Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-14 / 11. szám

Alig van üres nap A harmincadik esztendő Ha időrendben, ha témakörök, műfajok szerint állítjuk össze a városunk életében számottevő jelentős művészeti, kulturális eseményeket, a felsorolás egyformán hosszúra nyúlik. Kívánkozik a naptár az éves terv mellé, és kiderül, hogy alig van nap, amikor ne történne valami. De minden hétre (hónapra pedig feltétlenül) jut egy esemény az idei programban, amely sokunk érdeklődésére számot tarthat. Annak idején a történés sorrendjében mindenről részletesen beszámolunk majd, most csak — január lévén — egy előze­tesre vállalkozhatunk. 1974. december 3-án ünne­pi:] dk Miskolc íelszabadtilá- sAnak 30. évfordulóját. A ju­bileum nemcsak jelentőségé­nél fogva kívánkozik a leg­első helyre, hanem azért is, mert számtalan esemény, egy- vagy több napos rendezvény kötődik hozzá. Tulajdonkép­pen az egész esztendő az ünnepre, a decemberi ese­ményekre való készülődés jegyében telik el. A Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus pályázata alapján és a város megbízá­sából számtalan új képző- művészeti alkotással gazda­godik Miskolc. Ebből az al­kalomból avatják fel Varga Miklós miskolci szobrászmű­vész térplasztikaját, és a Szentpéteri kapuban levő szociális-kulturális és okta­tási intézmények kapnak új szobrot, kerámiát, pannót. A művészeti és egyéb ren­dezvények — az év máso­dik felében különösen — gyors egymásutánban követik egymást. Augusztustól a szo­cialista országok felszabadu­lásának évfordulóin az ille­tő ország életéből rendez ki­állításokat a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ, amatőr művészeti csoportok kollektív bemutatójának ad h,eiyet a Vörösmarty Műve­lődési Ház., Miskolc testvér- városainak gyermekrajz-be- mutatóját a színházban lát- hátjük,: a „Szabadság, tégy gázdággá minket!” című gyérmekrajz-pályázat legjob­ban sikerült alkotásaiból a Művészeti és Propaganda Iroda rendez kiállítást. A Miskolci Képtárban a XX. századi grafika legjobbjai­nak műveiből nyílik kiállí­tás, a Galériában pedig de­cemberben, a város nagy képzőművészeti bemutatójá­nak, az idei Téli Tárlatnak anyagát láthatjuk. Balla De­meter fotóiból Miskolc köz­téri szobrai címmel lesz ki­állítás, és ugyancsak a mű­vész munkájaként új, kibő­vített formában jelenik meg a város életét, változásait bemutató fotóalbum. A fia­talok számára vetélkedők, pályázatok sora teszi emlé­kezetessé a jubileumot, a város zenebarát közönsége pedig a hangversenyek, ze­nei rendezvények nagy szá­mának örülhet. Jubileumi hangversenyre készül ugyan­is az Ady Endre Művelődési Ház 75 éves kórusa, az Or­szágos Dalosünnep kereté­ben megrendezik a szak- szervezeti kórusok megyei találkozóját, és nagyszabású rendezvénysorozatnak ígér­kezik a Mozgalmidal-fesz- tivál. A környező országok kul­turális életének, művészi te­vékenységének bemutatását szolgáló Szomszédaink, ba­rátaink című sorozatot az idén is folytatja a Művé­szeti és Propaganda Iroda. Bolgár, NDK, csehszlovák, lengyel és szovjet kulturális Holló helvett... Tchatchwa és Kutschba af- •ikai falvak egymástól húsz ilométerre fekszenek. A mdszeres napi postaszolgá- itoit e két helység között lomított strucc látja el, mely nyakába akasztott >eci'ális postástáskában vi- -.i-hozza a leveleket és az <yéb postai küldeményeket. Uítólag ez a leggyorsabb, grendszeresebb és legmeg- zhatóbb posta a világon. napokat rendeznek. Külföldi vendégeket fogad a város áprilisban, a Nemzetközi Üttörőtalálkozó keretében is. Húszfős csoportokban cseh­szlovák, lengyel, bolgár, NDK-beli és szovjet gyere­kek érkeznek, akik gazdag program során ismerkednek magyar társaikkal, az or­szággal, az otthont adó vá­rossal. Szeptemberben kiemelke­dően fontos nemzetközi ese­mény színhelye lesz Mis­kolc. A bulgáriai város, Várna után szeptember 5-e és 12-e között a Rónai Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pontban rendezik meg az AICS, a Nemzetközi Tudo­mányos Filmszövetség kong­resszusát. A rövidfilmfeszti­válok híre, nemzetközi visszhangja tette lehetővé, hogy városunk lehet a gaz­dája a tanácskozásnak, ahol három szekcióban 25 ország mintegy 250 szakembere vi­tatja meg a tudományos rö­vidfilmművészet helyzetét. A kongresszus elnöke a mis­kolci fesztiválokról jól is­mert Kollányi Ágoston, Kos- suth-díjas filmrendező lesz. Az AICS találkozó nemcsak a szakemberek, hanem a kö­zönség számára is jelentős esemény lesz; a fesztivál programjából ugyanis a rö­vidfilmek iránt érdeklődők külön vetítéseken kapnak ízelítőt. Hazai és külföldi vendé­geink lesznek novemberben is. Ekkor, 25. és 30. között rendezik meg ugyanis első ízben a Miskolci Kamara­zenei Napokat. Az egy hé­tig tartó rendezvénysorozat koncertjeire a Bartók-te- rembe várják a közönséget. Az év zenei programja egyébként is nagyon gazdag­nak, változatosnak ígérke­zik. Ügyannyira, hogy kár lenne csupán címszavakban utalni rá; a tavaszi, nyári koncertsorozatok ismerteté­sére később térünk vissza. M— (Kunt Ernő rajza) A bronzló útra kelt „Ha a Szent Márk tél bronzlovai útra kelnek, meg­indul egy birodalom bukása is” — tartja egy régi velencei mondás. A lagúnák városá­nak lakói most kíváncsian találgatják, melyik birodalom néz szomorú sors elé, miután a négy világhírű bronzló kö­zül szerdán egyet laboratóri. umba szállítottak. A tudósok azt vizsgálják milyen kárt okozott a szobrokon a sós tengeri levegő és a közeli iparvidék szennyezett füstje. Az egyenként 800 kilós szobrok eddig háromszor vál­toztattak helyet, és a mondás mindannyiszor beigazolódott: 1204-ben, a bizánci birodalom bukásakor kerültek Velencé­be, majd a 18. század forduló, ján Napóleon, vitte magával valamennyit Párizsba, hogy császárságának alkonyán gyo. nyörködjék bennük. Március 20-ig továbbítják a jelentkezési lapokat Továbbtanulóknak A tanév második felének egyik legfontosabb /teendője az iskoláztatási munka ala­pos előkészítése, gondos vég­rehajtása. Üjdonság az álta­lános iskolákban, hogy a ko­rábbiakkal ellentétben, egy hónappal később, március 20- ig továbbítják a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a szakmunkásképzőkbe, vala­mint a gép- és gyorsíró is­kolákba. Egyes iskolatípu­sokban szükség szerint fel­vételi beszélgetéseket tarta­nak. ezeket április 15-ig bo­nyolítják le. A szakközépis­kolákba pályázó fiatalok fel­vételének elbírálását egész­ségi, szakmai alkalmassági vizsga előzi meg. A gimná­ziumok szakosított tantervű osztályaiba, illetőleg a szak- kö9éBisjf$|ékpfri*eteér ‘helyen jelentkezett, de "oda fel nem vett diákok lapját április 25- ig küldik el a második he­lyen megjelölt iskolához. A gimnáziumokba, valamint a gyors- és gépíró iskolákba fel nem vett tanulók jelent­kezési lapját május 8-ig (a fővárosban május 15-ig) jut­tatják el a második helyen megjelölt tanintézetbe. Ha a kérelmezőt a második helyen is elutasítják, a jelentkezési lapot május 15-ig továbbít­ják az illetékes megyei, me­gyei városi tanács művelő­désügyi, Budapesten pedig május 31-ig a kerületi tanács művelődésügyi osztályához. Az említettek június 15-ig válaszolnak a felvételi kére­lemre. Módosul a felsőoktatási in­tézményekbe történő jelent­kezés rendje is. A nappali tagozatra pályázók kérelmét a középiskolák nem március 1-től, hanem február 1-től 15-ig fogadják el. Hasonló­képpen előbbre kerül a je­lentkezés határideje vala­mennyi tagozatán maguknál a felsőoktatási intézmények­nél is, ahová a jelentkezési lapokat — esti, levelező és nappali tagozatokra egyaránt — március 30-ig lehet be­nyújtani. A sorkatonai szol­gálatot teljesítők nappali ta­gozatra illetékes parancsnok­ságuk engedélyével pályáz­hatnak. A művészeti főisko­lákra, továbbá a tanítóképző és óvónőképző intézetekbe történő jelentkezés feltételeit, illetve határidejét külön sza­bályozzák. A felvételi írásbeli és ez­zel a közös felvételi-érett­ségi írásbeli matematikából és fizikából május 28-án, il­letve 29-én lesz. A felvételi vizsga szóbeli részére, illetve — a matematika és a fizika kivételével — írásbeli részé­re június végétől folyamato­san kerül sor. Köszönjük, Professzor úr! Két rendkívül értékes es­tével ajándékozott meg ben­nünket a televízió az elmúlt héten. Vagy talán nem is annyira a tévé. mint Szent- Györgyi Albert professzor, aki több évtizedes távoliét után magyarul tanított ben­nünket magyarokat, és min- denekfölött gondolkodni... A világ már nem csodál­kozik azon, hogy ha Szent- Györgyi „kigondol” valamit, akkor régi megcáfolhatat­lannak hitt elméletek omla­nak össze, most tévés-hiedel­meket cáfolt. (Vizuálisan kell lekötni a nézőt.) Igaz, elhangzott már szakkörök­ben néhányszor, hogy a leg­csodálatosabb kép az emberi arc, mindezt azonban nem sokszor volt alkalmuk tele­víziósainknak bizonyítani. Ehhez Szent-Györgyi pro­fesszort kellett leültetni a kamerák elé. Hosszú időt töltöttünk együtt, és gondo­lom, mégis mindenki sajnál­ta, mikor elhangzott a No- bel-díjas tudós búcsúszava. Sokan akár napokig is szí­vesen hallgatnánk, figyel­nénk ... Vajon mi a tudós, az em­ber titka? Hogyan születik a varázslat, mellyel magához láncol bennünket? Egy bi­zonyos. Szent-Györgyi Albert — ahogy maga is említette — mindig átélte —, vagy ha úgy tetszik megszenvedte —, amit tett és amit mondott. Azt hiszem, még soha nem „nyilatkozott”. Nyilvános fel­lépései alkalmával mindig arra törekedett, hogy meg­ossza közönségével — tanít­ványaival — a megélt örö­möket, a megszületett gon­dolatokat; bemutassa a vi­lágot úgy, ahogyan csak ő képes látni. A professzor a legnagyobb humanisták kései utóda, aki évtizedek óta egyaránt erős kíváncsisággal teszi fel kér­déseit a természetnek. Hogy néhány egyedülvalóan érté­kes és izgalmas kérdést adott fel, amire a természet nem tagadhatta meg a vá­laszt, azt — úgy hisszük — nem kell bizonyítani. Hogy még most, 80 esztendősen is, frissen és szenvedéllyel kér­dez, arról a képernyő előtt is meggyőződhettünk. (Csak mellesleg jegyzem meg, hogy — bár végtelenül jól érezte magát szülőhazájá­ban — senki és semmi nem tarthatta itt tovább: várták a kísérletei.) Mennyi mindent szeret­tünk volna még Szent-Györ­gyi Albertról megtudni. Mindaz, amit elmondott, szinte csak afféle széljegy­zet volt csodálatos teljesít­ményeihez képest. Talán a legizgalmasabb, hogy életé­nek akármelyik szakaszát vizsgáljuk, meggyőződhetünk kivételes adottságairól, tu­lajdonságairól. Lehetőleg a világ teljességének befoga­dására törekedett, nem foszt­va meg magát az örömök­től, az élet élvezetére taní­totta hallgatóit is. Jó lenne, ha példáját a tudományos­kodó szobatudósok is követ­nék; bölcsessége, egyszerű­sége szerénységre intene ... És nagyon meg kell je­gyeznünk búcsúzó szavait: egv piciny ország is le­het — szellemi erejét te­kintve — nagyhatalom, mert nem minden az anyagi le­hetőségeken múlik. Persze, tehetjük hozzá Szent-Györ­gyi Albert példáján okulva, ha ilyen nagyhatalmi ambí­cióink vannak, akkor job­ban meg kell tanulni kér­dezni (ez a professzor tévé­beli partnerére is vonatko­zik), tanulni és tanítani. Kö­szönjük a tanácsait profesz- szor úr. (gyarmati) Mikor adható házi feladat? A tanév második félévének kezdetén a közoktatáspolitika időszerű kérdéseit összegez­ték az illetékesek. A tananyagcsökkentés élet­be léptetésével kapcsolatban gondot okoz a régi tanköny­vek használata — főleg ké­miában, matematikában, földrajzban. Sok szó esik a harmadik testnevelési óráról is. A gondok forrása elsősor­ban a korszerűtlen tornater­mekben, a gyenge felszere­lésben rejlik. Nem egységes a házi fel­adatok mérséklésére vonat­kozó előírások értelmezése. Szélesebb körben, sőt itt-ott az iskolákban is tapasztal­ható némi tájékozatlanság. Az utasítás idevágó lényege: az általános iskolában — a hétfőre vonatkozó korábbi r tilalom _ íenntartá§á,val , — rtiíndéii— órára adható" ■mér“' sékelt mennyiségű írásbeli házi feladat idegen nyelvből, anyanyelvből és számtan- mértanból. A középiskolák­ban idegen nyelvből és heti egy alkalommal anyanyelv­ből, matematikából, fiziká­ból, a szakközépiskolákban még egy-két szakmai tárgy­ból. Az átlagosztályzat meg­szüntetése az egyéni képes­ségek kibontakoztatásának segítését célozza. Az intéz­kedést általában egyetértés fogadta. Kevésbé ismert lé­pés: az idei tanév kezdetén 70 gimnáziumban — azok kérésére, tehát nem előírás­ra — engedélyezték a rajz­és műalkotások elemzése, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene és a testnevelés osztályzás nélküli értékelésé­nek bevezetését. Ezekből a ; tájgygkból . kéf jninősítés. le- i hetsé%es, „dicséretes” és „részt vett’’. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Józsa Ibolya és Dóry József nó­tákat énekel. — 13.50: Válaszo­lunk a Tejipari Szállítási Válla­lat dolgozóinak, Karcagra. — 14.03: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Sándor Judit és Bódy Jó­zsef énekel. — 14.40: Legkedve­sebb verseim. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50: Decsényi János dalaiból. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Bartók: II. szvit. — 16.33: Londoni beszélge­tés a Public Record Office-ban. A mikrofon előtt Juhász Gyula. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpo­litikai figyelő. — 17.20: Á hét rádióhallgatója. Portré muzsiká­val. — 17.40: Belépés nemcsak diplomával! „Dolgozz hibátla­nul” üzemszervezési vetélkedő. II. rész. — 18.05: Húszas stúdió. Hallod? Válaszolj! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthiradó. — 19.40: Múzeális felvételeink­ből. — 20.10: A Magyar Rádió Karinthy-szinpada. Hannibál és társai. — 21.00: Hírek. — 21.03: Robert Casadesus zongorázik. — 21.30: Mikroláne. — 22.00: Hírek. — 22.20: A varázshegedű. Rész­letek Offenbach operettjeiből. — 22.40: Hol járt? Mit csinált? — 23.00: Sosztakovics: IV. szimfó­nia. — 24.00: Hírek. — 0.10: Heintje énekel. Petőfi rádió: 12.00: Romanti­kus zene. — 13.00: Hírek. — 13.03: HazaszeMtet. Gyimesi E«- josné történelemtanárral beszél­get Tomkai Judit. — 13.20: Ope­rahármasok. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Keltőtől ötig... — 17.00: Kettesben Gobbi Hilda és Szilágyi János. — 18.00: Hírek. — 18.03: Külpolitikai figyelő. — 18.20: 0.1 könyvek. — 18.23: Ke­mény Égőn: Erdő mélye. — 18.35: A személytelenség mítosza és valósága. III. rész. — 19.00: Dévai Nagy Kamilla énekel, — 19.20: Jó estét, gyerekek! — 19.25; Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Fiatal operaénekesek hangverse­nye. — 20.05: Esti Krónika. H. — 21.03: Közkívánatra! A kék lencse. André Malraux: A re­mény. — 22.00: Verbunkos-mu­zsika — 22.30: A hét zeneműve. Corelli; Három concerto gros­so az Op. 6-ból. — 23.00: Hírek. 23.15: Tánczene négy városból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Képeit közsé­geinkből. — Kórusmuzsika. — Borsodi Tükör: Krónika-músor. — Hangszerszólók. — Napjaink kérdései — Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkok- téi. Bratislava) televízió: 14.40: Hí­rek. — 14.45; A haladó tapasz­talatok iskolája. — 15.40: Peda­gógusoknak. — 16.10: Orosz nyelvlecke. — 16.40: Kazetta. If­júsági kaleidoszkóp. — 17.10: Tanoncok iskolája. — 17.4S: Ke­rületeink hangja. — 18.10: Szó­rakoztató műsor. — 19.00: Hír­adó, sport. 20 00: A tanár úr távozik. Tv-játék. — 21.20: Hír­adó. — 21.40: Pártoktatás. — 22.20: Sajtószemle. Kiállítások: Libresszó: Reinec- ker János festőművész gouáche- sorozata (nyitva 13—20 óráig). — J ózsef Attila Klubkönyvlár: Naptártörténeti kiállítás (nyitva 10—13 óráig). — Kossuth Műve­lődési Ház: Csokonai-emlékki- állítás (nyitva 10—18 óráig). Filmszínházak: Béke (3, f6, 8): Sutjeska (Szí. jugoszláv) — Kossuth (9, fl2): Sutjeska (Szí. jugoszláv). — (f3. fá, f7): A sze­relem határai (Szí. magyar). — Hevesy Iván Filmklub (f5): So­laris I—H. (Másfél hely ár! Szí. szovjet). — Fáklya (5): A „Sa­turnus” csapdájában I—II. (Dun- la helyár! Mb. szovjet). -- Pe­tőfi (Í5, f7): Tűzoltó utca 25. (Szí. magyar). — Szikra (5. 7): Fellini — Róma! (Szí. olasz, 16 éven felülieknek!). — Táncsics (5): Halálgyár az őserdőben I— II. (Dupla helyár! Szí. szovjet). — Tapolca. Ady (7): A tűz meg­hódítása I—II. (Másfél hely ár! Mb. szí. szovjet). — Hámor (4): Régi idők focija — Ságvári (Ady Müv. Ház. 4): Sirály éj­szakája (16 éven felülieknekt Szí japán). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 9.00: Harsan a kürtszó! A Gyer­mekrádió műsora — 9.35: A Magyar Rádió és Televízió Ének­kara Kodály-kórusokat énekel. — 10.00: Hírek. — 10.03; Iskola- rádió. — 10.30: Menotti: Amé­1 lia bálba megy. Egyfelvonásos opera. — 11.27: Beszélgetés egy versről! — 11.54: Borovicska: A kertben. Polka. Petőfi rádió- 8.00: Hírek. — 8.05: Walter Gieseking felvéte­leiből. — 9.00: Hirek. — 9.03: Kovács Péter énekel. — 9.17: Szabad szél. Részletek Duna- jevszkij operettjéből. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. Kul­csár Katalin műsora. — 10.OÖ: A zene hullámhosszán. — 11.45: A jég építő és pusztító munkája. H. rés?. Az alpok királynője.

Next

/
Thumbnails
Contents