Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-25 / 21. szám

Perlilágyban nevelik a facsemetét A Balaton-felvidéki Erdő- ä Fafeldolgozó Gazdaságban agyüzemi szinten valósítják íeg dr. Dobos Tibornak, az rdészeti és Faipari Egyetem márának módszerét, a per- tágyas, facsemete-nevelést, módszer szerint másfél mé- :r széles, 60 centiméter mély 3 a szükségleteknek megfe­nő hosszúságú hidegágyakat épeztek ki. Az ágyakat — gyéb anyagokon kívül — 25 entiméter vastagon perlittel Illik ki, amelyet öntöző- erendezés segítségével a zükséglet szerint nedvesen irtanak. A perlitréteget, melyben magról szaporítják csemetéket, megfelelő meny- yiségű tápsóval látják el. Az gy kezelt perlitágyak min- en négyzetmétere 1800 apró semete nevelésére nyújt le- letőséget. EUROPA •35»? Január 15-én, az európai biztonsági és együttműködési konfe­rencia második szakaszának folytatása alkalmából az itt bemutatott két egyforma rajzú, egyenként 5 forintos bélyegből és szelvényből álló bélyegblokkot hozta forgalomba a Magyar Posta. A blokk az Állami Nyomdában készült, négyszínű (arany, fekete, zöld és kék) mélynyomással, előre enyvezett papíron, Kömíves István grafikus- művész terve alapján, 350 ezer fogazott és 1—8500-ig terjedő sor­számozással 8500 fogazatlan példányban. A két bélyeg között el­helyezkedő szelvényt kék színnel nyomták, s genfi látképet mutat. A bélyegeken az aranyszínű „GENF” feliratból kiindulva alulról felfelé kékszínű sugárnyalábokon nyugvó aranyszínű Európa-térkép látható. BÉLYEGGYlJTÉS Nagy közönségsikere volt a miskolci II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban és a leninvá- rosi Derkovits Gyula Művelődési Központban megrendezett bé­lyegkiállításoknak. A KPM Mis­kolci Közúti Igazgatóságának filatelistái és a Leninvárosban szerepelt 18 kiállító méltóan emlékeztek meg Lenin halálá­nak 50. évfordulójáról. Országszerte, így Miskolcon is megkezdődtek a MABEOSZ felnőtt körök éves beszámoló taggyűlései. Számos társadalmi munkás kapott jutalmat a ve­zetőségtől. Szinte valamennyi taggyűlésen a taglétszám továb­bi növelését, a tartalmi munka megjavítását, a bélyegekben rejlő nevelési, politikai és kul­turális lehetőségek még jobb ki­használását tűzték ki célul. V. GY. A Sajó menthetetlen? Szennyezett folyók Büntetik, büntetik, de... Magyarországon megyénk vizei a legszennyezettebbek. A Sajó olyan piszkos, hogy arra már nincs is osztályozási kategóriája a vízminőséggel foglalkozó szakembernek. Ha folytatódik a vizek elszennyeződése, akkor lassan mi is nylonzacskóban vásárolhatjuk az ivóvizet, amint az egyes nyugati iparvárosokban már előfordul? STOP! EGY PERCRE! Gépkocsival külföldön Autósok, motorosok rovata A külföldi túrákra való 'elkészülés már ilyenkor •negkezdődik. S amikor a tér­kép fölé hajol valaki, hogy végignézze az útvonalat, óha­tatlanul is eszébe jut: mi lesz, ha" éppen a tengerpart ton romlik- el a- kocsi, netán karambolozik? A Magyar Autóklub miskolci irodájában ezekre a kérdésekre keres­tük a választ. . A bűyös 666401 Mielőtt ismertetnénk a kialakult hitellevél-rendsze­reket, hadd hívjuk fel min­den külföldre készülő klub­tag figyelmét egy „bűvös” telefonszámra, a 666-404-re. Ez ugyanis a Magyar Autó­klub nemzetközi szolgálatá­nak a crossbar-rendszerbe bekapcsolt, s ennélfogva kül­földről egyszerűen hívható száma. A szolgálat minden olyan esetben készséggel áll a klubtagok rendelkezésére, amikor nehéz, megoldhatat­lannak látszó helyzetbe ke­rülnek. Természetesen jól tesszük, ha még itthon be­biztosítjuk magunkat az esetleges nehézségek ellen. Hite! - és ajánlólevelek Az autóklub tagjai külön­böző hitel- és ajánlóleveleket vehetnek igénybe. Az úgynevezett hitellevél és ajánlólevél Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia területén érvé­nyes. Ára 90 forint. Baleset vagy meghibásodás esetén — 100 forinton felüli számlák­nál — lehetőséget nyújt az orvosi és ügyvédi honoráriu­mok kifizetésére, a hazauta­zás költségeinek fedezésére 2000 forint erejéig, az illető ország valutájában. A klub­tag külföldön a hitellevéllel fizet, amelyet itthon forint­ban törleszt a Magyar Autó­klubnál. Az ajánlólevél a hitellevél betétlapja, s a partnerklubok pártfogásába ajánlja a Magyar Autóklub tagjait. Háromszáz svájci frank értékű az úgynevezett AIT nemzetközi hitellevél, amely Jugoszláviában és a nyugati országokban érvényes. Csak saját járművel utazók igényel­hetik: Turistaútlevélre adják, s igazolni kell, hogy az ille­tő az érintett országokra megkötötte a Casco-biztosí­tási. Az AIT nemzetközi hitellevél a kiváltásától szá­mított két hónapig érvényes, kétszer 50 és kétezer 100 svájci frank névértékű szel­vényt tartalmaz. A hitelle­velet felhasználás esetén itthon forintban, a Magyar Nemzeti Bank érvényben le­vő árfolyamán kell kiegyen­líteni. Kiváltási ára 100 fo­rint, s 500 forintot letétbe kell helyezni. Ez utóbbi összeget fel nem használás esetén ter­mészetesen visszaadják. MALÉV hazautazási szelvény Szólnunk kell még a nem­zetközi ajánlólevélről is. Ez 25 forintért igényelhető (nyugati országokba utazók­ról van szó), s birtokosai ugyanazokban a kedvezmé, nyékben részesülnek, mint az illető ország autóklubjának tagjai. A szocialista országokra érvényes hitellevél és a nemzetközi ajánlólevél tar­tozéka a MALÉV hazautazási szelvény. A klubtagokat fel­jogosítja, hogy meghibáso­dás vagy baleset esetén ők és utasaik 24 ország 33 váro­sából a MALÉV, vagy pool- partnerei repülőgépein térje­nek haza. A szocialista or­szágokban helyi járatokat is igénybe lehet venni, ha a kö­zeli városból MALÉV-gép nem indul. Ez a szelvény díjtalan, s mint említettük, a szocialista országokra érvé­nyes hitellevél, az AIT nem­zetközi hitellevél és a nem­zetközi ajánlólevél betét­lapja. Érdemes kiváltani a Nem­zetközi Camping Carnét is, amely a Nemzetközi Kem­ping Szövetség tagállamai kempingjeiben biztosít ked­vezményeket. Ára 30 forint, négy évre szól, s évenként 30 forintos bélyeggel kell ér­vényesíteni. Befejezésül csak annyit: mindazok a kedvezmények, amelyeket felsoroltunk, csak­is a Magyar Autóklub tag­jaira érvényesek. Ny. I. Dolgozik a gyár Az év első napjaiban utol­só nagyjavításra állt le a hejőcsabai cementgyár. Az óta fokozatosan ismét terme’, a kőbánya, s a klinkerüzem gépeit be is indították. Teg­naptól már valamennyi mun­kahelyen megkezdődött a termelés — de fél év múlva — végleg leáll a gyár és az épületeket lebontják. Sinkovits Imre előadói estje Legnagyobb és legnépsze­rűbb színészeink egyikét, Sinkovits Imrét „pódiumkö­zeiből” is jól ismeri a mis­kolci közönség: többször járt itt az elmúlt években. Most január 26-án, szombaton a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban találkozhatunk vele. Az előadói est hat óra­kor kezdődik. — Erre nem fog sor ke­rülni .— nyugtatja meg az olvasót Balázs László, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője és dr. Fázold Ádám osztály- vezető. — Amint elmondták, az utóbbi időben sikerült el­érni, hogy nem nő már fo­lyóink. vizeink szennyezett­sége. Ez persze még nagyon kevés, hiszen a cél az, hogy visszaállítsák azok 30—40 év­vel ezelőtti természetes bio­lógiai egyensúlyát. Fizetnek a vállalatok Magyarországon a víz- szennyezésből eredő közvet­len károk összege évente egymilliárd forint. Termé­szetesen ebben a számban nincsenek benne azok, a kör­nyezetet ért károsodások, amelyek nagy része pénzzel nem is mérhető. A vízminő­ség-védelemre a népgazda­ság az elmúlt tíz esztendő­ben 8,5 milliárd forintot for­dított. Ebből sok száz millió forint jutott Borsodnak. A negyedik ötéves tervidő­szakban például a legna­gyobb vízszennyezők, azaz az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodi Vegyikombinát, az Északmagyarországi Vegyi­művek, a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gép­gyár 214 millió forintot költ vízvédelemre. Készülnek az újabb fel- ' mérések arról, hogy mit le­hetne tenni legszennyezet­tebb folyónkért, a Sajóért. Ebben már nemcsak a ha­lak, de még a legparányibb élőlények sem bírják elvi­selni a szennyezettséget. A kényesebb üzemek még ipa­ri célra sem tudják felhasz­nálni a vizét. Egyébként a Sajót legjobban szennyező közület a Miskolci Vízmű­vek. Az első hallásra érthe­tetlennek, furcsának tűnő tény világossá válik, ha tud­juk, hogy a háború alatt tönkrement a város szenny­víztisztító telepe. Azóta jó­szerivel szinte teljesen tisz­títatlanul ömlik be a Sajóba a városi csatornák minden szennye. A tervek szerint már 1975 végén javít ezen a helyzeten az épülő szenny­víztisztító telep. Nemzetközi normák Sokan csodát vártak a progresszív szennyvíz')' .’ság bevezetésétől. Nos, ez a cso­da nem következett be. Még­pedig azért nem, mert a szennyvíztisztító telepek rendkívül költséges beruhá­zások, és az ipari üzemek ilyen sok pénzt csak termelő jellegű létesítményekre ál­doznak. (1973-ban a borsodi nagyüzemek mintegy 25 mil­lió forintot fizettek be bír­ságként az országos vízügyi alapba.) Javulás persze van. Valamennyi ipari üzemünk épített, illetve épít tisztító- berendezéseket. Itt persze — mint beszélgető partnereim elmondták — nemcsak anya­gi nehézségek adódhatnak, hanem műszaki problémák is. Az mindenesetre örven­detes, hogy a most épülő le- n in városi olefinmű tervezői már a legszigorúbb KGST- normák szerint készített ék a nagyberuházás vízgazdálko­dási berendezéseit. Jelzőberendezés Mivel a megye folyói már szennyezetten lépik át az or­szághatárt, az Országos Víz­ügyi Hivatal kormányszintű tárgyalásokat folytat a szom­széd államokkal, elsősor­ban Csehszlovákiával a kö­zös vízügyi feladatok meg­oldásáról. A napokban arról is beszámoltak a lapok, hogy megyénkben készül — az Egyesült Nemzetek Szerve­zete anyagi támogatásával — az a jelzőberendezés, amely egy géptávíró segítségével folyamatosan vizsgálja a víz­minőséget és tájékoztatja a szakembereket a szennyezett­ség mértékéről. Mi a távlati cél? Még eb­ben az évezredben el kell ér­nünk, hogy a használt és szennyezett vizek csak tisz­títva juthassanak vissza a természetbe. Akkor talán is­mét horgászparadicsommá válhat a Sajó, és nem kell beszámolnunk a januári du­nai szennyeződés elhárításá­hoz hasonló küzdelmekről — környezetünk megóvása ér­dekében. E. A. Födémgerendák kislakásépítőknek Az idén tovább bővíti ter­mékeinek számát a Beton- és Vasbetonipari Művek mis­kolci gyára. Felkészültek az előfeszített vasbeton födém­gerendák gyártására is, amit a kislakásépítők használhat­nak fel előnyösen a tető át­hidalására. Hol üdültek az ózdi kohászok? (Tudósítónktól) Az Ózdi Kohászati Üze­mek szakszervezeti bizottsá­ga tavaly a vállalat 2272 dolgozóját részesítette ked­vezményes belföldi üdülte. Fordított alapállás Ezt a történetet a újságban. Mert ahogy barátom mesélte. Vál- írták, valamelyik köz- toztatás nélkül bo- ségben egy asszony a rántottasütéssel tam, hogy az egykori bajlódva, amikor parókának a fele ha csájtom olvasóim szóváltás közben a ítélőszéke elé. — Tudod te, az a fordított alap klopfolófával úgy szá­mi jón vágta a férjét, hogy annak a hídja meglátok a nyen egy szekré­karcsú, meglehet, s akkor én már tudtam, hogy a hosszú műanyag fia- feleségem itt megint kont. Nézem, hát az szemináriumot ad az állás? — kérdezte tő- több vonatkozásban is lem a múltkorában, komoly sérülést szen- — Persze, hogy tu- vedett; szóval mon­dom. Amikor az ököl- dóm magamban, nyu- vívó... — kezdtem gi, nyugi, majd meg­volna részletes ma- oldjuk ezt is, egyet- gyarázatba, de erre ő értéssel, békességgel, közbelegyintett és azt mint annyi mindent mondta: — A dolog sokkal komplikáltabb. Az emancipáció területét súrolja. Mert: a jó múltkorában a fele­az egyenjogúság kér­désében. — Még csak any- nyit, drágám — riasz­tottam fel már szen­dergő őnagyságámat ségem azzal búcsúzik —, szőkítsem, barnít- tőlem lefekvéskor: sam, rakassam avagy édes fiam, holnap tupíroztassam? reggel elviszed a pa­rókámat a fodrász­hoz. — Hova? — néz­van ráírva: Ultra lux. Mindenfajta mo­sáshoz. — Szóval, egy sima öblítés — vidulokfel, s máris megyek a fürdőszobába, veszem a mosógépet, meleg­vizet bele, Ultra luxot hozzá, s bekapcsolom a masinát. Kelleme­sen zümmög, s fehér habfelhő árad, sze­met gyönyörködtetve. — Fog ez menni — mondom vidáman, s hozom a parókát és dobom a gépbe. Rá­— Egy sima mosás hajtom a fedelet, s lesz — dünnyögte —, nyugodtan megregge­tudod, poros a lakás, meg aztán amúgy is tem rá elkerekedett ráfér egy kis fürösz­szemekkel. — A fodrászhoz. Nekem sietnem kell, te meg úgyis szabad szombatos vagy, s rá­érsz erre az apró szí­vességre. — Mondanom sem kell, hogy az álom azonnal kiröppent a szememből, s valami belső felháborodás rándult végig a láb­ujjamtól a fejem búbjáig, de arra gon­doltam, amit épp az előbb olvastam az lizem, arra gondolva: hogy ez a feleségem­nek még soha nem tés — s már aludt is, jutott az eszébe! ott hagyva engem kétségek és töprengé­sek közepette. — Nyugtalanul alud­tam. Valójában csak — Nem is rossz — teszem a hideg vízbe az eléggé összelöty- tyedt szőrmasszát, na dehát arra gondolok: hajnal felé sikerült az öblítés, a centri­elkínlódnom, s reg­gel, ahogy felriadok, feleségem már búcsút is int, még egyszer a telkemre kötve: — Aztán el ne fe­ledkezz a parókáról! Egy sima öblítés. — Szóval, egy sima emancipációból. — Na és? — Na és! Én min­denesetre klopfolófát, vasalódeszkát, por­szívócsövet eltüntet­tem a keze ügyéből, ismervén, hogy ö az­tán nem ismer par­dont, ha az egyenjo­gúság önérzete van benne megcsorbítva. — Végül is meg- úsztad? t — Szerencsére nyolc napon innen gyó­gyuló sérülésekkel. Meg azzal a közös megegyezéssel, hogy addig nem vágatha­tom le a hajam, amíg egy normál paróka utánpótlása ki nem telik belőle. Otthon nincs is semmi baj, csak az ismerőseim súgnak össze a há­tam mögött: nézd mán az öreg süket huligánját. Hát nem fugálás, a szárítás most jött rá a dili, még hátra van. — öblítek két lé­ből, s aztán be a csavarógépbe, hadd csapja ki belőle a nedvességet. — Hát az aztán ki­pedig ha tudná: vén lóra nem való már a csengő. — Magyarázkod­jak? Ugyan már! El­viseltem én már töb­bet is az egyenjogú­csapta. Mikor kivet- ság érdekében ... öblítés — töprengek tem, hüledezve lát­BODA ISTVÁN tésben. Közülük a legtöb­ben a Balatonon, Debrecen­ben, valamint a fővárosban töltötték el — kellemes kör­nyezetben — a kétheti fi­zetett szabadságukat. Emelkedett az üdülő fizi­kai dolgozók aránya is. A 2272 SZOT-beutaltnak 56,5 százaléka fizikai munkás volt, ez az arány 22,3 száza­lékkal jobb az 1972. évinél. A vállalat egyre szélese­dő külföldi kapcsolatai ré­vén ag elmúlt évben 15 há. zaspárnak és 60 gyermeknek — a felnőttek Kostelecén 14 napot, a gyermekek két csoportban 20—20 napot töl­töttek Dolni-Becván — nyílt lehetőség kedvezményes kül­földi üdülésre. Az ostravai kohászati kombinát és az ÓKÜ szakszervezeti bizott­ságának megállapodása tet­te lehetővé a csereüdülte­tést. Ezenkívül még mintegy hetvenen üdültek külföldön. A vállalat a dolgozók gyermekeinek üdültetéséről sem feledkezett meg: 1356 gyermek utazhatott Szilvás­várad, Hajdúszoboszló, Gye- nesdiás. Bükkszék és Bala- tonvilágos üdülőibe. Mepszoiplf, Modern vonalú, új esküvői ruhák nagy választékban kölcsönözhetők. Menyasszo­nyi ruhát, különleges anya­gokból méretre készítünk. Megrendelhető esküvő előtt ß—8 héttel Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 12. Telefon: 14-450.

Next

/
Thumbnails
Contents