Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-12 / 10. szám
Hol is kereshetnénk a va- ■' -napot máshol, mint a pia- on? Ezúttal a ..szerencsések :özött”. akik az alagsorban, /agy a csarnokban árulnak. — Milyen a piac? — Jaj. kérem ez a péntek nem ér egy rossz csütörtököt ... — Tóth Józsefné négy ve árul tejterméket. A szomszéd standon Kuchta Györgyné 4Í1 éve: — Olyan kofát maga még nem látott, aki ne szidná a januárt . . Hideg van. Az asszonyokon 3—4. de talán ennél is több melegítő. A mézárus nem árulja el a nevét. A 60 kaptár nem tudni merre van. de egy kiskanálial kóstolót kaptunk a mézből. — Paradicsom van? — Természetesen — mondja Zentai Istvánná. — A férjem 1600—2000 kilométert utazik hetente. — Ajánljon ebédet! — Kérem. Van új karalábé. sárgarépa. Talán egy levest igazi tavaszi ízekkel és egy töltött karalábét. Ha egy gyerek is van a családban, akkor kínálhatok még sóskát és spenótot.. . Csendes volt a péntek délr előtt. Erős Gyuláné helypénz- szedés közben mondotta el. hogy ennyi eladó az új évben még egyszer sem jelentkezett. Az eladók mondták el, hogy ezúttal bizony ők voltak többen, mert ilyen kevés vevő régóta nem volt a Búza téren. Beálltunk a sorba. Vettünk halat, s hogy igazi íze legyen, vettünk hozzá egy füzér pi- ' ros paprikát. ; T . . Akitől vettük, jókedvűéit ránk nevetett: Tudja, mi a legjobb a téli piacban? Nem tudtuk. — Hazamenni végre : -.. B. G. Így képzeljük a Paradicsomot A mézárus nem mond nevet., l Hazamenni, megmelegedni végre ... (Ágotha Tibor felvételei) Foglalkozási ártalmak, elővigyázat Rendszeres orvosi vizsgálat Egyre növekszik az olyan munkörök száma, ahol a dolgozók egészségi állapota valamilyen oknál fogva károsító hatásnak van kitéve. S vannak bizonyos betegségek, amelyek szenvedői nem tölthetnek be bizonyos munkaköröket. — Az egyes foglalkozási ágakban milyen orvosi vizsgálaton kell átesniük a dolgozóknak? — ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Bocsor Ernőhöz, a Borsod megyei KÖJÁL munkaegészségügyi osztályának vezetőjéhez. Miniszteri rendelet A munkába lépést megelőző orvosi vizsgálatot egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza. A vizsgálat több szempontból is igen fontos. Egyrészt eldönthető, hogy a dolgozó egészségi szempontból egyaránt alkal- mas-e a választott munkakör betöltésére. Másrészt fontos annak kiderítése, hogy amennyiben a dolgozó valamilyen betegségben vagy testi fogyatékosságban szenved. munkája közben nem idézhet-e elő baleseti veszélyt. A orvosi vizsgálatot általában az üzemorvosok, a körzeti orvosok vagy pedig a rendelőintézeti orvosok végzik. Bizonyos esetekben a KÖJÁL szakemberei is elrendelhetnek vizsgálatokat. Aligha kell hangsúlyozni, mennyire célszerű annak megállapítása. nem szenvednek-e valamilyen fertőző betegségben, akik például •útadókként. az élelmiszeriparban, az éttermekben, vagy a kereskedelemben dolgoznak. Hasonlóan fontos. hogy egészségesek legyenek, akik bölcsődékben, óvodákban vagy iskolákban gyermekekkel foglalkoznak. A fertőző betegség eleve kizárja, hogy valaki egészségügyi, fodrász vagy kozmetikus munkakörben dolgozzon. Vérkép és sugárzás Akiknek nem megfelelő a vérképük, vagy májbetegsé- ®ük vap, nem dolgozhatnak olyan helyen, ahol sugárveszélynek vannak kitéve. A sugárzás ■ ugyanis káros hatást gyakorol a szervezet vérképzésére. Azoknak, akik orvosi röntgenben dolgoznak — ahol intenzíven előfordul az ionizáló sugárzás és radioaktív izotópokat alkalmaznak — gyakran kell átesniük orvosi vizsgálatokon. A martinászok, kazánfűtők intenzív hőártalomnak vannak kitéve. Az ilyen munkahelyekre alkalmazott rendelet kimondja, hogy ameny- nyiben a levegő napi csúcs- hőmérséklete. megszakítás nélkül, naponta meghaladja a 27 Celsius-fokot, az ott dolgozókat hetente meg kell vizsgálni. A bányászatban az elektromos fúrógéppel dolgozók, a kazánkovácsok, kőfaragók és útjavítók igen nagy vibrációs ártalomnak vannak kitéve. Számukra a munkába lépést követő hatodik hónap után kötelező az ellenőrző orvosi vizsgálat. Benzol a levegőben n Sajnos egyre több az olyan munkahely, gho! egészségre ártalmas vegyszerekkel és fémekkel dolgoznak. Az ilyen munkahelyen dolgozók számára is fontos a gyakori orvosi ellenőrzés. A vegyiparban és a gyógyszergyártásban például előfordul, hogy a levegő benzolos szennyeződése meghaladja a köbméterenkénti 20 milligrammot. Havonta meg kell tehát vizsgálni az ilyen helyen dolgozót. Közismert, hogy az arzén, a higany és az ólom veszélyes a szervezetre. A tűzoltókészülékek gyártásánál, a rádiócsövek készítésekor, a tranzisztorok előállításakor és a gyógyszeriparban egyaránt széntetraklorid fordul elő, amely árt a szervezetnek. Károsító hatása egyébként a legtöbb vegyszernek van. Ha az ellenőrző vizsgálaton kiderül, hogy a dolgozó szervezete nagyobb mértékben károsodott, természetesen nem kerülhet vissza régi munkahelyére. SÓT A SÁNDOR Új Patyolat-liizpi)i]l A Patyolat Győri kapui telepe egyre kevésbé felel meg a növekvő igényeknek. Az új központi telep a Ki~ lián-városrészben épül fel. A kiviteli tervek az év végére készülnek el. A vállalat vezetői a napokban választják ki a központi üzem berendezéseit. Hideakonyha a Tokajban A Tokaj étterem után átadták az épületben lévő hidegkonyhai egységet is. Naponta mintegy 200 ezer fo- rin értékű készítmény hagyja el a Tokaj hidegkonyhai részlegét. A legtöbbet hússalátából, casinótojásból, hideg salátákból rendelnek a boltok, bisztrók. Az Eszak-Magyarország szerkesztősége oy ors-gépírót alkalmaz. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a szerkesztőség titkárságán Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15. II. emelet. „Lerázták a mozdonyt a sínekről Eladó egy gyár A mostani nagyjavítás után már csak fél évig, pontosabban június 30-ig üzemel a Hejőcsabai Cementgyár. Szomszédságában épül az új, az ország legnagyobb cementüzeme. Az év második felétől kezdve már elodázhatatlan a régi gyár leállítása, mert kell a hely azoknak az üzemrészeknek, amelyek a helyére épülnek. A fölöslegessé váló épületeket. berendezéseket a lehető legrövidebb idő alatt kell eltüntetni, nehogy a beruházást késleltessék. — Mekkora értékről van szó? — kérdeztük Furuglyás Lászlótól, a HCM kereskedelmi osztályvezetőjétől. — Állóeszközünk 90 millió forint, a tartalékalkatrészek, amelyek már sehol seim használhatók az iparágon belül sem. másutt sem. harmincöt millió forintot érnek. Vagyis ennyit tesz ki az az érték — álló- és forgóeszköz —, amitől a lehető legrövidebb idő alatt meg kell szabadulni. Igyekszünk ebből minél többet eladni, hogy a tetemes összegből valami megtérüljön. Az épületek bontási anyagát elsősorban saját dolgozóinknak adjuk el. Mivel azonban a hagyományos bontásra nincs idő, a robbantások miatt viszonylag kevés hasznosítható anyagot nyerhetünk vissza. A korábbi épületek szanálásakor még olyan jelentős volt az építőanyag iránti kereslet, hogy úgy tűnik. most sem lesz gondunk az eladással. A vásárlás persze csak a TÜZÉP-en keresztül történhet, a cementgyárban számlázott anyag mennyisége után ott kell befizetni az ellenérteket, el- szállításról csak azután lehet szó. Úgy látszik, hogy például egymilliós értékű épületből csupán néhány ezer forint térül vissza, de ez is több a semminél, hiszen mindazt, ami megmarad, már csak kiselejtezni lehet. A forgóeszközökből eddig tízmillió forint értéket selejteztek ki. — Az épületek nagyobbrészt betonból vannak, azok hogyan értékesíthetők? — A betontörmelék ki. válóan felhasználható alapozáshoz, és hadd mondjam el, hogy szinte fillérekért lehet hozzájutni. — Mi lesz a gépekkel? — A valamikor nagyobb értéket képviselő berendezéseket már egyetlen cementgyár sem tudja felhasználni, eljárt felettük az idő. Felvágatjuk őket mozgatható nagyságú darabokra és átadjuk a Kohászati Alapanyag-előkészítő Vállalatnak. Magánosok ilyet nem is vehetnek. nem is tudnák használni egyiket sem. A gyár KISZ-fiataljai a kimustrált gőzmozdonyt vágókkal fokozatosan „lerágták” a vágányról. Hasonló sorsra jutnak majd a gépóriások, felszerelések is. A magánosok ablakokat, ajtókat, palát, radiátort (azt is a MÉH-en keresztül), esetleg használt csöveket vehetnek majd a régi gyárból, amiből szinte semmi sem marad, mikorra az új c eimentgyártó óriás üzemelni kezd. NAGY JÓZSEF Csökkeu a bukási arány Gépkocsi vezetői tanfolyamok Közismert tény, hogy milyen gyors ütemben növekszik a gépkocsik száma. Ezzel egyidejűleg egyre többen szeretnének jogosítványt szerezni. Érthető tehát, hogy a kiképzés egyre nagyobb feladatok elé állítja a miskolci autóközlekedési tanintézetet is. Az intézetben arról érdeklődtünk, hány tanfolyamot szerveztek az elmúlt év folyamán? Sajat motorkerékpárral 40U fő szerzett jogosítványt, a személygépkocsi-kategóriában pedig 2570-en vettek részt tanfolyamon. A teher- és személygépkocsi-vezetői tanfolyamot — amely hivatásos jogosítványt ad — 280- végezték el. A D-kategóriá- ban az autóbuszvezetői képesítést az elmúlt év folyamán 172-en nyerték el. A pótkocsi-vontatói képesítést 3ö-en, a mezőgazdasági vontatóit pedig 30-an kapták meg. A gépkezelői tanfolyamoknak 450 résztvevője volt tavaly. A tanfolyam elvégzői nemcsak hivatásos jogosítványt szereztek, hanem egyben szakmát is kaptak. Az autóközlekedési tanintézethez tartozik a gépjármű ügyintézők képzése is. E szakma gyakorlói a különböző vállalatoknál mint gépkocsielőadók végzik a gépjármüvek irányítását. E képzésben 60-an vettek részt tavaly, s 222 volt azok száma, akik ugyan már rendelkeztek ilyen képesítéssel, de továbbképzésben mégis részi vettek. Az elmúlt év folyamán 150 tanfolyamot indított az intézet. Az idei kiképzési terveik csaknem azonosak, a tavalyival. Évről évre csökken a bukások száma. Ennek ellenére tavaly 25—29 százaléK volt a bukási arány. A motorosok elméleti vizsgáján száz vizsgázó közül 70—80-an is megbuktak. Épp ezért a motorosok részére rendkívül ajánlatos lenne a tanfolyamon való részvétel. A bukás egyébként a KRESZ-vizsgán a legnagyobb. A sikertelen vizsgázók két hét elteltével ismét próbálkozhatnak. Erre vonatkozólag egyébként az a szabály, hogy amennyiben a jelentkező az első vizsgától számított hat hónapon belül nem tud eredményt elérni, akkor az előző — más tárgyakból letett sikeres — vizsgáit is meg kell ismételni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanfolyamon részt vevők közül sokkal kevesebben buknak meg. mint akik nem részesültek ilyen képzésben. Az autóközlekedési tanintézet ebben az évben is várja a vidéki és miskolci jelentkezőket, akik számára igyekszik a legjobb képzést adni. Tizenöt új Skoda-gép- kocsit szereztek be és növelik a képzett szako'^p^ók számát is. B. 5. REFLEKTOR Ma Balatonaligán megkezdődik a Veszprém megyei községek népfront-titkárainak háromnapos tanácskozása. % Debrecenben tanácskoznak a hajdúsági termelő- szövetkezetekben működő döntőbizottságok elnökei. * Hevesen a járás munkáson ünnepi egységülést tartanai Kiskunhalason megnyitjá a „Mi hoztuk az időt” mur kásmozgalmi kiállítást. ® i np i csarnokban