Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-20 / 43. szám

Kiállítás Patakon Felhívás takarékosságra Energia- és anyagtakaré­kosságra hívja fel a vállalat dolgozóit, elsősorban a szo­cialista brigádokat az a fel­hívás, amelyet a közelmúlt­ban tett közzé a Lenin Ko­hászati Művek hengerművé­nek Kandó Kálmán villamos karbantartó brigádja, vala­mint a tüzeléstechnikai osz­tály Komplex szocialista brigádja. Kezdeményezésük találkozik a vállalat veze­tőinek, társadalmi és moz­galmi szerveinek törekvésé­vel. A gyártási folyamatban ugyanis mindenütt lehetőség van az önköltség csökkenté­sére, a takarékosságra. A nagyolvasztónál például a kokszfogyasztás csökkentése lehet az elsődleges cél. hi­szen az alapanyagot külföld­ről, meglehetősen drágán szerzi be a kohászat. De az energiát is jobban be lehet osztani. A kohászat technológiai jellegzetessége a melegen alakítás, tehát fon­tos a tüzeléstechnikai elő­írások betartása. A két brigád felhívásában kifejezi: számít a gyár szo­cialista brigádjainak egyet­értésére, s remélik, hogy a brigádok vállalásaikban is igyekeznek megfogalmazni a takarékosságot célzó felada­taikat. Koreigizók, virágozok Évszázados hagyományai vannak Sárospatakon a fa­zekas mesterségnek és a ke- rámiafestesnek. Egy 1572-ből fennmaradt céhlevél a bi­zonysága, hogy ez az ősi mesterség sok száz pataki családnak biztosított megél­hetést a régi időkben. A fel- szabadulás után főképp a cserépkályhához szükséges csempék készítésével foglal­koztak a hajdani fazekasok mai utódai. Amilyen mértékben csök­kent az utóbbi években a cserépkályhák iránti érdek­lődés, olyan arányokban tért át a pataki kerámiaüzem a népi kerámiák készítésére. És hogy milyen eredményt értek el a kis üzem meste­rei és tanítványaik, azt az a kiállítás is tanúsítja, ame­lyet Gácsi József üzemvezető nyitott meg a művelődési házban nagyszámú érdeklő­dő jelenlétében. Elmondotta többek között, hogy az évi tervük negyedmillió haszná­lati tárgy és díszkerámia előállítása. Valamennyi egyedi darab. A hazai igények kielégítésén kívül nagyobb szállítmányokat küldenek az NSZK-ba, Svájcba. Francia- országba, Kanadába és Ja­pánba. A finom ízléssel megren­dezett kiállításon. amely Mezey Tamás népi iparmű­vész hozzáértését dicséri. együtt szerepelnek csipkés szélű tálakkal, tányérokkal, bokáiyokkal, komaszilkék- kel. lapos butykosokkal a mesterek és a tehetséges tanítványok. A mesterek kö­zül első helyen kell említe­nünk a híres pataki fazekas- család három tagját; Szkir- csák Ilonát, Ferencet és Endrét, akik a közelmúltban egyszerre nyerték el a ..népi iparművész” címet, továbbá Vida Lászlónét, Kamarás Jánosnét. A tanítványok kö­zül pedig szívesen említjük meg Kecskeméti Jolán, Lé- nárt Irén. Lengyel Ágnes. Szelekovszki Magdolna. Hor­váth Kálmán, Sipos János, Nádasdi József. Halász Bar­na nevét. A korongozók és a festők, vagy ahogyan régen nevez­ték őket: a virágozok az ősi formaművészettel, fekete alapon fehér, zöld, veres vi­rágozással, törökös és habá- nos mintázással, tehát azok­kal a vonalakkal és színek­kel dolgoznak, amelyek a pataki népi kerámiát száza­dokon át kedveltté tették. Sárospatak után Borsod több városába is eljuttatják a kiállítás anyagát, hogy mások is gyönyörködhesse­nek a pataki mesterek és ígéretes tanítványaik meg- kapóan szép alkotásaiban. HEGYI JÖZSEF ^ Kis- és középméretű konténerek szállításával jelenleg is foglalkozik a Gömöri pálya­udvar. Ám ahhoz, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi szállításba, eleget tegyen a borsodi ipar szabta követelményeknek, meg kell teremteni a nagyméretű' konténerek szállításá­nak műszaki feltételeit. A DH várospolitikai fóruma: Konténer-terminál ? A Gömöri jövője Felüljáró is kell Még Hollandiából is yfc A vetőmagboltban (Ágotha felv.) Sa jtótá jékoztató a vetőmagokról A színházi rendező sem találhatott volna a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat tegnapi sajtótájékozta­tójához jobb díszletet, mint az idei április ízű februárt. Immár hagyománya van a vállalat őszi és tavaszi sajtó- tájékoztatóinak, amelyeken nemcsak az újságírók, ha­nem a vetőmagtermelésben, -felvásárlásban és -felhasz­nálásban érdekelt szakembe­rek is részt vesznek. Mii ígér 1974? A szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy az igen baljós kezdetű, majd aszállyal folytatódó gazdasá­gi év csak úgy hozhatott, mert hozott, mezőgazdasági termelési rekordokat, hogy javult a vetőmagok minősé­ge, javult a vetőmagellátás. Amint azt a tájékoztatón megtudtuk, megyénknek rangja van a vetőmagter­mesztésben is. Borsó-, lucer­namag-, konyhakerti mag-, burgonyavetögumó társulá­sok működnek megyénkben; 6520 hektáron termesztünk szerződésben lekötött vető­magot. A vállalat a vetőma­got termelő gazdaságokat hi­tellel, gépekkel és állandó jellegű szaktanácsadással se­gíti. 1974-ben a vetőmagkínálat szinte minden növénynél — kivéve a fehér herét, a szarvaskerepet, a szemes ei- rokot és a szudáni hibárt — felülmúlja a keresletet. kivételes Borsod Borsod, ezen belül Mis­kolc szinte kivételes hely­zetben van. A három vető­magbolt is jelzi ezt. Ebben természetesen munkál az is — mondotta az értekezlet után Szabó József igazgató —, hogy a munkásvárosban sok a kiskerttulajdonos. Fo­kozottan jelentkezik hát a kerti magvak iránti igény. Mit kínálnak a kiskertek tulajdonosáinak? Sajnos, a hobbikertészeknek, akik kö­zül sokan idejét múlt, lejárt fajtákhoz, vagy éppen külön­legességekhez ragaszkodnak, keveset. Aki a kiskertjében gazdálkodni akar, az viszont a legjobbat kapja, bármelyik boltban, a zöldségmagok kö­zül. A vállalatnak kiterjedt nemzetközi kapcsolatai van­nak. Csak példaként: kapha­tók például hollandiai zöld­ségmagok is... B. G. Konténer-terminál = nemzetközi konténerforgalomra be­rendezett pályaudvar. Érdemes megtanulni — addig is, amíg nem találunk rá megfelelő magyar szót —, mert néhány év múltán a miskolci Gömöri pályaudvart is így nevezhetjük majd. A MÁV Miskolci Igazgatósága rövidesen megrendeli a tanulmánytervet és előreláthatólag jövőre megkezdődhet Honismereti munka Ülést tart holnap délelőtt a Hazafias Népfront Borsod- Abaúj-Zemplén megyei el­nöksége mellett működő Honismereti Társadalmi Bi­zottság. Az ülés napirendjén az 1973. évi munika értékelé­se, valamint a bizottság 1974 első hat hónapjára készített munkaprogramjának megvi­tatása szerepel. A napirend előadója Pándí Lajos, a bi­zottság titkára. Fásítanak a fiatalok Ha az időjárás lehetővé teszi, a jövő héten megkez­dődik Miskolcon a fásítási akció. A tervek szerint az elmúlt esztendei gyakorlat- höz hasonlóan, az idén is el­sősorban a lakótelepek köze­lében szeretnék növelni a zöldterületek nagyságát a fia­talok, akik társadalmi mun­kában vállalták a város szé­pítését. a Gömöri átépítése. Mielőtt azonban a Miskolc és Borsod egész iparát, pon­tosabban bel- és külföldi szállításait érintő beruházás­ról részletesebben szólnánk, röviden a konténeres szállí­tás előnyeiről. A Közlekedés- tudományi Szemle januári száma így ír a konténerizá- ció jövőjéről: „A közlekedés alapvető célja olyan orszá­gos áruszállítási rendszer ki­alakítása, mely maradékta­lanul megvalósítja az áruk­nak a termeléstől a fogyasz­tásig terjedő egységes* és zárt szállítási folyamatrendsze­rét úgy, hogy az mind a köz­lekedési vállalatok, mind a fuvaroztató felek érdekét op­timálisan szolgálja.” Háztól — házig ' Nos, ez a szállítási rend­szer a konténer. Előnye, hogy kevés élőmunkát igényel, le­hetővé teszi a szállítási esz­közök jó kihasználását, csök­kenti a raktál ozási gondokat, és végül, da nem utolsósor­ban meg is gyorsítja a szál­lítást. Nálunk még gyermek­cipőben jár a konténeres szállítás, de kedvező hatása máris érződik. Egyre több bolt előtt látunk manapság olyan gépkocsikat, melyek­ről nem darabonként, hanem óriási csomagokban konténe­rekben rakjak le az árut. Persze az igazi előnyei nem az ilyen kis volumenű szál­lításoknál mutatkoznak meg. Magyarországon jelenleg 12 pályaudvar van bekap­csolva a konténeres forga­lomba, köztük a Gömöri pá­lyaudvar. A nemzetközi kon­téneres szállításban azonban jelenleg csak a budapesti Jó­zsefvárosi pályaudvar vesz részt. A program szerint a belföldi konténeres szállítá­sokra alkalmas pályaudva­rok száma húszra növek­szik (talán közéjük tartozik majd a sárospataki is), a miskolci Gömöri pályaudvar pedig bekapcsolódik a nem­zetközi konténeres szállítás­ba. 150 millió Ehhez azonban sok min­den szükségeltetik. Körülbelül 150 millió forintos költséggel bővítik a rakterületet, átépí­tik a vágányokat, darupályá­kat, tárolókat építenek stb. Nyilvánvaló, hogy növelni kell a pályaudvar területét is. A beruházás helyét már ki is jelölték. Nem szívesen dobálódzunk határidőkkel, ezért most csak ennyit: ha, mint terve­zik, jövőre megkezdik az épí­tést, akkor néhány év múlva kialakul a miskolci terminál. Az idő sürget, hiszen a becs­lések szerint 1980 végére tíz­szeresére növekszik a szállí­tótartályos (konténeres) áru­forgalom a tavalyihoz viszo­nyítva; 1990 végéig pedig harmincszorosára. E gyors ütemű növekedés , magyarázata az, hogy világ­szerte, és ezen belül a KGST-államokban is széles körben alkalmazzák már e korszerűbb szállítási eljárást. Nemcsak a vasúton, hanem az országúton, sőt a tengere­ken is konténerekben utazik az áru. Lépést kell tarta­nunk a nemzetközi fejlődés­sel, ezt követeli a gazdasági integráció. Ha nem tennénk alkalmassá pályaudvarain­kat a nagyméretű árutartá­lyok szállítására, fogadásá­ra, akkor egyre több külföl­di partner irányítaná más útvonalra áruját. A Gömöri pályaudvar — a majdani Gömöri pályaud­var — kínálta előnyökkel természetesen csak azok a vállalatok élhetnek, melyek maguk is felkészültek a kon­téneres szállításra: beszerzik a szükséges rakodógépeket stb. És még valamit. Amikorra e beruházás megvalósul, ad­digra mindenképpen el kell készülni a Gömöri felüljáró­nak is, hiszen a forgalom gyors növekedése kizárja az egyszintű kereszteződést. A sorompó olyan hosszú ideig lenne leeresztve esetenként, hogy végtelen gépkocsisorok torlódnának össze mindkét oldalán. BÉKÉS DEZSŐ Emberi kéz alkotta folyók Örményországban befe­jezték az előkészületeket az új öntöző főcsatorna építé­séhez. Az Arzni-Samiramsz- ki csatorna több mint 17 000 hektár száraz, aszályos terü­letet fog öntözni az Ararát völgyében, a Kaukázuson túli köztársaság mezőgazda- sági területén. A talajjavító munkák eredményeképpen örmény- országban a mezőgazdasági termőterület nagysága a forradalom előtti időkhöz viszonyítva több mint négy­szeresére növekedett. A szá­razságtól elhódított földeket a szövetkezeti parasztoknak adják át ingyenes használat­ra, akik gyümölcsösöket, szőlőskerteket telepítenek itt. A jelenlegi tervidőszakban újabb 50 000 hektár földet vonnak öntözéses művelés alá, ez körülbelül egyötöd része a jelenleg öntözött te­rületeknek. Népfront-esték Meggy- és cseresznyetermesztés Dr. Brózik Sándor, a Ker­tészeti Kutató Intézet tudo­mányos főmunkaitánsa febru­ár 21-én, csütörtökön este 6 órai kezdettel vetítettképes előadást tart a korszerű meggy- és cseresznyeter­mesztésről az I Ady Endre Művelődési Házban. Az elő­adást a mezőgazdasági könyv­hónap kereteben rendezik. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának kezdemé­nyezésére a tél hátralevő he­teiben minden borsodi vá­rosban előadássorozatot ren­deznek a nepfrontbizottsági tagok számára az időszerű népfrontmunkák megvitatá­sára. Sárospatakon az első elő­adást Bujdos János, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra tartotta, aki a szép szám­ban megjelent tagok előtt a helyi népfrontbizottság vá­rospolitikai íeladatait fejte­gette. Ezután Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képvi­selőnek a lakóhelyi politi­káról szóló előadását hallgat­ták meg a népfront-esten megjelent érdeklődők. A harmadik előadásra feb­ruár 25-én kerül sor, Tóth József városi tanácselnök ismerteti a Sárospatak fej­lesztésében eddig elért ered­ményeket, s ismerteti a vá­rosépítés további célkitűzé­seit. \

Next

/
Thumbnails
Contents