Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1973-12-28 / 303. szám

)fc Verne Gyula regénye nyomán készült a Nemo kapitány és a víz alatti város című színes angol film, mely nem véletlenül került éppen a szünidőben a bemutató mozik műsorára. Tulajdonképpen nem is egy mű meséje elevenedik meg a filmvásznon, hanem az angol filmesek Verne szinte valamennyi regényének motívumait felhasználják. Tág teret en­gednek a nagy mesélő és zseniális álmodozó fantáziájának, és a kalandokban bővelkedő történetet a film nyújtotta összes lehetőséggel foglalják méltó keretbe. Szép felvételek, dekoratív, pomvás díszletek segítenek azonosítani az olvasmányélményt és James Hill film­jét, melyei a Béke moziban láthat a közönség. író—olvasó találkozó Gulyás Mihály író, a Nap­jaink főszerkesztője látogat Bocsié december 28-án. Az író—olvasó találkozót a kör­zeti könyvtárban rendezik meg, hat órai kezdettel. Az írót Serfőző János, a járási művelődési központ igazga­tója mutatja be az olvasók­nak. Szilveszterre telt ház a Tokaiban Egyre népszerűbb városunk lakói körében a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat új Tokaj-kombinátja. Ezt nem­csak a presszó, az étterem és a borkóstoló forgalma bizo­nyítja, hanem az is. hogy Szilveszter estére minden hely elővételben elfogyott. Az ó-esztendőt 280-an bú­csúztatják majd városunk reprezentatív szórakozóhe­lyén. Jókedvükről a Mis­kolci Nemzeti Színház művé­szei is gondoskodnak majd. KIKNEK HIÁNYZIK? .rr MISKOLC AMATŐRJEI (Még egyszer a műkedvelők fórumáról) Legenda vagy valóság? Véli aga kincsei Érdekes vendég keresi fel évek óta Mohácsot: az utol­só török városparancsnok egyenesági leszármazottja, Musztafa Velagity szaraje­vói építészmérnök. Doku­mentumok igazolják, hogy a Duna-parti városka utol­só török ura egy Véli nevű aga volt, aki 1686-ban — Mohács felszabadulásakor — elhagyta Magyarországot és később Boszniában telepedett le. Kései utódának családi nevében — szlávos alakban — fellelhető a török név. A jugoszláv mérnök szenvedé­lyes buzgalommal gyűjti az adatokat Véli agáról és ku­tatja a még fellelhető tárgyi emlékeket. Legutóbbi mohácsi tartóz­kodása alkalmával említet­te, hogy török őse — felte­hetően — vagyont érő kin­cset hagyott hátra, és az még mindig valahol Mohá­cson rejtőzik. Azon a he­lyen, ahol az aga palotája állt, most fürdő van, a ré­gi épületből nem maradt semmi. Musztafa Velagity a magával hozott helyszínrajz alapján próbált tájékozódni, de nem sikerült azonosíta­nia a háromszáz évvel ez­előtt állt Veli-házat, illetve annak belső elrendezését. Felkereste a város legis­mertebb helytörténészét, Kiss Béla tanárt, s megvi­tatták a kincs ügyét. A mo­hácsi kutató véleménye sze­rint reális alapja van a le­gendás hírű török kincs lé­tezésének. Radonay Miklós zalavári kapitány csapata ugyanis váratlanul tört rá Mohácsra 1686 egyik éjsza­káján. A menekülő törökök számára csak egyetlen út volt szabad: a Duna. Köny. nyű csónakokon menekül­tek, amelyeken puszta életü­kön kívül csupán a legszük­ségesebb holmijukat ment­hették. Arról tehát szó sem lehetett, hogy Véli aga sú­lyos kincsesládáit is maguk, kai vigyék, azokat — nyil­vánvalóan — biztos helyre rejtették a visszatérés remé­nyében. A Duna-parti városkában érthető izgalmat keltettek a mesés török vagyonról ke­ringő hírek, ám az alkalmi kincskeresők sorrá kudarcot vallottak, lgv hát továbbra is nyitott kérdés: legenda, vagy valóság a Véli aga kincse? IGLÓI ZOLTÁN Próbálja meg bárki Pécs ne­véből különválasztani akár a Pécsi Balettet, akár a Bóbita bábegyüttest. Függetlenül at- tól, hogy az egyik hivatásos, a másik amatőr művészeti cso­port, mindkettő Pécsett „jelen­ti”, s egyben jellemzi is a vá­ros művészeti összképét. Minden város kulturális-mű­vészeti arculatát a hivatásos és az amatőr művészetek együtte­sen határozzák meg, alakítják ki. Ez nem jelenti azt, hogy a kettő köeé minden vonatko­zásban egyenlőségjelet kell ten­ni. Ennek ellenére, ha valóban művészetről van szó, a „hiva­tásos” és az „amatőr” nem le­hetnek értékmérő kategóriák. Az azonos miliőben jelentkező hi­vatásos és amatőr művészetek szétválaszthatatlanok egymás­tól. ha másért nem, hát azért, mert mindkettő hatni akar a közönségre, és hathat is, ha a megvalósítás színvonalas. Ha az egy helyen „virágzó” hivatásos és amatőr művészet élesen szétválasztható egymás­tól, akkor az azt jelenti, hogy az egyiknek nincs hatása, nincs közönsége, és így nem alakít­hatja az adott hely kulturális- művészeti igényét, arculatát. Miskolcon a hivatásos és amatőr művészetek viszonyla­tában, ha kicsit leegyszerű­sítve is, de jelenleg ez a helyzet. Ezzel nem a tehetsé­ges és kevésbé tehetséges, de mindenképpen figyelmet ér­demlő amatőrök létezését- ténykedését vonom kétségbe. Hellyel-közzel találkozhatunk is velük, meg is nézik őket néhányup, de különösebben senkit sem érdekel saját vá­rosa amatörmozgalma. És nem azért, mert a produk­tumok általában csak keve­seket érdekelnének, vagy ál­talában színvonaltalanok len­nének. Egy-egy amatőr pro­dukció színvonala és fogadta­tása, ha máshonnan nem is. de az újságok — városi és országos lapok cikkei — kü­lönböző amatőr szemlék, be­mutatók és fesztiválok kap­csán írt beszámolók alapján bemérhető. („ . . . együttes nagy sikerrel vett részt a .. . fesztiválon”, „ .. . amatőr­filmesünk a zsűri különdiját kapta.. .V stb.) Mégis, ha ezen amatőrök, amatőr együttesek közül bármelyik megszűnne, az városunkban különösebben senkinek sem hiányozna, kivéve természe­tesen azokat, akik az együt­tesek munkájával, irányítá­sával közvetlenül is foglal­koznak. Közönség nélkül? Az amatőröknek — alko­tóknak. előadóknak és együt­teseknek — nincs olyan tá­bora városunkban, amely számukra bázist, munkájukat állandóan figyelemmel kísérő közönséget jelenthetne, ezért nem is lehetnek különösebb hatással a közönségre. Ama­tőrjeinket pedig elsősorban a közönség figyelme és elvá­rása késztethetné a még szín­vonalasabb munkára. A nyil­vánosság elé lépést követő mindenkori reagálás egyben a szükséges korrekciókra is figyelmeztethetné az amatő­röket. Ha a város nem ka­rolja fel amatőrjeit, akkor az érdektelenség következmé­nyeként, előbb-utóbb önma- guktól fognak megszűnni a még oly tehetségesnek tartott amatőrök is. Egymástól függetlenül Elsősorban azoknál az együtteseknél kell ezzel a „lassú elmúlással” számolni, akik a városon belül — vagy kívül — nem tudják a fenn­maradásukhoz szükséges, s egyben munkájuk értelmét jelentő „fellépéseket” rend­szeresen biztosítani. Jelenleg az amatőrök egymástól füg­getlenül, különbözőképpen, más és más színvonalon pró­bálják a közönség figyelmét kiérdemelni, próbálnak kö­zönségbázist kialakítani. Az így elérhető hatás kétséges és ezért valójában a közön­ség nem marasztalható el. A közönség — ha ez nem túlzott optimizmus — bizo­nyára nagyobb érdeklődéssel kísérné amatőrjeinket: — ha rendszeresen jelent­keznének, s így munkájukat folyarpatosan figyelemmel kí­sérhetné; — ha előadásaik színvo­nala minden esetben garan­ciát jelentenének. Általában — és nemcsak egy-egy esetben — ez a fo­lyamatos és színvonalas munka lenne szükséges ah­hoz, hogy a közönség figye­lemmel kísérje, figyelemre méltassa amatőrjeinket. En­nek a mennyiségi és minő­ségi követelménynek jelenleg egyetlen együttes vagy egyet­len intézmény amatőrjei é? amatőr együttesei sem felel­nek meg. Az amatőr fórum létrejötte elsősorban ezt a lehetőséget jelenthetné. Lehetőséget arra, hogy a színvonalasan mű­ködő amatőrökre támasz­kodva, mellettük több együt­tes bevonásával, s ezek egy­mással közvetlen kapcsolatba kerülésével, koncentrált mű­helymunka jöhessen létre. A műhelymunka azi jelentené, hogy a csoportok egymás mellett dolgozva segíthetnék egymást, jó hatással lenné­nek egymásra, s ilyen módon egymást ösztönöznék a szín­vonalasabb munkára. Nem kevésbé hasznosan hatnának az ugyanezen fórumon alkal­manként fellépő vendég­együttesek. A több együttes egymásutáni nyilvánosság elé lépése egyben a közönség számára szükséges folyama­tosságot is jelenthetné. A helyszín kialakítása egy olyan környezet megteremté­sét jelenthetné, mely az ama­tőröket figyelemmel kísérő, elsősorban fiatalokból álló közönségnek, olyan körülmé­nyeket teremt, ahol otthono­san mozoghatnak, s éppen ezért bármilyen produkciót természetesnek vehetnek. Mert hiába válnak „érté­kesebb emberekké" az ama­tőrök, az együttesek tagjai, ha tevékenységüket különc­ségként, vagy ami még rosz- szabb, exhibicionizmusként tartják számon a kívülállók. Az amatö/r fórum létrejötte az abban aktívan résztvevők számára „rangot” jelenthetne, s egyben segíthetne megol­dani a néhány együttes szá­mára jelenleg problémát je­lentő utánpótlás biztosítását és az együttesek stabilizálá­sát. Lehetőség — megoldás Azt írtam, hogy a jelzett amatőr fórum létrejötte lehe­tőséget jelentene a már is­mertetett problémák megol­dására. A lehetőség viszont még nem azonos a megoldás­sal. Azért hangsúlyozom ezt, mert hajlamosak vagyunk rá hogy a lehetőség biztosításá­tól rögvest csodát remél­jünk, azonnal számítva a kézzelfogható változásra, aminek ha nem is rövid tá­von, de jó esetben valóban be kell következnie. A pél­dák, a Budapesti Pinceház, vagy a Győri Ifjúsági Ház (stb.) esetében legalábbis ezt bizonyítják, igaz itt is csak hosszú távon realizálódhatott az elképzelés. Expressz amaló'rizmus? Ez év júliusában egy ille­tékessel már beszéltünk ha­sonló elképzelések jegyében létrehozandó fórumról. A tervek szerint ez év őszén kezdődhetett volna a munka. Ebben az esetben nem bíz­tam, mint ahogy most sem bíznék az „expressz amatőriz­musban”. A „tegyük gyorsan, könnyen közismertté amatőr­jeinket”, semmiképp sem lenne járható út, legfeljebb léggömb-perspektívát jelent­hetne. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy orszá­gos szinten csaknem tíz esz­tendőre volt szükség ahhoz, hogy a különböző amatőr rendezvényeket esemény­számba vegyék, hogy ez ideális körülmények között valóban tömegeket vonzzon, hogy az amatőr művészeteket valóban, szervesen a művé­szetekhez tartozónak tekint­sék. Miskolc ettől, a közönség és amatőrök kapcsolatának átalakulásától valahogy el­maradt. Ahhoz, hogy ezt a restanciát pótolhassuk, ideá- lisabb lehetőségre, s emel­lett, ha nem is hosszú évek­re, de időre lenne szükség. Minél előbb teremtjük meg amatőrjeink intenzív munká­jának lehetőségét, annál ke­vesebb időre van szükség. LENGYEL PÁL A földön kívüli értelmes lények Nemzetközi konferenciák tárgyalják, hogy a más égi­testek civilizációival miként lehetne felvenni a kapcsola­tot. Erről a kérdésről rész­letesen beszámol a Delta Magazán karácsonyi száma. Üj oldaláról mutatja be a televíziót: a képlemez, házi kép-magnó utón a képer­nyőn akár — jégkoron goz­hat is a jövőben az előfi­zető, önmaga szórakoztatá­sára. A csillagászat, a Mars-kutatás eredményeinek figyelembe vételével új megállapításokról ír a lap, a Föld jégkorszakaival kap­csolatban. Űj felfedezést is­mertet a sejtkutatásban: ed­dig ismeretlen villamos-je­lenségek mennek végbe a tápanyag feldolgozásában, az energia-felhalmozásban. Szí­nes fotókkal szemlélteti | a kromoszómákkal kapcsola­tos új felismeréseket, be­mutatja az elektronradiográ­fiával egy perc alatt készü­lő röntgenfelvételeket. PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: K1 nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.36: Táncze­nei koktél. — 13.20: Mezők, fal­vak éneke. — 13.42: A KGST 1973-ban. — 13.37: Születésnapi ajándék. — 14.22: A magyar pe­dagógia évszázadai IU. rész. — 13.00: Hírek. — 15.10: A Buda­pesti Fúvósötös játszik. — 15.28: Fehér karácsony. — 15.37: Kó- ruspódium. A borsodbótai bá­nyász vegyeskar énekel. — 15.44: Magyarán szólva... — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: História egy Argirus nevű ki­rályfiról és egy tündér szűzle­ányról. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A közönség kérdez, a muz ákus vá­laszol. — 17.50: Mikroförum. A hétköznapok titkai. — 18.10: A Belügyminisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi zenekara játszik. — 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 19.00: Esti Króni­ka. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Sanzon-lexikon I. rész. — 20.28: Szellemi munkások, diplomások, értelmiségiek. — 20.58: Hírek. — 21.01: Negyed­század emlékezetes budapesti hangversenyei. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Meditáció a kollektív vállalati érdekeltségről. — 23.26: Angot asszony lánya. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Elő népdal. — 12.10: Weither. Részletek Mas- sanet operájából. — 13.00: Hí­rek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Ket­tőtől hatig. . . — 18.00; Hirek. — 18.03: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Mozart vonósversenymü- vei m. rész. — 19.17: A best­seller és akik gyártják. — 19.32: Schumann- és Schubert-kóru- sok. — 19.54: Jó estét, gyerekek — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Oj könyvek. — 20.28: Nó­ták. — 21.00: Rádiószínház A 75 éves E'gri Viktor köszöntése. — Ének a romok telett. — 22.25: Szimfonikus könnyűzene. — 23.00: Hirék. — 23.15: Farkas Fe­renc: Tisza-partján. — 23.26: Ra­vel műveiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi Han­gos Újság. — A tudósítók Je­lentéseiből. . . — Beszélgetés a Miskolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál. — Ahol már befejezték az évet. . . — Leg­újabb lemezünk. — Diákok a szünidőben. — Turizmus télen. — ,,EGY életen át táncolt...": portré. — A dzsessz kedvelői­nek. Televízió: 17.03: Műsorismerte­tés. — 17.05: Hírek. — 17.15:Tí- zentúliak Társasága. — 18.05: Ot perc meteorológia. — 18.10: Lát­ta-e már Budapestet nappal? II. rész. — 18.35: „Megrakják a tü­zet. .Török Erzsébet énekel. — 19.05: Reklámműsor. — 19.10: Esti mese — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Tükrös. Népművészeti filmsorozat 13. rész. Bőrműves­ség. — 20.10: Mesélő városok. Párizs. Anatole France: Crain- quebiUe. Guy Foissy: Még ké­pesek röpcédulákat osztogatni... Simone de Beauvoir: Banális történet. — 21.55: A Tv-galériája. Bemutatjuk Radóczy Gyarmathy Gábor grafikus-művészt. —22.35: Tv-hiradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 14.55: Hí­rek. — 15.00: Egy kutya kalan­dos történetei. 5. rész. — 15.30: Dokumentumfilm híres nemzeti parkokról. 4. rész. — 15.55: Gyermekikomédia. — 16.55: Fecs­ke. Az ifjúsági magazin, szil­veszteri kiadása. — 17.45: Kerü­leteink hangja. — is.15: zenés vetélkedő. — 19.00; Híradó és kommentár. — 20.23: Az elefán­tok gyűrűjében. Angol kaland- film. — 21.55: Híradó. — 22.15- Saj tószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Siratófai. Csíky bérlet. Kiállítások: Libresszó: Miskolci rajzpedagógiai stúdió (nyitva 13-tól 20 óráig). Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Némó kapitány és a víz alat­ti város (mb. szí. angol). —Kos­suth (f3, f5, f7): Felszarvazzák őfelségéit (szí. olasz—francia). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7-: Sárika, drágám 1 (magyar). — Fáklya (£5, í7): Egy srác fehér lovon (magyar). — Petőfi (f7): Buck és a prédikátor (szí. ame­rikai) . — Szikra (5, 7): Bakaru­hában. csak 16 éven felüliek­nek! (magyar). — Táncsics (4, 6): Fellini: Róma! Csak 16 éven felülieknek! Premier helyár (szí. olasz—francia). — Hámor (4): Kopernikusz (mb. lengyel—NDK) SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Zenekari muzsika. — 9.00: Népek zenéjé­ből. — 9.21: Rádióbörze — 9.23: Verdi: Traviata. Háromielvoná- sos opera. — 11.38: A Magyar Rádió és Televízió énekkara éne­kel, Bárdos Lajos kórusművei­ből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenés játékokból. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt... — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.00: Hírek, időjárás. Az ÁFOR Ásványolajforgalmi Vállalat miskolci gépkocsis kirendeltsége tankautó vezetésre felvesz tehergépkocsi­vezetőt A jelentkezés helye: Miskolc, AFOR-telep, Kopcsó Géza gk. kir. vezetőnél vagy a 18-232-es telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents