Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-29 / 24. szám
Figyelemmel, türelemmel Felnőttek a gyári iskolában A messzehangzó gyári duda nagy gozfellrge még ott terjeng az üzem fölött, de a munkások már helyet foglaltak a tanteremben. Huszonkét embernek is nagy lenne ez a helyiség — nem iskolának építették —, most pedig, hogy az influenza megtizedelte a növendékeket, alig néhányan uralják a székeket, asztalokat. A táblánál eppen a törtek szorzásával bajlódik az egyik hetedikes. Sajgál Károly tanár úr (ki tudja, hány generációnak magyarázta már el az évtizedek folyamán ezeket á műveleteket) figyelemmel, türelemmel és jó akarattal számoltat és számol. Amíg a felelő dolgozik, elbeszélgetünk kicsit a hosz- szú oktatói pályáról, s erről a speciális , iskoláról, mely itt kapott helyet a DIGÉP falain belül. ...menüi meoy ez, csak lassan — Ezek a felnőttek nem tanulnak sem könnyebben, sem nehezebben, mint volt tanítványaim. Fényeslitken. Szabolcs megyében kezdtem a pályát, húsz évig tanítottam, ott. A következő két évtized pedig itt, a gyári iskolában telt el. Hét éve nyugdíjaztak, s persze azóta is tanítok. Az oktatásból még nem öregedtem ki. Fegyelmezésre már nem futná az erőmből, de hát itt, a felnőttek között nincs erre szükség. Közben Hadházy Lajos befejezi a szorzást; gyors ellenőrzés kpvetkezik. — Menni megy ez, csak nagyon lassan — szólal meg kicsit rös- tellkedve. Ezen nem is csodálkozunk, hiszen a felelő 1943-ban fejezte be az elemi iskola hatodik osztályát. — Már évek óta esztergagépen dolgozom mint betanított munkás. A szakmát sok gyakorlással jól megtanulhatja az ember, de azért mindig éreztem (főképp a 3 —4 forinttal alacsonyabb órabéren), hogy hátrányban vagyok a többiekkel, a szakmunkásokkal szemben. On- gáról járok be. utazásra 3— 4 órát pazarol az ember, nem könnyen vállalja a tanulást. Most azonban, hogy egy tanév alatt két osztály is elvégezhetek, s utána megszerezhetem a szakmunkásbizonyítványt is, nekirugaszkodtam. Közrejátszott az is, hogy már tízéves a kislányom, jó lenne neki segíteni... Családias légkörben O Figyelemre méltó, hogy a továbbtanuló felnőttek között milyen sokan vannak, akik azért ültek be ismét a padokba, hogy a gyermekeik előtt tekintélyt szerezzenek. Nem ritkaság, hogy együtt tanul itt apa a fiával. S vannak egészen szélsőséges példái is a továbbtanulásnak. A vállalat szakszervezeti bizottságának munkatársai elmondták, hogy voltak, akik analfabétaként iratkoztak be, s már a hatodik osztályt végzik. Sikerült jó légkört teremteni az üzemi iskolában, az emberek (17—55 éves korig járnak ide) nem szégyellik egymás előtt tájékozatlanságukat: a két idős pedagógus (Sajgál Károly a reáltárgyakat, míg Szlovik Frigyes a humán ismereteket oktatja) családias légkörben dolgozik. Mindig az alapoknál kezdik, s lépésről lépésre haladnak. Több k&rwBfélr Az utolsó padsorban két legényke ül, a mezőkövesdi Bozsik István és a miskolci Pataki Miklós. Most már sajnálják is, hogy egy-két évvel ezelőtt könnyelműen hátat fordítottak az iskolának. Szerencsére az üzemben idejében észrevették őket, így még a katonaság előtt megszerezhetik az általános iskolai végbizonyítványt, s később szakmunkások is lehetnek. A fiúk előtt néhány sorral Bodnár Lászlóné ül, aki anyja lehetne a két fiatalembernek. Bodnár néni harminc esztendő után kezdett el ismét tanulni. Az esztergályos szakvizsgát ugyan még 1952-ben letette (akkor 6 osztállyal is lehetett), most mégis úgy érezte: rá kell szánni még tíz hónapot a tanulásra. Ilyen kedvező körülmények nem adódtak eddig. A vállalat nemcsak a tankönyveket, hanem még a tanszereket is megvásárolta, s hírlik, hogy a sikerrel vizsgázók anyagi juttatásban is részesülnek. hm könnyű Egyértelműen vallják, hogy nem könnyű. Különösen a fizikától félnek. Otthon is kell tanulni; a gyakorlásra az iskolában nincs idő. Bizony ki kellene dolgozni ennek az oktatási formának a sajátos módszertanát korszerű szemléltetéssel. gyakorlási lenetó- ségekkel... Az üzemi iskolások 80 százaléka azonban így is sikerrel vizsgázik, s ez nem kis dolog. Ezeket az embereket (a felső tagozatban 69-en^ vannak) munkahelyi vezetőik biztatták, az üzem segíti és ösztönzi őket. Nem kétséges, hogy a 17 éves fiúk éppúgy hűek maradnak a DIGÉP-hez, mint Hadházy Bajos, mint a 35 éves Vára- di Karoly és Bodnar Lászlóné. (gyarmati) * Sajgál tanár úr pihentetőül rágyújt egy cigarettára. De ebben az iskolában a növendékeknek sem tilos a dohányzás. Tulipános ládák, rámás tükrök Hangárt építenek a téeszek Tokaj-Hegyalján huszonnégy termelőszövetkezet úgy döntött; hogy közösen hangárt epítenek a körzetben dolgozó helikopterek eihe- lyszfesére. Azért bővítik a helikopteres növényvédelmi hálózatot, mert az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a szőlőültetvények levegőből történő permetezése nemcsak olcsóbb, de hatásosabb is a hagyományos módszernél. Kiskunfélegyházán kiállítást rendeztek a Dél-Alföld népi bútorainaK legszebb darabjaiból. A kiállítás anyagát — mintegy harminc régi festett bútort — a szegedi Móra Múzeum és a hódme-' zővásárhelyi Tornyai Múzeum gazdag gyűjteményéből válogatták össze. A népművészeti motívumokkal díszített tulipános ládák, saroktékák, rámás tükrök, továbbá az asztalok, székek, s egyéb értékes tárgvak a XVIII—XIX. századi dél-alföldi népi díszítőművészetet is reprezentálják. A bemutató érdekességei egyebek között a rengőpadok, valamint az öregek hajdani támlás- karos kényelmes ülőkéi, az úgynevezett gondolkodó székek. A Kiskun Múzeumban március 20-ig megtekinthető kiállítást tegnap nyitotta meg dr. Csilléri Klára, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője. Kilencszáz MSZBT-íappoí! Madarász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg tegnap délelőtt azt az értekezletet, amelyet az MSZBT Országos Központja és az MSZMP Borsod megyei Bizottságának propaganda és művelődésügyi osztálya rendezett a megyei pártbizottság székházában. Részt vettek a tanácskozáson az MSZBT-tagosoportok elnökei, a pártái apszerveze- tek titkárai. Madarász György megnyitója után Várkonyi Lászlóné, az MSZBT Országos Központjának osztályvezetője tartott előadást. Hazánkban több mint kilencszáz tagcsoport tevékenykedik a különböző vállalatoknál, gyárakban, intézményekben. szövetkezeteknél. Tevékenységüknek is köszönhető, hogy 1973-ban. tovább erősödött népünk és* a Szovjetunió népeinek barátsága. Ide sorolható az az érdeklődés is, ami az orosz nyelvoktatás iránt nyilvánul meg megyénkben és az országban. Az értekezleten feltett kérdésekre Madarász György válaszolt. REFLEKTOR Ma Budapesten a Hotel Ifjúságban háromnapos ifjúságpolitikai értekezlet kezdődik. * Baján tagtoborzó közgyűlését tartja az új sportuszoda létrehozására alakult egyesület, Egerben alakuló ülését tartja a városi klubtanács, Á Hajdúnánáson megalakulása 2b. évfordulóját ünnepli a Dózsa Tsz. k Nyíregyházán megkezdődik a vasutas szocialista brigádok háromnapos vetélkedője, k Pécsett Heltai-emlékestet rendeznek. Boldo# őre vek varosa A program szerint halad Szőcön a ..Boldog öregek városa” elnevezésű szociális otthon építése. A Szőc környéki első bauxitbányászok egykori lakótelepét Veszprém megye üzemeinek, szövetkezetéinek és társadalmi szervezeteinek összefogásával a magukra maradt öregek otthonává alakítják át. Ennek eredményeként ebben az évben várhatóan már 200 idős ember talál otthonra a húszholdas parkerdő közepén álló „Boldog öregek városában”. I Az ember hajlamos rá. hogy a „Na. mennyi a fizetésed-?” kezdetű kérdésre elhúzza a száját és csak a fixet mondja. Rövid puhatolózás után kiderül, hogy az alapfizetést mennyi prémium és nyereségrészesedés tetézi... Ám még ez sem minden. Ez az összeg alacsonyabb a ténylegesnél. Hogy egy-egy dolgozó munkája után mennyit kap. az nemcsak a fizetési szalagról olvasható le. Minden juttatás nem fér a borítékba. Kohtmház A béren kívüli juttatások — mert hiszen ezek az öszszegek azok. amelyekkel senki sent számol, ha a fizetéséről kérdezik — évről évre jelentős összeggel terhelik a vállalati költségvetést. A Lenin Kohászati Müvekben például egy év alatt egy dolgozó 7500 forintot „kap”. Az ózdi testvérúzem'oen háromezer, a szénbányáknál ötezer forintot tesz ki ez az összeg. A kedvezményes üzemi étkeztetés forintjai, az utaztatás. az üdültetés, az egészségvédelem kiadásai, ha az egyes tételeket összeadjuk, tetemes összegre rúgnak, s gyakran erőn felüli vállalásra késztetik a vállalatokat. Sok ez és mégis kevés. Sok. mert például az LKM 2,5 millió forintért küldte üdülni dolgozóit és azok gyermekeit. A nagyüzem támogatása nélkül nem lehetett volna „kóhászház” az Árvízi utcai új lakóépület. (Ebben az évben hatmillió forintot fordítanak az LKM- dolgozók lakáshelyzetének javítására.) Csak minden hatodik Sok is, kevés is — mondtuk — az a támogatás, amelyet béren kívüli juttatás címén kap a dolgozó. Bizony kevésnek js tűnik, ha a munkásvonatok zsúfoltságá- »ra, az üzemi konyha főztjé- re. ételválasztékára gondolunk. Könnyen kiszámítható. Borsod megye kazánbiztosa 1974. december 31-ig engedélyezte a Szabadság gőzfürdő kazánjainak üzemeltetését. Indokolásából kiderül, hogy a hatvan éve működő széntüzelésű berendezések ez hogy a vállalati étkezdékben, azok szűkössége miatt, alig kilenc-tíz perc jut egy- agy étkezésre. Sietni kell, mert az étterem előtt hosszú sor kanyarog. Más kérdés, hogy ez a sor, az üzemi ebédre* várók sora, évek óta alig-alig nőtt. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik legutóbbi felmérése szerint (tíz nagyvállalat 65 ezer dolgozójára terjedt ki a vizsgalat) csak minden hajtódik munkás veszi igénybe a kedvezményes üzemi ebédet. A NEB-vizsgáLat megállapította, hogy néhány üzemben — a munkások szociális körülményeire jobban figyelő gazdálkodás ellenére is — csökkent az egy dolgozóra eső béren kívüli juttatás összege. Így például az elmúlt négy év alatt ez az összeg a MÁV Járműjavítóban 4500 forintról 2500-ra. a Sajószentpéteri Üveggyárban 1600-ról 600 forintra csökkent. Csökkenő tendenciát mutat, de így is kiemelkedő színvonalú a Tiszai Vegyi- kombinát dolgozóinak ellátottságát tükröző hétezer forintos juttatási átlag, amely az olefinprogram végrehajtása után minden bizonnyal emelkedni fog. „ Megeszi a többletet A béren kívüli juttatások életszínvonal-emelő hatása vitathatatlan. Ám az utóbbi esztendők ráfordításainak mérsékelt növekedése — vagy éppen csökkenése — arra figyelmeztet, hogy a munkások üzemi, szociális körülményeinek javulása nem minden esetben tart lépést a termelés dinamizmusával. Torzítja a pontos számbavételt (s emiatt gyakran rózsaszínűbbnek látszik a kép), hogy a szociális kiadások számszerű növekedése nem mindig jelent színvonaljavulást, mert az árak. díjak emelkedésének ellensúlyozása „eszi meg” a többletet. B. I. időn túli üzemeltetése robbanásveszélyes. Ezért — még nem tudni pontosan, hogy mikor — bezárja majd kapuit a gőzfürdő, hogy elvégezhessék a kazáncserét. Bezár a gőzfürdő? * Más-más korosztály beliek ülnek együtt, de egyszerre kapnak végbizonyítványt. Sok is, kevés is Minden nem fér a borítékba
