Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-18 / 15. szám

Négy és fél ezer ellenőrzés Konyakot kértek és megvizsgálták Békeaktíva-ilés Sebestyén ISándorné a moszkvai kongresszusról és feladatainkról (Folytatás az 1. oldalról) Aligha van olyan vásárló, akinek ne lenne legalább egy elrettentő története (a fogyasztói'érdekek csorbításá­ról. Mert bizony megesik, hogy a kedves vendég mond­juk öt sört fizet és csak né-/ gyet kap. Háziasszony legyen a talpán, aki a hosszú ka­rajt meg tudja különböztetni a rövid karajtól, s bizony, aki híján van az anatómiai ismereteknek, egy-két forin­tot könnyen ráfizethet. Egy méteráruboltban megesett az is, hogy az „osztályos”, tehát nem teljes értékű szövetet első. osztályú áron adták el, egyszerűen azért,, mert a hi­bát és az árengedmény mér­tékét jelző cédulácska „vala­hogy” elkallódott. Hentesüzlet, vasbnlt Miskolcon 11 vállalat és 25 szövetkezet tart fenn üz­leteket, a boltok száma mint­egy kilencszáz. Hogy nem könnyű egy ekkora hálóza­tot figyelemmel kísérni, an­nak Orosz László, a városi tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője és Balogh József főelőadó a megmond­hatója. A szükség kényszerí­tette kis hogy a hivatalos apparátus igénybe vegye a társadalmi ellenőrök segítsé­gét is. Az ellenőrök száma ötszáz körül mozog, s ez a tekintélyes létszám nem el­sősorban a kereskedelemben és a vendéglátóiparban — gyakran indokolatlanul — vélt visszaélésekre utal. mint inkább a fogyasztói érdekek alaposabb védelmére. Nem titok, hogy az éven­ként gondosan kimunkált „haditerv” alapján dolgozo ellenőrök sehol sem szívesen látott vendégek, de néhány tavalyi akció is igazolja (pél­dául az éjszakai szórakozó­helyek ismételt vizsgálata, a turisíaházak ellenőrzése, a negyedévenkénti piacszemle), hogy szükség van azokra, akik konyakot kérnek, de nem isszák meg, hanem meg­vizsgálják. Nem divat a vizezés Mint mindenféle ellenőr­zésnek. ennek is a megelő­zés a célja. A vállalatok be­csületére legyen mondva, hogy az első figyelmeztetés után igyekeznek kiköszörülni a csorbát, nem várják meg az újabb revíziót. Jól példa erre, hogy kezd kimenni a divatból az italok hígítása. Amíg például néhány hó­nappal korábban a vendég­látóiparban a fogyasztói meg- j károsítások csaknem egy- harmada eredt a „vizezés­ből”, addig ma már — leg­alábbis a legutóbbi tapaszta­latok szerint — ez az arány két-három százalékra szorult vissza. Gyakori, hogy egy-egy vizsgálatot nem az előzőleg Meleg viz lúénysepiÉ A Borsod megyei Kémény­seprő Vállalat ;évről évre je­lentős összeget fordít a dol­gozók szociális ellátására. Most például az ózdi körzet kapott egy 500 literes gáz­bojlert, amelyet e héten sze­relnek fel a Miskolci Építő­ipari Vállalat szakmunkásai. A vállalat több százezer fo­rintos költséggel javítja az encsi körzet kéményseprői­nek szociális helyzetét is. gondosan összeállított, lépés­ről lépésre kidolgozott mun­katerv. hanem lakossági be­jelentés alapján indítanak meg. Így volt ez például a nevezetes kenyér-ügyben is. Valaki panaszt tett. hogy a kétkilós veknit úgy vágják félbe, hogy az egyik rész na­gyobb, a másik pedig kisebb lesz. Az eladó természetesen csak a nagyobbat mérte le. a kisebbet nem, s ez utóbbit úgy adta el, mintha kilós lenne. A próbavásárlások utáni felelősségre vonás tett pontot a dolog végére. lélen a strandon A téli fürdőzést kedvelők ezekben a napokban is szép számmal látogatják az Au­gusztus 20. strandot. Hétköz­nap három-négyszázán, va­sárnap öt-hatszázan is felke­resik a kellemes vizű me­dencét. Délelőtt főleg az idő­sebb, délután pedig a fiata­labb korosztály látogat el ide. (Ágotha Tibor felvételei) A Hetek forgalma Jó eredményeket hozott 1973-ban á Hetek összefogá­sa. A hét élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat, köztük a miskolci is, jól kamatoz­tatta kereskedelmi tevé­kenységét. Tavaly összesen hatmilliárd forintos forgal­mat bonyolítottak le. Szá­mukra -ugyanis könnyebb, kedvezőbb árubeszerzési le­hetőségek nyílnak a jelentős vásárlási tételek miatt. I öltényesdoboz A Tisza Bútoripari Válla­lat sátoraljaújhelyi gyárában az idén elkészültek az új, vadászathoz szükséges dobo­zok. Ezeket az úgynevezett muníciós ládikákat egyelőre kísérletképpen gyártják és később az igényeknek megfe­lelően szériában készülnek majd. Új taxik A Volán Tröszt az idén 200 új taxit vásárol. A so­főrök biztonsága érdekében öt nagyvárosban 10—10 kocsit szerelnek fel URH-készülék- kel. A Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottsága teg­nap megyei békeaktíva-ülést rendezett. Az ülés előadója Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja, a békeszerető erők moszkvai világkongresszusának nem­zetközi jelentőségéről és a to­vábbi feladatokról szólt. Elmondta, hogy a béke ér­dekében még sohasem jött létre olyan jelentős tanács­kozás, mint a moszkvai, amelyen 143 ország 3300 kül­dötte vett részt, mintegy 110O politikai pártot, szervezetet képviselve. A legnagyobb esemény' Leonyid Brezsnyev beszéde volt. amelyet óriási várakozás előzött meg. A kül­döttekre nagy hatással volt, hogy a világ egyik legna­gyobb államának első számú vezetőjétől konzultatív mó­don lehetett beszélgetni egy ilyen nagy jelentőségű ta­nácskozáson. Megalapozott békefilozófiája magával ra­gadta a hallgatóságot. Sebestyén Nándorné hang­súlyozta Leonyid Brezsnyev beszédének azt a sarkalatos mondanivalóját, hogy' az em­beriség a megoldásra váró nagy feladatokat csak tartós békében képes megvalósítani. A kongresszus feleletet vár arra a kérdésre is, hogy meg­oldható-e a közel-keleti vál­ság. Ez a kérdés mind a mai napig az érdeklődés közép­pontjában áll, és a békés rendezésig Egyiptomban és a többi arab országban is még REFLEKTOR Ma Budapesten, a Nemze­ti Múzeumban török kerá­miakiállítás nyílik. Ba­ján országos vízügyi tudo­mányos tanácskozás kezdő­dött. ★ Győrött megemlé­keznek Leninről, halálának 50. évfordulója alkalmából. ir Kaposvárott megnyitják „A szép magyar köny'v” ki­állítást. ★ Mezöszilas köz­ségben (Fejér megye) Pető­fi Sándor-könyvtárat avat­nak. * Pécsett országos hő­szolgáltatási tanácskozás kez­dődött. ★ Polgár községben megalakulása negyedszáza­dos évfordulóját ünnepli a Táncsics Tsz. Szolnokon a cigányklub nőtagjai talál­kozón vesznek részt. sok ellentmondás vár tisztá­zásra. Meleg szavakkal ecse­telte azt az epizódot, amikor a moszkvai békekongresszu­son részt vevők meghatottan hallgatták Allende utolsó fel­hívását népéhez és a világ népeihez. Sebestyén Nándorné szólt arról az enyhülési folyamat­ról is. amely a történelmi je­lentőségű megállapodások kö­vetkeztében bekövetkezett. A szocialista országok konst­ruktív erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy Eu­rópa a béke kontinensévé váljon. Ugyanakkor ez nem­csak az európai népek érde­ke. Jelentős lépések történ­A felmérés során kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százaléka rendszeresen ol­vas és az alig vagy egyálta­lán nem olvasók száma a 10 százalékot. sem teszi ki. Ugyancsak figyelemre mél­tó, hogy a megkérdezett 400 emberből mindössze 57-nek van odahaza 50 kötetesnél kisebb könyvtára, a leggya­koribb a 100—200 kötet kö­zötti házikönyvtár, s több mint 70 ember négyszáznál több könyvet őriz otthon polcain. Jellemző adatok ezek, ismételten alátámaszt­ják azt a megfigyelést, hogy' az utóbbi néhány évben a könyvek iránt korábban még sohasem tapasztalt érdeklő­dés mutatkozik hazánkban. A felmérés alkataiul szol­gált bizonyos ízlésvizsgálat­ra is. Kitűnt, hogy a mun­kások között nagy az érdek­lődés' a természettudomá­nyos, műszaki, földrajzi té­mák iránt, de kevésbé nép­iek a szocialista országok — így köztük hazánk — diplo­máciái kapcsolatainak rende­zése érdekében a Német Szö­vetségi Köztársasággal. A kor parancsára még ma­gasabb színvonalon kell foly­tatni a békéért vívott küz­delmet. A nemzetközi mun­kásmozgalom. a haladó erők történelmi küldetése a béke megszilárdítása. Sebestyén Nándorné elő­adása utón hozzászólások kö. vetkeztek. Felszólalt Simkó Intván is. aki Ózdról me­gyénket képviselte a moszk­vai tanácskozáson. szerűek körükben a társada­lomtudományokkal, a törté­nelemmel, a művészetekkel foglalkozó művek. A Gondolat Kiadó soroza­tával kapcsolatos vélemények kutatásánál a megkérdezet­tek 87 százaléka határozot­tan szükségesnek tartotta egy ilyenfajta népszerű, köz­érthető nyelven fogalmazott, színes illusztrált, ugyanakkor tudományosan megalapozott művekből álló ismeretter­jesztő könyvsorozat indítá­sát. A megkérdezettek ren­delkezésére bocsátottak egy- egy címlistát is, amelyen 36 téma szerepelt. Feltűnő ér­deklődés nyilvánult meg a biológia és a földrajz iránt. Mindjárt ezek után a tech­nikai aktualitások és az űr­kutatás következett. Azok, akik érdeklődnek a társada­lomtudományok és általában a humán témák iránt, a nép­szerű történelmi műveket állították az első helyre. 7alán dúdolni kellene A kásás hóban csúsznak a járművek, szuszogva, Jújtatva áll meg a busz; tépjük az ajtóit, tülekedünk, dulako­dunk, miközben a csengők kérlelhetet­lenül berregnek. Végre csend, becsa­pódnak az ajtók. Olvadni kezd rajtunk a hó, s csorog, csepeg a víz a nya­kunkba, cipőnkbe. Iszonyú feszültség mindenkiben. S egyszerre valaki dúdolni kezd. Ki lehet az az éretlen, aki ezen a párás­havas reggelen, mikor agyonra tapos­tuk egymás lábát s a fulladásig présel­jük egymást, rádiózni kezd? Az alig kivehető dallamot tényleg hangszóró közvetíti, de nem az éterből fogtuk. A buszvezető — miután bemondta, hogy most a Tizeshonvéd utca következik — nem zárta el a ^mikrofont. Gellért püspök nem hallgathatta na­gyobb figyelemmel és gyönyörűséggel az esti csendben kézi malmán őrlő cse­lédlány énekét, mint én a sofőrt. Pedig alig-alig jut el hozzám valami a züm­mögésből. De hát nem is ez a fontos Annak örülök, hogy valakinek jó a kedve ebben a sanyarú időben. Kicsit előrehúzódom, hogy szemügyre vegyem ezt a derűs embert, ott az üvegkalit­kában. Semmi különös. A sofőr nem fiatal és nem öreg, feltűnő ismertetőjelei nin­csenek. Innen én is látom az utat. A busz széles sugárban fröcsköli a la­tyakot, lassít, gyorsít, járműveket előz és enged előre. A motor néha erőlkö­dik, a vezető azonban (lám csak, hogy felütik fejüket bennem a rossz film­sablonok) — mintha sópárás, napfény­ben fürdő tengermelléken robogna ve­lünk — énekelget. Pedig — ahogy számítom — legalább hajnali háromkor fel kellett kelnie. Úgy látszik, jól aludt, s vidáman éb­redt. Mostanra már biztosan reggeli­zett is. S — ami a fő dolog — senki nem rontotta el a kedvét. Ha csak most nem lesz dühös, mert a középső ajtó se ki, se be.,. — Egy pillanat — hajol közelebb a mikrofonhoz — s fél kézzel, szinte oda sem nézve, kicserél a műszerfalon egy pici biztosítékot. Megyünk tovább ... Előtte a kézzel írott menetrend (tehát figyelni kell a perceket), de azért,- mikor látja, hogy valaki kicsit távolabbról igyekszik, nem csukja be orra előtt az ajtót. Egyre inkább meggyőződöm róla, hogy kitűnő vezetői erényekkel rendel­kezik. A kormányt nem fogja görcsö­sen, nem feszeng, félelmében nem ta­pos úgy a fékre, hogy beverjük a fe­jünket. Tudja, hogy mit bír a busz, az út és az utas. Nyilván saját teherbírá­sával is tisztában van... Mikor baj volt, azonnal tudta, hová kell nyúlni; nem kapkod, nem vét el egyetlen moz­dulatot sem. Több mint száz ember élete bízatott rá, s jelentős vagyon. Tudja, persze hogy tudja, de azért nem vindikál magának különös jogo­kat. Es nincs is meghatva. Hiszen ki ülne itt a volánnál, ha nem ő, aki hig­gadt, magabiztos, van arány- és szín­érzéke, s már bebizonyította szakisme­reteit. Jó lenne mindig vele utazni, talán még a régi nóták is eszembe jutná­nak ... Autós útjaimra gondolok. Elő­ször egy kedves fiú jut eszembe (mikor összekerültünk, már hosszú szolgálata volt, mert korengedéllyel kezdett ve­zetni), aki napjában tízszer letörölte a kocsit, szívesen kergetett reflektorfény­ben nyulat, nemcsak szép lányoknak állt meg, hanem öregaszonyoknak is, s ha elaludtam, vigyázott minden döc- cenőre. Utaztam persze „urasági kocsisokkal” is, akik folytonosan éreztették, hogy szívességet tesznek. Vagányokkal, akik próbára tették a lelkiismeretem, s rossz sofőrökkel, akikkel elakadtam a sárban. Volt olyan fuvarosom is, akinek nem tudtam annyi könyvet hordani, hogy mind föl ne falja és sűrűn megkért: kérdezzem ki tőle a középiskolai leckét. Higgyék el, nem mindegy, hogy kivel utazunk együtt. Kivágódik a busz ajtaja, s én le­lépek a pocsolyába. De a mai napom már nemigen tudják elrontani. Talán dúdolni kellene... (gyarmati) (brackó) Megkérdezték a munkásokat A Gondolat Kiadó új sorozata A Gondolat Könyvkiadó ebben az évben népszerű, első­sorban munkásoknak szóló ismeretterjesztő könyvsorozatot szándékozik indítani. Az egyes témák megíratásánál, a vá­logatásnál az általános iskolát, illetve a szakmunkásképzőt végzett olvasók ismereteit veszik figyelembe. A tervezés idő­szakában felmerült a kérdés: melyek azok a témák, ame­lyek legjobban érdeklik a munkasokat, a sorozat majdani vásárlóit. A kiadó vezetői ennek érdekében felkérték a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének piac­kutató csoportját, hogy készítsen felmérést egy ‘■nagyüzem­ben. Ennek során a Csepel Vas- és Eémművekben 400 em­bertől kértek részletes véleményt, betanított, segéd- és szak­munkástól, csoport-, brigád- és művezetőtől.

Next

/
Thumbnails
Contents