Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-05 / 30. szám

Kutatás Ozdon a ...különös tekintettel munkások művelődésére Mostani vállalkozásom hasonló ahhoz, mintha kalappal akarnék tengert kimerni, hiszen a kutatási terv — tehát a jelvázolása egy nagy jelentőségű munkának — 130 géjpelt oldalt ölel fel, nem is beszélve az előtanulmányokról. A iérv viszonylagos ismeretében azonban néhány kérdés (remélem, hogy ezek nem csupán személyes kérdéseim) megfogalmaz­ható. Ezekre Tóth Árpád tudo­mányos kutatótól (Nehézipa­ri Műszaki Egyetem, szocio­lógiai kutatócsoport), az ózdi kutatás vezetőjétől kapha­tunk választ. — Már a kutatás címe — ,.A közművelődés helyzete Öz- don, különös tekintettel a munkások művelődésére” — is jelzi, hogy nemcsak lénye­ges. hanem úttörő jellegű vál­lalkozásról van szó. —: Megbízónk, a SZOT El- méleti Kutató Intézete más­fél millió forintot fordít er­re a munkára, melynek vég­eredménye 1975 decemberé­re várható. (A résztanulmá­nyokat természetesen már eiőbb publikáljuk.) Ózdi vizs: gálatunk egy meghatározott területen, a természeti, tár­sadalmi, konkrét helyi kö­rülményeket figyelembe vé­ve. lényegében vertikális ké­pet nyújt a műveltség, a köz- művelődés helyzetéről. Fel­adatunk feltárni a művelő­dési folyamatokra ható ob­jektív és szubjektív tényező­ket. a város különböző kul­turális intézményeinek, ter­melési egysegeinek szerepét. Jellemzést adni a kulturális élet kapcsolatainak rendsze­réről. a munkásosztályról, az egyes munkásrétegekről és nem utolsósorban a kulturá­lis folyamatok vezetésének, irányításának problémáiról. — Így háL tartalmában külön­bözik ez a munka a szocioló­giai felmérésektől? — Azt hiszem, ezt már a kutatócsoport összetétele is bizonyítja. A kilenc neves szakember között, a szocioló­gusokon kívül, közgazdászo­kat. művelődéspolitikusokat és filozófusokat fedezhet fel a terv iránt érdeklődő. — Megfógalmazható-e rövi­den a kutatás vezérlő elve? — Ismeretes, hogy a töme­gek műveltségének színvona­lát, annak összetevőit — a társadalmi viszonylatokon túl — a konkrét technikai fej­lettség befolyásolja. Mi a műveltség, művelődés kérdé­seit a termelés és az élet­mód' oldaláról közelítjük meg. Célunk, hogy túllépjünk az Képernyőn, könyvben Leonardo da Vinci Leonardo da Vinci az európai művészét egyik leg- titokzatosaob óriása. Éppen, mert a magánéletéről tudunk a legkevesebbet. Életműve oly gazdag, oly sokoldalú, hogy még a szakemberek sem ismerik teljességében. A közvélemény egyetlen kép­hez, a Mona Lisához kap­csolja nevét. Nem csupán festő, szobrász és építész volt, de — mint minden renais­sance zseni — sokoldalú mér­nök, tudós, feltaláló, anató­mus, zenész, költő és filozó­fus is, aki korát messze meg­előzve olyan felfedezéseket tett a természet, a tudomány, a technika és a művészet vi­lágában. amelyek közül nem egyet csak a mi korunk tud felfogni és értékelni. Ezt az életművet valóban nehéz lett volna a tudálé­kosság és pletykálkodás ve­szélye nélkül hagyományos életrajzi filmben bemutatni. Nem is ez tette Renato Cas­tellani. Olyan — a szó jó ér­telmében vett — ismeretter­jesztő filmet rendezett, amelyben meg is elevenedett Leonardo da Vinci (Philípne Leroy alakította bölcs mér­téktartással) és a kor kulcs­figurái, de eev percig sem áltatta a nézőt, hogy most mindent megtudott a nagy reneszánsz festőről. A narrátor (Cnlio Rasetti) hol irón’kus. hol ma^varázó kövbeszólásai tó értelemben el is „idegenítették” a nézőt. A tévé, azt adta így, ami a legjobb sajátossága: a lát­ványt és az életmű értelme­zését. Még tavaly kiadta a Móra Kiadó, de most került az üz­letekbe Karátson Gábor Így élt Leonardo da Vinci című kötete. Érdekes, hogy milyen sok rokon vonás van a té­véfilm és a könyv között. Karátsonban is az vonzó, hogy mértéktartó. Nem re­gényt írt, pedig a csábítás nem kicsi, hanem életrajzot. Hogy ez az életrajz mégsem lett száraz, tudományoskodó, az a szerző leleményének és művészetszeretetének kö­szönhető. Magáról az élet­rajzról, nem mond többet, mint a film, pótolnia kell vi­szont a tévé adottságait: le kell írnia a látványt, a képe­ket. Azokra a képelemzé­sekre gondolunk itt, ame­lyek, ha kicsit elvontalak tűnnek is (pl. a Mona Lisá- ról) az ifjú olvasóknak, min­denképpen tágítják ismeret­körüket. szemléletüket. Így oldja, könnyíti meg ezt Ka rátson, hogy a saját élmé­nyeit, impreszióit is megírja (pl.: a Hermelines nő látvá­nyát Krakkóban, látogatását a Louvre-ban. Luce Close- ban). Szegényíti a könvvet. hogv a reDrodukciók fekete- fehérek. Vonatkozik ez a té­véfilmre is. En-ől azonban már nem Castellani és Ka­rátson tehet. (horpácsi) Amatőrfilm-szemle Nagykőrösön májusban ren­dezik meg a III. egészség- ügyi és környezetvédelmi amatőrfilm-szemlét. A kiírás szerint a versenyre az egész­ségügy és a környezetvéde­lem legszélesebben értelme­zett köréhez tartozó témák­ról forgatott filmmel nevez­hetnek A kétnapos szemle leg­jobbjai összesen 20 000 forint értékű pénz- és tárgyju­talomban részesüljenek. A versenyen részt vevő 16 mil­liméteres filmek közül válo­gatják ki azokat az alkotáso­kat, amelyeket az 1975-ben Várnában megrendezendő VI. nemzetközi vöröskeresztes és egészségügyi filmfesztiválra neveznek. empirikus kutatások kerete­in; a művelődést mint folya­matot a maga dinamikus egységében akarjuk feltárni. Nem csupán a tényeket rög­zítjük, hanem a művelődés mélyebb összefüggéseire, az okokra is rámutatunk. Sze­retnénk eljutni a feladatok kijelöléséig, s országosan is érvényes elvi következteté­sek levonásáig. — Többször elhangzik, s ta­lán nem is alaptalanul, hogy hályogkovácsok módjára nyú­lunk a közművelődési kérdé­sekhez. — Természetesen volnának ellenérveim is, bár olykor számomra is megdöbbentő, hogy nálunk mindenki meny­nyire ért, s milyen magabiz­tosan nyúl közművelődési el­vekhez, módszerekhez. Ez a parttalan közművelődési te­vékenység aligha érlel gyü­mölcsöt. A közművelődési szakembereknek követniük kell a műszaki fejlődés és a vállalati struktúra — a mun­kaerő-struktúra — változá­sait. Egyszóval a műveltséget —, ha nem is végletekben — a helyi körülmények hatá­rozzák meg. A mi koncep­ciónk szerint Özdon a mű- vejtség központi helye az üzem. Azt kell megvizsgálni, hogy az itteni változások ho­gyan tükröződnek a munká­sok művelődésében, milyen aspirációk forrása lehet, il­letve kell, hogy legyen a műszaki fejlődés, az üzem termelésének szerkezeti vál­tozása. Csak egyetlen példa egy korábbi vizsgálatból. A BÁÉV-nál a házgyári tech­nológia — nőtt a techniku­sok és szakmunkások száma, s csökkent a segédmunkáso­ké — magasabb műveltségi szintet teremtett, új közmű­velődési feladatokat és mód­szereket követelt. Az itteni „recept” azonban nemigen alkalmazható egy másik ház­gyári közösségben, hiszen — bár ott is hasonló technoló­giával dolgoznak — lehet, hogy magasabb vagv alacso­nyabb a műveltségi szint. — Már a kutatási terv is tartalmaz néhány elgondol­koztató adatot, üzemi dolgo­zóink (Borsodban) 45,7 száza­léka — az ÓKÜ-ben 34,7 szá­zalék — például soha nem Jár művelődési ottnonba. Úzdon a megkérdezettek 6? száza­léka nem olvasott könyvet az utóbbi három hónapban, vi­szont televíziót a megkérde­zettek 51.9 százaléka néz rendszeresen. — Ezek az adatok csupán fogódzók. Nyolcvan ankét és háromszázhatvan mélyinter­jú adja meg többek között a választ kérdéseinkre. Kuta­tásunkban többféle technikát és áz adatgyűjtés különböző eszközeit alkalmazzuk. Négy nagy téma és öt rétegvizsga­lat feldolgozásából születik majd meg a végeredmény. (gyarmati) A Kossuth Könyvkiadó, az uzsgorodi Kárpáti Kiadóval közösen, rövidesen megjelenteti az első magyar nyelvű En- gels-életrajzot. (A könyv pontos címe: Friedrich Engels élet­rajza.) Az értékes művet szovjet tudósok munkaközössége írta. Felhasználják a régebbi és legújabb kutatások eredmé­nyeit, kortársak visszaemlékezéseit, és mindazokat a doku­mentumokat, amelyek segítségével minden eddiginél sokolda­lúbban tudják megmutatni a marxizmus egyik legnagyobb gondolkodójának alakját, s a nemzetközi munkásmozgalom kibontakozásának és harcainak történetét. Képünkön a gaz­dag dokumentumanyagból kettő: az I. Internacionálé Engels számára kiállított tagsági jegye és Engels szülőháza. Új műszaki könyvek A Műszaki Könyvkiadó t közelmúltban egyre növekvő mennyiségben bocsátotta közre az iparban dolgozó}« számára a különböző szak­könyveket. Ezek sora a na­pokban bővült: megjelent a szovjet A. Sz. Gelman Saj­tolóhegesztés, s a magyar szerzőtriász, Karsai—Ke- rényi—Kiss Nagy transzfor­mátorok, valamint Kádár Géza Rádió- és televízió- vevőkészülékek című műve. E könyvek kétségtelenül a szakembereknek nyújtanak a munkájukhoz segítséget, elsősorban tehát az ő érdek­lődésükre tarthatnak számot. A kiadó gondozásában meg­jelent azonban olyan mű is, a Technikai érdekességek a világ minden tájáról című, amelyet a laikusok is meg­értenek, s elolvasása révén képet alkothatnak maguk­nak a technika sokrétű fej­lődéséről. A fénykép-illuszt­rációkkal gazdagon „színe­zett” 14 íves könyvben is­mertetés olvasható például a megfelelő sebesült- és beteg- szállítást lehetővé tevő új rendszerű hordágyakról, az autókarosszéria fejlődéséről, a különböző gépkocsitípusok­ról, a házilag előállítható elektromos falikapcsolóról, a korszerű építészetről, az új várostervezési elgondolások­ról, a fotózásról és így to­vább. A szintén most közreadott ötödik kiadvány ismerteti az Ipari Szakkönyvtár sorozat­ban 1957-től több mint más­fél millió példányban meg­jelent 176 művet, amelyek nemcsak a szakmunkások egyéni és intézményes to­vábbképzésének a tanköny­vei, hanem belőlük a műve­zetők is hasznos ismereteket szerezhetnek. Változás színház műsorában A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy beteg­ség miatt a színház műsorában az alábbi változás történt: Február 5-én, kedden a Leven­dula ifjúsági előadása elmarad. A Gárdonyi ifjúsági bérlet tu­lajdonosai részére a Levendula előadását március 19-én, kedden du. fél 5-kor mutatjuk be. Miskolci példára Miskolc és Debrecen után a harmadik legnagyobb vi­déki városunkban, Pécsett is megalakult a kulturális ren­dezvények irodája. Az új népművelési intézmény már-* cius 1-én kezdi meg műkö­dését a városi tanács székhá­zában. Szomszédaink, barátaink Bolgár kulturális napok i iiiin-] a A Művészeti és Propagan­da Iroda Szomszédaink, ba­rátaink című sorozatának több éves hagyománya van Miskolcon. A Magyarorszá­gon működő szovjet, lengyel, NDK-beli, csehszlovák kul­turális intézetekkel közösen," az ő segítségükkel rendezik időről időre azokat a kiállí­tásokat, bemutatókat, irodal­mi és filmesteket, amelye­ken a környező országok kul­turális életével, a különböző művészeti ágaikkal ismerked­het a magyar közönség. Február 9. és 19. között Bolgár Kulturális Napokat rendez, a Bolgár Kultúrával közösen, a Művészeti és Pro­paganda Iroda. Kilencedikén, szombaton déli 12 órakor grafikai kiállítás nyílik a Kossuth Művelődési Házban, délután fél háromkor pedig bolgár rajzfilmeket vetítenek a Hevesy Iván Filmklubban. A rendezvénysorozat kereté­ben még egy érdekes bemu­tatónak ad helyet a Kossuth Művelődési Ház. Február 16- án nyílik a Képek lepke- szárnyból című kiállítás. Vé­gezetül február 19-én zenés irodalmi összeállítás kereté­ben a mai bolgár irodalom­mal ismerkedhet a közönség; közreműködnek a Miskolci Nemzeti Színház művészei. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódia- koktél. — 14.05: A Gyermekrádió műsora. — 15.00; Hírek. — 15.10: Rádióiskola. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Amilyen az adjonisten ... — 16.24: Szűcs Ló­ránt zongorázik. — 16.49: Sza­tíra — dalban. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fiatalok stúdiója. — 17.30: Bemutatjuk a Magyar Rádió és Televízió énekkarának új felvé­teleit. — 17.44: Hol járt, mit csi­nált? — 17.59: Lemezek közt vá­logatva. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Sanzon-lexikon. r~ 20.10: Nóta­csokor. — 21.00: Hírek. — 21.03: Esti beszélgetés. — 21.33: Mario Del Monaco énekel. — 22.00: Hí­rek. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Arutjunjan; Trombitáver- seny. — 22,45': Az ötödik ötesz­tendő. — 23.05: Marica grófnő.' Operett. — 24.00: Hírek. — o.lo: Éji zene. Petőfi rádió; 12.00: Magyar elő­adóművészek felvételeiből. — 13.00: Hírek. — 13.03: Törvény- könyv. — 13.25: Beszélgessünk a zenéről. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 13.10: Gondolatok a tudományos-tech­nikai forradalomról. I. rész. — 18.35: Ady Endre és a muzsika. — 18.59: Lajtha László népzenei feldolgozásaiból. — 19.27: Üj könyvek. — 19.30: Jó estét, gye­rekek! — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — Kb. 20.25: Esti Krónika II. — Kb. 21.30: A Körmendi-együttes fel­vételeiből. — 21.45: A színház- történész mondja. — 22.00: Vier- bunkosok. _ 22.45: Kantáta. — 23.00: Hírek. — 23.15: Debussy és Ravel műveiből. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: Hogyan kere­sik az új utakat a számítástech­nika segítségével? — Barokk ze­ne — a XX. század hangján! — Borsodi Tükör: krónika-műsor. — Filmzene. — Technikai ötle­tek. érdekes újítások. — Zene­kari muzsika. Televízió: 13.35: Iskolatévé. — 17.08: Műsorismertetés. — 17.10: Hírek. — 17.1«: Az FTC—Tül- burg Trappers gépkorong-mér- kőzés közvetítése./— 18.50: Játék a betűkkel. — 3á. 15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradő. — 20.00; „Es színész benne minden férfi és nő . . .”. — 20.50: Munkások, ve­zetek egymás közt. — 21.no: Al­pesi sí VB férfi ódás műlesik­lás közvetítése Pt. Morüzból fel­vételről. — 22.40: Tv-hlradö. — 2. kiadás. Filmszínházak: Béke (14 hn6, 8): A hetedik töltény (mb. szi. szovjet). — Kossuth (nio. nl2): A halál válogat (csehszlovák). (13, 15, f7): Kamaszkorom leg­szebb nyara (16 éven felüliek­nek!) (Mb. szí. amerikai). — He­vesy Iván Filmklub (f5. 17): Arc (magyar). — Fáklya (fő. f7): Nincs időt (szí. magyar) — Pe­tőfi (fö, 17): Valerie (16 éven fe­lülieknek!) (szí. angol). — Szik­ra (5, 7): Száguldás a semmibe (16 éven felülieknek! (szi. ame­rikai). — Táncsics (4. 6): Érintés (18 éven felülieknek!) (szí. svéd) — Ságvári (Ady Műv. Házban) (5, 7): Személyiségcsere (16 éven felülieknek!) (Mb. szi. amerikai). Kiállítások: Libresszó (nyitva 13—20 'óráig): Reinecker János festőművész gouache-sorozata. — Miskolci Galéria (11—19 óráig): Schaár Erzsébet szobrai. — Mis­kolci Képtár (10—18 óráig): Ma­gyar festészet a XX. században. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18 óráig): Bolgár grafika. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. _ 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Musicalek­ből. — 9.00: A 22-es csapdája: — 9.20: Couperin és Corelli művei­ből. — 10.00: Hírek. — 10.05: ..Nyitnikék”. — 10.40: chooin- zongonaverseny. — 11.20: Gépek az egészségért. — Ti.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Két szimfónia. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Mátrai Zsuzsa éne­kel. — 9.40: Tskolarádió. — 10.00; A zene hullámhosszán. — 11.56: Néhány perc tudomány. apróhirdetés allot Szövetkezetünk előszerződés* köt még pár tővel villanyszerelő szakmunkástanuló képzésére, 17 évet be nem töltött fiatallal, aki 8 általános .skolai tanulmányait 1973-ban vagy ISM-ben fejezte be. A tanuló képzést nyer: erőátvi­teli, szerelési, rlektromérési. ház­tartási gének javításában. Uni­verzális oktatás: Kollégiumi el­helyezést biztosítunk: jelentke­zési hely: Általános Villamossági Ipari Szövetkezet. 1137 Budapest xnt., Pozsonyi út '9. Ügyinté­zőnk: Kurz — telefon: 295-304.

Next

/
Thumbnails
Contents