztosítási időt tud iga­zolni a szülő nő, akkor az átlagkeresete 65 százaléka il­leti meg. Fel kell hívnunk olvasóink figyelmét arra, hogy a szü­lési szabadság kiadásának időpontja másként alakul azoknál a nőknél, akik ter­hességük alatt keresőképte­len táppénzes állományban vannak. Náluk a szülési sza­badságot minden esetben a szülés naoját megelőző 28. naptól kell számítani. Ilyen esetben nincs mód arra, hogy a szülés után vegyék igénybe a teljes 20 hetes szülési szabadságot. A szülési szabadság meg­hosszabbítására lehetőség van akkor, ha koraszülés vagy ikerszülés történt, és a szülési szabadságot a dolgozó nő a szülést követő 112. na­pon kimerítené. Ez esetben, ha az újszülött súlya a 2500 grammot nem haladja meg, akkor orvosi javaslatra 28 nappal meg lehet hosszab­bítani a szülési szabadságot. Ilyenkor a meghosszabbí­tásra vonatkozó javaslatot a szülést levezető kórház, kli­nika javaslatára a táppén­zen tartásra jogosult kezelő­orvos adja ki. A jogszabályi rendelkezé­sek külön határozzák meg a halva született gyermek ese­tén járó juttatások mértékét. Ki az egyedülálló ? A szülési szabadság letelte után a dolgozó nő vagy mun­kába áll, vagy igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt. A kisgyermekeknél gyakran előfordul, hogy különböző betegségeken esnek át, és ezért otthoni ápolásuk szük­séges. Az otthon maradt nőt gyermekápolási táppénz illeti meg. 1974. január 1. napjától kezdődően a dolgozó nőnek gyermekápolási táppénz jár; a) a gyermek egyéves koráig korlátozás nélkül, b) évenként 60 napig, a kettő-, hároméves, c) évenként 30 napig a négy-, öt- és hatéves gyermek ápolása esetén, d) évenként 60 napig a kettő-, három-, négy-, öt-, hatéves gyer­mek ápolása esetén az egyedül­álló anyának. Az egyedülálló apának gyermekápolási táppénz jár; a) a gyermek egyéves koráig korlátozás nélkül, b) évenként 60 napig a kettő-, három-, négy-, őt-, hatéves gyer­mek ápolása esetén. A gyermekápolási táppénz gyermekenként jár! Itt ismertetjük, hogy a ha­tályos rendelkezések szerint kit kell egyedülállónak te­kinteni. Egyedülálló dolgozó: a) aki hajadon, nőtlen, öz­vegy, elvált, vagy házastársától külön él, b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, — 1974. január 1. napjától, aki­nek házastársa kórházi ápolás­ban részesül, vagy külföldön tar- tózkodik, c) akinek házastársa — felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója, — testi, vagy szellemi fogya­tékossága, vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hó­napon át teljesen munkaképte­len, — nyugellátásban részesül, — bíróság által elrendelt kény­szer-gyógykezelésben részesül, — letartóztatásban van, — szabadságvesztés büntetését tölti, és havi keresete (jövedel­me) vagy nyugdíja a minden­kori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. (1974. évben a havi 727 forintot.) d) aki házastársával ugyanab­ban a lakásban lakik, azonban — a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, — az életközösség megszünte­tése miatt bírói ítélet alapján házastársa részére, vagy a bá- zastársánál levő gyermekük után tartásdíjat fizet, vagy házastár­sától saját részére, vagy a nála levő gyermekük után tartásdíj­ban részesül. Nem tekinthető egyedülál­lónak az a dolgozó, akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. Térítésmentes tápszer Kevesen tudják, hogy az a dolgozó nő, aki terhességi gyermekágyi segélyre a jog­szabályban meghatározott 270, illetve 180 nap előzetes biztosítási idő hiányában nem jogosult, betegsége miatt azonban keresőképtelen, táp­pénzre jogosult a szülés előtt, a gyermekágyi fekvés ideje alatt ps utána is. Ab­ban az esetben, ha a dolgozó nő szülés miatt keresőképte­len. a szülés napjától táp­pénzre az általános szabá­lyok szerint jogosult. Táppénzre jogosult az a dolgozó nő, akinek egy éven aluli beteg gyermeke kórházi (csecsemőotthoni) ápolásban részesül, és a gyermeknek orvosi rendeletre történő szoptatása miatt foglalkozá­sát nem tudja folytatni. A szülő nőt. illetve férjét szakszervezeti tagsáea esetén szakszervezeti segély illeti meg. A segélyt a munkahely szerinti szakszérvezeti bi­zottságtól kell igényelni. A segély összege a szakszerve­zeti tagság időtartamától függően változik. Egyéves tagság esetén 300 forint, tíz­éves tagság esetén 350 forint, míg a 15 éves tagságnál 400 forint. A kisgyermekes anya a gyermek érdekében o szük­séges tápszereket ingyen — térítésmentesen — kapja. Úgyszintén a társadalombiz­tosítási szolgáltatásokra jo­gosult anya orvosi javaslatra ingyenes anyatej-juttatásban részesülhet. Itt kell elmondanunk, hogy a dolgozó — szövetkezeti tag stb. — két gyermek után családi pótlékra jogosult: melynek összege jelenleg 400 forint. Az egyedülálló dol­gozó — szövetkezeti tag s*b. — is jogosult, gyermekei után családi pótlékra. Ez utóbbi esetben már egy gyermek után is megjár a családi pótlék. Felveszünk külföldi szerelési munkákra gyakorlattal rendelkező hegesztő szakmunkásokat belföldi szerelésekhez lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat, kiemelt bérezéssel. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS ÉS FELVÉTELRE JELENTKEZÉS: a Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Miskolc, Széchenyi u. 28. Hétfőn déltől szerda délig. Ismertetésünkben csak a legfontosabb tudnivalókat foglalhattuk össze, a teljesség igénye nélkül. A kor­mány népesedéspolitikai határozatának végrehajtása következetesen folyik. A Minisztertanács legutóbbi, csü­törtöki ülésén törvényjavaslatot fogadott el a család­jogi rendelkezések módosításáról, melyet az Ország- gyűlés tavaszi ülésszaka elé terjesztenek. Ugyancsak a legfrissebb intézkedésihez tartozik, hogy a kormány utasította a munkaügyi minisztert, hogy dolgozzon ki további programot a sokgyermekes családok helyzeté­nek javítására. 1. szám.). Minden nap 7.30-tól 12-lg. Ez év július 1. napja után a jogszabály szigorúbb félté-

Next

/
Thumbnails
Contents