Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1973-12-19 / 297. szám

w * Timföldből gyógyszer. A timföldgyártás egyik közbenső megtisztított termékéből gyógyszert készít az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár. A alumínium hidroxidátum nevű készítményt főleg gyomorbántalmak gyógyítására használják Három mOszaiiban A szerencsi cukorgyárban ünnep- és hétköznapokon egyaránt három műszakban készül a cukor. A szeptem­ber 8-án kezdődött répafel­dolgozási kampány óta ed­dig 4 ezer vagon kristály, mokka és porcukrot állítot­tak elő. A környező nagy- gazdaságok földjeiről több, mint 30 ezer vagon répa ke­rült a főzőgépekre. A tervek szerint december 28-an be­fejeződik a cukorgyártás és megkezdődik az éves nagy­javítás az üzemben. Százezer tojás Befejezte idei tervét a Ba­romfikeltető Állomás. Az idén 7 milliónál is több t<w jásból 5 és félmillió csirkét keltettek ki, 278 ezer kacsa­tojásból pedig 221 ezer kis­kacsát. A napokban Putno- kon 100 ezer tojást raktak be a gépekbe. Legközelebb a jö­vő héten Olaszliszkán töltik fel a hatvanezer tojást befo­gadó berendezéseket. A na­poscsibékből kereken hét he­tes korukban lesz másfél ki­lós rántanivaló csirke a tsz- ekben. állami gazdaságokban. A DH várospolitikai fóruma: • A Szolnok megyei példa Bezártak 42 kocsmát És a magunk portáján? Vihar az Avas alján Futnak a pénzük után A közgyűlés baljós elője­lekkel kezdődött. Az ülésve­zető elnököt félbeszakították, mire ő felajánlotta a pulpi­tust a leghangosabb közbe­szólónak. Foirt a terem. Vi­ta volt a napirend körül, hosszú huzavona után került sor a szavazásra, s a szövet­kezet vezető testületének tagjai közül csak mindössze kettőt választottak meg egy­hangúan. A késő éjszakába nyúló eszmecsere eredménye mégis az lett, hogy hat hó­nap után vegre választott ve­zetők kerültek a jobb sorsra érdemes szövetkezet élére. Megvonták a bizalmat Az „Avasalja’- Lakás és Garázsfenntartó Szövetkezet egy évvel ezelőtt alakult meg, az Avas alatti (Hoff­mann Ottó, Kellner Sándor, Petőfi és Vászonfehérítő ut­cai) lakások tulajdonosaiból. Az első igazgatóság rövid, ám viharos működés után le­mondott. A hétfőn tartott közgyűlésen a lakók meg­vonták a Dizalmal a vezetők­től, és új igazgatóságot vá­lasztottak. A régi testületből hárman kerültek be az új­ba. A korábbi igazgatóság és felügyelő bizottság bizalmat vesztett tagjai távollétükkc tüntettek. Mi volt a bizalommegvo­nás oka? Mi okozta a fél évig tartó válságot? Miért fe­csérelte erejét a szövetkezet vezető testű iete — a lakók ügyes-bajos dolgainak inté­zése helyett — a belső har­cokra? A kérdésre a köz­gyűlésen és a közgyűlés utá­ni beszélgetésen kerestünk választ. Lakássá alakították A vita az úgynevezett disz­pozíciós helyiségek miatt robbant ki a szövetkezetben. Ezek a 17 négyzetméteres helyiségek ugyanis a lakók közös tulajdonát képezik, bérbeadásukról, elidegeníté­sükről, használatukról a köz­gyűlés dönt. Az első, alakuló közgyűlés úgy határozott, hogy szükség van ezekre a helyiségekre, s egyelőre ne kerüljön idegen kézre. Igen ám. csakhogy az igaz­gatóság egyes tagjai, nyolc­ezer forintos lakáshasználat­bavételi díj beszedésével „ki­utalták” ezeket a helyisége­ket, s az új lakó pénzén für­dőszobás, konyhás garzonla­kásokká alakították át. A szövetkezet tagjai azonban tiltakoztak az önkényes la­kásfoglalás ellen, az igazga­tóság egyes tagjai viszont az­zal érveltek, hogy a szövet­kezet ingatag költségvetésé­nek stabilizálásához jól jön az új lakóktól származó pénz. A tanács sem járult hozzá a diszpozíciós helyiségek la­kássá alakításához, s elren­delte a kiköltözést, illetve az épületek visszaállítását. Igen ám, csakhogy az öt lakásba még a nyáron beköltöztek, s a helyreállítás költsége is több százezer forintra rúg. Sem azelőtt, sem azóta A történet további fejezetei minden bizonnyal a bírósá­gon íródnak majd. hiszen az öt új lakó és a szövetkezet is fut a oénze után. A la­kók a felmondást nem fo­gadták el, a lakásszövetkezet pedig nem győzné a költsé­geit annak a helyreállítás­nak, amely tulajdonképpen néhány lakáskiutalási jog­kört vindikáló volt igazga­tósági tag lelkén szárad. Tény az, hogy az „Avas­alja” most mínuszban van, s több mint százezer forinttal „hibádzik” a költségvetés. Súlyosbító és hangulatrontó szempont, hogy a drága pén­zen vett lakások garanciális javítása még mindig csak a hibajegyzékek összeállításá­nál tart. (A beruházási vál­lalat hiába tartott vissza másfél millió forintot, a BÁÉV nem nagyon igyekszik a hibák kijavításával.) A most megválasztott igaz­gatóság és felügyelő bizott­ság feladata lesz a kényes kérdések tisztázása, de ennél is fontosabb, hogy a szövet­kezet valóban a lakók ér­dekét védő szövetkezéssé váljék. » (brackó) Napirenden: A kereskedelmi társadalmi ellenőrzés Ülést tartott az SZMT elnöksége Szolnok megyében bezártak 42 kocsmát. Korábban a Népszabad­ság foglalkozott az üggyel, legutóbb pedig a televízió A hét című műsorában nyilatkoztak az illetékesek. Túlzás nélkül mondhatjuk tehát, hogy nagy port kavart, országos érdeklődést keltett a maga nemében páratlan intézkedés. Olvasóink közül is többen elgondol­koztak fölötte és a hozzánk érkezett véleményeket így summázhat­juk: ha ilyen egyszerűen meg lehet szüntetni a rossz hírű kocs­mákat, akkor jó lenne ugyanezt tenni Miskolcon is. Italos palackok egy élel­miszerbolt polcán A dolog persze nem olyan egyszerű, ahogy — a megle­hetősen szűk szavú — riport alapján képzelné az ember. Nyilván Szolnok megyében is messze nyúló előzményei voltak az intézkedésnek. Azt ugyanis törvény szabályozza, mikor lehát bezárni, vagy akárcsak alacsonyabb osz­tályba sorolni a vendéglátó egységet. A működési enge­dély bevonását meg kell előznie a felettes hatóság fi­gyelmeztetésének és csak ha ennek nem tesz eleget a ven­déglátó vállalat, azaz nem javítja ki a feltárt hibákat, illetve nem sorolja alacso­nyabb kategóriába a bírált egységet, akkor rendelheti el az üzlet bezárását a felügye­Fogy a fenyő Fenyőfát már csak négy helyen árusít az Agrokon- ytm: a Búza téren, a Cent­rum Áruházzal szemközt le­vő zöldség-gyümölcsüzlet udvarán, a Marx téren és a diósgyőri új vásárcsarnok­ban. Ma délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksé­ge. A lakosság széles réte­geit érinti az a jelentés, amely a kereskedelem tár­sadalmi ellenőrzésének ta­pasztalatairól számol be. Borsodban mintegy 800 társadalmi ellenőr működik. Képzésük nagyrészt az SZMT-re hárul. A tanfolya­mok szervezésében fontos szerepet tölt be a megyei kereskedelmi felügyelőség, s a városi tanács kereskedel­mi osztálya, illetve néhány nagyvállalat is. Az SZMT elnöksége megállapította, hogy a tanfolyami képzés még korántsem kielégítő, hiszen ma is nagyon sok olyan ellenőr rendelkezik igazolvánnyal, végez ellenőr­zéseket, aki semmilyen ok­tatásban nem részesült. Évente 7—9 ezer vizsgála­tot végeznek a társadalmi ellenőrök. Bevált módszer, s egyre inkább kezd általános­sá válni, hogy a vizsgálato­kat két-három fős csoportok végzik. Különösen sok ter­het vállalnak magukra a nagyüzemek társadalmi el­lenőrei. Tavaly például az LKM ellenőrei 1285, a DIGÉP ellenőrei 1414, az ÖKÜ ellenőrei pedig 1849 vizsgálatot végeztek az ital-, élelmiszer-, hús- és zöldség­boltokban, illetve büfék­ben. Leggyakrabban súlyhiány, árdrágítás, s a termékek szavatossági idejének lejárta miatt kezdeményeznek eljá­rást az ellenőrök. Gyakran tapasztalják a tisztaság hiá­nyát, s a raktárak túlzsú­foltságát. Megállapították, hogy még mindig nincs ele­gendő szép, olcsó gyermek­ruha, nem kielégítő a cipő- és alsónemű-ellátás, hiányoz­nak az üzletekből az olcsó árucikkek. Gyakran felvetik azt is, hogy a hiányosságok megszüntetése érdekében tett javaslataikra nem kap­nak visszajelzést. Az ellenőrök csaknem minden esetben részt vesz­nek a kereskedelmi felügye­lőség vizsgálataiban is. Munkájukba új színt vitt, hogy a felügyelőség kezde­ményezésére a BIK és a Bor­sodi Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat egyes társadal­mi ellenőri csoportokkal ak­tív kapcsolatot létesített, s ezzel nagymértékben sike­rült előbbre lépni a társa­dalmi ellenőrök szakosításá­ban. (nyikes) kácsy utca sarkán levő élel­miszerboltba. Pontosabban fogalmazva az élelmiszerbolt elé. Azt ugyanis semmiféle rendelkezés nem tiltja — ma még! —, hogy az utcán fél­bontva kiürítse a flaskát a hasonszőrűek társaságában a szesztestvér. Ebből az következik, hogy a kocsmákra szükség van? Feltettem ezt a kérdést dr. Makai Tibornak is. Pillanatig sem késett a válasszal: a kocsmák vitathatatlanul meg­levő igényt elégítenek ki. Ah­hoz sem férhet kétség, hogy minél kevesebb van belőlük, annál nagyobb a tumultus a megmaradtakban és annál nehezebb rendet, tisztaságot tartani. Téved, aki e válasz alap­ján azt hiszi, hogy dr. Ma­kai Tibor, illetve a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat ve­zetősége — nyereségvágytól hajtva — újabb kocsmák lé­tesítését tervezi. Éppen el­lenkezőleg. Az elmúlt évek­ben számos rossz hírű ven­déglátó egységet szüntettek meg, illetve alakítottak át kulturáltabb kisvendéglővé, eszpresszóvá, borozóvá. Jobb egy borozó, mint egy kocsma? Általános tapaszta­lat szerint igen. Valahogy szelektálódnak a vendégek, s a dohányzási tilalom is ele­jét veszi a hosszabb idézés­nek. Ma már mindössze — mindössze? — hat kocsmája van a vállalatnak, és né­hány éven belül átalakítják a még meglevőket is. A Bú­za téri „krimó” helyén pél­dául sörözőt létesítenek. Ám a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállálat mindössze 23 százalékát adja el annak az italmennyiségnek, mely a vá­rosban évente fogy. Ha ke­vesebb részeget, garázdát akarunk látni az utcán, ak­kor necsak a vendéglátó- ipart biztassuk a társadalmi érdekeknek megfelelő üzlet- politikára, hanem az élel­miszer kiskereskedelmet is, mely ma még polcainak nagy részét itallal tölti meg és bő­ségesebb választékot kínál hazai és import szeszekből, mint sok más árucikkből. BÉKÉS DEZSŐ Téli tartalékok Az AGROKONZUM 680 vagon burgonyát vásárolt külföldről, az NDK-ból és a Szovjetunióból, hogy az igé­nyeket folyamatosan kielé­gíthesse. Az importból szár­mazó burgonya felét a bol­tokból adták el, a másik fe­le a hűtőház új pirító-, fel­dolgozó üzemébe került. Az AGROKONZUM nagy őszi szezonja mindössze két és fél, három hónapra kor­látozódik. Ez alatt az idő alatt kell raktárakba gyűjte­ni a szükséges zöldség- és gyümölcsféleségeket, hogy a primőrök megjelenéséig ne legyen gond az ellátással. Az idén a vállalat körülbelül 2800 vagon árut vásárolt fel. A téli ellátás kedvezőnek ígérkezik. Ehhez hozzájárul az is, hogy most az ünne­pek idején Romániából friss piros paradicsomot hoznak. De nem sokkal később ja­nuárban, februárban ismét kaphatnak a boltok Jugo­szláviából, Bulgáriából. Az importáruk sora a jugoszláv szőlővel egészül ki, melyből három fajta is kapható. Almából 10 százalékkal többet raktároztak a télre, mint tavaly. A legtöbbet a jonatán fajtából tartanak a boltokban. Jelenleg két fajta körtét kínál az AGROKON­ZUM, a most beérő mellett tartalékként tavaszig futja az úgynevezett téli esperesből, amelyik kimondottan bőlevű, vastag héjú téli körte. Formaruha farmer-anyagból Üj formaruhát készíttetett az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat árukísérőinek. A ruha egyéb­ként nadrágból és dzseki for­májú kabátból áll. A mell­részen a vállalat emblémája látható. A dolgozók régen még a hagyományos kétré­szes munkaruhát viselték. A mostani modern fazonú ruha farmer-anyagból készült. Minden árukísérő számára méretre készítik el az új ru­hát, amelynek előállítási költsége 550 forint. leti szerv. (Egészen más ter­mészetű ügy, ha például a KÖJÁL egészségügyi okokból — ételmérgezés stb. — azon­nali hatállyal elrendeli mondjuk egy étterem bezárá­sát.) Ennyit a Szolnok megyé­ben történtekről, illetve az ilyen természetű intézkedések jogi vonatkozásairól. Most már inkább söpörjünk a sa­ját portánkon, annál is in­kább, mert — mint olva­sóink véleményéből is ki­csendül — van söpörni való éppen elég. Aki pillanatig is kételkedne ebben, az sétáljon el a délutáni órákban a Búza téri kocsma előtt. Sajnos, még van néhány hasonló Miskolcon! Ez a kocsma a Miskolci Vendéglátóipari Vállalaté. Ugyanazé a vállalaté, mely a jó hírű Polónia étterem gazdája, és amely vállalat létrehozta a Tokaj éttermet, eszpresszót Az utóbbi ven­déglátó egység rövid fennál­lása alatt is egyhangú - elis­merést aratott. Furcsa ket­tősség. Es vendéglátóiparunk bővelkedik hasonló ellent­mondásokban. Erről beszél­gettünk dr. Makai Tiborral, a vállalat igazgatójával. Mielőtt azonban eszmecse­rénk főbb gondolatait idéz­ném, hadd 'számoljak tíe sa­ját tapasztala taimról. A Vö­rösmarty utcában néhány évvel ezelőtt még két kocs­ma működött. Amikor az egyiket megszüntették, a •törzsközönség átvándorolt a másikba, s ettől kezdve a járdán is poharazgattak a szeszbarátok. A közelmúlt­ban — a városrész szanálá­sával egyidőben — lebontot­ták az immár egyszem kocs­mát is. A törzsközönség to­vább vándorolt, részben a Munkácsy utcában levő szö­vetkezeti borkóstolóba, rész­ben a Vörösmarty és Mun-

Next

/
Thumbnails
Contents