Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-06 / 31. szám

X I Diósgyőrben9 ahol a költő járt Leonardo művei Könyvtár Petőfi emlékére + Árpád utca 32. Homlokzatára még az idén felkerül a tábla: Petőfi-könyvtár. Mekkora terület 70 négy­zetméter? Hétszer tíz méter kerüietii nagy szoba, ame­lyet kenyeimescti be lehet bútorozni, ha tetszik fel le­het osztani, amely használ­ható például klubnak — de könyvtárnak, amelynek 11*12 beiratkozott olvasója volt az emum évben, es 2j ezer kö­tetnyi áll nnauy abol <0 ezer könyvet kölcsönzőn — kicsi. Lgy évtized szűkös viszo­nyúinál* vetnek véget, mi­kor a városi könyvtárnak az íiuy Endre Művelődési Ház­ban működő fiókja a regi szooábol meg ebben az év­ben elköltözik. A diósgyőrivel együtt, ót Peioli-emieK*ónyvtar ies<: a meg., euen. az aggtelekit (me^irtUK dKKcr) a Közei- múiiuan aula« al, erre sem keil mar soKai várni. — A városi tanacs végre­hajtó ouottsaga két heitel ezelőtt nagyia jova az átala­kítási tnuiiivdK Koitsegvetéset. Úgy lervezzuK. hogy márci­usiján eiKezüodhet az épít­kezés, és a nyár vegere be is fejeződi« — mondta Gyuri ErzseOet, a városi könyvtár igazgatója. — Az épülel hom­lokzatán lényegesen nem vál­toztatnak, az időt és a pénzt a belső tér kialakítása igényli. Az Árpád utca 32. szám alatti kétszintes házat min­denki ismeri Diósgyőrben. Az utóbbi 50 évben iskola volt, de több mint kétezázéves. 1758-ban épült, barokk stílu­sú, műemlék jellegű épület, hajdan a várhoz tartozott. Keresve sem lehetett volna jobb házat találni arra, hogy emléket állítson Petőfinek. Amikor a költő Diósgyőrben járt, az épület már csaknem száz éve állt. — A Művelődésügyi Mi­nisztérium Petőfi-emlék- könyvtárak létesítésére felhí­vó pályázata hangsúlyozta, hogy ezzel az országos ak­cióval az egyes, rossz körül­mények között működő in­tézményeket akarja méltó környezetbe juttatni. A mi­nisztérium eddigi 250 ezer, és a város 1 millió 200 ezer fo­rintos támogatásával ez si­kerülni is fog. A terveket a Borsod megyei Tervező Vál­lalat építésze, Szabó József készítette, a Miskolci Építő­ipari Vállalat a kivitelező. Az épület most még nem nyújt valami vigasztaló ké­pet, de stílusa és patinája a biztosíték rá, hogy szép iesz, és főként jól lehet majd hasz­nálni. Emeletén és földszint­jén 320 négyzetméter hasz­nos teret nyernek. — Az egy-egy folyosóra felfűzött tanteremsor közfa­lait lebontják, mindkét szin­tet egybenyitják. A földszint a felnőtt-, az emelet a gyer­mekolvasóké lesz. A szabad- polcos rendszerű könyvtár- helyiségeket úgy képezik ki, hogy térleválasztó polcok csak az egyik oldalon lesz­nek. A nagytermek felét ké­nyelmesen berendezzük, itt biztosítunk helyet a gyer­mekkönyvtár különböző ren­dezvényeinek, az író—olvasó találkozóknak. — Hogyan készül a könyv­tár az átköltözésre? — A régi helyen a zsú­foltság volt a legnagyobb baj. Az olvasólétszámhoz vi­szonyítva az állomány is ki­csi. Ez együttjárt a könyvek gyors elrongyolódásával, és most a költözés magával hoz­za a felújítást, a pótlást. Most állítjuk össze a költö életét, munkásságát bemuta­tó állandó kiállítás anyagát is. Eredeti relikviáink nin­csenek, de a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével sok ér­tékes anyagot össze tudunk gyűjteni. Ezenkívül sziszte­matikusan gyűjti a könyv­tár a költő műveinek vala­mennyi kiadását, és a róla írt teljes szakirodalmat. Az előkészületekkel az átadásig végeznünk kell, mert ez a nagy területet ellátó intéz­mény csak az átköltözés né­hány napján lesz zárva. M — A kor kérdez József Attila és a Ratal irodalom Pesten Rendkívül nagy az érdek­lődés a budapesti Szépmű­vészeti Múzeumban kiállított Leonardo-művek iránt. A múzeum vezetősége ugyanis — a televízióban bemutatott olasz filmsorozat hatására — február 14-ig a nyilvánosság elé bocsátotta Leonardo da Vinci néhány alkotását. Az „alkalmi” kiállítás kétségkí­vül legértékesebb darabja, a Leonardó utolsó éveiben ké­szült lovas szobor. Ferenczy István gyűjteményéből ke­rült a Szépművészeti Múze­um tulajdonába. A legújabb kutatások szerint valószínű­leg I. Ferenc francia királyt ábrázolja a középkori lovagi tornát megörökítő szoborcso­port részleteként. Elsősök hangversenye Zenei intézményeink régi hagyománya: növendékeik lehetőséget kapnak rá, hogy időről időre koncerteken mu­tassák be tudásukat. Február 9-én délután 2 órakor a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola fuvola, klarinét, hegedű, zongora, gordon, har­sona, kürt tanszakainak első­évesei állnak pódiumra a Bartók-tererrtoen. Az évfo­lyam 18 legjobb növendéké­nek ez lesz az első bemutat­kozása. Játékok múzeuma A párizsi Musée des arts décoratifsban bemutatták az NDK-beli. Sonneberg múze­um anyagát. A Sonneberg múzeum a világ egyik leg­régebbi fajátékáru- és ba­bagyára mellett működik. Rendkívül gazdag anyaga végigkíséri a játékgyártás történetét kezdettől napja­inkig. A legérdekesebb darabok XVII. századbeli faállatok, zenélő játékok, automata babák stb. közül kerülnek ki. Külön teremben helyez­ték el a meséből vett jele­neteket (Gulliver a törpék országában stb.), a szőrme- állatokat és a marionett fi­gurákat. A múzeum egyik sarká­ban a gyermekek kipróbál­hatnak néhány kiállított já­tékot. Shakespeare drámájának tizenhatodik filmváltozata Ro­man Polanski alkotása, a Macbeth című színes angol film. A Glamis thánjának drámáját megörökítő újabb adaptáció­ról így írt a bemutatást követően a kritikus: „Vad történet — vad megfogalmazásban... Roman Polanski alaposan tanulmányozta és hallatlan hitelességgel ábrázolja a régi Skóciát. Primitív rítusok és durva elegancia az uralkodó itt.” Shakespeare azonban mindig, így modern korunkban is időszerű, évszázadok távolából is szólni tud hozzánk. Üze­netét a rendező így közvetíti: „Vér, vért nemzt, ma és régen egyaránt.” A főszerepet Jón Finch játssza, a filmet a mis­kolci közönség holnaptól a Kossuth moziban láthatja. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20; Népi zene. — 13.50: Válaszolunk Hallgatóink­nak. — 14.05: Éneklő világ. — 14.30: Nőkről — nőknek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsán a kürtszó. — 15.45: Román népi zene. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Atlasz. — 16.25: Az élő nép­dal. — 16.40: Polkák. — 16.50: Kalmár László—Fodor Ákos: Ének. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Haydn: D-dúr szimfónia. — 17.49: ön szerint hogyan lenne egy­szerűbb? — 18.04; Pataky Kál­mánról. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Mindenki könyvtára. — 19.55: Sikerlista. — 20.35: Adott­ságok lehetőségek. — 20.53: Hí­rek. — 20.58: Házimuzsika. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Népdalok. — 23.00: Esti hangulatban. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Cambridge-j St. John’s kollégium énekkara énekel. Petőfi rádió: 12.00: Don Juan. — 13.00: Hírek. — 13.03: Házunk tája. — 13.28: Miagyar szerzők kó­rusaiból. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: 2000 felé... — 18.55: Felfedező úton Vas megyében. — 19.10: Népdal­csokor. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Esti Krónika H. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Oj könyvek. — 20.33: A Rádió Dalszínháza. — 21.23: Egy asztal mellett... — 21.53: Film­zene. — 22.10: Szimfonikus zene. — Közben. 23.00: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Eredmények, gondok, leivel a borsodi üze­mekben . .. ipari fórum. — A kassai rádió fűvószenekara ját­szik. — Borsodi tükör: Uromaa- musor. — Hangszerszólók. — Otthon, munkában es a megye társadalmi eleleben — a nők ... — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió: 13.35—17.20; Iskolaté­vé. — 17.20: Műsorismertetés. — 17.21: Alpesi si VB. Ferii órias- mülesiklás. — 18.20: Hírek. — 18.28: Radar. — 19.05: Reklám- műsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Fiú a deíinen. Amerikai film. — 21.50: Mi űjság az iskolában? A pá­lyaválasztásról. — 22.30; Tv-hir­adó — 2. kiadás. Szlovák televízió: 16.20: Közép- iskolásoknak. — 17.00: Ifjú szem­mel. — 17.45 Kerületeink hangja. — 19.00: Híradó. — 20.00: Az el­lopott bűntény. — 21.40: Híradó. — 22.00: Jankó Borodác népmű­vész. — 22.25: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Szinház (7): A kocsi rabjai. Shakespeare-bér- let. Kiállítások: Miskolci Galéria (nyitva 11—19 óráig): Schaár Er­zsébet szobrai. — Miskolci Kép­tár (10—18 óráig): Állandó kiállí­tás. — Llbresszó (13—20 óráig): Reinecker János gouache-soroza- ta. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óráig): Csokonai-emlékki- állítás. — József Attila Klub- könyvtár (10—18 óráig); Naptár- történeti kiállítás. Minden kor művészetének meg kell fogalmaznia azt, hogy mit vállal az elődök­től, hová, merre tart, mit akar megvalósítani? Amikor a Fiatal Írók József Attila Köre január végére összehív­ta a József Attila-emlékiilést, kimondva, kimondatlanul ezt kívánta tisztázni. József Attila vízválasztó a magyar irodalomban, ö az, aki — miután tökéletesen elsajátította a kor java pol­gári művészetének formai eredményeit — eszmeileg, szemléletében, költői szándé­kában és gyakorlatában messze meg is haladta azt. Olyan példát, magatartás- modellt teremtett ezzel, ame­lyet mindmáig nem elemzett, gondolt végig a maga teljes­ségében sem a filológia, sem a költői gyakorlat. Tamás Attila is utalt erre bevezető előadásában. Juhász Ferenc és Hagy László vál­lalt legtöbbet a József At- tila-i örökségből egy nehéz időszakban. Ma azonban már úgy vetődik fel a kérdés a fiatal költők, irodalmárok számára, hogy csak akkor maradhatnak hűek József At­tila szelleméhez, ha Nagy László és Juhász Ferenc tel­jesítményét megközelítik. Né­hány hozzászóló — minde­nekelőtt Péntek Imre — ezt hangsúlyozta. Elmarasz­talta azt a Költői szemléletet és gyakorlatot, amely csak érzelmileg, hangulatilag tud­ja „lereagálni” a mai ^aló- tágoL Éppen József Attila tudatosságára, elméleti fel- készültségére van szükség, hogy a jelenségek világa mö­gött a lényeget (az igazat, ne csak a valódit) ragadhassa meg a költő. Az elméleti fel- készültség, elvi szilárdság egyáltalán nem önmagáért való; magatartást is jelent — és nem a József Attila-i pél­da szolgai másolását. Izgalmas volt ez a kétna­pos ülésszak a szemlélő szá­mára. Megnyugtató, ugyan­akkor elgondolkodtató is, hogy a fiatal költők, irodal­márok jól felkészültek Jó­zsef Attilából. „Tudják a lec­két”. A felolvasott dolgoza­tok alaposak, igényesek vol­tak, de a József Attila-élet- műnek csak egy-egy aspek­tusát tudták megragadni. Volt az egésznek egy kis iro­dalomtörténeti szeminárium­íze. Talán éppen emiatt van, hogy a fiatalok írásaikban még nem közelítik meg a Jó­zsef Attila-i teljességet. Ügy tűnik, túlságosan hamar le­mondanak a valóság intel­lektuális birtokbavételéről, arról, hogy a jelenségek mö­gött a lényeges összefüggé­seket mutassák meg. A nézetek, szemléletmódok ütköztetése feltétlenül kell ahhoz, hogy tisztábban lás­sunk. József Attila szellemé­től egyáltalán nem idegen a vita, még a mostaninál éle­sebb sem. A kor kérdez — a költőnek ma is felélnie kell, felelőssége tudatában. HORPÄCSI SÁNDOR Negyedszázada halt meg Zsolt Béla (AZ UTOLSÓ IGAZ RADIKÁLIS EMLÉKÉRE) Azt hiszem, ma már egyedül én vagyok életben azok közül, akik jól ismerték életé­nek dicsőséges és nehéz óráiban egyaránt. Még emlékszem 1949. február 6-ára, ami­kor a délelőtti órákban találkoztam Pesten, az Oktogonon Cách Marianne újságírónövel, köszöntünk, jelentősen egymásra néztünk, de egyikünk sem merte megkérdezni a má­siktól, amit akart: Hallotta? — Meghalt. Némán továbbmentünk és néhány lépéssel később már olvashattam a déli lap cím­oldalán: Meghalt Zsolt Béla. Mi minden futott össze bennem egy pil­lanat alatt! Annyi idős volt halálakor, mint én most és személyében sírba szállt az utqlsó igaz magyar radikális. Ha elfogadjuk a radikalizmus magyar- országi pápájának, Jászi Oszkárnak a meg­határozását: a radikalizmus — attitűd —, akkor ez csak Zsolt Bélára volt igazán ér­vényes! Érvényesebb, mint mesterére, Já- szira (aki Amerikában feltétlen híve lett az USA nagypolgári demokráciájának), vagy nagy elődjére a publicisztikában: Bíró La­josra, aki konzervatív angol filmíróként halt meg Londonban. Mert Zsolt Béla hazajött Svájcból, ahová a náci internálótáborból sikerült kimene­külnie. Ide. a már akkor is „vasfüggönyön tálnak” számító Magyarországra. Itt kap­csolódott be a politikai életbe, itt harcolt, a szocializmust építve, radikális ideáljaiért. AJiogy ő maga idézte egyik könyvének hő­sét nemegyszer előttem (a hős polgári ra­dikálisként Kunfi embere lett a közoktatás- ügyi népbiztosságon a Tanácsköztársaság idején és ezért Horthyék kivégezték, mint kommunistát): én is odaállok mellétek, noha nem hiszek benne, hogy ez a legjobb út ideáljaim megvalósítására, de úgy érzem, át­állni sem lehet a „vasfüggöny” korában a másik oldalra, mert — az már árulás. Ez volt Zsolt Béla alapállása; emberi gyengéi lehettek, de politikában mindig szi­lárdan állt a baloldal mellé. Amellé, amely nemcsak elmélkedik, de — ha hibákkal is — igyekszik az elméletet „anyagi erővé vál­toztatni”. Ezért írta alá annak idején — amikor erre jól szituált polgári újságíró mi­volta korántsem kényszerítette — a tiltako­zást Sallai és Fürst kivégzése ellen (Márai Sándor, az egykori kommunista párttag könnyet morzsolgatva szemében, nem írta alá!), ezért állt feltétel nélkül, a kisemberek mellé, a zsidótörvények idején lassan prole­tárrá váló Teréz- és Erzsébetváros mellé; élesen bírálva a hatalommal alkudozni próbáló Lipósvárost és Pasarétet. Ezért volt huszonöt éven át töretlen ellenzéke a Horthy-korszak minden álliberalizmusának is, mert jól tudta, hogy lényege az, ami 1920 fehérterrorjában és 1938—44 fasizmusában nyilvánult meg. Nemegyszer mondta: „libe­rális barátaim azt mondják, jártak Horthy- nál, ő se szereti Hitlert, de mit csináljak, amikor nekem Horthy éppen úgy ellensé­gem, mint Hitler”. Ez a magatartása az ellenforradalom egész negyedszázada alatt eredményezte, hogy őt is elvitték büntetőtáborba, majd deportál­ták. És ez a magatartása eredményezte, hogy Svájcból — nem egy ottmaradt volt radikális nagypolgári barátjával ellentétben — hazajött. Mert átállni a kialakuló hidegháború vilá­gában — átállás lett volna. MÁTÉ IVAN Filmszínházak: Béke (í4. hn6, 8): A hetedik töltény (mb. .szí! szovjet). — Kossuth <f3, i5, f7): Kamaszkorom legszebb nyara (mb. szí. amerikai. 16 éven felü­lieknek!). — Hevesy Iván Film­klub (hn5): Egészségügyi kisfil- mek. — Ságvari' (Ady Müv. Ház­ban) : (7): Szemelyiségcsere (mb. szí. amerikai, 16 éven felüliek­nek!). — Tapolca-Ady (7): Fe­dőneve: Jéginalár (mb. szovjet). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8-00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. —■ 8.20: Népdalok. — 8.41: Gondolatok a tudomá­nyos-technikai forradalomról. — I. rész. (Ism.) — 9.06: A magyar operett sikerei. Maya. — 11.40: Beethoven: Karfantázia. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Operarészletek. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Bach-művek. — 9.30: Éneklő ifjúság. — 9.40: „Én a vi­lágon senkivel sem cserélnék . ..” Riportműsor. — 10.00: A zene hullámhosszán. apróhirdetés a Bias Szövetkezetünk előszerződést köt még pár rővel villanyszerelő szakmunkástanuló képzésére, 17 évet be nem töltött fiatallal, aki 8 általános «skolai tanulmányait 1973-ban vagy l9,’4-ben fejezte be. A tanuló képzést nyer: erőátvi­teli, szerelési, rJektromérési, ház­tartási gépek javításában. Uni­verzális oktatás! Kollégiumi el­helyezést biztosítunk! Jelentke­zési hely: Általános Villamossági Ipari Szövetkezet. 1137 Budapest xni., Pozsonyi út 19. Ügyinté­zőnk: Kurz — telefon: 295-3M.

Next

/
Thumbnails
Contents