Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-20 / 67. szám

Víz Sajóecsegről Csalogató — Kapás? — Ugyan... — Fogott valamit? — Itt? A horgász szégyenkezik bennem, mert ugyan mi kapna a gilisztacsalira, a még jéghideg Hámori-tó­ban? De. . . — De süt a nap és... — nevet a horgász, nevet a tó, és a partoldalban a fákon néhány türelmetlen rügy sürgősen ágaskodni kezd. Mondják, hogy tegnap­előtt pontyot fogtak a Csor­ba-tavon ... Nézzük a gilisztacsalit, a végit mintha megcsípte vol­na valami. Persze az is le­het, hogy csak a hideg csíp­te meg, de mit keresne a tóparton az, aki nem hisz a víznek? — Haraszti Imre nyugdíjasnak tavaly piszt­rángot. pontyot kínált a tó. — Az a fontos, hogy áll­jak a fényben ... Nem kap a hal? Nincs fogás? Barnít a tavaszi szél és az órák nem telnek hiá­ba. Csalogatják, hívják az áprilist.. . BARTHA GABOR afc „Tulipánfa” a színház előtt. A tavalyi virágkiállításról készült kép ma is szemet gyö­nyörködtető. (Ágotha Tibor felvétele) (Kerényi László felvétele) Lobogózzuk fel a közintézmények épületeit A DH várospolitikai fóruma • Tiszta, virágos Miskolcért Nálunk a legdrágább a fű A parkrongálók ellen Miskolc napi vízfogyasztásának mintegy egyhatodát a sa- jóecsegi I. sz. ipari vízmű biztosítja. A MÉLYEPTERV még 1989-ben elkészítette az Észak-magyarországi Vegyiművek beruházásaként épült vízmű technológiai módosításának ki­viteli terveit. A vízmű és Miskolc között 1971-ben indult meg a vízszolgáltatás. A most folyó munkálatok a minőség javí­tását és a mennyiség növelését egyaránt szo'gálják. Milyen segítségre számíthat a vízgondokkal küzdő megyeszékhely ettől a vízműtől? A kérdésre Rózsa László, az Észak-ma­gyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat osztályvezetője válaszolt. Az osztályvezető elmon­dotta, hogy a beruházás ter­vezett befejezési határideje 1975. Ezt követően a sajó- ecsegi I. ipari vízmű maxi­málisan napi 12 000 köbmé­ter ivóvíz továbbítására lesz alkalmas. Ez a mennyiség azonban több ok miatt sem garantálható folyamatosan. Az egyik: mint már fentebb említettük, a vízmű az Észak­magyarországi Vegyiműveké. Az onnan jövő víz így csak addig áll városunk rendel­kezésére, amíg az ÉVM nem növeli annyira iparivíz-fo- gyasztását, hogy Miskolcnak már nem tud szállítani. A másik ok: a szakemberek megállapítása szerint a Elold­va vízhozama erősen csök­ken, a Rakaca vize viszont nem alkalmas nagyobb meny- nyiségben fogyasztásra. Gond az is, hogy a vízmű áteme­lő berendezései maximálisan ki vannak használva, bővíté­süket pedig nem tervezték. A sajóecsegi vízműtől ér­kező víz azonban nemcsak a mennyiség, hanem a minő­ség miatt is sok fejtörést okozott és okoz. A viszony­lag rossz minőség legfőbb oka a Boldva szennyezettsé­ge. Ez ellen a vízügyi szak­emberek több „fegyvert” is bevetnek. Tervezik a gyors- szűrű berendezések egy ré­szének átalakítását, s ennek során aktívszenes szűrők be­építését. A másik lehetőség az elavult vegyszeradagolási terv módosítása. S végül be­építenek ózonizáló berende­zéseket is, amelyek íz- és szagtalanító hatást eredmé­nyeznek. Mindezek együtte­sen megoldják a Miskolcra érkező ivóvíz minőségének javítását. Ny. I. Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város nagyobb közintézményeinek, iskolái­nak vezetőit, hogy a Tanács- köztársaság kikiáltásának 55. évfordulója tiszteletére lobo­gózzák fel épületeiket. A zászlódísz március 20- tól 22-ig köszöntse az ünne­pet. Cj horgásztanyák A gépgyári horgászegye­sület az idén újabb saját használatú horgászvizekhez jut. Eddig 17 katasztrális hold területű vízfelülettel rendelkeztek, amelyhez az idén — a szakszervezeti bi­zottság segítségével — újabb 12 holdnyi területet „szerez­nek.” Ezeket a vizeket hal­lal telepítik be, s melléjük horgásztanyákat is építenek. „Tiszta, virágos Miskolcért” elnevezéssel mozgalmat indít a Miskolc város Tanácsa, a Vöröskereszt városi szervezete és a Hazafias Népfront városi bizottsága a város köztiszta­sági, köregészségügyi helyzetének javítására, a város szépí­tése és otthonosabbá tétele, valamint a lokálpatriotizmus élénkítése érdekében. A szépítőmozgalom intézkedési tervét ma délelőtt vitatták meg. Korabeli feljegyzések sze­rint Miskolcon már a XVIII. század elején kötelezővé tet­ték a fásítást a telektulajdo­nosok számára. 1720-ban az iskoláik és a parochiák ud­varára — közköltségen — nyírfákat ültettek. Az Avas védelmére 1730 januárjában tettek javaslatot. Az 1855- ben életre hívott Szépészeti Építő Bizottság a város kert­tel való ellátását tűzte zász­lajára. Haday Dániel műker­tész 1877-ben elfogadott ter­ve alapján a Népkert fásí­tása a miskolci polgárok cse­meteadományaival kezdődhe­tett meg. /Vem vigyázunk rá A múltra vatkoztunk, csak azért hi- hogy bizonyít­óiorvéq műszaki hét Huszonkét szakelőadást tar­tanak hétfőtől a norvég mű­szaki héten, amelyet a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége rendez a Technika Házában. Mint a nagykövet elmon­dotta, a két ország közötti kereskedelmi lehetőségek még jórészt kiaknázatlanok. Magyarország általában évi 11 millió dollár értékű árut szállít, s ugyanennyi a Nor­végiából hozott importcik­kek értéke. Norvégia a? el­múlt években jelentősen fej­lesztette iparát. Ezért fontos törekvése, hogy élénkítse kapcsolatait a szocialista or­szágokkal, s ezen belül Ma­gyarországgal. Hagyományosabb vendéglátást! A napokban a kezembe került Miskolc város 1925—28. évre kiadott címtára. A ven­déglősök címszó alatt több mint száz nevet számolhattam össze. A régi kerthelyiségek, a századelő avasi pincesorainak két jó isme­rőjével, Fritz Józsi bácsival és Szabados Miklóssal lapozgattuk a megsárgult papíro­kat, Böczögö József egykori Korona-szálló­jának a helyén, az Avas-szálloda igazgatói szobájában. Az emlékezet rekeszeiből sorra kerültek elő a régi nevek. A Royal kávéház, a Fészek-lokál, a Há­rom rózsához címzett vendégfogadó, a Bo­hémtanya, a népkerti Vigadó, a Polgári sör­csarnok, vagy a Kispipa vendéglő törzsven­dégei ma már többnyire otthonülő, idős em­berek. Néha mozdulnak csak ki szobájuk­ból, ám ahogy betérnek, úgy ki is fordulnak a mai Miskolc vendéglőiből. Néha még ösz- szejönnek egy-egy ismerős, vagy barát ava­si pincéjében, hogy ott aztán felidézzék, mi­lyen jó bablevest lehetett enni a nap bár­mely szakában a Tátrában, hagy a városban a legjobb sört a Szemere étteremben csa­polták, s hogy az egykori fáspiac Kémény­seprő kocsmájában harminc féle hegyaljai bort mértek. Miskolcon mindezidáig nem sikerült át­menteni a vendéglátás (és nem a vendég­látóipar!) jó hagyományait a mába. Még a szakemberek sem tudják a választék alap­ján megkülönböztetni a Katowice és az Otthon étterem, a Tokaj vagy az Avas ét­lapját. Nagyiparrá vált az egykor nemze­dékeken át sok becsülettel továbbadott szép szakma. Kevesen tudják, hogy ma a ven­déglátóipari vállalatok nagy része vesztesé­ges. Érdemes este benézni az Avas Fehér­termébe, vagy a Katowice bárjá,ba, bizony az üres asztalok láttán nem sokaknak tá­mad kedve ottmaradni. Mi az, ami ma hiány­zik a vendéglátásból, ami régen ezrekt t csalt ki otthonukból, aki ma inkább a tév l- nézést választatja az emberekkel, a bezárkó­zást ...? A Korona egykori főpincére, Fritz Józsi bácsi véleménye szerint a vendégszeretet és a magyaros vendéglátás évszázados, nemes hagyományainak hiánya. A kérdést persze nem ilyen egyszerű megválaszolni, hiszen felgyorsult korunk megváltozott körülmé­nyei bonyolultabb okokat sejtetnek ... Félreértés ne essék! Nem az alkoholiz­musnak akarunk propagandát csinálni, nem a kocsmákat hiányoljuk. Inkább azokat a kisvendéglőket, kávéházakat, amelyek régen a ma oly hiányzó társas élet kiváló szín­terei voltak. Jó lenne, ha nem okozna gon­dot a miskolciaknak, hová is vigyék el este vendégüket, ahol meghitten beszélgethetné­nek egy pohár bor mellett és nem zavarná őket sem a részegek hangoskodása, sem a zenészek játéka. Érdemes lenne talán el­gondolkozni Szabados Miklós javaslatán. A Hungarhotels miskolci igazgatójának, egy miskolci vendéglátó dinasztia leszármazott­jának régi vágya, hogy a Kis-Avas első sora (ahol most az Alabárdos és a Törpe műkö­dik), olyan helyévé válhasson Miskolcnak, mint a fővárosnak a Várpalota és környé­ke. A híres borkereskedő, pincés házak le­hetőséget adnának arra, hogy kis cukrászdák, kerthelyiségek, finom falatok titkait rejtő pincék sorává válhasson ez a rész. A Nép­kert lehetne a másik helye a társaságra, vagy jó hangulatú szórakozásra vágyóknak. Ügy hisszük, hogy mivel Miskolc fontos, közétkeztetést szolgáló éttermekben már nem szenved hiányt a vendéglátóipar most már törekedhetne uz effajta, szerény igé­nyek kielégítésére is, ERDŐS ÁKOS suk, nem hagyomány nélkü­li a most kezdődő városszé­pítő akció. Jó lenne, ha az ország második városát nem­csak iparáról ismernék, ha­nem kertjeiről is. Ehhez azonban kevés a' most par­kokra, fákra fordított pénz tízszerese is. Nemcsak a ker­tészeken, á virágra költött milliókon múlik, hogy Mis­kolc belép-e a virágos váro­sok sorába ... Hogy mennyi múlik rajtunk, arra elég bi­zonyság a Győri kapuban derékba tört facsemeték nagy száma, a gyalogutakkal osz- sze-vissza szabdalt parkok egyre kopó fűszőnyege, a Ti­szai pályaudvar és a Búza tér naponta újranövő sze­méthegye. Miskolcon mintegy 1,2 mil­lió négyzetméter zöldterüle­tet gondoz a városi kerté­szet. Egy négyzetméternyi zöld évente tíz forintba ke­rül! Más város-okban erre öt­hat forint is elég. Mentség­ként úgy is fogalmazhatunk, hogy a miskolci parkok — szűkösségük miatt nagy apróhirdetés dlBsss A 100. sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézet távfűtésben jár­tas, fűtővizsgával rendelkező dolgozót azonnali belépésre al­kalmaz. Jelentkezés: a tmk ve­zetőjénél (Miskolc, III., Tégla­gyár u. 2. sz.). Felvételre keresünk érettségi­zett fiatalokat adminisztratív munkakörbe, valamint .1 fő tetőfedő, 1 fő kőműves és 1 fő épületlakatos szakmunkást. Je­lentkezés: Borsodi Élelmiszer Kisker. Vállalat munkaügyi o. Miskolc, III., Győri kapu 143. Magyartanárt keresek közép­iskola III. o« mellé. Telefon: 73-427. igénybevételnek vannak ki­téve. Magyarán: mi kevésbé vigyázunk a szemnek szép, kellemesebb mikroklímát biz­tosító, kormot és port fogó közös kertekre, mint más városok polgárai. Nincs mit szépíteni a tényeken, éven­ként sok százezer forintot tesz ki a parkrongálók; fa- tördelők okozta kár. Néhány szép, virágos terünk (a Tanácsház tér. Szabad­ság tér, a Hoffmann Ottó utcai szökőkút környéke) ar­ra biztathat, hogy építsünk újabb kerteket, s óvjuk job­ban a már meglevőket. És — bár ez közhely — figyel­meztetésnek tűnik: ne sze­meteljünk. Ha másra nem, akkor önérzetünkre hallgas­sunk, amely berzenkedik, ha egy nem miskolci koszosnak nevezi utcáinkat. Erkélyek versenye A „Tiszta, virágos Mis- koleért” mozgalom a város lakóinak, üzemi dolgozóinak, társadalmi és tömegszerveze- ti tagjainak a segítségére, tömeges bekapcsolódására számít. Üjjáéleszti a „Tiszta udvar, rendes ház” akciót és a bérházakat, illetve a bér­házak lakóit is bevonja a versenybe. Jó ötletnek lát­szik a „Virágos erkély” jel­szóval meghirdetett vetélke­dés is, akárcsak az üzemek, intézmények között szerve­zendő tisztasági verseny. Az akciót a májusi „Tisz­tasági hónap” vezeti be. Ek­kor olyan tiszta és új ruhát kap a város, amelynek meg­őrzése egész évre szóló ten­nivalót jelent. B. I. ingic^ffcKn Víkendtclek házzal eladó. Pe­reces-völgyben. Érdeklődni: Deák tér 7. mindennap 17 órá­tól. riadó 200 négyszögöl kiskert gyümölcsfákkal. I.vukóvölgvben. Tel.: 52-125. Miskolc, Kilián-dél, Kempelen F. 8. III./3. Szárazvölgyiek figyelem! Du- bicsányban lakóház 1200 négy­szögöl kerttel és 10 cfnlád méh, olcsón eladó. Fö u. 31. ndicits-welel Balassa kombináltszekrény el­adó. Széchenyi u. 22. (varroda). Trabant 601 Limousine vizs­gázott ID rendszámú, kitűnő állapotban eladó. Vörösliadseref u. 17. V./2. Tel.: 36-957.

Next

/
Thumbnails
Contents