Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-22 / 69. szám
HÍ?«" n Ä w ea M 4P& a® g| ea EH| Hf pi ■ ■■ * F rJH Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) rében megtartott moszkvai ideológiai értekezletének. Pártunk fontos feladatának tekinti az ideológiai munka erősítését, cselekvő részvételét a testvérpártok sokoldalú ideológiai együttműködésében. Fokozniuk kell a szocializmus propagandáját, az imperialisták eszmei diver- ziójának visszaverését, haladás- és békeellenes propagandájának leleplezését. * Pártunk és kormányunk továbbra is aktívan közreműködik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializmus, a haladás, a béke ügyét mozdítja elő. erősíti a szocialista országok összefogását, segíti a kommunista mozgalom egységének erősödését. EB. A Központi Bizottság irányelveket fogadott el a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről, helyzetének további javításáról. 1 A munkásosztály hely"*"* zetét alapvetően az határozza meg. hogy hazánkban eredményesen épül a szocializmus, megvalósulnak a munkásosztály céljai. Társadalmunkban erősödik a párt, a munkásosztály vezető szerepe, szoros a párt és a munkásosztály kapcsolata. A munkásosztály céljainak megvalósulása egyidejűleg az összes dolgozó érdekeit szolgálja. A párt kötelességének tekinti, hogy a munkásosztály helyzetét. életkörülményeit folyamatosan figyelemmel kísérje, rendszeresen számba vegye a változásokat, s levonja belőlük a szükséges elvi, politikai következtetéseket. Legutóbb a párt X. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülése tekintette át a helyzetet és jelölte ki a tennivalókat. Az intézkedések eredményesek, hatásuk kedvező volt. 2 A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a munkásosztály vezető szerepének alapvető feltétele: forradalmi élcsapatának marxista—leninista ideológiája, a párt és az osztály szoros kapcsolata, s ezen belül a munkások kellő részaránya a pártban. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a munkások arányának javítását a párt tagságában, s a pártszervek újjáválasztása során növelni kell a fizikai munkások arányát a párt különböző szintű vezető testületéiben. A Központi Bizottság szükségesnek tartja erősíteni azt a folyamatot, amelynek során a közéleti tapasztalatokkal rendelkező munkások társadalmunkban tervszerűen vezető funkcióba kerülnek. O A Központi Bizottság *-*• rámutatott, hogy az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia része. Az üzemi demokrácia fejlesztésének letéteményesei a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek. Abból ki- i-dulva. hogy a munkásosz- tálv vezető szereoét ooliti- kailag a párt érvénvesíti. az ü-emi demokrácia feileszté- s*ben is alapvetőnek kell tekinteni a párt szerepét. A pártszervezeteknek kell kialakítaniuk az érintett szervezetek tevékenységének egységét. A Központi Bizottság • szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek eredményeképpen fokozatosan növekszik a munkások súlya a társadalom mindennapi életében. Tudatosan arra kell törekedni, hogy a munkában kiemelkedő munkások egyszersmind közéleti emberré is váljanak, szavuknak súlya legyen, s közéleti fórumokon is mind gyakrabban nyilvánítsanak véleményt üzemük, az ország és a világ kérdéseiről. Növelni kell a munkáspálya erkölcsi megbecsülését, javítani kell a munkásokkal foglalkozó személyzeti munkát, és könnyíteni kell helyzetüket mindennapos ügyeik intézésében. El kell érni, hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget, vonzóerőt. megbecsülést és előrejutási lehetőséget biztosítson. ^ A Központi Bizottság rámutatott: a munkás- osztály naponta bizonyságot szolgáltat arra, hogy osztályöntudatával. helytállásával áldozatos munkájával, fegyelmezettségével, szervezettségével a társadalmi haladás irányát meghatározó erő. Társadalmunk számbelileg is legnagyobb osztályának, a munkásosztálynak a felelőssége, helytállása. a nemzeti jövedelemhez való döntő hozzájárulása jelentős szerepet játszott abban, hogy az utóbbi másfél évtizedben rendszeresen emelkedett minden dolgozó osztály és réteg életszínvonala; az egész társadalom érdeke, előrehaladásunk fontos záloga, hogy a munkásosztály életkörülményei is rendszeresen javuljanak. A Központi Bizottság leszögezte: biztosítani kell, hogy a munkásosztály élet- színvonalának javítására a IV. ötéves tervben előírt célokat elérjük. A Központi Bizottság aláhúzta. hogy a munkásosztály legszilárdabb magja a nagyüzemi munkásság. A párt úgy véli, hogy a nagyüzemi munkásság helyzetének fokozatos és rendszeres javítása a központi szervektől összehangolt, átfogó intézkedéseket és megkülönböztetett figyelmet igényel. A munkásosztályon belül sajátos helyzetük, s jelentőségük miatt külön is foglalkozni kell a munkásnők és a munkásfiatalok problémáival. f\ A Központi Bizottság ismételten kifejezte, hogy társadalmunk szocialista fejlődésének fontos feltétele a dolgozók, mindenekelőtt a munkások általános műveltségének emelése, szakmai képzésének és továbbképzésének javítása. Fokozottabb támogatást kell nyújtani a szakmunkásképzés tökéletesítéséhez. Fontos feladat a felnőtt korú munkások felsőfokú képzésének és továbbképzésének kiterjesztése és ösztönzése. A párt elvi, politikai kérdésnek tekinti. hogy a munkások, a fizikai dolgozók gyermekei is megkülönböztetett módon támogatást kapjanak a tanulásban és továbbtanulásban. *7 A Központi Bizottság 4 * elvárja, hogy a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelveket az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek a munkájukban következetesen érvényesítsék. * A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot, az irányelvekkel kapcsolatos konkrét tennivalók kidolgozásával. A jelentést, a határozatot az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek rendelkezésére bocsátja tanulmányozásra és a szükséges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság áttekintette a közművelődés helyzetét és határozatot hozott továbbfejlesztéséről. I A felszabadulás a ma- JL* gyár nép művelődés- történetében is új korszakot nyitott azzal, hogy megszüntette az egykori uralkodó osztályok kulturális monopóliumát. Népünk művelődés; helyzete az ország társadalmi, politikai, gazdasági átalakulásával összhangban gyökeresen megváltozott, műveltsége jelentősen gyarapodott, gazdagodott. A társadalmat mindinkább áthatja a marxista világnézet, a szocialista közgondolkodás. Társadalmunkban olyan szocialista kultúra van kibontakozóban. amely magában foglalja a hazai és az általános emberi kultúra minden haladó hagyományát. A dolgozó osztályok, rétegek között legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelkedett. A szocialista brigádokban mind teljesebben érvényesül a „Szocialista módon dolgozni, élni. művelődni” követelménye. A mezőgazdaság szocialista fejlődése megváltoztatta a parasztság gondolkodás- módját, erősödött a közösségi szellem. Tovább emelkedett az értelmiség általános és szakmai műveltsége, s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra, a műveltség terjesztésében. Az iskolai és közművelődési tevékenység kapcsolata erősödött és tudatosabbá vált a Központi Bizottság 1972. évj oktatáspolitikai határozata óta. A műveltségi színvonal emelésében az iskolai oktatás mellett alapvető szerepet játszott a közművelődés területén dolgozók munkája. Jelenleg mintegy 40 ezer dolgozó tevékenykedik ezen a területen. A továbbtanulás, az önművelés széles körben az életforma részévé vált. Könyvtáraink 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múzeumokat évente több mint 8 millióan látogatják. Az öntevékeny művészeti, ismeretszerző, tudományos-bú- várkodó mozgalmakban, a különféle szakkörök, klubok tevékenységében több százezren vesznek részt. Az országban ma 2825 művelődési otthon működik, és mintegy 8700 közművelődési könyvtár, összesen 27 millió kötettel szolgálja a folyamatos művelődés lehetőségeinek biztosítását. A műveltség terjesztésében, közvetítésében és a művelődés szervezésében kiemelkedő szerepet tölt be a televízió és fontos feladatokat lát el a rádió és a sajtó. 2 A közművelődés azon“* ban a jelentős eredmények ellenére elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől, a lehetőségektől. Ezért a Központi Bizottság szükségesnek tartja a közművelődési tevékenység továbbfejlesztését. A közművelődésnek a kultúra, az ismeretek terjesztésén túl fontos feladata: a szocialista életszemlélet és magatartás kialakításának segítése; a szakmailag jól képzett, a munkáját magas fokú öntudattal végző, a közéletben szerepet vállaló szocialista ember formálása; az önművelés fontosságának fel- ismertetése, lehetőségeinek bővítése; a növekvő szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előmozdítása. A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének színvonala. Társadalmunknak érdeke és sürgető feladata a munkásművelődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagyüzemekben. a szocialista brigádokban már kialakult, aktív művelődési igényekkel ren- délkező közösségekre kell támaszkodni. A munkáslakta városi peremkerületekben, az új lakótelepeken mielőbb létre kell hozni a még hiányzó közművelődési intézményeket. A falusi lakosság körében a közművelődési munkával elő kell segíteni, hogy a műveltségi színvonalban és a művelődési lehetőségekben meglevő történelmi hátrányt falun is leküzdjük. A közművelődés akkor felelhet meg növekvő társadalmi feladatának, ha a párt-, az állami, a társadalmi szervek és szervezetek együttesen készítik elő a gyorsabb fejlődést, ha határozott marxista eszmeiség és távlati koncepció alapján emelik magasabb szintre a művelődésügyi munkát. E célok érdekében a köz- művelődés egész intézmény- rendszerét, valamennyi eszközét összehangoltan. nagyobb következetességgel és hatékonysággal kell felhasználni. A településfejlesztési tervekkel összhangban — az 1990-ig terjedő hosszútávú népgazdasági terv részeként — ki kell dolgozni a közművelődés távlati fejlesztési tervét. A művelődéspolitikai célok megvalósítását fokozottabban kell segíteni gazdasági. anyagi eszközökkel, s biztosítani kell, hogy az előirányzott pénzeszközöket rendeltetésüknek megfelelően használják fel. A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Kötelezettségei terjedjenek ki a dolgozók művelődésének segítésére. Nagy figyelmet kell fordítani a nők művelődési lehetőségeinek növelésére. Döntő kérdésnek kell tekinteni az ifjúság művelődési lehetőségeinek növelését, különös tekintettel azokra, amelyek a szocialista közösségi életre nevelik. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a köz- művelődési tevékenységben minden szinten következetesebben jusson érvényre a párt elvi, eszmei, politikai irányítása. A pártszervezetek a kulturális nevelést tekintsék a pártmunka szerves részének, teremtsenek szorosabb kapcsolatot a közművelődés és a tömegpolitikai munka között. A Központi Bizottság kifejezve elismerését a fáradhatatlan és eredményes munkásságért, további céltudatos erőfeszítésre hívja fel a művelődésügy, a közművelődés minden dolgozóját a szocialista tudatformálás szolgálatában. * A Központi Bizottság felhívja a kormányt a határozatból adódó állami feladatok kimunkálására, a köz- művelődés egységes felügyeleti rendszerének kialakítására. Kéri a társadalmi és tömegszervezeteket, szövetségeket, hogy dolgozzák ki saját távlati közművelődési terveiket. A Központi Bizottság indokoltnak tartja közművelődési törvény megalkotását. A Központi Bizottság a közművelődés helyzetéről szóló jelentést, valamint a Központi Bizottság határozatát nyilvánosságra hozza. IV1 A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot, és a szervezeti szabályzatból fakadó kötelezettségének megfelelően elhatározta: a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusát 1975 márciusra összehívja. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a párt új programnyilatkozatát. A Központi Bizottság a párt új program- nyilatkozatának előkészítésére Kádár János elvtárs vezetésével bizottságot küldött ki. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a kongresszus elé terjesztendő határozati javaslatát megfelelő időben a párttagság rendelkezésére bocsátja és nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus előkészítésével kapcsolatos politikai munka fő irányát és a pártszervezetek konkrét tennivalóit. 2 A Központi Bizottság el- határozta, hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően, egyes vezető tisztségekben káderátcsoportosítást hajt végre. Párt- és társadalmi szerveknél : a) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatás miatt — felmenti a Központi Bizottság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tacját megválasztja a KB titkárának. b) Komócsin 2oltán elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a KB titkárát, megbízza a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Népszabadság főszerkesztői tisztsége alól, javasolja a Hazafias Népfront főtitkárának. — Tudomásul veszi, hogy Bencsik István elvtársat nyugállományba vonulása miatt felmentik a Hazafias Népfront főtitkári tisztsége alól. c) Nyers Rezső elvlársat, a Politikai Bizottság tagját, felmenti a Központi Bizottság titkári tisztsége alól és javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatójának. d) Németh Károly elvtár- sat, a Politikai Bizottság tagját megválasztja a Központi Bizottság titkárának. — Javasolja, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját válasszák meg a Budapesti Pártbizottság első titkárának. A Minisztertanácsnál: a) Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság tagját javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól, és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. b) Fehér Lajos elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. c) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. d) Borbándi János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Központi Bizottság osztályvezetői tisztsége alól, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek összetételét. Ezeket a változásokat a Pártélet című folyóirat közli. Q A Központi Bizottság ,jF* a XI. kongresszus előkészítésekor abból indul ki, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása jelentős eredményeket hozott, a párt politikai vonala népünk túlnyomó többségének támogatását élvezi, s a kongresszusi felkészülés során is e vonalat kell követni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Bisz- ku Béla tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A pártbizottság Németh Károlyt, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt —. felmentette első titkári tisztségéből és megválasztotta első titkárnak Katona Imrét, — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető szerepének erősítése, a munkás-paraszt szövetségnek, társadalmi rendünk szilárd alapjának fejlesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocialista demokrácia további sokoldalú, erőteljes kibontakozásának elősegítése. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a nép életszínvonalának a termelőmunka eredményeivel összhangban történő rendszeres emelését. A párt továbbra is fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését. Megerősíti és tovább tökéletesíti a gazdasági élet irányításának bevált rendszerét. — A kulturális politikában az összes alkotóerőt tömörítve a párt folytatja a gyakorlat által igazolt tevékenységét. Az ideológiai munkában a szocializmus öntudatos híveinek széles körére támaszkodva, az anti- marxista nézeteket elutasítva a párt folytatja a tudományos szocializmus eszméinek terjesztését, a gyakorlatban felvetőd? új kérdések megválaszol ásáf. — A külf olitikában 'a párt nemzeti érdekeink szolgálatában, az internacionalizmus talaján állva, továbbra is a hazai szocialista építőmunka nemzetközi feltételeinek megteremtésére, a szocializmus, a haladás, a béke ügyének elősegítésére törekszik. * A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párt XI. kongresszusa tovább fogja erősíteni a párt. a munkás- osztály vezető szerepét, a dolgozó osztályok szövetségét, a szocialista nemzeti egységet, újabb lendületet ad majd a szocializmus építésének. A Központi Bizottság felszólítja a pártszervezeteket és a párt tagjait, hogy a X. kongresszus határozatainak jó végrehajtásával példamutató munkával, kommunista helytállással készüljenek a párt XI. kongresszusára. 1975 tavaszán, a kongresszus évében lesz hazánk felszabadulásának 30. évfordulója is. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, egész dolgozó népünket, hogy az évfordulóhoz közeledve az országépítő munka lendületes folytatásával, szocialista céljaink támogatásával segítse további előrehaladásunkat a szocializmus teljes felépítésének útján. a Központi Bizottság tagját. Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A megyei pártbizottság Győri Imrét, a Központi Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből. (Folytatás a 3. (Malen) Pártbizottsági ülések
