Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-13 / 37. szám
• • Ülést fart a művelődésügyi bizottság Holnap délután a városi tanács vb-termében tartja soron következő ülését a város művelődésügyi állandó bizottsága. A meghívottak és a bizottsági tagok előtt Tok Miklós tanácselnök-helyettes, a bizottság elnöke számol be arról, hogyan valósultak meg városunkban a párt X. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972. évi júniusi, a közoktatással kapcsolatban hozott határozataiban foglaltak. A jelentés beszámol arról is, hogyan hajtották végre a városi tanács művelődésügyi osztálya ezzel kapcsolatos intézkedési tervét. Épül az új cementgyár (Kerényi felv.) A miskolciak kérdezik: Miért kell fizetni a jávorkúti úton? Miskolcon is egyre több a magángépkocsi. Tulajdonosaik nagy része — a mindinkább szélesedő propaganda hatására — szabad szombatokon és vasárnapokon a Bükk felé veszi az útirányt, hogy az egész heti rossz városi levegő beszívása után felfrissüljön a tüdő. A szép, tavaszi vasárnapokon Hollóstetőn, Bükkszentkereszten, Bánkúton és Jávorkúton szinte alig férnek a kirándulók járművei. Akik a Bükk egyik legszebb része, Létrás- tető—Jávorkút felé igyekeznek, az út használatáért 20 forintot kötelesek fizetni. Sokan nem értik, miért. Garami Jenő, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gazdasági igazgató- helyettese: — A jávorkúti és szilvásváráéi út kétségkívül a Bükk egyik legszebb részére vezet, illetve azon megy keresztül. Az utat az erdőgazdaság építette a két világháború között. úgynevezett kincstári út volt. A második világháborúig a Bükknek ez a része a forgalom szempontjából teljesen lezárt területnek számított, uraságok. nemegyszer kormányfők vadásztak itt. A felszabadulás után az erdőgazdaság megnyitotta az utat a lakosság előtt. Ám hamarosan bebizonyosodott, hogy az út, a gépjárművek egyre növekvő száma miatt, oly mértékben romlik, a javítási költségek olyan ütemben nőnek, hogy Ingyen nem engedhetjük használni az utat. A DIGÉP-pel —amelynek Sebesvizen üdülője van — 12 ezer forintos átalány- díjas szerződést kötöttünk, míg más személyek 20 forintért használhatják az utat. Az erdőgazdaságnak nemcsak a Bükkben. hanem a Zempléni-hegységben is vannak saját útjai. Teljes hosz- szuk csak száz kilométerekkel mérhető. Az elmúlt évben például hatmillió forintot (ebből 1.2 millió forintot a 18,2 kilométer hosszú jávorkúti szakaszra) költött karbantartásukra a erdőgazdaság. A beszedett útpénz ennek csak elenyésző hányada. Béli Miklós, az erdőgazdaság műszaki osztályvezetője: — A közelmúltban a Bükk és a Mátra üdülőterületté nyilvánítása kapcsán szóba került, hogy a jávorkúti utat megnyitjuk a nagyközönségnek. Nem így történt, s megmondom őszintén, mi örülünk ennek. Ez a vitatott útszakasz ugyanis az erdőgazdaság egyik legfontosabb közlekedési ütőere. Ezen szállítjuk le a Bükk-fennsí- kon kitermelt fát. A keskeny úton tehergépkocsi-vezetőink már gyakorlottan, ráadásul pontos ütemterv szerint, a meghatározott kitérők ismereteinek birtokában közlekednek. A teherkocsi-forgalommal együtt az út a magánautósok számára fentebb említett keskeny volta és a sok kanyar miatt túl veszélyes lenne. Ez tehát a helyzet ß jávorkúti úttal. NYIKES IMRE Pályázati hirdetmény Miskolc megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya pályázatot hirdet mérnöki és értőeiőadói munkakör betöltésére. A PALYAZAT FELTÉTELEI; mérnöki munkakörnél: általános, illetve építőmérnöki képesítés és szakmai gyakorlat, árufőelőadói munkakörnél: építőipari ártanfolyami végzettség, az építőipari technikusi képesítéssel rendelkezők előnyben részesülnek. Bérmegállapítás a 108/1967. MüM. sz. utasítás alapján, A pályázatot részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és a képesítést igazoló „oklevél" vagy másolat mellékelésével az osztályon. 1974. FEBRUAR 20-IG kell benyújtani. Ha szennyezett a levegő, kigyullad a jelzőlámpa Hollandiában létrehozták a levegő szennyeződésének automatikus ellenőrzésére szolgáló rendszert. Az egymástól 28 kilométernyi távolságban telepített, kb. száz állomás az egész országot behálózza. Ezenkívül további száz ellenőrző állomást építettek Hollandia sűrűn lakott vidékein és ipari központjaiban, valamint az ország határain. Minden ellenőrző állomás kilenc regionális elektronikus számítógéppel van összekapcsolva, amelyek az Országos Egészségvédelmi Intézetben levő központi elektronikus számítóberendezéshez kapcsolódnak. Ez az intézet dolgozza fel az egész országból beérkező információt. A levegő szennyezettségének mértékére vonatkozó adatok percenként érkeznek, a szeny- nyezettség szintjének átlagát pedig óránként határozzák meg. Amint valamelyik vidéken a levegő szennyezettsége eléri a megállapított határt, egy speciális térképen jelzőlámpa gyullad ki és a helyi hatóságoknak azonnal megfelelő intézkedéseket kell tenniük a szennyezettség csökkentésére. ADH várospolitikai fóruma (Folytatás az 1. oldalról) Ha ez a tendencia folytatódik — mutatott rá Drótos László, a városi pártbizottság titkára —. akikor mintegy másfél ezer lakás átadása nem történhet meg a IV. ötéves terv időszakában, hanem csak 1975 után. Ebbe nem lehet belenyugodni! Nem lehet már csak azért sem. mert a lakásépítés kiemelt feladat, és ha teljesítjük is a ^00 lakás felépítését célzó ötéves tervet, még mindig több ezerrel kevesebb otthon épül fel Miskolcon, mint amennyit eredetileg terveztek. Mint ismeretes, a beruházási piacon jelentkező feszültségek, valamint az építőanyagárak emelkedése és más okok miatt módosítani kellett — más városokhoz hasonlóan — Miskolcon a lakásépítési programot. Igaz, hogy később — méltányolva a munkásváros kérését — a kormányzat pótlólag lehetővé tette 1200 otthon felépítését, ám ezzel együtt is lényegesen kevesebb otthon épül, mint amennyit az eredeti terv előirányzott. Kötelessége tehát a beruházásban érdekelt minden szervnek és vállalatnak, hogy jól gazdálkodjon a rendelkezésre álló pénzzel, azaz valósítsa meg a lakásépítési tervet. A késedelmet, a munkák elhúzódását több okra vezette vissza Szekrényt Jenő, a Beruházási Vállalat igazgatója. illetve a vita többi résztvevője. Az egyik ok az, hogy a jelenlegi tervidőszakot nem készítették jól elő a korábbi években, azaz nem álltak rendelkezésre közművesített területek. Pedig ezekben az években már sokat kell bontani is ahhoz, hogy új házak épülhessenek, hiszen jószerivel elfogytak a beépíthető szabad területek. » Az előkészítés hiányosságai Az előkészítés hiányosságai között lehet említeni azt is. hogy nem készültek el időben a részletes rendezési tervek, azokat pedig, amelyek elkészültek, menet közben többször is módosítani kellett. Napvilágot láttak ugyanis olyan országos rendelkezések, melyek meghatározták a magas házak arányát stb. A késedelmet mindmáig nem sikerült pótolni, a lakásépítés tervellátottsága nem megfelelő. A magasépítők gyakran olyan területen kezdik a munkát, mely még nincs tökéletesen köz• Átadástól a beköltözésig • Kevés a szakiparos • Tervszerűbb munkát! Mit eszik a madár? Sokáig gondolkoztam rajta, hogy szóvá tegyem-e, milyen rosz- szul fogalmazva jelent meg a vasárnapi lapokban egy hírecske. Végül is úgy döntöttem, hogy szóvá teszem, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy az újságíró tolla egy kicsit mellészaladt a tényeknek. Idézem, miről van szó: Farkasveszély Erdélyben címmel olvashattuk, hogy az erdélyi Maros megyében elszaporodtak a ragadozók. A derék erdészek munkához láttak és „36 farkast, 350 rókát, 7000 szárnyas ragadozót lőttek le”. Odáig nincs is hiba, amíg a farkasok és rókák kártevését részletezi a hír. Ám a tollas ragadozókról egyebek között ezt írja: „... veszélyeztetik a vetéseket.” A ragadozó madarak — azt hiszem, ez köztudott — sok mindent esznek, de a vetést nem pusztítják. Ritkítják viszont a vetésekben valóban nagy kárt tevő rovarokat, pockokat és egyéb rágcsálókat. Nem véletlen, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 59/1954. (IX. 9.) M. T. számú rendelete szigorúan tiltja a ragadozó madarak legtöbb fajtájának az irtását. így például a kékvércséét, a kerecsensólyomét, a vándorsólyomét, a kigyászölyvét, a békászó sasét, a vöröskányáét, rétisasét, parlagi sasét, törpe sasét, a baglyokét stb. A karvaly, héja, barnakánya, barna réti héja, kékes réti héja irtható ugyan, de ezekből is olyan kevés van ma már, hogy inkább csak akkor kell puskavégre kapni őket, ha cgy-egy területen túlságosan elszaporodnak, vagy rákapnak például a fácántelepekre. A hír szerint Erdélyben irtották ezrével, s feltehetőleg válogatás nélkül a ragadozó madarakat. Mi közünk nekünk ehhez? Nagyon is sok közünk van, hiszen a természetvédelem nem ismer országhatárokat. E madarak többsége egyébként is költöző, s amit más országban kiirtanak, az nálunk is hiányozhat. Mert hiányoznak ezek a szép és hasznos állatok. Gazdasági szolgálataikon túl is hiányoznak! Végül közünk van a hírben foglaltakhoz azért is, mert egy ilyen rosszul megfogalmazott közlemény bátorítást adhat szü- kebb pátriánk vadászainak a „görbecsőrűek” kíméletlen lepuskázá- sára. Bátorításra pedig nincs szükség. Éppen ellenkezőleg. Néhány hónappal ezelőtt már szóvá tettük, hogy az egyik miskolci madár- kereskedésben védett szárnyasok kitömött múmiái is kaphatók. Amikor ott jártunk, éppen egy ölyvet árusítottak, amely a leghasznosabb rágcsálóirtók közé tartozik. Jó lenne végre pontosan fogalmazni, amikor természetes környezetünkről, pótolhatatlan természeti értékek pusztulásáról, pusztításáról van szó 2 (bekes) mű vési tv e. és a tervek sokszor együtt készülnek az épületekkel (!). Elmosódik a felelősség Ilyen körülmények között természetesen igen nehéz, sőt lehetetlen felelőssé tenni egy-egy vállalatot a késedelemért. Vincze Géza. a BÁ- ÉV vezérigazgatója többször is hangsúlyozta a vita során, hogy kénytelenek „rugalmas megoldást’’ alkalmazni, ami más szóval azt jelenti, hogy sok előfeltételtől eltekintve kezdik a szerelési munkát. Más kérdés, hogy az ő érdekük is ezt diktálja, hiszen a házgyárnak folyamatosan kell termelnie. A másik igen lényeges probléma, hogy kevés a szak- iparos Miskolcon. Különösen nagy a hiány olyan hegesztőkben. akik gázvezeték szereléséire is alkalmasak. De kevés embere van a BÁÉV- nek ahhoz is. hogy a befejező munkálatokat elvégezze a lakásokban, és ezzel párhuzamosan végrehajtja a garanciális javításokat. Az egyébként is csekély számú szakiparos gárda csaknem 26 százaléka garanciális javításokat végez. Ennek ellenére mintegy háromezer lakásban már aktuális volna ez a munka. Geoerál-ki vitelező Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője rámutatott, hogy az eddiginél gyorsabb ütemű szakmunkásképzés mellett más vállalatokat is be kell vonni a szakipari munkába. Ugyanő fejtette ki. hogy a Miskolci Tervező Vállalat sem fejlődött úgy az elmúlt években, hogy tökéletesen ki tudja elégíteni a város tervezői igényeit. Az építőipari vállalatok pedig még mindig nem tekintik elsőrendű feladatuknak a lakásépítést. Pedig a lakásépítés is kiemelt fontosságú beruházásnak tekintendő. Többen megfogalmazták, hogy célszerű lenne a BÁ- ÉV-nek vállalni a generál- kivitelező szerepkörét. Ez esetben egységesebb lenne a szervezés, irányítás és persze egyértelműbb lenne a felelősség is. Vincze Géza vezérigazgató szerint ehhez nincs forgótőkéjük. Juhász György szerint viszont tárgyalni lehetne az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 'iái a forgóalap megteremtéséről is. Drótos László zárszavában elmondta, hogy a vitában elhangzottakkal kiegészített jelentést a városi párt-végrehajtóbizottság elé terjesztik, majd felhívják az ösz- szes érdekelt szerv figyelmét arra, hogy hatékonyabb intézkedésekre van szükség Miskolc lakásépítési tervének maradéktalan végrehajtásához. BEKES DEZSŐ Tanácsadó szolgálat Fizetik az első békekölesöBt Tegnap megkezdték az első békekölcsön kötvényeinek beváltását. Mint ismeretes, ebben az esztendőben valamennyi államkölcsőnköt- vényt visszafizetik. Az Országos Takarékpénztár január 15-én tartotta az első békekölcsön utolsó sorsolását, s ennek alapján azóta elkészült a 150 oldalas összesített nyereményjegyzék. Ebben megtalálható minden olyan kötvény száma, amit az 1951. szeptemberi legelső sorsolás óta kihúztak. Természetesen azokat a kötvényeket is beváltják, amelyek nem nyertek. Kozaróczy Károlyné, az Országos Takarékpénztár Borsod megyei Igazgatóságának betét- és értékesítési osztályvezetője elmondta, hogy az első napon a vártnál kisebb volt a forgalom. A kötvények beválthatók valamennyi OTP-fióknál, a postahivatalokban és a takarék- szövetkezeteknél. A forgalom zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az Országos Takarékpénztár Miskolcon, az Arany János utca 2. szám alatt, a Sportfogadási és Lottóigazgatóság helyiségeiben ideiglenes kifizetőhelyet létesített. Az itt dolgozó tizenhárom fős különleges brigád tanácsadó szolgálatot is ellát. Az első napon nem akadt vitás kérdés, zökkenőmentesen bonyolódott le a visszafizetés. Érdekes, hogy a 24 éves okmányok szinte kivétel nélkül mind teljesen épek, nem szakadozottak, nem sérültek. Ez nemcsak azt bizonyítja, hogy gondosan őrizték őket, hanem azt is, hogy igen jó minőségű papírból készültek. Az erősen sérült vágj' hiányos kötvények beválthatóságát egyébként a helyszínen döntik el. Miskolcon az OTP-fiókok- ban összesen kétezer kötvényt váltottak be kedden. Az Arany János utcai ideiglenes kirendeltség egymillió forintot vett fel az első békekölcsön kötvényeinek beváltására és ebből több mint 900 ezer forintot záróra után visszavittek az igazgatóság páncélszekrényeibe. Érthető, hogy nem tolongtak az első napon. Túszén valamennyi békekölcsön kötvény 1977. december 31-ig beváltható. E. A. Szakmát tanulnak Tavaly tizenketten szereztek szakmát a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói közül. Az idén várhatóan még többen kapnak szakmunkásbizonyítványt a betanított munkások közül. Többen azért szereznek képesítést, mert a külső munkahelyeken reumát kaptak, és ezután belső szerelési feladatokat láthatnak el.
