Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1973-12-10 / 289. szám

Mesterséges izmok A varsói Műszaki Főiskola mellett működő intézetben Adam Moreczki mérnök-pro­fesszor vezetése alatt orvos- specialistákból álló csoport dolgozik a mesterséges iz­mok szerkesztésén, amelyek a betegeknél a béna kar bi­zonyos mozdulatait, a könyö­kök hajlítását, a kéz marko­lását. valamint a felső és al­só kar mozgását segítik elő. A mesterséges izmok ki­próbálásához elkészült a mű­szer egyik orototipusa, amely a béna kar és a béna kéz mozgását teszi lehetővé. A készüléken a mesterséges iz­mok pneumatikus meghajtá- súak. Az első kísérlet alanya egy 19 éves fiatalember, Ot­to Matiej volt. Teljesen moz­gásképtelen. béna, fekszik vagy tolószekben ül, és min­den »pillanatban rászorul a környezet ápolására, segítsé­gére. A fiatalember egy, ak­kumulátorral ellátott, villa­mos meghajtású tolószéket kapott, amelyen légkomp­resszor teijesíti a mestersé­ges izmok feladatát, egy má­sik bonyolult készülék pedig a béna karok mozgatását se­gítette elő. Gemhartyár A baksi magyar—bolgár barátság termelőszövetkezet mintegy tízmillió forintos költséggel kialakított új gombaüzemében „emeletes'’ termesztésre rendezkedtek be. A 6 m magas teremben négy szinten helyezték el a táptalajt, hogy a helyiséget tökéletesen kihasználják. Az automata klímaberendezés­sel felszerelt üzemben szep­temberben kezdődött meg a termelés, de máris több mint 200 mázsa laskagombát szál­lítottak el. Válságban a házasság? A. családjogi módosításáról A válóperes bíró véleménye Milyen nyakkendőt hordanak a kommentátorok? •• EZÜSTVASÁRNAP OS ven százalékkal több áru Az utóbbi évtizedben gyakran találkozhattunk az aggo­dalmaskodó kijelentéssel: a házasság, a család intézménye válságban van. Világszerte szaporodik a válások száma, » valahol az „élvonalban” foglalunk helyet e tekintetben mi magyarok is. Különösen az idősebb generáció szemléli fej­csóváló rosszallással e jelenséget, s hajlamos arra, hogy csakis morális okokra vezesse vissza. Közelebb járunk az igazsághoz — s erre a mindennapi élet gyakorlata a legjobb bizonyság —. ha az emancipációt „okoljuk”, amely lehetősé­get ad a nőnek is, hogy kitörjön a rosszul sikerült, csődbe jutott házasság kötelékeiből, mentse önmagát, gyermekeit is a rideg, idegölő családi légkörből. Az ifjabb korosztály vé­leménye optimistább — sőt! konstruktív — ezzel kapcso­latban. Néhány hónappal ez­előtt harmadéves gimnazis­ták vallottak rója: hogyan képzelik életüké? az ezred­fordulón? Szinte-kivétel nél­kül kitértek arra is, hogy kiegyensúlyozott, bolíog há­zasságban, családi életben tudják csak elképzelni a jö­vőt. Mélységes hittel írták válaszaikban: házasság, csa­lád mindig lesz, csak — más, jobb tartalommal! Hánv éves kortól? A korszerűsítés szükségét bizonyítják azok a viták is, amelyeket a Hazafias Nép­front és a TIT rendezett or­szágszerte — az Igazságügyi Minisztérium törvényelőké­szítőinek kérésére — család­jogi kódexünk módosításával kapcsolatban. Molnár György - né dr. Etlényi Edit miskolci járásbíró mint vitavezető vett részt néhány ilyen an- kéton. Tapasztalatait sum­mázva: széles körű a társa­dalmi igény a család, a há­zasság hatékonyabb védelmé­re, de arra is, hogy törvény­be iktatódjék: a rosszul si­került házasság közös meg­egyezéssel felbontható. — Elő kell segíteni a há­zastársi, a csalód iránti fe­lelősségérzet kifejlődését, a meggondolatlan házasságkö­tések megakadályozását. A többi között ezt szolgálná a törvényt módosító tervezet­nek az a javaslata, amely szerint 18 éven aluli fiúk és 16 éven aluli lányok nem köthetnek házasságot — mon­dotta a bírónő. A jelenleg még érvényben leyp. .családjogi törvényünk ’ érteimé óén elvi lehetőség van rá, hogy 12 esztendős kortól — gyámhatósági engedéllyel — bárki (fiú. lány egyaránt) házasságot köthessen. — A vállalatoknál és in­tézményeknél megrendezett ankétok résztvevői közül so­kan törtek lándzsát amellett, hogy a férfiak házasságköté­sének alsó korhatárát 18 év fölé emelje a törvény. Csak­hogy ebben az esetben a nagykorúság korhatárát is nö­velni kellene. Orvosi vizsgálat A meggondolatlan házas­ságkötések megelőzését szol­gálná a törvénymódosításnak az a passzusa, amely — ha a parlament jóváhagyja — ki­mondja: a házasságkötés szándékát 30 nappal koráb­ban kell bejelenteni az anya- körtyvi hivatalban. — Az ankéton ezt a javas­latot is egyetértőén üdvözöl­ték. Ez a feltétel „gondolko­dási időt” biztosítana a fia­taloknak. Jómagam gyakran tárgyalók válópereket. Volt ró példa, hogy kétnapos is­meretség előzte meg a válni szándékozók házasságát. Ked­den megismerkedtek, csütör­tökön házasságot kötöttek, vasárnap pedig már megbán­ták az elhamarkodott lépést és szétköltöztek. A 30 napos határidő legalább valami­fajta garanciát adna arra, hogy legalább — ha felszí­nesen is — tájékozódhassa­nak egymás életkörülményei­ről — mondta dr. Etlénvj Edit. Hasonlóan jelentős a há­zasságkötés előtti orvosi vizs­gálattal kapcsolatos javaslata a törvény előkészítőinek. — Két változatot kínál a módosító tervjavaslat: legyen kötelező az orvosi vizsgálat vagy csupán , olyan tájékoz­tató ' jellégűl(-afnéjtv mint le-* lietőség adót'? Magyarán: ha akarom elmondom jövendő­belimnek, ha nem akarom, nem mondom el, milyen — esetleg .örökletes betegséggel terhelten lépek házasságra. Az ankétok résztvevői a kö­telező orvosi vizsgálat mel­lett szavaztak. S az indoklás általános volt: ha a megis­mert betegseggel együtt vál­lalja valaki a házastársat, később vállalnia kell a kö­vetkezményeit is. Ez termé­szetszerűen azzal járna, hogy ilyen esetben — ha netán válásra kerülne mégis sor — nem tagadhatná meg a tar­tásdíjat a beteg féltől a há­zastárs. RADVÁNYI ÉVA (Folytatjuk) Ennyi csizma sohasem volt a Centrumban. Az áruház ezüstvasárnapi forgalma elérte a hétszázezer forintot. Fekete volt az ezüstvasár­nap. Ki hitte volna ezt né­hány nappal előbb, amikor bokáig érő hó, és csontig ha­toló hideg figyelmeztetett a télre. A hó lekopott az utakról, fákról, tetőkről, az ereszek megcsordultak. A kereskedők örültek is, nem is a tavaszi enyheségnek. A jó idő ki­csalja az embereket az ut­cára, de nem kényszerít me­leg holmit venni. Különben is, az idei ezüstvasárnap előbb jött egy héttel, hiszen a hat nap múlva jövő arany- vasárnapot még egy (nevez­zük gyémántnak) követi. Ajándékot vesz Tegnap délelőtt az utcán hétköznapi volt a forgalom, bár a tempó lassúbbnak tűnt. A tíz órai nyitás nemigen talált érdeklődőt az üzletek előtt, de aztán beindult a ka­rácsonyi nagyüzem. A Royal divatáru üzletnél kint is, bent is nagy volt a forgalom. A szép kirakat megállítja és beljebb csábít­ja a vevőt. Egy fiatalasszony a férfiholmikat mustrálgatta. — Ha inget veszek, nyak­kendőt is kell vennem. De egy valamire való nyakkendő — olyan, amilyet a tévékom­mentátorok hordanak — any- nyiba kerül, mint egy ing. ' Néhány házzal följebb, a gyermekcipőboltban, tágas­nak tűnt a máskor szűk üz­let. Az eladók unatkoztak. Fölmosták hát a latyakos előteret. — Aki ma vásárol, az aján­dékot vesz. De ki visz ma már gyerekcipőt ajándékba? — világosít fel valaki. A Centrum három szintjén a szokásos tömeg hullámzott. Párizs, a fények városa A világ nagyvárosai című szabadegyetemi sorozat kö­vetkező előadását december 11-én, kedden este 6 órakor rendezi a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat miskolci szervezete. Juhász Miklós a téma előadója Párizsról, a tények városáról beszél a Művészklubban. Művészet- politikai kérdések Időszerű művészetpolitikai kérdések címmel lesz előadás ma délután 5 órakor a Mű­vészklubban. Művészeti éle­tünk és a közönség érdeklő­désére is méltán számot tartó téma előadója Deme László, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Borsod megyei Bi­zottságának titkára. Tapolca — télen Tanuló vezetők Manapság, ha két ember beszélget, és szóba kerül a munkahely is, akkor az egyik feltétlenül megkérde­zi a másikat: — Es nálatok milyen a fő­nök? Különös hely most Mis­kolc-Tapolca. A tél a tanfo­lyamok ideje. Egymást köve­tik a különböző vezető to­vábbképzők. Milyen a főnök? Hát most tessék elképzelni, hogy meg­érkezik valahova egy har­mincfős csoport, amelyből a legkisebb ember is legalább igazgató. Beül harminc te­kintélyes ember egy tanfo­lyamra, előadásokat hallgat, sőt, olykor felel is. Tudva­levő, hogy a felnőtt ember, ha iskolapadba rakják, ép­pen olyan lesz, mint akár­melyik gyerek. „Cetliken” be­szélget, súg és örül a lyukas­óráknak. És a harminc fő­nök közül ilyenkor senki se főnök. A tanfolyamokra az egész országból erkeztek hallga­tók. Kis túlzással Miskolcon ad randevút Záhony és Szén t­gotthárd. És mielőtt bárki a komolytalanság vádjával il­letne, hadd tegyem hozzá: ezeken a továbbképzéseken ad randevút egymásnak a mindennapos gond, a fel­adat. Kérdezgettem, mi a hasznos, és mi a jó? — Ha semmi mást nem tettünk volna, mint arról beszélgetünk, hogy ki ho­gyan szervezi otthon a mun­kát, akkor is megérte vol­na ... Úgy este 6-tól este 9-ig hallgattam egy presszóasztal­nál folyó vitát, arról, hogy hogyan lehet megszervezni egy könyvelési csoport mun­káját, hogyan lehet elérni azt, hogy ott mindenki min­denhez értsen. (Igaz, hallgattam egy má­sik vitát is, amelyben arról volt szó, hogy miért nem ér­demes főnöknek, igazgató­nak lenni. Ez volt a kivétel. Ez ugyanis nekünk szólít, a hallgatóknak.) Tény: egy délután 8—10— 12 telefonbeszélgetés bonyo­lódik le a Lídó-szálló tele­íonján. Csak példaképpen: — Mindenképpen egyezze­tek meg! Add el az egé­szet ... — Ha Kelemenné beteg, hozzátok le a bérelszámoló­ból ... Szép ez a két hét és hasz­nos is. Az otthont elfelejte­ni persze így sem lehet köz­ben. Pénteken félidőhöz ért a tanfolyam, és szombatra, aki tehette, hazament. írdd és mondd: szinte valamennyien vonattal mentek haza, pedig hát... Ügy érzem, hogy eggyel azért adósak vagyunk a ven­dégeinknek. Nevezetesen a város megismertetésével. Bi­zonyára szívesen meglátogat­nak egy-egy gyárat. S vajon hányán jutnak el közülük a színházba. A tapolcai elzárt­ságban keveset kapnak e vá­ros ízeiből. Tudom, hogy sür­get az idő, de házigazdái kö­telességünk, hogy aki most néhány napig volt itt, az egyszer majd kedvtelésből visszajöjjön. BARTHA GABOR Az igazgatóhelyettes elége­detten nyugtázza a vasárna­pi érdeklődést. (Wvii/em a Ont rumban n — ötven százalékkal több árunk van, mint máskor. Má­hoz egy hétre a kisegitöxet is behívjuk. A mai napot magunk is győzzük . . . Bár ugyanazért a forgalomért most jobban meg kell dol­gozni. Kevesebb nagy értékű tartós fogyasztási cikk fogy, viszont több kel el a vi­szonylag olcsó — kereskedel­mi szempontból munkaigé­nyesebb — cikkekből. Kérdeztem a vásárlókat: mit vettek, megkaptak-e min­dent. Egy hdős házaspár szőnye­get vásárolt. Egymást „lepik meg” vele. Egy termetes há­ziasszony stafírungnyi törül­közőt és konyharuát csoma- goltatott be. Vászonból és frottírból egész évben nem volt ilyen a választék. A Jó­zsef házaspár Ómega-lemezt keresett. Nem kaptak, de vet­tek mást. A srácokat, Anitát és Ákost alig lehetett leva­karni a fülhallgatóról. Apu­ka. szigorú diszkréciót fogad­tatva velünk, elárulta, hogy a gyerekek villanyvonatot kapnak karácsonyra. Matyó lány kínálja A népművészeti bolt veze­tőjétől nem azt kérdeztük, hogy mit kínál, hanem azt, hogy ő mit vásárol kará­csonyra. — A mi ajándékaink több­sége — s ezzel minden kol­léganőm így van — ebből az üzletbőhl kerül ki. Nagy a család. Négy fiam van. Svéd ismerőseimnek kefetartót kül­dök. A szép tárgyakat kínáló, kandallós helyiség, a város egyik leghangulatosabb üzle­te. Igazi matyó lány kínálja a kövesdi hímzést, de értő pro­pagandát remélhet a békés- szentandrási perzsaszőnyeg, a pusztai emberek mívessegét őrző fafaragás és a bolgár ikon is. Az üzletek délután kettő­kor bezártak. A vásárlók cso­magokkal megrakodva, elé­gedetten térhettek haza. A vasárnap is pult mögött álló kereskedő-háziasszonyok pe­dig abban a reményben fog­hattak hozzá délután az ün­nepi ebédhez, hogy sikerrel zárult a karácsonyi vásári színjáték első felvonása, hogy a túlóra miatt több lesz a fi­zetés, s több ajándék kerül­het a fenyőfa alá. (brackó) Tanácskoznak a BÍÉl szocialista brigád reze tői Ma déluatn két órakor, a vállalat központi ebédlőjé­ben kezdődik meg a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigád- vezetáinek tanácskozása. Az ünnepélyes megnyitót köve­tően a fennállásának 25. év­fordulóját ünneplő vállalat szocialista brigádmozgalmá­nak helyzetéről, s a szocia­lista brigádok előtt álló to­vábbi feladatokról Vincze Géza vezérigazgató számol be.

Next

/
Thumbnails
Contents