Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1973-12-04 / 284. szám

a miskolciaké a szó Nyitás után egy nappal Nem ütötték nagydobra, éppen ezért a megnyitó napját kevesen tudták, nem is voltak sokan. Másnapra, vasárnapra, azonban már elterjedhetett a híre, hogy szép, elegáns és kellemes, mert amikor este nyolckor beléptem az új miskolci lokálkombinátnak, a Tokajnak presszójába, alig találtam helyet magamnak. Minden asztalnál fogyasztottak és szolid tánc folyt a par­ketten. Jól öltözött közönség ülte körül a vörös székeken a fekete asztalokat, vagy táncolt a parketten. Az elegáns pin­cérek zajtalanul siklottak a tálcákkal. — Ide gyakran eljövök — mondta mellettem egy hölgy, — mert kellemes és szolid hely. Csak ilyen is maradjon! M. I. Köszönet a figyelmességért •• Ünnepi tanácsülés fíárczi Béla beszéde November 28-án, fél 2-kor siettem a kiliáni megállóba, mert láttam, hogy a villa­mos már igen közel van. Nem értem volna el — pe­dig fontos volt, hogy ne kés­sek —. ha a villamos veze­tője nem olyan figyelmes, mint amilyen volt. Mivel a visszapillantó tükörből lát­A dolgozó a munkaviszony­ból folyó igényének érvénye­sítése céljából —, ha a jog­szabály kivételt nem tesz — a reá nézve sérelmes vállalati intézkedés ellen általában a munkaügyi vitát eldöntő szervhez fordulhat. A munkaviszonyból eredő igény három év alatt évül el. A bűntettel okozott kárért fennálló felelősséget öt_ év alatt, ha pedig a büntető el­járás megindítására megha­tározott elévülési idő ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. Az elévülés azt jelenti, hogy az igény (pl. kártérítés) teljesítése már nem követel­hető. annrk érvénve3ftése ér­dekében már nem lehet a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni, illetve a sérelmes vállalati intézkedés ellen nem lehet panasszal élni; ha azonban az igényt a má­sik fél önként teljesíti, utóbb nem követetheti visz- szn a kifizetett összeget azon a címen, hogy amikor fizetett, a vállalati igény már elévült. Az elévülési idő akkor kezdődik. amikor az igény esedékessé vált. Ha ta, hogy szaladok, megvárt. Figyelmessége nagyon jól­esett. Sajnos, nem mindig tapasztal az ember hasonlót. A vezető nevét nem tudom, de a kocsi számát megje­gyeztem; 137-es, csuklós. D. Magdolna Miskolc a jogosult menthető okból nem tudott fellépni, az akadály megszűntétől szá­mított hat hónapon belül, ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra. A munkaügyi viták eldön­tésére vonatkozó szabályok a panasz előterjesztésének lehetőségét az elévülési ha­táridőn belül is korlátozzák (pl. a felmondás, fegyelmi és kártérítési határozat el­len 15 napon belül lehet panasszal élni). A panasz előterjesztésére megállaní- tott határidő elmulasztása esetén ugyanis kimentésnek van helye, kivéve, ha az el­évülési idő már eltelt. Az elévülési időt megszakítja az igény érvénvesít^sére irányuló írásbeli felszólítás vaav az igénvnek a munka­ügyi vitát eldöntő szerv előtti elismerése, va1 amint a kö­telezett részéről való elis­merés. Az elévülés megsza­kításának következménye, hogy a megszakító cselek­ménytől kezdődően az el- évűTés újra kezdődik DR. SASS TIBOR Bővítik a Győri kapui orvosi rendelőt A Thököly utca 30. tsz. alatti lakók aláírásával le­velet kapott a Miskolc me­gyei Város Tanácsa V. B. Egészségügyi Osztálya, va­lamint szerkesztőségünk. A levélírók kifogásolták, hogy a Győri kapuban levő 62. sz. körzeti rendelő nem meg­felelő erre a célra: váróter­me és rendelője kicsi, így a betegek kis helyen zsú­folódnak össze, egymást fer­tőzik. Dr. Szabó István városi főorvos a panasszal kapcso­latos válaszlevelében megír­ja, hogy ez ügyben már ko­rábban felkereste az Egész­ségügyi Osztályt dr. Koncz Béla tanácstag. Javaslatára a végrehajtó bizottságtól a Győri kapu 99. sz. alatti rendelő bővítésére a rende­lővel szomszédos két szoba összkomfortos lakást meg­kapták, mivel a tanács az ott lakó főbérlő részére cse­relakást biztosított. A csere előreláthatólag december hónapban lebonyolódik és ezt követően azonnal meg­kezdik a rendelő bővítését és teljes korszerűsítését. Ad­dig is szíves türelmét kérik mindazoknak, akik az átépí­tés időszaka alatt — előre­láthatólag egy hónapig — a Marx téri ügyeleti rendelő­be kénytelenek elfáradni. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFONSZAMA: 18-221 — Hitler kategorikusan kijelentette nekem. — val­lotta Friessner vezérezredes —, hogy a front visszavéte­lét a Tiszáig már csak Horthy kétszínűsége miatrt sem engedélyezheti! El kell még mondanom, hogy Hitler ezek után nagy előadást tartott nekem és az ott levő ve­zérkari tiszteknek arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül kedvezőre fog fordulni a hadihelyzet. Hit­ler azt mondotta ekkor, hogy a szovjetet már nem érdekli a Németország elleni had­művelet. A célja az, hogy Bulgárián át a Boszporuszt kerítse végre kezébe. Ezért is kell nekem —, mint mondotta — rendkívül ne­héz magyarországi helyze­temben is a végsőkig kitar­tanom. Hitler előadását vé­gighallgatta Vörös magyar tábornok, vezérkari főnök is, aki ugyancsak Hitlernél járt látogatóban. Módomban volt vele ekkor beszélgetni, s ő ezt mondotta: „Az ön államfője valóban zseni! Biztosan a zsebében van már a döntő tromf!” És egy hónap múlva ugyanez a tábornok sietve átállott a bolsevista csapatokhoz... Friessner vezérezredes a továbbiakban érdekes rész­Misko : város 600 éves tör­téneténe : jeles, kiemelkedő sorsford lóját ünnepeljük. 29 évvel ez 'lőtt, 1944. december 3-án szí oadult fel Miskolc. 1944. rovember 17-től de­cember 3-ig tartó súlyos harcokb n született meg sza- badságu ,k, mely része az ország ( 5 nemzet újjászüle­tésének. E vár s lakói is megtettek minden ölük telhetőt, a győ­zelem é dekében, a háború végének siettetéséért. Mis­kolc tár: adalma, a hadiüzem­ben ma adottak a legkisebb lehetősé ;et is felhasználták a néme érdekeket szolgáló munka assítására, megaka- dályozá; ára. Kegye ettel emlékezünk azokra, akik hozzásegítettek bennünl et ahhoz, hogy egy új szoci lista társadalmi rend szolgáló lehetünk. Ez eg 'ben kötelez is ben­nünket, hogy feladatainknak minél lelkiismeretesebben, minél i redményesebben te­gyünk deget. Munkánkhoz nagy se 'ítséget ad az 1971. évi tan: cstörvény, amely ki­fejezi a marxizmus—leniniz- musnak a szocialista államra vonatke :ó alapvető elveit. A taná störvény legjelentő­sebb ta talmi változása a ta­nácsok jellegének újszerű meghat rozása. Erősö lőtt a szocialista de- mokrác a, a lassan negyed- százado jubileumát ünneplő tanácsr ndszer. Növekedett a tanácso : hatásköre, önálló­sága, a tanácsi testületek el­határoz: beszámoltató és ellenőrző szerepe. Az ál amigazgatás további tökélete ütése és szocialista jellegén ík erősítése azonban azt kivi nja, hogy a tanácsi munka ninden területén még egyszerűbbé, még gyorsabbá leteket meséit el „Budapest védelméről.” — Elleneztem Budapest­nek várként való védelmét. Azt a javaslatot tettem, hogy nyilvánítsuk a magyar fővárost nyílt várossá, és a csapatok onnan kiindulóan a székesfehérvári vonalon alakítsanak ki védőállást. Hitler azonban szigorú pa­rancsot bocsátott ki „a ma­gyar fővárosnak házanként, az utolsó emberig való vé­delmére.” Miután e paran­csot elleneztem, engem a hadseregem vezetése alól azonnali hatállyal felmentett Hitler. Elrendelte, hogy csa­pataim vezérletét adjam át az addig nékem alárendelt Wöhler gyalogsági tábornok­nak — és engem rendelke­zési állományba helyezett. Ezzel számomra a háború véget ért... Mans Friessner tábornok végül is sikeresen megúsz­ta a budapesti véres ost­romharcokat, — s mint aki jól végezte dolgát, egy kü- lönrepülőgépen eltávozott Magyarországról, ahol any- nyi ezer magyar és német halálát okozta közvetlenül vagy közvetve. Hogy halovány fogalmat alkothassunk magunknak, milyen is volt a németek kell tenni az ügyek intézését, még több állampolgárnak módot kell adni arra, hogv éljen állampolgári jogaival, s hogy véleményével vagy cselekvő részvételével bele­szóljon a közügyek eldönté­sébe. A párt és kormány terület- fejlesztési politikájának meg­felelően az öt megyei város kiemelt feladatot kapott re­gionális szerepkörében. Ezt a politikát tükrözi IV. ötéves városfejlesztési tervünk is. Míg a harmadik ötéves terv­ben 2,2 milliárd forintot fordítottunk a Város fejlesz­tésére, a negyedik ötéves időszakban az 1972. novem­beri KB-határozat és a kor­mány intézkedései folytán ez az összeg 6,2 milliárd fo­rintra emelkedett. Nemcsak a városban élők, de a hozzánk látogatók is jól érzékelték a város dina­mikus fejlődését. Kiemelt feladatunk a lakáshelyzet ja­vítása. A két világháború között két kezünkön meg­számlálhatjuk, hogy hány bérház épült állami erőből Miskolcon. 1960 és 1970 kö­zött közel 10 ezer készült. 1971 és 1975 között ugyan­ennyi épül. A hatalom birtokában nőtt népünk felelősségtudata is. Bár városunk lakossága a három évtized alatt közel kétszeresére gyarapodott, egyre erőteljesebben hat a lokálpatriotizmus. Munkánk­hoz sok erőt, ösztönzést ad, hogy a feladatok megoldásá­ban magunk mellett érez­zük a város társadalmát. Nem véletlen, hogy városunk felszabadulásának évforduló­ján, az ünnepi tanácsülésen nyújtjuk át azoknak elisme­résünket, akik Miskolc szo­Deremresre ponrucai, Közigaz­gatási, rendőrségi szervezet a színfalak mögött, hallgas­suk meg, mit mondott erről a Bad-Reichenhalle-i bírák előtt — ma már büntetle­nül! — dr. Wilhelm Höttl SS-Hauptsturmführer. — 1944 decemberéig dol­goztam Budapesten. Mind­addig azonban a magyar po­litikai és katonai titkosszol­gálatokkal állandó kapcso­latot tartattam fenn, sőt működésüket ellenőriztem, és én adtam meg részükre az irányelveket! Mindenek- felett a legszorosabb kap­csolatban voltam, de ott is csolatban a budai Sváb­hegyre telepedett Eichmann- kommandóval voltam, de ott is elsősorban a biztonság5 rendőrség (Sicherheitspolit- zei) parancsnokával: dr. Alfred Trenkerrel, akinek a rangja az SS-ben Ober­gruppenführer volt. Az ő egyik alárendeltje, Gerhard Clages SS-Hauptstrumfüh- rer és Krimmalkommisar, az elhárítás vezetője volt a mi összeköt ^tisztünk. SUGÁR ISTVÁN (Következik: Megfizetett ügynökök) cialista fejlődésében áldoza­tos szerepet játszottak. Kü­lön tisztelettel köszöntöm ki­tüntetettjeinket. Kitüntetések Miskolc megyei város ta­nácsa 1973. szeptember 28-i ülésén „Miskolc város dísz­polgára” cím és erről szóló okmány alapítását határozta el. A határozat értelmében a következők részesültek díszpolgári diplomában az ünnepi tanácsülésen: Zelon- kin Fjodor Pavlovics alezre­des, a várost felszabadító 764-es lövészezred volt pa­rancsnoka. Harmati Sándor, a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja, az Or­szágos Béketanács alelnöke, dr. Sályi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja, a miskolci Ne­hézipar Műszaki Egyetem volt rektora, Frank Miklós munkásmozgalmi veterán, a kommunista ifjúsági moz­galom alapító tagja. Hornyák Imre nyugdíjas LKM üzem­vezető, alapszervi párttitkár, Valkó Márton, a Budapesti Közlekedésépítő Vállalat ve­zérigazgatója, és dr. Földesi József nyugdíjas kórházigaz­gató-főorvos. A tanács határozatával „Szocialista Miskolcért” ki­tüntetésben részesítette: Mráz Ferencet, Szőke Andort, Ducsai Jolánt, Káli Jánost, Csabai Kálmánt, Uram Jó­zsefet, dr. Peja Győzőt, Fehér Tibort, Hell Istvánt, Korencsik Jánost, Vágó Pé­tert, dr. Szaladnya Sándort, valamint a Miskolci Nemzeti Színház kollektíváját. Az időközben elhunyt Mo­linón Kosztáné munkásmoz­galmi veterán, aki a város díszpolgára címet érdemelte ki, valamint Komáromy Jó­zsef nyugdíjas múzeumigaz­gató, aki a Szocialista Mis­kolcért kitüntetésben ré­szesült — emlékének az. ün­nepi tanácsülés részvevői egyperces néma felállással adóztak. * Ezúttal került sor a Mis­kolcért legtöbb társadalmi munkát végzettek — főleg fiatalok — kitüntetésére is. A „Miskolcért Társadalmi Munkaérem” arany fokozatát Walacher Lászlóné és F. Tóth Géza érdemelte ki, ezüst fo­kozatot kaptak Nagy Sándor, Barna István, Robinson Gyula, Körösi Sándor és Demcsik Iván. Az én Miskolcom A kitüntetettek érdemeit az ünnepi tanácsülés jegyző­könyvébe rögzítették, majd Fjodor Pavlovics Zelonkin alezredes emelkedett szólás­ra. Köszönetét mondott a vá­ros vezetőinek a meghívásért, hangsúlyozva, hogy a Vörös Hadsereg internacionalista kötelességét teljesítette Ma­gyarország és Miskolc fel­szabadításával. Elmondta, hogy ezredét s őt külön is a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki a miskolci fegy­vertényért. Megemlékezett a szovjet hősökről, akik életü­ket adták a város felszaba­dításáért, s megköszönte a miskolciaknak, hogy ápolják a hősök emlékét, s a katona­sírokat. Beszédét így fejezte be: halálomig büszkén vise­lem a Miskolc díszpolgára címet, örülök, hogy láthatom erejét egyre önállóbban meg­mutató városukat, az én Mis- kolcomat. * Az ünnepi tanácsülés be­fejező aktusaként egy rend­kívül kedves eseményre ke­rült sor. A város tanács­elnöke egy napra átadta Miskolc kulcsát az ifjúság képviselőinek. A szép szim­bólumot Varga Zoltán, a vá­rosi KlSZ-bizottság ifjúmun­kás tanácsának elnöke vette át. A város felszabadulásá­nak emlékére összehívott ün­nepi tanácsülés az Inter- nacionáléval fejeződött be. Elkésett levél November 23-án kaptunk a kazincbarcikai Városgazdálko­dási Vállalattól két levelet — egy „sima” és egy ajánlott küldeményt —, melyben felszólítanak az áprilisi és májusi pótfűtés díjának befizetésére. A levél kelte 1973. május 15., és a befizetési határidő: július 31. A befizetés összege ellen nem emelek kifogást, viszont a levél kelte és a megjelölt határidő ellen igen. Nem tudom, hogy egy november 23-án érkezett levél alapján hogyan lehet befizetést teljesíteni július 31-re? Talán a Városgazdál­kodási Vállalatnál előbb van november, mint július? Vissza­felé forogna az idő kereke? Nem lett volna könnyebb a levél dátumán javítani és a határidőt módosítani? Tudom, hogy a tartozások beszedése, a vállalatnak fontos, de jobb lett volna idejében, mint most. G. E. Kazincbarcika Ezt mondja a jogszabály A MUNKAVISZONYBÓL, EREDŐ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS AZ ELÉVÜLÉS Hétprébás tanúk 3. Kapcsolat a titkosszolgálattal ia i i i i ^ ísdíÉbuf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents