Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-08 / 6. szám

Ardei hiába mutatja tőrével Gellértnek: „ide szúrj, pajtás!” A kitűnő formában vívó Gellért valamennyi csörtéjét megnyerte — természetesen az Ardei ellenit is — és megyei bajnok lett. (Szabó István felvétele) Szállás már van... A labdarúgó világbajnok­ság 16-os mezőnyébe jutott válogatott csapatok szakve­zetői egyre-másra utaznak az NSZK-ba, biztosítani szállás­helyüket. Az első ország, amely biz­tosította válogatottja számára a szálláshelyet és a megfe­lelő felkészülési lehetőséget; a háromszoros világbajnok Brazília. Nem kevesebb, mint 510 nappal a VB nyitánya előtt — 1973. január első napjaiban — már lekötötték hofheimi „otthonukat” ... Ta­lán ők is tartják a magyar szólásmondást: „ki korán kel...”? Szállás tehát már van, s hogy arany lesz-e — az majd elválik! Küldik a A birkózók kitettek magukért Egerben csütörtökön elő­ször, szombaton pedig utol­jára szólaltak meg a harso­nák, jelezve azt, hogy az út­törők idei téli olimpiája is mögöttünk van már. A kis piros nyakkendősök három­napos izgalom, öröm és csa­lódás után újabb feladatok megoldására készülhetnek. A három sportágban meg­rendezett versenyeken Bor­sod megyét 14 kis sportoló képviselte — mérsékelt ered­ményekkel. Ezúttal — a ha­gyományokhoz híven — a bir­kózók ismét „hozták magu­kat”, az asztaliteniszezőktől többet vártunk, a sakkozók pedig meg sem közelítették az elődök korábbi éredmé- nyeit... Talán majd a havas sportok borsodi képviselői ja­vítanak a februári sátoralja­újhelyi nagy összecsapáson. A fiú serdülők 3,5 km-es távot futottak. E verseny­szám érdekessége az volt. hogy a 19 fős mezőnyben mindössze hárman képvisel­ték a fővárost, ám az arany­érem mégis nekik jutott a BKV Előrés Farkas révén. A miskolci Pál harmadik he­lyen érkezett célba. A nők mezőnye is lényege­sen népesebb volt, mint az elmúlt években, s különösen Birkózásban a nehézsúlyú Pávai István (Miskolc) úgy nyert aranyérmet, hogy vala­mennyi ellenfelét kétvállra fektette! A legkönnyebb ka­tegóriában, a 35 kg-osok súly­csoportjában Makkay Imre (Kazincbarcika) ezüstérmet szerzett, a 49 kg-os Molnár István (Miskolc) pedig a do­bogó harmadik fokára került. A kisdobos leányok asztali- tenisz versenyében Répássy Marietta (Miskolc) második lett, az úttörő fiúk mezőnyé­ben pedig Gulyás István (Mis­kolc) a negyedik helyen vég­zett. A sakkozók csak helyezé­seket szereztek. A leányok egyéni küzdelmében Peter- csák a 4., Nevelős és a fiúk­nál Takács, valamint Szegedi 8. helyen végzett. Alighogy befejeződött a röplabdázók 1973. évi MNK küzdelemsorozata, s a Ma­gyar Röplabda Szövetségben már elkészítették a jövő évi versenykiírást is. A döntőkig kieséses rendszerben lezajló 1974. évi MNK a jövő év Befejeződött a középfokú is­kolák országos kosárlabda-baj­nokságának megyei selejtezője. A két hónapon át folyó küzde­lemsorozatban 34 fiú és 25 lány­csapat vett részt. A körmérkő­zéses döntőket egy héten át a sportcsarnokban — nagy közön­ségsiker mellett — rendezték, s azokon kirobbanó Kilián-siker született. Mind a négy korcso­portban övék lett az arany­érem! Némi meglepetést keltett, hogy a leányok I. korcsoportjában az eddig mindig dobogón szereplő Földes Gimnázium csak a ne­gyedik helyet tudta megszerez­ni. Dicséret illeti a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola leány kosarasait is, akik eredményesen szóltak be­le a két nagy rivális küzdelmé­be, és kiharcolták a továbbju­tást. A leányok II. korcsoport­ját kivéve, az első két helye­zett — tehát összesen hét csa­pat — képviseli megyénket az országos középdöntőben. A fiúdöntők végeredménye az I. korcsoportban: 1. M. Ki­lián G., 2. M. Földes G., 3. M. VUlamosiparl Szakközépiskola, áprilisában — szabadtéren — kezdődik, a döntőt pedig de­cember 15-én, a budapesti sportcsarnokban rendezik. A versenykiírást a szövetség hamarosan megküldi vala­mennyi működő szakosztály­nak. 4. M. 2. sz. Ipari Szakközépis­kola. II. korcsoport: 1. M. Kili­án G., 2. M. Földes G., 3. Ka­zincbarcikai Vegyipari Szakkö­zépiskola, 4. M. 2. sz. Ipari Szakközépiskola. A leánydöntők végeredménye az I. korcsoportban: 1. $1. Ki­lián G., 2. M. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépisko­la, 3. Herman Ottó G., 4. M. Földes G. II. korcsoport: 1. M. Kilián G., 2. M. Földes G., 3. M. Herman Ottó G., 4. M. Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola. ★ A H. Rákóczi Ferenc Könyv­tár gyermekklubjában az idén is megrendezték az általános is­kolások hagyományos sakkver­senyét. A legtöbb pontot Ha­raszti György és Kurcsics At­tila (mindketten a Kun Béla utcai Általános Iskola tanulói) szerezték. őket azonos pont­számmal követte Darvas György, Kóczi László, Szabó György (mindhárman a Kun Béla utcai Általános Iskolából), valamint Uszögh Lajos (Ist- vánffy Gyula Általános Iskola). A további helyeken ugyancsak holtversenyben végeztek: Borsi Gábor (Szilágyi Dezső utcai Ál­talános Iskola), Fánya László (vasgyári fiúiskola) és Szoták Péter (selyemréti általános is­kola). A helyezettek értékes könyvjutalomban részesültek. ★ A HCM KISZ-szervezetének patronálásával — az éremdíja­zást ők biztosították — a 27. sz. Általános Iskolában több mint 100 résztvevővel három sportág­ban rendeztek téli versenyeket, A győztesek: Pásztor János (asztalitenisz). Léka Tibor (sakk), Hiloczky Tamás (tollas­labda). valamennyien a 27. sz. Általános Iskola tanulói. Három havas” érem Ideális időjárás, kitűnő porhó fogadta Galyatetőn a havas sportok első hazai via­dalának részvevőit, a BKV Előre sífutó versenyének in­dulóit. A sok emelkedővel nehezített új pálya komoly erőpróba elé állította a sí­futókat, akik közül elsősor­ban azok vizsgáztak jól, akik kellőképpen kihasználták a decemberi havas felkészülési lehetőségeket. S ez utóbbiak között borsodi versenyzők is voltak; elsősorban a Honvéd Papp József SE sízői! A férfi juniorok 10 km-es pályán versenyeztek, s a me­zőnyből a miskolci Szállási István és a Bp. '"asas sízője, Dosek Ágoston emelkedett ki. Ők külön versenyt vívtak a győzelemért; a fővárosi ver­senyző minimális előnnyel nyert. sok serdülő indult. Ez utóbbi kategóriában csak vidékiek vettek részt; az első helyen a Papp J. SE fiatal futó­lánya, Fischer végzett. Kézilahdás öngól Öngól: Olyan cselekmény, megnyilatkozás, amely végered­ményben elkövetőjének okoz kárt, a kijelentés tevője ellen for­dítható, őt leplezi le. vagy teszi nevetségessé. (A magyar nyelv értelmező szótára) A labdajátékok sava-borsa a gól. Különleges válfaja: az ön­gól. A kézilabdázásban egyre ritkább ez utóbbi. Átvitt értelemben azonban — egyre gyakoribb. Egy ilyen eset tanúi voltunk a kézi­labda ÓIK döntőjén. Winkler Sándor, a Bp. Honvéd Sportiskola atlétikus felépítésű tizenéves kézilabdása kétségkívül a „nagy ígéretek” egyike. Ö ma­ga is tudja ezt, s néha vissza is él tehetségével. Mint ahogy így volt ez a Rába ETO—Bp. Honvéd mérkőzésen —- és a mérkőzés után. Történt ugyanis, hogy az 5. perc táján Winkler már ki tud­ja hányadik helyzetét hibázta el, miután edzője, a közismert Sipos Dénes leparancsolta a pályáról az indiszponált játékost. A fiatal sportoló — aki el sem tudta képzelni, hogy vele ilyesmi is tör­ténhet — feltehetően nem örült a jogos edzői döntésnek, mert — amúgy játékosmódra — maga elé mormogott valamit. Arckifejezé­séből tükröződött: mindezt edzőjéhez intézte. A mérkőzés vége után — amelynek során még 4 percet töltött a pályán — már nem rejtette véka alá véleményét. Az öltöző folyosóján nyomdafestéket nem tűrő hangon bírálta meg edzőjét, akinek igyekezett „nyakába varrni” vereségük okát is. Balszerencséjére, mindezt Korocz Gyula, a Magyar Kézilabda Szövetség ifjúsági bizottságának elnöke füle hallatára tette. Fegyelmezetlenségének megtorlása nem késett so­káig. A „nagy tehetség” játékjogát azonnal felfüggesztették, sőt hazautazásáról is tárgyaltak. Végül is nézőként itt maradt — de ügyének még folytatása lesz . . . Az elmondottak önkéntelenül is felvetik a kérdést; hol tar­tunk ma a játékosok nevelésében? Mert nem elég technikai-takti­kai elemeket oktatni — nevelni is kell. És erre főleg fiatal korban, a sikerek, a „felemelkedés” kezdetén van a legnagyobb szükség. Sipos Dénes kétségkívül kiváló edző, amit mi sem bizonyít job­ban: harmadszor nyerte meg egymás után csapatával az Országos Ifjúsági Kupát De ahogy a sportsikereknek az edző is részese, s a játékos tudására, képességére, felkészültségére büszke lehet; ugyanúgy az edző része-büne az, ha tanítványa nem képes ve­szíteni. Mert veszíteni kétségkívül rossz érzés, ám éppen ilyenkor van szükség arra, ami a sporterkölcsben nélkülözhetetlen: az önfe­gyelemre. Amiről nem elég beszélni — de amire nevelni is kell! TÓTH ZOLTÁN Torna Szervezési nehézségek miatt erre az évre csúszott át a sportiskolások 1973-as tor­nász évfolyambajnoksága. Így az edzők és tanítványaik az iskolai téli szünetet is fel­használhatták a felkészülésre. A már hagyományos baj­nokságra ezúttal rekordneve­zés futott be: 18 leány- és 12 fiúcsapat szerepelt a fővárosi játékcsarnokban. A negyedik évfolyamosok fiúmezőnyében a DVTK sportiskolásai is rajthoz álltak és 133,85 pon­tos teljesítménnyel a negye­dik helyen végeztek. Középiskolások, úttörők versenyei Kosárlabdában: csak a Kilián Meg ne tudja az asszony... Egy közkedvelt párizsi éj­szakai mulatóból közvetíteti műsort egyenes adásban a francia tv. Az adás előtt a riporter így szólt a vendé­gekhez: „Felkérem mindazo­kat az urakat, akik üzlet' úton vannak Párizsban, vagy más egyéb okok miatt nem kívánnak megjelenni a kép­ernyőn, a következő negyed­órában szíveskedjenek úgv helyezkedni, hogy az arcuk különösképpen látható ne le­gyen”. Humor a Quick bői Az eszpresszóban egy férfi és egy nő üldögél. Az utóbbi megállás nélkül me­sél. Hirtelen félbe­szakítja önmagát: — Áruld már el, miért meredsz a ru­határra, ahelyett, hogy azt hallgatnád, amit én mesélek? — Csak a kabá­tomra vigyázok — hangzik a válasz. — Az enyém ugyanis még megvan. ★ — Doktor úr, ret­tenetes köhögés kí­noz. — Hány éves? — Hetven. — Köhögött 20 éves korában? — Nem. — Hát amikor 40 éves volt? — Nem, soha. — Akkor nem ér­tem, uram! Mikor akar köhögni, ha nem most? ★ Telefonon felhív­ják a cirkuszigaz­gatót. — Meg kell néznie szenzációs világszá­momat ! Egy méter hosszú kardokat nye­lek! — De kérem, eb­ben nincs semmi kü­lönös! — Ahogy vesszük! Én ugyanis mind­össze 80 centiméter magas liliputi va­gyok. ★ Két férfi egyszer­re érkezik a menny­ország kapujába. Az egyik megkérdi: — Maga miben halt meg? — A munkatársaim azt mondták, hogy megcsal a feleségem. Hazarohantam, az ajtó zárva volt, fel­törtem, berontottam a lakásba és az egész berendezést kihají- gáltam az ablakon: asztalt, széket, hűtő­szekrényt ... idegen férfit azonban nem találtam. Erre meg­ütött a guta. Na, és miben halt meg ön? — Én? Én a jég­szekrényben ültem. Hogyan „csinálják’' a tejet? Matúra-válság A Német Szövetségi Köztársa­ságban évről évre csökken az érettségi vizsga értéke — ol­vasható a Der Spiegel egyik cikkében. — Most már azt az egyetlen funkciót sem teljesíti, hogy képesítést biztosít az egye­temre. Az NSZK gimnáziumai­ban azonban továbbra is ugyanúgy megrendezik az érett­ségi vizsgákat, mintha mi sem történt volna. Ahogy a muzsiku­sok egyre hangosa óban játsza­nak a süllyedő hajón, úgy lesz a nyugatnémet érettségi vizsga egyre szabályszerűbb és szer­tartásosabb. Sehol a világon egyetlen istentiszteletet nem vesz annyi ember olyan komo­lyan, mint itt az érettségi vizs­ga szertartását a legmélyebb matúra-válság kellős közepén. Konstrukciók (Kerényi László felvétele) Fizetik, hogy füttyentsen A világ egyik legeredetibb hivatását az ifjú amerikai George Woodward gyako­rolja. Fizetés ellenében egész nap az egyik híres New York-i kozmetikai szalon előtt tanyázik és elismerten füttyent, valahányszor egy „megszépített” vendég kilép a kozmetika ajtaján. Az amerikai Boston város mesterséges úton, gyárakban iskoláiban végzett közvéle- készítik. A bostoni iskolák mény-kutatásból kiderült: a felügyelősége tömeges kirán- tanulóknak több mint fele dulásokat szervezett a város azt hitte, hogy a tejet — határain túlra, hogy a diákok ugyanúgy, mint például a végre megláthassák, honnan coca-colát vagy a sört — is származik a tej.

Next

/
Thumbnails
Contents