Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-19 / 297. szám
V itaképesek-e a fiatalok? Állampolgáraink nem rendelkeznek elégséges jogi ismeretekkel. Nem ismerik kellően a társadalmi együttélés szabályait. Iskoláinkban nem tantárgy ez (sajnos, pedagógusaink is járatlanok a paragrafusok világában!), így a vitás esetekben mindenki tanácstalan. Márpedig — tudvalevő — a jog nem ismerése egyáltalán nem mentség. Társadalmi érdek tehát, hogy — lehetőleg már fiatal korban — megismertessük az állampolgárokat jogaikkal és kötelességeikkel — mondta dr. Tímár László, a vitavezető, a Bartók Béla Művelődési Központban rendezett fórumon. Több megoldással kísérleteztek a Bartókban is. a 116-os Szakmunkásképző Intézetben is. 10—15 perces filmet vetítettek. amely egy-egy „jogi esetet” vázolt fel, s ezt megvitatták a fiatalokkal. Nem volt rossz ez a megoldás sem, de az idén tovább kívántak lépni. Egy-egy „nagy”, általában közönségsikert aratott filmet vetítenek (eddig a Z, avagy egy politikai gyilkosság analómiája-t, a Vizsgálat egy minden gyanú felelt álló polgár ügyében-1 és most, hétfőn délután a Joe Hill balladáját), amit egy kb. 10—15 perces előadás vezet be, majd vita követ. A bevezető előadás célja, hogy a történet jogi vonatkozásait emelje ki, megvilágítva azt a társadalmi hátteret is, amelyben az „megszületett”. Tehát a hangsúly itt nem a filmesztétikán van, hanem a történetből levonható jogi tanulságon. Itt volt egy kis vitánk a vitavezetővel. Nem túl Adela asszony orvosnő, akinek a kriminalisztika a hobbija, és szenvedélyesen érdeklődik minden bűnügy iránt. Egészen jó is a „szimatja", csak az a kár, hogy amiket felderít, azok amolyan látszólagos bűnügyek. Mígnem a szerencse hozzásegíti, hogy kivételes tehetségét valóban kamatoztatni tudja, és valódi bűnösök, gyilkosok, csempészek nyomára vezeti a rendőrséget. Vladimír Cech csehszlovák rendező Feleségem kalandjai című filmje bűnügyi vígjáték, és ha magukat az „eseteket” nem is, de a film végét elmondhatjuk: Adela egyelőre kénytelen kedvteléseivel felhagyni, ugyanis gyereket vár, és ez is igényel annyi időt és figyelmet, mint akármelyik izgalmas bűnügy. Bemutató EgerBen Testvérek Illyés Gyula Testvérek című kétrészes tragédiája a Miskolci Nemzeti Színház idei, jubileumi évadjának egyik legnagyobb érdeklődéssel várt bemutatója. Az előadást — bár ez színházunk gyakorlatában nem új — először a másik város, Eger közönsége láthatja. A bemutató december 22-én, szombaton lesz. A Nemzeti Színház elmúlt évadbeli előadásai alapján a hazai közönség előtt nem ismeretlen kamaradrámát a Miskolcon vendégrendező, Vadász Ilona állította színpadra. György szerepében Paláncz Ferenc Jászai-díjast láthatjuk, Gergely Blaskó Péter lesz, Julinkét Gyöngyössy Katalin, a Parancsnokot M. Szilágyi Lajos játssza. A Testvérek miskolci bemutatója hónapokkal később, a jövő év áprilisában lesz. száraz ez a fiatal nézőknek? Ám a film utáni vita — részben — meggyőzött. Sajnos, csak igen kevesen (hatan) érezték szükségesnek, hogy eszmét cseréljenek a filmről. Ez a hat („kiliános”) fiatal azonban igen érdekes, problémalátó, erősen közéleti és morális kérdéseket tett fel. Öröm volt hallgatni őket, ahogyan boncolgatták Joe Hill sorsát, vitatták, hogy tudatos forradalmár volt-e, halála használt-e a munkásmozgalom ügyének, milyen ma Nyugaton a munkásmozgalom helyzete, milyen esélyeik vannak az erőszak támadásaival szemben, milyen lesz a jövő — a majdan tulajdon nélküli- társadalom. Á fiatalokban éppen az a legvonzóbb, hogy a jogi eseten túl elsőrenden a morális kérdések foglalkoztatják őket. Szóba került, hogy a forradalmárnak lehet-e magánélete? Milyen legyen az? Csapongtak, el-elkalandozott a vita. Így eshetett szó arról, hogy „miért keres az egyik ember 2000 Ft-ot, a másik 8000-t? „Miért kell fizetni az orvosnak, ha beteg az ember?” Nem minden fiatalunk ilyen közéleti érdeklődésű, ilyen morálisan tiszta ítéleteiben (szó volt erről a vitán is). De többen vannak, mint ahányan a vitára is eljöttek! Ezeket is be kell vonni valahogy, hogy szólaljanak meg, alakítsák ki, csiszolják, ütköztessék a vitában a nézeteiket. Holnap már ők csinálják a közéletet, nem közömbös, hogy milyen felkészültséggel ! HORPACSI SÁNDOR A honfoglalás Vita a magyarság eredetéről, a honfoglalás címmel rendez előadást a TIT Miskolc városi Szervezete december 21-én pénteken délután 3 órakor a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A téma előadója dr. László Gyula egyetemi tanár. w Evente hétmillió gyermekkönyv Az NDK-beli Schwerinben az idén is megtartották az írószövetség, a Művelődés és az Oktatásügyi Minisztérium, az Üttörőszövetség, a Művészeti Főiskola, valamint a Felismerjük-e lehetőségeinket? TVaj» iáink kék madara KÜLÖNÖS TÉMÁT VÁLASZTOTT KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓJÁHOZ IM- REINÉ. PÉTER ERZSÉBET, A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM FILOZÓFIAI TANSZÉKÉNEK ADJUNKTUSA: A BOLDOGSÁG FILOZÓFIAI ÉRTELMEZÉSÉT. Kétszáz oldalas tanulmányát már elküldte a moszkvai Lomonoszov Egyetemre, ahol az etikai tanszék aspiránsa. — Tíz év óta foglalkozom e témával, s először is a boldogságról vallott különböző elméleteket tanulmányoztam — mondta. — Az idealisták szerint a boldogság olyan lelkiállapot, amely független az emberek körülményeitől, a világtól. Ezen belül is sokfajta eltérő vélemény van. A materialisták szerint a boldogságot a földön kell keresni. Elérhető, de senkinek sem hullik az ölébe. Marx csak egyetlen mondattal utalt erre: „A boldogság harc.” Egy időben ezt tévesen értelmezték, s egyedül a harcot tartották a boldogság forrásának, célját, eredményeit nem. — Végül is tehát mi a boldogság? Lehet-e egyáltalán definiálni? — Tartalmát lehet csak körülírni: az ember olyan belső élménye, amelyet a külső körülmények váltanak ki benne. Hogy kinek mi okoz boldogságot, az nagymértékben függ az iiletö egyéniségétől, jellemétől és világnézetétől. A boldogság megszerzésének folyamata: az ember célokat tűz maga elé, s azok megvalósításáért harcol. — Milyen feltételei vannak e belső élmény megszerzésének? — A marxizmus ebben el- . tér minden más felfogástól. Azt mondja: a boldogság alapvető feltételei társadalmiak. A közösségnek először a békét, a demokráciát, a szabadságot, az egyenlőséget, a létbiztonságot a foglalkoztatottságot, az előrejutás lehetőségét kell megteremteni. Az egyén csak ezeken az alapokon szerezheti meg saját boldogságélményét. S hogy sikerül-e. azon múlik: az illető felismeri-e lehetőségeit, saját képességeit, akar-e részesedni a társadalmi boldogság->alapból, s hajlandó-e ezért tenni is valamit. Végeredményben a boldogság kék madarát ugyanis az emberek anyagi, szellemi és szociális (közösségi) szükségleteinek kielégülése röppentheti fel. A baráti kapcsolatok, a kollektív munka, a közösségi kapcsolatok is elengedhetetlen feltételei a boldogságnak. — Sokan vallják: a boldogság csak röpke pillanat. A filozófusok szerint mennyi ideig tart, ha már elérte az ember? — Amíg valaki rá nem un a korábbi célok és harc gyümölcsére, s újabb igényei, szükségletei nem támadnak. A boldogságnak egyébként két megnyilvánulási formája van. Az emberek általában csak az egyiket — az ünnepit — tartják boldogságnak: amikor nagyon fontos célkitűzés válik valóra. A hétköznapi boldogságot inkább csak jó érzésnek tartják. pedig apró dolgok is gyakran okoznak örömet. — Vajon boldog-e a „boldogságtan” szerzője? — Az lettem. Apám napszámos, anyám mosónő volt, kitűnő tanuló létemre is csak két napig járhattam középiskolába, belőlem is napszámos lett. A háború után tanultam, dolgoztam, eljutottam az Egyetemi katedráig, családom van, s a régóta dédelgetett tervemet is megvalósíthattam, megírtam ezt a tanulmányt. Az igazi boldogságot csak küz~ delem, munka, alkotás árán lehet elérni, másképpen csak a boldogság illúzióját kapja az ember CZIPPAN GYÖRGY gyermek- és ifjúsági könyvkiadó vállalatok közös rendezésében a gyermek- és ifjúsági napokat. A kulturális intézmények és könyvkiadók annál is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az eseménynek, mert az NDK- ban az összes korosztályok közül a gyermekek olvasnak -a legtöbbet. Évente 300 gyermekkönyv jelenik meg, hét millió példányban. Alig akad író, aki ne írt volna már gyermekkönyveket. A gyermek- és ifjúsági irodalmi napok gazdag programja keretében 40 neves író közreműködésével több mint 150 felolvasást és vitaestet tartottak, azonkívül könyvvásárt, irodalmi fejtörőket. szakmai vitákat, író— olvasó találkozókat, rajzversenyeket, vidám zenés-irodalmi előadásokat, film- és színházi premiereket, hangversenyeket rendeztek. Az immár 11 éve szervezett irodalmi napok történetében idén először rajzoló-művészeket is meghívtak, akik írókkal, könyvtárosokkal, óvónőkkel és diákokkal eszmecserét folytattak a gyermekkönyvek illusztrálásáról. A gyermekek egyébként az irodalmi napokon nemcsak mint hallgatók, vagy beszélgető partnerek vettek részt, hanem saját iroodalmi alkotásaikkal is, amelyeket maguk adtak elő. Könnyűzenei olimpia Harmadízben hirdeti meg a Magyar Rádió 1974-ben a könnyűzenei olimpiát; műsorversenyt a külföldi rádiók szerkesztői részére. Országonként egy-egy rádióállomás, illetve szerkesztő, szövetségi köztársaságok esetében pedig <•. egyes köztársaságok egy-egy rádiója vehet részt a versenyben. A versenyzőknek harminc- perces szórakoztató-zenei műsort kell készíteni, melyhez bármilyen, az adott országban készült rádiófelvétel vagy hanglemez felhasználható. A műfajok: könnyűzene, tánczene, dzsessz, népzene és fúvószene. A műsorban alkalmazott — legfeljebb két szereplőt igénybe vevő — próza, nem haladhatja meg az öt percet. Az olimpia két fordulóból áll. Az első forduló műsorait 1973. december 1-ig kellett elküldeni a Magyar Rádió szórakoztatózenei osztályának címére. Ezeket a versenyprogramokat 1974 március és április hónapjában sugározzák. Az itt továbbjutott szerkesztők majd újabb félórás műsort készítenek a döntőre. Rangsorolás a rádió- hallgatók szavazatai alapján! rmiira SZERDA * Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.25: Ki nyer ma? — 12.35: Reklám. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Gergely Anna és Győri Szabó József nótákat énekel. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Bach-művek. — 14.44: Eduard Kolmanovszkij dalaiból. — 15.00: Hírek. — lö.lO: A Lotru legendája. — 15.42: Operettkettősök. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Diáktarisznya. — 16.35: Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.35: Az Országgyűlés napirendjén. — 17.50: Szituációk —megoldások, Párbajok. — 18.38: A prágai Dixieland együttes játszik. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe!.. — 19.00: Esti .Krónika.-— 20.00: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.45: Hírek. — 20.48: Negyedszázad emlékezetes budapesti hangversenyei. VT. rész — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Slágermuzeum. — 23.00: Szimfonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Fekete Pál operettdalokat énekel. Petőfi rádió: 12.00: David Ojsztrah felvételeiből. — 12.30: A 04, 05, 07 jelenti. Balesetek, tűzesetek, bűnügyek. — 13.00: Hírek. — 13.30: Goldmark: Falusi lakodalom. — 13.45: Időtárás. — 14.00: Kettőtől hatig . . . L- 18.00: Hirek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Fiatalok hullámhosszán. Az Ifjúsági Rádió irodalmi önképzőköre; Ifjú zenebarátok között Bayreuthban. — 19.49: Kis magyar néprajz. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Oj könyvek. — 20.13: Gépkocsivezetők. — 20.28: Romantikus kórusművek. — 20.40; A Rádió dalszínháza. Zátony. Zenés játék. — 22.07: 120 éves a Budapesti Filharmóniai Társaság. Baross Attila műsora. — 23.00: Hírek. — 23.15: Verbunkosok. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — A parlamenti ülésszakról — Ma megnyitották „A falu a szocializmus útján” című vándorkiállítást ... — Télen a teremlőszövetkezetben. — Népdalfeldolgozások. — Tudósítóink írják... — Munka és tanulás, család és megbecsülés, illetve: az idegesség és ellenszerei. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió: 15.15: Iskolatévé. — 15.58: Műsorismertetés. — 16.00- Izvesztyja Kupa Csehszolvákia —Svédország, jégkorong-mérkőzés közvetítése. Közben: Hírek, Reklámműsor. — 18.00: Játék a betűkkel. — 18.25: Az Országházból jelentjük... — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szürke fény. — 21.45: Jogi esetek. — 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 17.40: Kerületeink hangja. — 18.15: Max Linder. A irancia némafilm nagy sztárja. — 19.00: Hírek. — 19.40: Autósok, motorosok figyelem! — 20.00: Leonardo da Vinci élete. Olasz film I. rész. — 21.25: Híradó. — 21.50: Szabad fórum. — 22.40; Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Szinbáz (7): A víg -özvegy, bérietszfinet. Kiállítások: LibresszO: Miskolci rajzpedagógiai stúdió (nyitva 13—20 óráig). — Miskolci Galéria: VH. Országos Grafikai. Biennálé (nyitva 11—19 óráig). — Miskolci Képtár: Magyar festészet a XX. században (nyitva 10—18 óráig). — József Attila Klubkönyvtár: Borsod megye irodalmi emlékei (nyitva 12—20 óráig). Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Áldd meg az állatokat és a gyerekeket! (mb. szí. amerikai). — Kossuth (f3, fő, ±7): Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres! (mb. szí. olasz). — Hevesy Iván Filmklub (fő): Egészség- ügyi kisfilmek. — Ságvári (Ady Művelődési Házban) (7): zahar Berkut (mb. szí. szovjet). — Tapolca—Ady (7): Az Atamán halála I—-II. Másfélszeres helyár! (mb. szovjet). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Zenekari muzsika. — 10.00: Hirek. — 10.05: A feltámadás himnusza. — 10.20: Schubert: Pisztrángötös. — 11.00: Mindenki könyvtára. Tamási Aron: Abel a rengetegben. — 11.30: Bellini operáiból. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. __' 8.05: Egy éj Velencében. — 9.00: Hírek. — 9.03: Verbunkosok. — 9.30: A 04, 05. 07 jelenti. Balesetek, tűzesetek, bűnügyek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.00: Hírek. — 11.50: Szemforgatás nélkül. A Tiszai Vegyi Kombinát azonnali felvételre keres lakatos és forgácsoló szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán LENINVÁROSBAN
