Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1973-12-22 / 300. szám
Tífusz Dél-Amerikában m1 j^c Az AGROMASEXPO nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntették ki a kerepest Szilasmente Termelőszövetkezet új termékét, a kamillacseppet. 1974-ben már 214 holdon termelnek kamillát, amelyből az olajat nyerik. Képünkön: üvegekbe töltik a kamillát. (Koppány György felvétele) Lajos bácsi, a mindenes íiiiweitÉlmi iráil Februárban a tervezettnél háromszor nagyobb létszámmal kezdik meg a környezetvédelmi szakmérnökképzést a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Az előzetes elképzelések szerint 30-as létszámmal szándékozták indítani az első évfolyamot, viszont több mint 200 jelentkező kérelmét találták indokoltnak. A rendkívüli igényekre rugalmas szervezéssel válaszolt az egyetem vezetősége, és így februárban 100 fővel kezdik meg a környezetvédelmi szakmérnök- képzést. További száz jelentkezőt a következő évre vettek fel. Az oktatás párhuzamosan Veszprémben és a budapesti kihelyezett osztályban lesz majd. A Minisztertanács határozata alapján három egyetem készül a környezetvédelmi szakmémökképzésre. A Budapesti Műszaki Egyetemen víz-,. levegő-, zaj- és talajvédelmi szak indul a jövő év elején, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1975- ben a bányászatra és a kohászatra orientáltan kezdik meg a környezetvédelmi szakmérnökképzést, míg a veszprémi oktatás nehézvegyipar-centrikus. Az érdeklődésre jellemző, hogy a Veszprémije jelentkezetteknek csupán fele vegyész, a többiek orvosok, biológusok, gyógyszerészek. A 78. esztendőt tapossa. Mozgása, életkedve, munkabírása azonban sokkal-sokkal fiatalabbnak hiteti. Igen, a munkabírása. Mert Szabó Lajos bácsi ma is dolgozik. Társadalmi munkát végez. A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának aktívája. Szombat kivételével minden nap bemegy a megyei bizottságra, ahol afféle mindenes „beosztása'’ van. * — Tudod — mesélte a minap — otthon, a Somogyi Béla utcai családi házban van egy kis kertem. Szeretem ápolni a virágokat, a ri- bizüibokrokat. De ha egy nap nem jövök be a megyei bizottságra, már nem érzem jól magam. Nekem kell a közösség, szükségem van rá, hogy mozgalmi munkát is végezzek. Pedig dolgozott eleget. Csak a borsodi vízműveknél egy negyedszázadot töltött el. Onnan ment nyugdíjba is. Végigharcolt két világháborút, majd 1946-ban belépett a pártba és marxista ismereteket szerzett. Beszélgetünk, s újra meg újra a munka kerül szóba. — Tizennégy éve mentem nyugdíjba — mondja —, s jóformán azóta bejárok ide, a HVDSZ megyei bizottságára. Először a háztartási statisztikát csináltam, majd amikor az megszűnt, kijártam a vállalatokat ellenőrizni. Ma már inkább csak itt benn mozgok. Kedvesek az itt dolgozók, nem haragszanak rám, amiért mindig jövök. Én meg képtelen vagyok elmaradni. Mondtam is Molnár Jánosnak, a megyei bizottság titkárának, hogy tőlem már csak akkor szabadulnak meg, ha meghalok. Ismer mindenkit, s ismeri mindenki. Tisztelik és szeretik. Különösen azóta nagy a tekintélye, hogy 1970. április 4-e tiszteletére megkapta a „Szakszervezeti munkáért" kitüntetés arany fokozatát. Büszkén veszi elő a kitüntetés igazolását, melyet mindig magánál hord. — Megmondom őszintén, nem számítottam rá, hogy nyugdíjas létemre ilyen magas kitüntetésben részesítenek. Kimondhatatlanul jólesett, nagyon boldog voltam. A feleségemnek, akivel lassan egy fél évszázada együtt vagyunk, azt mondtam: most már azért is dolgoznom kell, hogy méltó maradjak erre a szép kitüntetésre. A KGST egységes számítógép rendszerében a VIDEOTON kezdte meg a kis-számítógépek sorozatgyártását. Képünkön: ellenőrzik az R 10 számítógépet. Vakáció Hogyan is volt? Felírtuk a táblára, hogy vakáció. Aztán fogyni kezdtek a betűk, naponta töröltünk le egyet belőle. Kádó ... áció ... ció ... ió ... 6. Na persze az az ó nem ilyen pici. Ez egy óriási hosszú-hosszú ó. A szünet, ez a csodálatos ó betűvel kezdődő nap a szülőknek sajnos gond is. A gyerek, akit eddig reggel elküld- tünk és aki, olykor nálunk később karikás szemmel hazaérkezett, most szabad. Reggel aludna. Délbe ebédelne. Szeretne elmenni a barátaihoz fis szeretné vendégül látni a barátait. De hol? Kigel? A családok tiobségében a férj és a feleség is dolgozik. Ez a felszabadult boldog öröm a másik oldalról gond tehát. Ki ne ismerné a hivatalok szüneti hangulatát? A folyosón futó, első napon aranyosnak, második napon már csak kedvesnek és a harmadik napon a gyermektelen kollégák által rosszul neveltnek mondott gyereket? ök vannak. És ha a vakációról valamit most a szünet első napján szólhatunk, akkor az talán az lehet, hogy legyünk e néhány napon egymáshoz, a másik gyerekéért is türelmesek. A másik? Nos, a nyár még csak-csak kínál programokat. Úttörőtábort, strandot. kirándulást. A tél sajnos szegényebb. A gyerek, aki szeptembertől napi öt, sőt a napközivel együtt nemegyszer napi tíz órát ül iskolapadban, nagyon elfárad. Mozgást kíván, valami mást kíván mint amit hétköznapokon tesz. A szülők dolga, és hiszem, hogy nagyon fontos dolga, megtervezni ezt a néhány boldog napot. Kísérletképpen tíz hetedik osztályos, tizenhárom éves gyerek szünidei programját kérdeztem meg. Négyen mondták: otthon lesznek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a gyerek magára marad a lakásban. Hárman semmit sem tudtak a szünideji programúkról. Egy gyerek — ez kivétel is — a most született kistestvérét szeretné „felfedezni", mert azt holnapután hozzák haza... Csak ketten utaznak. Mindketten rokonokhoz. Ha ugyanezt a tíz gyereket tíz nap múlva megkeresnénk, akkor kiderülne, hogy igazán csak azok pihentek, akik utaztak. Az orvos levegőváltozást, a pszichiáter környezetváltozást javasol. Mi ebben a jegyzetben csak egyet kérünk: tudván, hogy nincs mindenkinek módja ilyenkor télen is utaztatni a gyereket. a szünidei program megtervezését, valamiképpen a tökéletes szabadság látszatát keltő szervezését kérnénk. Ezen a néhány napon egy- egy kirándulást, amit a kisember lelkendezve mesélget majd, és ha szabad estéinkbe kerül is, egy- egy közösen megnézett filmet, színházi előadást. Ennyit mindenképp tervezhet. Ennyit, minden gyerek megérdemel. Különösképpen akkor, ha megértjük: a szünet nem ajándék, a szünet szükséges, a szünet nélkülözhetetlen. És hasznos is, ha tartalmassá tesszük. (bartha) * Tegnap újra találkoztunk. A Szemere utcán lépdelt, az SZMT-székház felé tartott. Amikor meglátott, megállt egy percre. — Megyek befelé — nevetett a szeme. — A szokásosnál kicsit később, mert volt egy elintézni valóm. Már biztosan keresnek, hogy hol vagyok... NY. I. A jobb zöldségellátásért Szerdán délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottságának tanácstermében ülést tartott a Hazafias Népfront megyei Elnöksége mellett működő Gazdaságpolitikai-, Falu- és Szövetkezetpolitikai Társadalmi Munkaközösség. A szakemberekből álló munkaközösség ülésének napirendjén a zöldség és gyümölcstermesztés megyei eredményeiről és gondjairól valamint a fejlesztés lehetőségeiről, soros feladatairól tárgyaltak. Az utóbbi hetekben és napokban igen sok olvasónk kérte szerkesztőségünket, hogy tájékoztassuk, őket az influenzahelyzetröl. Érdeklődésünkre a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson elmondták, hogy influenzajárvány jelenleg nincs. Mind ez ideig egyetlen influenzás megbetegedés sem történt a megyében. A helyzet egyébként az egész országban hasonló. Kétségtelen, hogy igen sok olyan beteg akad, aki köhög, tüsszög, lázas, tehát úgy érzi, hogy influenzája van. Ez azonban téves hiedelem, ugyanis az említett betegek meghűlésben, vagy valamilyen más téli hurutos ártalomban szenvednek. A meghűlés, a hurutok és az influenza tünetei rendkívül hasonlóak, s bizonyára innen ered, hogy olyan sokan azt hiszik, hogy influenzájuk van. Az Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO legutóbbi jelentéséből is az derül ki, hogy az egész világon csend van az influenzafronton. Járvány tehát nincs. Az elmúlt hónapok folyamán mindössze a dél-amerikai kontinensről, valamint Japánból jelentettek szórványos megbetegedéseket. Európában az elmúlt hónapban Angliában fordult elő influenza. A szigetországban a B-típusú vírus 188 embert fertőzött meg. Egyébként már ott is meggyógyultak a betegek. Az influenzától tehát nem kell tartanunk, már csak azért sem, mert tavaly a lakosság jó része átesett a fertőzésen, s ez számukra természetes védettséget nyújt. Dél-Amerika egyes országaiban viszont, így például Guatemalában, Mexikóban, Peruban és Bolíviában tífuszjárvány ütötte fel a fejét. A tífuszt egyébként a Salmonella nevű baktérium okozza. Afrika néhány országában viszont az utóbbi időben több kolerás megbetegedés fordult elő. Szerencsére Európát sem a tífusz, sem a kolera nem fenyegeti, így aggodalomra semmi ok. (bóta) A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalatnál az idei őszön 19 betanított munkás szerzett szakmunkásbizonyítványt. A vállalat első szakmunkásképző tanfolyama volt ez, amelyre — néhány kivételtől eltekintve — csupa törzsgárdatag jelentkezett. A végzett 19 szakmunkás közül 16 nő. Van közöttük három gyermekes családanya, s gyermekét egyedül nevelő anya is. Tanulmányaikhoz a vállalat is sok segítséget adott: helyiséget biztosítottak, tankönyvet vásároltak. Máris újabb oktatás kezdődött a vállalatnál. Ezúttal 20 dolgozó az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát végzi el egyszerre. A beiratkozottak nagy része (18) most is nő. Akik eredményesen vizsgáznak a két év anyagából, szakmásító tanfolyamon képezhetik magukat tovább. „Már várnak a gyermekeim” Karácsony a szociális otthonban A miskolci szociális otthonban már megkezdődött a karácsony. Az idős embereket patronáló szocialista brigádok sorra elhozzák ajándékaikat. A kisiskolások is egymásnak adják a kilincset, hogy verssel, dallal fejezzék ki szeretetüket. Karácsony előestéjén az intézet vezetősége és személyzete, külön-külön meglátogatja az idős embereket, hogy kifejezze jókívánságaikat. A köszöntő mellé ajándék is kerül: egy vásárlási utalvány. ■ ■ — Már nagyon várom, hogy jöjjenek értem, — mondja Bíró Lajosné, akinek négy gyermeke van. Másfél éve lakója az otthonnak. A karácsonyt Gabriella lányánál tölti, Kazincbarcikán, ahol a többi gyermeke is ott lesz. Együtt a család. Bíró nénit egyébként gyakran viszik haza gyermekei. Tavaly is otthon töltötte az ünnepeket. Kardos Lajosmé: — Tavaly karácsonykor teljesen egyedül voltam. Ügy alakultak a körülmények, hogy sehova nem tudtam ei- menni és akkor még nem voltam az otthon lakója. Itt legalább nem vagyok egyedül. — Sehova el nem mennék innen. Nekünk már ez az igazi otthonunk — mondja Belánszki Gyula bácsi és felesége Ica néni. Ök tehát az otthonban töltik a karácsonyt, a Gyuri nevű kedvenc papagájuk társaságában. Gyula bácsiék jövőre lesznek 40 éves házasok. Gyerekük nincs. A rokonok már többször hívták őket, hogy ünnepeljenek együtt, de ők inkább bent maradtak, s mint elmondták nem bánták meg, mert szép, családias volt a karácsony a szociális otthoniban. B. S. Nincs influenza járvány Betanított munkásból — szakmunkás *
