Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-07 / 287. szám
X Munkások terjesztették Ötvenöt éve, 1918. december 7-én jelent meg a Vörös Újság, az első kommunista lap Magyarországon. A 13 nappal előbb megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja adta ki. s a munkás- mozgalom. olyan kiváló harcosai. ideológusai szerkesztették. mint Kun Béla. László Jenő. Rudas László és Vágó Béla. 1919 január elejétől pedig Szamuely Tibor, majd Alpári Gyula és Lukács György. Belső munkatársai közt találjuk Révai Józsefet, s a ma is élő Kossuth-dijas írónkat, Lengyel Józsefet is. A négyoldalnyi terjedelemben hetenként kétszer, 1919. január 21-től pedig háromszor, 10—15 ezer, majd 25 ezer példányban megjelent lap terjesztését a munkások szervezték meg és önkéntes munkával végezték. A Vörös Újság jelentős szerepet játszott megjelenése kezdetétől a marxizmus—leninizmus ideológiájának terjesztésében. állást foglalt a forradalom időszerű kérdéseiben, s részletes tudósításokat közölt Szovjet- Oroszország helyzetéről, valamint a nemzetközi munkásmozgalom eseményeiről. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után napilappá alakult át, s 1919. március 27-től kezdve az egyesült párt délutáni hivatalos lapjaként jelent meg több százezres példányban. Utolsó, a 151. számát — a proletár- diktatúra megdöntése után — augusztus 3-i keltezéssel augusztus 2-án adták ki. Az emigrációba kényszerült kommunista yazetők egy csoportja 1919 augusztusának végétől Moszkvában jelentette meg a Vörös Újságot, amelynek cikkírói közt szerepelt Landler Jenő, Mün- nich Ferenc és Varga Jenő, a nemzetközi hírű közgazdász. A lap beszámolt többi közt a hazánkban dúló fehérterrorról, s a KMP első lépéseiről az ellenforradalom körülményei között. A hadifoglyok tömeges hazatérése után 1921 októberében szűnt meg. Ezt megelőzően 1920 februárjától júniusig az Osztrák Kommunista Párt lapjának, a Rote Fahne-nak mellékleteként is megjelent a Vörös Újság, s 1922-ben Landler Jenőék Berlinben is kiadták néhány számát. A Vörös Újság első száma megjelenésének napja 1962 óta a Magyar Sajtó Napja. Bach A Városi Könyvtár által rendezett zenetörténeti előadássorozat keretében legközelebb Johann Sebastian Bachról, a német barokk legnagyobb alakjáról beszél Párkány Judit zenetanár. Az előadásra december 12-én, délután 5 órakor az Ifjúsági Könyvtárba várják az érdeklődőket. Mű vésietmlitika Időszerű művészetpolitikai kérdések címmel lesz előadás december 10-én, délután 5 órakor a Művészklubban. A téma előadója Deme László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának titkára lesz. Ingyenes jogi tanácsadás Ebben az évben utoljára adnak ingyenesen jogi tanácsokat a Bartók Béla Művelődési Központban december 12-én, délután öt órakor: ismét dr. Tímár László fogadja az érdeklődőket. Esztergom „keresztszülei” Esztergom millenniumával kapcsolatban sok érdekes, új vonással gyarapították a kutatók a város történetét. Dr. Györffy György, a történet- tudományok doktora az MTA Történelemtudományi Intézetének tudományos munkatársa például arra az évszázadok óta nyitott kérdésre találta meg a választ, hogy honnan származik az ezeréves város neve. Az első magyar nyelvű feljegyzés. az „Estrigum”, 1146- ból való. Eredetét illetően a XVI—XVIII. században olyan nézetek uralkodtak, hogy első része a Duna régi latin nevéből, az ,,Ister”-ből származik. Csakhogy az Ister névvel egykor az Al-Dunát jelölték. Dr. Györffy szerint a honfoglalás előtti nevek továbbélésének feltételezése eleve kétséges, hiszen Pannónia csaknem harc nélkül jutott a magyarok kezére. A megoldáshoz végül is az az érdekes megfigyelés vezetett el, amelyet 1947-ben Deny francia turkológus publikálít. Eszerint a dunai bolgárok kőbe vésett fegyverleltár feliratai között szerepeit a bolgár—török nyelvű esztrigmnek vagy esztro- ginnek ejtett szó, amely rendkívül hasonlít Esztergom nevéhez. Dr. Györffy ezen a nyomon elindulva megállapította: ' azokat a bolgár bőrműveseket hívták esztriginek- nek, akik vastag bőriapok- ből készítették a régi keleti páncélokat. A X. század második felében, amikor nagyon szorossá váltak a magyar—bolgár kapcsolatok, Taksony vagy Géza hozta a királyi székhelyre a bolgár bőrmüveseket. A magyar fejedelmek és királyok az udvart szolgáló népeket, köztük az iparosokat gyakran foglalkozásuk szerint egy helyre telepítették. Környezetük pedig foglalkozáséiról nevezte el a falut. Így kapta a bőrpáncélkészítőkről nevét Esztergom. BERDE MIHÁLYNÉ a|c Még karácsony előtt, december 20-án a bemutató mozik műsorára kerül az érdeklődéssel várt új, színes magyar film, a Csínom Palkó. Keleti Mártonnak, a közelmúltban elhunyt rendezőnek utolsó filmje Farkas Ferenc és Dékány András ismert daljátéka nyomán készült. Csínom Palkót Nagy Gábor, Csínom Jankót Benkő Péter (képünkön) játssza, a további szerepekben pedig Huszti Pétert, Szemes Marit, Haumann Pétert és Hűvösvölgyi Ildikó főiskolai hallgatót láthatjuk. 00 Ötvenegy évig tanított zenét Tokkal védett, selyempapírba burkolt díszes, bőrkötésű könyvecske, belül a szöveg. — Láttál már ilyet? Megmutatom. „Furman Margit okleveles zenetanárnak, aki az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián 1919. év június hó 16. napján 378/919. számú oklevelet kapott, ölven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységét elismerjük. Ennek bizonyságául állítottuk ki ezt az aranyoklevelet, melyet a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola pecsétjével és aláírásunkkal hitelesítettünk. Budapesten. 1969. szeptember 15-én.” Az 1919-es nehéz tanév volt. Nemcsak a történelmi idők miatt. Kaffka Margit, Judik Etel halála, Karinthy Frigyesnek egész életén át cipelt tragédiája jut eszembe, amíg azoknak az éveknek a tanúját hallgatom. — Spanyolnátha járvány volt, amikor diplomáztam. Hét helyre hívtak tanítani, Miskolcra jöttem, az akkori Városi Zeneiskolába, Miskolci vagyok, itt kezdtem tanulni. A zene iránti érzékenységem anyai örökség. Amikor először rátettem a kezem a billentyűkre, azt mondtam: zongoraművész leszek. Zenetanár lettem. A zeneiskolának akkor 600 növendéke volt, és húszán voltunk tanárok. Nem volt ez könnyű élet; egy órára hat növendéket is beosztottak. Bármilyen hosszú életrajz beszorítható néhány dátum közé. Furman Margit tagja volt a tanári karnak, amikor az új épületbe költözött a zeneiskola, és a Zenepalotában Hub ay Jenő nevének égisze alatt működött. Itt dolgozott 1950-ig, majd 1955-ig a vasgyári zeneiskolában tanított. Ekkor nyugdíjazták, de 1970-ben még óraadó tanárként működött. Így jön ki az 51 év, amit megszakítás nélkül a pályán töltött. Volt növendékek ma már tanárok, a húszas, harmincas években a keze alatt zongorázókislányok nagymamák. — Hol tetszik őrizni ezt az ötven évet? — Itt — mutat az aranydiplomára és nevet — meg az emlékeimben. Néha eszembe jutnak a tanítványok; a jók is. a rosszak is. Régi kollégák, emlékezetes hangversenyek. — Hány növendék fér el egy fél évszázadban? — Nem tudom, sosem számoltam meg. De nem rossz az ötlet, lígysem tudok aludni, majd utánanézek. Margit néni friss, fiatal, jókedvű. Elmúlt 80 éves, egyedül él és 1200 forint a nyugdíja. A jubileumi oklevél jut az eszembe: „ötven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységét elismerjük ..Kevés ek a pénz. — Jobban felkészültem volna, ha hamarább tudom, hoöv jössz. Bár ... sohasem gyűjtöttem módszeresen az elmúlt évtizedek növendéknévsorait, meghívókat, műsorokat. Amelyik koncert nagyon tetszett, anak a műsorát lemásoltam. Huberman, Dohnányi hangversenyei — nagy élmény, nagy esemény volt. Régen minden koncert esemény volt. — És a tanítás? Tíz évig, húszig, harmincig és újra tovább? — Ha zongorázni hallok egy gyereket, az első taktusok után, ahogy a hangszerhez nyúl megmondom, hogy az éppen elkezdett műben hol fog téveszteni. A jó növendéket mindig öröm volt tanítani, ha nem tehetséges, akkor pedig kötelességből tanított az ember. A Sátoraljaújhelyen tanító Nagy Mari neve jut hirtelen az eszembe: nemrégen újságolta, hogy hét zongoraversenyt tud. Volt néhány ilyen tehetséges növendékem. Margit nénit akkor kerestem először, amikor a Zenepalota felújításának kapcsán az intézmény múltjáról szerettem volna egyet s mást megtudni. Most örülök, hogy nem kényszerültünk rá, hogy dátumok, események után kutassunk. A dokumentumokat megtaláltam máshol. Ebben a földszinti lakásban, ahol antik órák ketyegése szól bele a csendbe (— az óra a hobbym, de újabban már nemigen telik régiségekre) inkább megnézem a zongorát, amely az 1910-es években annyi szállást megjárt (zongoristaként egy kollégiumba sem lehetett bejutni), megismerkedem a szomszéd nénivel, a nyugdíjas évek tanújával, jó utat kívánok a tervezett pesti utazáshoz, és arra gondolok: vajon hányánknak adatik meg, hogy így nézzünk vissza a választott és szeretett pályán eltöltött ötven évre? MAKAI MARTA A decemberi Napjaink Ügy tűnik irodalmi és kulturális lapunk szerkesztősége nyugodt lelkiismerettel zárhatja az évet; a Napjaink az idén is jó fóruma volt mind az igényes szépirodalmi alkotásoknak, mind a történettudományoknak, a helytörténetnek, s lehetőségeikhez mérten — gyakori publikációkkal — hozzájárult közéletünk jobb megismeréséhez, felhívta a figyelmet társadalmi fonákságokra, s mint az eddigi 11 esztendőben, úgy most is helyet adott az ifjú írástudóknak. A decemberi számban különösen figyelemre méltó, hogy egy oldalon olvashatjuk az alkotásokat, s mindjárt alattuk — a klasszikus szerkesztés szabályai szerint — portrét, vázlatot is a fent közölt mű szerzőjéről. (Gergely Mihály írása — Hor- pácsi Sándor vázlata Gergelyről. Fekete Gyula publikációja, Bata Imre vázlata Feketéről.) Örülünk, hogy Zelk Zoltán is megtisztelte a Napjainkat íyói arcképeivel, amelyekből ezúttal Szabó Lőrincét választotta ki a szerkesztőség. Zelk Főhajtás a túlvilágra című írása előszavában így mentegeti magát: „Kérem az olvasót, úgy nézze ezeket az arcképeket, hogy nem művészi fényképek, hanem gyors, helyszíni, de hiteles felvételek.” Ehhez csak any- nyit kell hozzátenni, hogyha a fotográfustól nem idegen a költészet, bizony művészi képpé válnak a gyors felvételek is. De nemcsak Zelk Zoltánt olvashatjuk, hanem róla is szerezhetünk ismereteket; új kötetét Oltyán Béla mutatja be. A második oldalon Gulyás Mihály rendkívül izgalmas kis tárcája fogja meg a szemet (Valaki szaladt...). Az életkép nem különös, rohan valaki a robogó vonat után, elkésve, de kötelességtudóan. Gondoltunk-e már arra, hogy ilyenkor mi játszódik le a körülállókban, és figyeltük-e saját érzéseinket. Gulyás Mihály ezt tette. A gazdag tartalmú lapból Kabdebó Lóránt írására különösen szeretnénk felhívni a figyelmet, aki nem kisebb dolgot sürget (Írók hangja), mint a Központi Nemzeti Hangtár létrehozását. Ezt megelőzően pedig a hangkatalógust. F. Csillag Olga (Jó emberek) egy munkáscsaládnak állít emléket — Sza- bóéknak —, akik a nehéz időkben megvédtek és bujtattak egy munkaszolgálatost. B. Tóth Lajos elbeszélésének címe: Mi újság Űjhelben? Baráth Lajos A vendégi dombok című reflexiójával hívja fel a figyelmet az 1631-es Felső-Tisza-vidéki parasztfelkelésre és annak vezetőjére, Császár Péterre. A lap kedves kötelességének is eleget tesz, köszönti Papp Lajos költőt, városunk irodalmi díjasát, valamint az ugyancsak kitüntetett Miskolci Szimfonikus Zenekart, s a Radnóti-díjas alkotókat. Gazdag a Napjaink versrovata, de a szokásosnál kevesebb grafika kapott ezúttal helyet az oldalakon. GrG E s m pEntek Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20; Halmos Béla—Sebő Ferenc együttesének műsorából. — 13.45: Országutak — dülöutak. — 14.00: Csicseri bolt. — 14.25: ..Nyitnikék” — 15.00: Hírék. — 15.10: Magyarán szólva... — 15.25: Alekszandra Pahmutova dalaiból. — 15.35: Beethoven: X. szimfónia. — 15.59: Hallgatótok figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Segédmunkások Rapcsányi László műsora. — 11.00: Hírek. — 17.05: Külpolitika: figyelő. — 17.20: Joan Sutherland, énekel. — 17.48: Szeretet; Győry Dezső versel. — 17.58: Dupla vagy semmi — századunk zenéjéből. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 1920: Sporthíradó. — 19.40: Az év legjobb tánczenei felvételeiből IV. rész. — 20.25: Kisemberek nagy írója — Jaroslav Hasek. — 21.26: Félóra sanzon. — 22.50: Meditáció — lelki egészségünkről. — 23.00: XIX. századi operákból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Az élő népdal. — l271tf: Szirmay Márta és Palócz László énekel. — 12.50: A szak- szervezet tárgyalta Bakonyi Péter riportja. — 13.00: Hírek. — 13.03: Az I Muslci di Roma kamarazenekara játszik. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18 00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai ügyelő (ismétlés). —18.20: Huszas stúdió. Nincs meg a nyolc... — 19.12: üj könyvek. — 19.15: Jaok Wolfe zenekara játszik. — 19.25: Reklám. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — 20.30: Esti Krónika. II. — 22.25: Csárdások. — 21,40: Katedra a pedagógusok műsora. — 22.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Esti hangverseny francia zeneszerzők müveiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. Borsodi Hangos Újság. — a csoiotadegyarDan. — Az OTP megyei igazgatóságánál. — Legújabb lemezünk. — a KISZ küldöttértekezletek tapasztalataiból. — Művelődő Borsod. — A pedagógiai kutató,Hunka megyénkben. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió: 13.35: Iskoláiévá. — 17.03: Műsorismertetés. — 17.05: Hírek. — 17.10: Az istenek és emberek Egyiptoma. — n.30: Reklámműsor. — 17.35: Papírsárkány. — 18.10: öt perc meteorológia. — 18.15: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor.' — 18.45: Reklámműsor. — 18.55: Esti mese. — 19.10: Beszélgetés egy amerikai kommunistával. —19.30: Tv-híradó. — 20.00: ötszemközt, Székely Évával. — 21.00; Hangverseny. — közjátékokkal Egy este Pécs muzsikusaival és közönségével. — 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 16.40: Hírek. — 16.50: Fecske Ifjúsági magazin. — 17.40: Kerületeink hangja. — 18.05: Szórakoztató vetélkedő. — 19.00: Híradó. — 19.30: Megélik-e a 200o évet? — 20.00: Brecht: Puntilla ür és szolgája. Matti Tévéjáték. — 22.35: Híradó. — 22.55: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7>: A vig özvegy. Bérletszünet. Kiállítások: Libresszó: Miskolci Rajzpedagógiai Stúdió (nyitva 13-tól 20 óráig). — Miskolci Galéria VII. Országos Grafikai Biennálé (nyitva 11-től 19 óráig). — MiskGici Képtár: Magyar festészet a XX. században (nyitva 10-től 18 óráig). — József Attila Klubkönyvtár: Borsod megye irodalmi emlékei (nyitva 12-től 20 óráig). Filmszínházak: Béke (f4, 7): Halálgyár az őserdőben I—H. Dupla helyár! (szí. szovjet). — Kossuth (f3, f5, f7): Twiggy, a sztár (szí. angol). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Dodes- kaden 16 éven felüli! (szí. japán). — Fáklya (f5, f7): A titokzatos rendszám (mb. szovjet). — Petőfi (f7): A sziklabarlang titka (mb. szí. szovjet). — Szikra (5, 7): Én nem látok. Te nem beszélsz, ö nem hall! (mb. sri. olasz). — Táncsics (5): A tűz meghódítása I—n. Másfél helyér! (mb. szí. szovjet). — Hámor (4): A kis nagyember 16 éven felülieknek! Felemelt helyéi! (mb. szí. amerikai). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Boros Lajos r.épl zenekara Játszik. — 9.06Rádiószínház Pereskedők. — 10.00: Hírek — lo.os: Üj lemezeinkből. — 11.13: Közgazdaság — egyszerűen. — 11.23: a koldusdiák. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Heródiás. — 8.50: Jelképek erdején át. . . — 9.00: Hírek. — 9 03: Válaszolunk hallgatóinknak. —9.23: a Magyar Rádió népi ze- nekara játszik. — io.oO: Szombat délelőtt. — H.oo: Hírek. Hírlapkézbesítői munkakör betöltésére- napi négyórás elfoglaltsággal — munkavállalókat keres a Miskolc 1, sz. Postahivatal Hírlaposztálya. Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy u. 16. ■ &**$*& 7. ; A ***** V& í ■**w-M« WJ• *** VÖRÖS ÚJSÁG mmumsTA i ai*. X«U111H »nniioniKotWinriUVUtWyoooo^urromffFfinr Hfl»(W^tftnnfg0t1WKH»i»i..i»«^!iijwitioij«ii->.xK roi«>005:» Ki e. ■-vy.-.
