Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-26 / 22. szám
Vendégek a stúdióban Fórum az egészségi’ Hétfőn este a Magyar Rádió miskolci stúdiójának adásában az egészséggel, az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekről lesz szó. A hallgatók levélben és telefonon érkező kérdéseire Tok Miklós, Miskolc megyei város tanácselnök-helyettese, dr. Déváid József országgyűlési képviselő, a Szentpéteri kapui kórház főorvosa, dr. Szabó István, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője, és helyettese, dr. Kise Katalin válaszolnak. Az adás ideje alatt az érdeklődők a 35-510-es és a 16-427-es hívószámon kapcsolódhatnak be a műsorba. A fórum szer- 1 tőriportere: Imreh József. jfc A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi erdészetében 50 ezer köbméter fát termelnek ki évente. (Képünkön: döntik a fát.) (Erezi K. Gyula felvétele) ön- és közveszély elleni taktika Defenzív közlekedés Távolmaradás és távolság- tartás — ez a defenzív közlekedési taktika lényege, annak egyik meghirdetője, dr. Gerhard Munsch szerint. S csaknem háromszáz oldalas könyvben (benne, a közismert „tízparancsolattal”) magyarázza a korszerű, a korábbinál biztonságosabb gépjárműhasználat és a helyes gépkocsivezetői magatartás legfontosabb összetevőit. Aki nem csupán tételeit kívánja „bevágni”, hanem tanulmányozza, sőt: készséggé is hajlandó elsajátítani a könyv szemléletét, alighanem kevésbé „ön- és közveszélyesen” közlekedik majd. Hiába vagyunk vétlenek Hogyan? Hát az országutakon, városi utcákon, tereken valóban ilyen fékevesztett lehet a másféle közlekedés? Nem túlzó merészség a nem kellően korlátozott gépkocsit kényszerzubbony nélkül száguldó őrülthöz hasonlítani? Ha nem tudjuk a kezünkre adott gépet humanizálni, az legkisebb mulasztásunkat, idegességünket, pontatlanságunkat azonnal „felnagyítva”, megsokszorozva tükrözi vissza. A tükör mélye viszont — az utak, országutak valósága — mi magunk vagyunk: gyalogosok vagy gépkocsival haladók; valamennyien egyformán törékeny emberek. Akik akkor is bűnhődhetünk ebben az oly gyakran nem kellően fegyelmezett közlekedé- • si „ítélethozatalban”, ha teljesen vétlenek vagyunk! Távol maradni és távolságot tartani A defenzív vezetési szemlélet épp ez utóbbi okok miatt mellőzi a „kinek van igaza, kinek nincs?” című, a balesetek megtörténte után immár merőben elméleti kérdés-felelet vizsgálódást. Akit a forgalom egyszer is átpréselt a maga „húsdarálóján”, annak nincs alkalma többé moralizálni. A közlekedésben ugyanis nincs „erősebb” és „gyengébb”. Édes-keveset ér az agresszivitás, hiszen az áldozatok listáján egyaránt szerepelnek gröszaRosak és határozatlanok. Aki tehát dodzsempályának nézné a mindig valahová és valamiért igyekvő motorizált világot, az alighanem elfelejtette a közlekedési kétszer kettőt. Nem jogi harc folyik az utakon, amelyben mindenáron érvényesíteni kell saját vélt vagy valóságos érdekeinket, hanem puszta előrehaladás, mindenféle értelmetlen kivagyiság nélkül. Az összetört kocsi, az oly sokszor hallott-olvasott gyászjelentés vagy baleseti krónika a defenzív vezetés létfontossága melletti mindennapi, egyszerű érvelés. De talán még helyesebb lenne, ha nem is csupán az ilyen gépkocsivezetés hasznát bizonygatnánk. A korszerű és biztonságosabb közlekedéshez nem elegendő a négy keréken járók mégoly kitűnő tájékozottsága, udvariassága, tehát szinte tökéletes „távolmaradása és távolságtartása”. Az utcákon és az utakon gyalogosan is ott vagyunk valamennyien, s valljuk meg, olykor a legelemibb közlekedési ismeretekkel sem rendelkezünk, hiszen nem kell a gyalogos KRESZ-ből vizsgáznunk. Ösztönös óvatosságunk segít át, szinte a legendás hályogkovács öntudatlan biztonságával, a válságos közlekedési helyzeteken. W Elefre-halálra A mai forgalomban autósnak és járókelőnek egyformán tudnia kell: olyan áramlás részei vagyunk mindany- nyian, amelyben valóban életre-halálra felelős mindenki mindenkiért! S miután ahány gépkocsivezető annyiféle, és természetesen gyalogos sincs két egyforma, ráadásul a közlekedés egyéb körülményei is szüntelenül változnak valamilyen állandó készenléti és előzetes biztonsági állapotban kell közlekednünk. Ami természetesen korántsem jelent semmiféle különleges felajzott- ságot, csak számos nyugodt jó beidegződést, felkészült reflexeket, megfelelő gyakorlatot. Egyfajta általános közlekedési szemléletmódosulásról beszéltünk tehát. Olyan — járművezetőre és gyalogosra egyaránt vonatkozó — viselkedésről, amelyben az észszerű és céltudatos közlekedési maagtartás természetes része az általánosabb erkölcsi előrehaladásnak, önismeretre és egymás iránti tiszteletre gondolunk, amelyben a távolmaradás és távolságtartás voltaképp közlekedés. Egy úticélhoz, felnőttebb önmagunkhoz. NÁDOR TAMAS ipialest Vasutas nyugdíjasok szórakoztatására rendez népdalestet ma este 6 órakor a Vörösmarty Művelődési Ház. Közreműködik Csorba Ilona és Bátok Ferenc, kísér a művelődési ház Rajkózenekara. Fogyóeszköz nyolcmillióért Vásárol a Júnó Bár bőven van még munkájuk az építőknek a tapolcai Júnó-szálló elkészültéig, az üzemeltető Hungarhotels Vállalat már megrendelte a bútorokat és a fogyóeszközöket. Ez utóbbiak beszerzésére több mint nyolcmillió forintot fordítanak. A 150 személyes étterem részére például 2500 tányért rendeltek. Különleges egyedi darabokat készít az Alföldi Porcelán- gyár a Júnó Matyó vendéglőjébe. Borsodi népi motívumok díszítik majd a tányérokat. Rendeltek 60 darab matyómintás abroszt és 400 darab szalvétát is ide. A Júnó felkészül extraigények (bankettek, konferenciák rendezése) kielégítésére is. E célra rendeltek a Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalattól ezüstözött alpakka evőeszközöket. A Hungarhotels vezérigazgatója kinevezte a Júnó-szálló igazgatójává Molnár Istvánt, aki korábban az Avasszálló főportása volt. A népfront tervezi a jubileumi évben Elnökségi ülést tartott tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Miskolc városi elnöksége. Az ülés napirendjén az 1974-es munkaterv, valamint Miskolc város felszabadulásának 30., jubileumi évével kapcsolatos népfront-feladatok megtárgyalása szerepelt. Szuchy Róbertét, a Hazafias Népfront városi titkárát kértük fel, hogy adjon betekintést az elnökség terveket formáló munkájába. — Elöljáróban annyit — mondotta Szuchy Róbert —, hogy ehhez hasonlóan nagy feladatokat még sohasem állítottunk magunk elé. A népfront jellegéoől adódik, hogy a város közös vállalkozásainak sajátos eszközeinkkel való segítése a dolgunk. — Mit jelentenek a sajátos eszközök? — Nem is olyan régen még sok helyütt tartotta magát az a tétel, hogy a népfront munkájára elsődlegesen a kis településeken, a községekben van szükség. Az ország második legnagyobb városában, • Miskolcon éppen- úgy megtalálható a gyorsan fejlődő nagyváros, mint a város határain belül eső falusias jellegű település. A mi dolgunk valamiképpen felmérni e város lakóinak — területhez kötött — várakozását, közös mederbe terelni az értünk szóló indulatokat, részben érlelőként, részben szervezőként dolgozni a jó szándékok és tenni kész indulatok szolgálatában. — Szervezés? Felmérés? Közvélemény-formálás? — Mind a három. Két éve létrehoztuk a körzeti nép- fróntbizottságokat. Mit jelent ez? Azt, hogy a városban mintegy hatszáz választott népfrontvezető dolgozik. Ez részben felmérhetetlen értékű információs csatorna, másrészt óriási szervező erő. Régi igazság: a várospolitika nem az íróasztaloknál születik, a várospolitika a városok lakóiból való. — Mit jelent ez a jubileumi évben? — Én hiszek a legtöbb szándék megvalósításában. Pontosan megtervezzük a feladatokat. Kapcsolatot kerestünk és találtunk a tanácscsal, a KISZ-szel, az úttörőkkel, sok szocialista brigáddal, keressük ezt a kapcsolatot a szakszervezetekkel. Csak példaként: segítünk az ifjúsági parK építésében, az óvodaépítésben, a fásításban ... Hosszú lenne sorolni, hogy mennyi mindenben. — Mit tud adni ehhez a népfront? — A konkrét tervekhez társadalmi munkát szervezünk. Ahogyan eddig is, most is számítunk a lakosság kezdeményező, ötleteket adó kezdeményezésére. — Gazdálkodni az erőkkel? — Ez is a dolgunk. Talán soha ennyi kedv nem volt e város lakóiban, mint éppen most, a harmincadik évfordulón. És ha összefognak ennek a városnak a szocialista brigádjai, az üzemei, az utcák lakói, akkor Miskolc egy év múlva sokkal, de sokkal gazdagabb lehet. — Lesz? — Mi megterveztük és vállaltuk is a feladatokat. B. G. A Magyar Honvédelmi Szövetség miskolci repülőklubja a szövetség székházában tegnap este tartotta záróközgyűlését, amelyen Lakatos Vilmos alezredes, az MHSZ Országos Központja repülési osztályának helyettes vezetője, is részt vett. Gönczi Gyula, a klub elnöke beszámolójában megemlítette, hogy a repülőtiszti iskolára jelöltek előkészítésében az elmúlt kiképzési időszakban túlteljesítették tervüket. Ami a klub vitorlázórepülőinek sportteljesítméA Borsodi és Özdvidéki Szénbányák KISZ-bizottsága tegnap' tartotta küldöttértekezletét az igazgatóság épületének tanácstermében. A 2 KISZ-bizottság beszámolóját a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a2 előző választás óta végzett munkájáról Kovács Lajos és Kovács Béla terjesztette elő. A legutóbbi KlSZ-küldöttér- tekezlet óta a borsodi szénbányáknál 125. az ózdi szénbányáknál 58 KISZ-fiatalt javasoltak és vettek fel a pártba. A bányászfiatalok — mint ahogy a küldöttértekezlet elé került jelentés is megállapította — jó munkájukkal hozzájárultak bányászatunk eredményeihez. ÓRA Valamelyik este azzal jön haza a lányom, hogy elhagyta az óráját. Pityereg s görbül a szája, látszik, hogy mélyen érinti a dolog. Az óra értéke miatt keseregne? Aligha. Nem volt valami különlegesen drága karóra — hatszázegynéhány forintba került —, csakhát már gyerekkorában is hogy van az ember? Megszokja a tárgyait. Egy karórát, egy gyűrűt, egy nyakláncot, szóval apró csecsebecséket, s azok úgy nőnek vele. mint a hámsejtek titkos légiói. Finom, meglátha- tatlan rajzolatot vésnek emlékeinkbe, s amíg velünk vannak, észre sem vesszük, hogy léteznek, hogy valóságuk belesimul mindennapjaink ritmusába. Csak amikor valamelyik eltűnik, akkor szorít rajtunk egyet a hiány prése. Szinte a sajgásig, visszajátszatva bennünk mindazt, ami a formája, a színe vagy a hangja volt még létező korában. Szóval, gondolom, ez sajdítja a lányom érzéseit is, amikor csengetnek. Ajtót nyitok s egy ismeretlen férfi érdeklődik, hogy valóban én lakom-e itt és én valóban én vagyok-e, akivel most megismerkedett. Mondom s nyugtatom, hogy semmi tévedés, de nem tudom mire vélni a dolgot s pláne nem azt a kis rejtelmes mosolyt, ami ott játszik a szája szegletében. _______, — Hát jó — intem le kíváncsiságomat, a végén úgyis minden kiderül. Ki is derült. Mikor a lányomnak is bemutatkozott, azt kérdi: nem hagyott el valamit? — Az órát — szalad ki a gyerek száján az örvendezés, mire \a férfin van a csodálkozás sora. — Órát? Hát ezen nem volt semmiféle óra — s elővesz egy személyi igazolványt és átnyújtja a lányomnak. Mert hogy azt is elhagyta a lelkem órát sirató izgalmában. Csak erről éppen nem volt tudomása. Leültetjük ismeretlen vendégünket s kávéval kínáljuk. Beszélgetünk s kiderül, hogy építőipari szakmunkás s a városnak épp a másik végén lakik, és azért villamosozott és keresett meg bennünket a bérház labirintusában, hogy a személyi igazolványt visszahozza. Ügy búcsúzok tőle, mint régi ismerősömtől. Meg úgy, hogy reményeim mégiscsak makacs nekibuzdulással kapkodják magukra felöltőjüket. Érdemes állig öltöznünk olyasfajta hitbe is, ami jó takaró a szívünkön a sokfajta érdesség, rossz tapasztalat ellen. BODA ISTVÁN nyét illeti: a Miskolcon megrendezett nemzetközi Avas Kupa versenyen sikeresen szerepeltek. Az ejtőernyősök hasonlóképpen jó eredményeket értek el a Lengyel- országban, Csehszlovákiában és városunkban, lebonyolított versenyeken. A klub egyébként tavaly egy nagy teljesítményű. jugoszláv gyártmányú vitorlázó repülőgéppel s új épülettel gyarapodott, ami által még sikeresebb kiképzés és sportolás válik lehetővé. Szó esett a közgyűlésen a most kezdődő 3x8 hónapos kiképzési ciklusban megoldandó feladatokról is, végül megjutalmazták a klub átlagon felüli teljesítményt nyújtott tagjait. 4 nudlit* lékn A nemzeti parkká nyilvánított Hortobágy puszta csendesebb, nyugodtabb légköre újabb ritka vendégeket vonz a téli hónapokban is. Európában ritkaságszámba menő réti sasok telepedtek meg a puszta legtávolabbi részén. Valóságos „nagytakarítói” a környéknek: összeszedik az elpusztult mezei kártevőket. A kétméteres szárnytávolságú sasok közül néhány a bor- zasi részen tartózkodik. A fenyőrigók és fenyőpintyek az elmúlt napokban hatalmas csapatokban érkeztek meg a pusztára és igen dekoratív külsejű havasi füles nancf-f-irot js lehet látni. A lapp-földről na^v számban érkeztek eetvás öb^vek, valamint vörös vércsék. B^nyászfíatalok küldöttértekezlete Eredményes évet zárt az MHSZ repülőklubja