Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-11 / 35. szám

A* emberi test egész felületét, az ajak, a tenyér és a talp ki­vételével, apró, színtelen pihék borítják. Egy részük csak nagyí­tóval látható. E pihék a nőknél rendszerint egesz életen át ész­revétlenek maradnak, de sajnos némelykor az arcon, a felső aj­kon, az állón, a mellen, a karo­kon és az alsó végtagokon erős fejlődésnek indulnak; megsöté­tednek és megvastagodnak. A szépséghiba sokszor súlyos lelki zavarokat, kisebbségi érzést ered­ményez. Szőrtúllengés A rendellenes szőrnövés az esetek túlnyomó többségében a belső elválasztású miri­gyek zavarával függ össze, üizt bizonyítja az a tapaszta­lt, hogy főként azokban az életévekben jelentkezik, ami­kor néhány belső elválasztá­sú mirigy működésének meg­indulása. illetve megszűnése a szervezet hormonegyensú­lyát átmenetileg megzavarja. A hormonzavar okozta sző- rösödés leggyakrabban és leg­hevesebben a pubertás és a klimax korában lép fel. A belső eredeten kívül a szőrszálak megerősödését kül­ső behatásokkal is előidéz­hetjük. A serdülő lányok nemegyszer túlzott hiúságból vagy néha puszta kíváncsi­ságból is leDorotválják, eset­leg leperzselik lábszáruk szőr­zetét. Ennek következtében a szőrszálak megerősödnek. Még rosszabb a helyzet ak­kor, ha depiláló vegyszerek­hez (depilexek) folyamodnak. Ezeknek a mesterkedéseknek az a következménye, hogy az átmenetileg eltávolított pihék megerősödve újra kinőnek. Külső szerekkel a meglevő szőrszálakat sorvasztani vagy véglegesen eltüntetni nem le­het. A helyes kezelés A kamaszok szőrnövési rendellenességének kezelésére csak szőkítést alkalmazunk. A serdülés befejeződésekor a hormonegyensúly többnyire ismét helyreáll, és ennek kö­vetkeztében a szőrtúltengés is csökkenhet. Aki viszont szőmövesztő krémeket, gyan­tát stb. hasznai, annak szá­molnia kell azzal, hogy eze­ket a manipulációkat élete _ végéig folytathatja. (A sző- i kítést is a leghelyesebb koz­metikussal végeztetni.) Kamaszkorban végleges szőreltávolítást csak kivéte­les esetekben, orvosi javas­latra végezhet kozmetikus. A klimaxban a szőrnövési rendellenességek jóval gyak­rabban fordulnak elő, mint a pubertásban. Ebben a kor­ban már nem számíthatunk Ha elaludna munka közben... Jan Bures és Pavel Hirst, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fiziológiai Intéze­tének munkatársai szabadal­maztatták az úgynevezett „ébresztő-detektort”. Ha az ember másfél másodpercnél tovább elszunryad, a készü­lék éles, átható hangot hal­latva felébreszti őt. Ezt a ta­lálmányt széles körben alkal­mazhatják felelős éjszakai munkával foglalkozó embe­a rendellenesség önkéntes ja­vulási hajlamara. Ezért ilyen­kor csak az ideiglenes vagy a végleges szóreltávolítástól remélhetünk eredményt. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a klimaxban a bőr degenerációs folyamatai már megindultak, és ezért az elektromos utón végzett szőr­eltávolítás (epiláció) esetén a sorvadt hegek keletkezésének veszélye nagyobb, mint fia­tal korban. Lelkiismeretes kozmetikus próbaepilálást végez. Szálanként 1 forint A végleges szőreltávolítás nagy türelmet igényel. Gyak­ran egyes szálak eltüntetése az első kivételnél nem vég­leges. Üjból visszanő, de a másodszori kezelés már vég­leges eredménnyel jár. En­nek az az oka, hogy egyes szálak csavarodva vagy el­hajolva nőnek, s az egyenes tű nem képes követni a szá­lat a hajszemölcsig. Sokszor a visszanövés — még helyes kezelés esetén is — 30—40 százalékot tehet ki. Ezek után érthető, hogy a kezelés nagy türelmet és nem kevés időt igényel. A szőr­szálak végleges eltávolításá­val külön szakképesítéssel rendelkező kozmetikus vagy kozmetológus orvos foglalko­zik. A végleges szőreltávo­lítás szálanként 1 forint. HAVAS ÉVA Kávé sznoboknak A Tokiótól 160 km-re levő „Akaneia” nevű kis kávézót egész Japánban ismerik. Tu­lajdonosa, Kesziro Funakoszí hallatlanul drágán adja a kávét — egy csésze kávé 38 dollárba kerül. A kávé mi­nősége nagyon, jó, de... ez minden. A kávézónak mégis mindig sok a vendége, mivel a tulajdonos számítása be­vált : az emberi hiúság ha­tártalan, és minden sznob szívesen elejti beszélgetés közben az ilyen szavakat: „éppen akkor, amikor Keszi­ro Funakoszinál kávéztam.. Igen, igen, ott, ahol 38 dol­lár egy csésze kávé...” Az egyszerűbb vendégeknek Fu- nakoszi egy csésze teát szol­gál fel 2 dollárért. A „ki­sebb kaliberű” sznobok, akik ilyen teát rendelnek, leg­alább körülnézhetnek abban a nelyiségben, ahol a világ legdrágább kávéját isszák. 3fc Az essexi madárember ... Ikarosz dicsőségét irigyelte meg a képen látható Alan Windsor, Az angliai madárember óriási sárkányon végzi próbarepüléseit az Essex-beli Benfleet kö­zelében. Nem ajánljuk az utánzást... Borravaló a világ négy táján A borravaló kérdése az úgynevezett „örökzöld” té­máink közé tartozik. Időn­ként elő-elővesBzük, szenve­délyes vagy megértő hangon vitatkozunk róla, aztán el­csitul körülötte a zaj, s ma­rad minden a régiben. Ha azonban külföldre uta­zunk, óhatatlanul szembeta­láljuk ott is magunkat a nagy gonddal: adjunk — ne adjunk? És ha igen, mennyit adjunk? Mert a turistákon kívül főképp a külszolgálati dolgozók: exporj.-import vál­lalataink képviselői, üzletkö­tői a megmondhatói: ha tet­szik, ha nem — elveinktől függetlenül alkalmazkodnunk kell borravaló dolgában is a helyi szokásokhoz. A világnak szinte minden táján gyakorolt szokás, hogy a nekünk tett szívességet, személyi szolgálatot borrava­lóval honoráljuk. Ennek nagysága országonként és a szolgáltatások természete sze­rint változik, de az éttermek­ben általában a számla ösz- szegének 10 százalékát teszi ki. Különösen Nyugat-Euró- pában „divat” borravalót ad­ni, még ha családhoz hívnak is valakit vendégségbe. Fran­ciaországban a mozik, szín­házak, szórakozóhelyek jegy­szedőnői is kapnak több-ke­vesebb borravalót. Akik Svédországban jár­tak, tanúsíthatják, hogy egész Európában talán ott „dívik” leginkább a borravalórend­szer. Kezdődik mindjárt a Határtalan türelemmel... Csór a György hobbija A tiroli vadászház és a görögkeleti templom belse­jében szinte minden „erede­ti”, a haranglábból zeneszó hallatszik, a székely ház és a székely femplom eredetije ma is létezik Erdélyben. Mindez sokszoros kicsinyí­tésben, ám mégis méteres nagyságban tárul elénk. Az építőanyag: gyufásdoboz és hurkapálcika — utóbbit a pesti sógor szállítja. S aki mindezt építi, határtalan tü­relemmel összerakosgatja: Csóva György, a Kazincbar­cikai Városgazdálkodási Vál­lalat villanyszerelő csoport­jának helyettes vezetője. Fából, vasból — Húsz évig, minden sza­bad időmet a zene töltötte ki — meséli. — Különböző zenekarokban játszottam. Az­tán kiöregedtem a fiatalok sorából, s amikor elvégeztem a munkámat, sehol sem ta­láltam a helyem. Szerencsé­re akkor indult egy borsodi békevonat Moszkvába. Ott megláttam az egyik templom szép csillárját, amelynek ki­csinyített mását itthon, a fe­leségem nyakláncából meg­csináltam. S ha már megvolt a csillár, elkészítettem hoz­zá a templomot is. Így kez­dődött a hobbim. Csóra György munka után most már minden szabad percét a lakásához közeli kis műhelyében tölti. S egyre- másra készíti műveit, ame­lyek egy részét a művelő­dési központ által rendezett hobbi-kiállításon az egész v'áros megcsodálta. Nemcsak a kazincbarcikaiak, hanem — miként az emlékkönyv be­jegyzései tanúsítják — mis­kolciak, budapestiek is gyö­nyörködhettek bennük. Az egyik oldalt például a Ma­gyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa vezetőinek és tagjainak elismerő sorai, alá­írásai töltik ki... — Nemcsak épületeket ál­lítottam ki, hanem ková­csoltvas csillárokat is. Mert igaz ugyan, hogy Székely­földről a fa szeretetét hoz­tam magammal, de kedve­lem a vasat is. Az elmúlt nyáron egy belga házaspár aludt nálunk. Nem hitték el, hogy a szobában látott csil­lárt én készítettem. Előttük kellett egyet csinálnom. — S mit szól mindehhez a felesége ? — Örülök, hogy Gyurka ilyesmivel foglalkozik. Sze­rencsére nem érdekli az ital. a hobbijában leli minden örömét. Olykor én is segítek neki, de hamar elfogy a tü­relmem. Csak elnézem, hogy órákon át bíbelődik egy-egy miniatűr épületrészlettel, egy- egy csillárdarabbal. Szívesen adná Akik valamilyen hobbi szerelmesei, rendszerint ha­mar megkapják a munkahe­lyükön, hogy bogarasak. Csó­ra Györgyöt azonban mun­katársai, munkahelyi vezetői tisztelik és szeretik azért, amit a szaDad idejében csi­nál. Annyira, hogy a gyutas- dobozokat például a villany­szerelő brigád tagjai gyűjtik össze rendszeresen. — Boldog vagyok, hogy a kazincbarcikai hobbi-kiállí­tás sikert aratott — mondja. — Csak azt sajnálom, hogy másutt még nem mutathat­tam be „műveimet”. Pedig szívesen odaadnám bárhová mindegyiket. Számomra nincs nagyobb öröm, mint amikor látom, hogy amit csináltam, tetszik másoknak. Megtalál­tam a módját, hogy miként löltsem el nasznosan a sza­bad időmet. Csak a készít­ményeim tárolása már gon­dot okoz. Arra gondoltam, hogy néhány darabot felaján­lok valamelyik múzeumnak. Még egy valami tölti el örömmel Csóra Györgyöt. Az, hogy a fiai is tudják, mit csináljanak a kenyérkereső munkájuk után. A nagyob­bik zenekarban játszik, a ki­sebbik pedig az apa hobbija felé vonzódik. Az alma nem esett messze a fájától. (njikes) hordárral, akinek csomagon­ként legalább 1 koronát, sok csomag esetén fél koronát szokás adni. Aztán folytató­dik a taxisofőrrel, fodrásszal, majd a szállodában, étterem­ben, fürdőben. Ezeken a he­lyeken általában a számla 10 százalékát várják borravalóul a vendégtől. A svéd repülő­gépen, hálókocsiban, színház­ban azonban „nem illik” bor­ravalót adni. Az ázsiai országokban igen eltérően ítélik meg vagy ép­penséggel ítélik el a borra­való kérdését. A leghatáro­zottabb magatartást e tekin­tetben Kínában tanúsítják: sem a szállodában, sem a vendéglőben, sem más szóra­kozóhelyen nem fogadnak el borravalót. A legtöbb ázsiai népnél még az ajándékozás sem szokás. A japánokra vi­szont a másik véglet jellem­ző: náluk gyakran adnak és kapnak ajándékot az embe­rek. s az ajándék visszauta­sítását egyenesen személyes sértésnek tekintik. Külön etikett szabályozza a mohamedán népeknél az ajándékozási szokásokat. Ugyanis a szigorú vallási okok miatt igen nagy tapin­tatlanság, sőt sértés muzul­mán embernek például téli szalámit, konyakmeggyet, to­kaji aszút vngv akárcsak ser­tést, kutyát átrázoló porce­lánfigurát vagy festményt ajándékozni. A tavas zi párizsi divat A párizsi divatbemutató­kon kétségtelen nosztalgiát lehet megállapítani a háború előtti idők, s a „harmincas éveknek” nevezett időszak iránt. Különösen Jean Louis Scherrer bemutatóján lát­tunk nőket hosszú, lebegő, könnyű sálakkal, redőzött tirbánokban, sápadtra fes­tett arccal, gyöngynyaklanc- cal és lapos sarkú cipőben. A szoknya iábszárközépig, koktél idejére bokáig ér. Reggel a fehér, va» csi­kós flanell, délután a^rep- desin, a zsorzsett, a pasztell- tónusok divatosak. A váll szögletes, a szabásvonal hosszúkás, a derék alacsony, a sziluett rendkívül lapos, kicsit férfias. Olyan nőknek való divat, akiknek semmi dolguk nincs, a fehéret sze­retik, hiszen nincs hol be­piszkolódniuk. Továbbra is megmarad a klasszikus összeállítások ele­gáns egyszerűsége, a rakott szoknya és a blézer, selyem­blúzzal és kötött mellénnyel. Jövő tavasszal ez lesz a ked­venc viselet. Este pliszírozott muszlin, lengő anyagok virágdísszel, strucc-boák. fél méter hosz- szú szipkák, szoros, csillogó fejfedők hordandók (?). Elkészült és már a boltokban van Szörényi Levente etső önálló nagylemeze. A címe: Utazás ... Egyébként megalakult új együttese is, a régi Illés és a Tolcsvaii együttes tagjaiból. A neve: Fonográj... Kozmetikusunk tanácsai Azok a „pihék”

Next

/
Thumbnails
Contents