Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-19 / 271. szám

DE»RE$»Ü ■if Debrecen, Sárospatak, Dunántúl — a költő vándorlásainak legemlékezetesebb állomá­sai. Részlet a debreceni Csokonai emlékkiállítás anyagából. Januárban Miskolcon Sisimaja Csokonai emlékkiállítás Hetekkel ezelőtt értesülhe­tett róla az ország közönsé­ge, hogy születésének 200. év­fordulóján hogyan ünnepli Csokonai Vitéz Mihályt szülő­városa, Debrecen. De novem­ber 17-én, szombaton min­denhol tisztelegtek (mint hí­rül adtuk, a tapolcai termál­fürdőben leleplezett emlék­táblával Miskolc közönsége emlékezett Csokonaira) a fel­világosodás szerencsétlen sor­sú nagy poétájának emléke előtt. Írót, költőt — ha van fo­gékony közönsége; —j mindig lyjfiny.il megidézi!leg­régibb múltból is. Gondola­tai révén, művei által köz­tünk él. Csokonai nagysága ir Csokonai-portré egy kora­beli tablóról. togató a Csokonai-kör műkö­désének emlékeit, olvashatja a Nyugat költőinek Adynak, Tóth Árpádnak a nagy elő­döt méltató szavait, nyomon kísérheti Csokonai hatását a XIX. század fordulójától a máig. Debrecen közönsége így, a kiállítás megtekintésével is lerótta már kegyeletét nagy költője előtt, és biztosak le­hetünk benne, hogy Miskolc legalább ilyen szívesen fo­gantja. Az országos Csokonai- . ünnepségek -központi nagy kiállítása ugyanis januárban városunkban látható majd. M— A Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház irodalmi színpada november 22-én este 7 óra­kor tartja bemutatóját. A fia­talok a Sisimaja című kabu- ki játékot állították szín­padra. Michelangelo A Nehézipari Műszaki Egye­tem fiataljainak tartott mű­vészettörténeti sorozat követ­kező előadása november 22-én este 7 órakor lesz az egye­tem E/l-es klubjában. Dr. Végvári Lajos művészettörté­nész ezúttal Michelangelóról beszél. Nyelvi őrjárat Regélő fővárosok minden korban biz.osíték volt rá, hogy rövid életének jelentős műve egyik büszke­sége irodalmunknak. Kalan­dos sorsa pedig most, kétszáz év múltán is módot ad rá, hogy az ország minden zugá­ban felemlegethessük: itt is járt, így is, ezzel is kötődik hozzánk. Az országra szóló debrece­ni események az évfordulót megelőző napon, a Csokonai Színházban rendezett ünnep­séggel, a szombati tudomá­nyos üléssel, a Tempefőinek és a Karnyónénak a bemu­tatásával véget értek. A tu­lajdonképpen hónapokig tar­tó rendezvénysorozat egyik legjelentősebb eseménye a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen egy hónapig nyit­va tartó Csokonai 1773—1973 című kiállítás volt. A Déri Múzeum anyagából Kilián István muzeológus rendezte az esemény jelentőségéhez és a költő nagyságához méltóra. Tablók sora és tárgyi em­lékek — ez az anyag, amely végigkísérve bemutatja a vál­tozatos életutat. Fényképek, kéziratok, levelek, illusztrá­ciók, festmények, szobrok so­rakoznak ilyen címszavak alatt: Debrecen, Sárospatak, Dunántúl, Komárom, „Lillát kerestem örökké”, A’ víg poé­ta, Költők a költőről. De itt láthatja az érdeklődő Csoko­nai fuvoláját, pipáját, Lilla gyűrűjét, a költő anyjának bútorait. Külön érdekesség­ként pedig az évfordulóra meghirdetett gyermekrajzpá- lyázat legjobban sikerült al­kotásait. Az archív kiadvá­nyok, dokumentumok felidé­zik a kort, amelyben a költő élt. Tanulmányozhatja a lá­A főváros az ország gaz­dasági, politikai és kulturális életének központja. Innen; mint a szívből a vér az erek­be — áramlik ki az éltető erő a legtávolabbi területek­re is. A fővárosok múltjuk­ról, sorsukról nevükben is so­kat elbeszélnek. Faggassuk ki most a legbeszédesebbeket. A háromezeréves Athén Európa legrégibb fővárosa. Nevét Paliasz Athéné isten­nőtől kapta. Az ókori hiede­lem ennek az istennőnek tu­lajdonította ugyanis mindazt a sok alkotó és rendező erőt, amelyet hosszú történelme során a görög nép magában kifejlesztett és — mindmáig szóló hatással — az emberi­ségnek átadott. Belgrád (Beograd) nevének gyakori változásai a város zaklatott sorsára utalnak. A város ősi magja egy fehér mészkősziklából álló magas­lat. Erről nevezik el a várost a kelták (Singidunum), majd utánuk minden hódító, ki-ki a maga nyelvén (Görögfehér­vár, Bolgárfehérvár, Nádor­fehérvár). Az utóbbi a város magyar birtoklására utal. Az osztrák uralom alatt még né­met nevet is kap. (Griechisch Weissenburg). Török neve „Dar-ul-Dzsihad” (a „szent háború küszöbe”) világosan elárulja a város kulcsfontos­ságú szerepét az oszmán ha­talom európai hódító tervei­ben. Ugyancsak többféle nevet kap a bolgár főváros is hosz- szú történelme folyamán. A görögök és rómaiak Serdica- nak nevezik az ott lakó trák néptörzsről. A későbbi idő­ben az uralkodó hatalom nyelve szerint hol szláv (Szredec), hol bizánci görög nevet visel (Triadica). Máig használt nevét (Szófia = böl­csesség) a XIV. században kapja. Budapest neve szintén hosz- szú és változatos múltról be­szél. A város nevének alap­ját az itt levő hőforrások ad­ják (Aquincum). A mellette levő település mészégető ke­mencéiről a szláv Pest nevet kapja. A németek ezt fordít­ják le a maguk nyelvére, de nem Pestet, hanem Budát je­lölik vele (Ofen = Buda). A török uralom Buda történe­tében nyelvi emléket alig ha­gyott. A törökök Budát han­gulatos keleti névvel „Kizil Elma”-nak („Aranyalma”) nevezték. A portugál főváros, Lissza­bon neve alapításának miti­kus korba visszanyúló törté­netére utal. Az eredeti elne­vezés: Olisippona = Ulysses vára. Ezt a rómaiak Olisipo- ra, az arab hódítók pedig Alisbonára változtatják. Eb­ből lett a portugál Lisboa (= Lisszabon) városnév. Több európai főváros neve nem ennyire közlékeny. Pl. Bécs, London, Moszkva, Pá­rizs, Stockholm nevei csak a városok eredeti földrajzi kör­nyezetére vonatkozólag ad­nak felvilágosítást. Az embe­riség fejlődésére sok szem­pontból döntő hatást gya­korló Róma etruszk eredetű nevét pedig még nem sike­rült megfejteni. Amint látjuk, nem minden főváros neve beszél az ősi múltról, de a fővárosok tör­ténete rendszerint az egész nép sorsát jelképezi és tük­rözi. DR. HUSZTI VILMOS Megnyílt a Győri kapui szolgáltatóházban a GELKA­szerviz Tv-, rádió- és háztartásigép-műhely és helyszíni javítás Nyitva: 7.30-tó! 18 óráig Hakni a Himnusszal Vegyes érzésekkel veszi kézbe a tollat a kritikus, amikor a Molnár Béla Ifjúsági Ház irodalmi estjéről akar írni. Le­gyen az első hang az elismerésé: kitűnő kezdeményezés, erre a műsorra valóban szükség van. Az idősebbek emlékeznek még rá: az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a TIT szervezett Világirodalmi Szabadegyetemet, amelyen a vi­lágirodalom klasszikusairól adtak elő Homérosztól Herediáig. Ez az előadássorozat más. szerencsésebb. A vers mindig több, mint a róla szóló magyarázat. Szerencsés azért is, mert a versek életrajzi ismertetésbe ágyazva hangzanak el, s így csaknem teljes képet kaphat a hallgató egy-egy költőről. Eddig Arany Jánosról, Csokonai Vitéz Mihályról, s legutóbb Kölcsey Ferencről hallhattunk összeállítást. Az összekötő szö­veget, s az egész műsort Sabján Éva szerkesztette. Rutin­munka. Az ismertetés elsősorban irodalomtörténeti, a versek elemzésébe nem megy bele. Ismeretanyaga nem több az érettségi tételénél. Sok vitánk nincs is ezzel a szerkesztési elvvel, hisz a középiskolás hallgató még ennyit se tud. Ellen­érzést vált ki viszont a művészek felkészületlensége! Tudjuk, hogy színészeink elfoglaltak, rohannak a pénz után. A fiatal közönség azonban sokkal igényesebb, mint ahogy azt néhány színészünk elképzeli! Nem tudjuk elfogadni azt az érvet, hogy nincs idejük felkészülni! A verseket olvasták. De ho­gyan? Haumann Péter például a Himnuszt harapdálta szét úgy, hogy minden szövegbe pillantással megtörte a vers rit­musát. Óriási visszatetszést váltott ki a gyerekekből, hisz ezt a verset minden hetedikesnek könyv nélkül kell tudni. Több bakit vétett Sabján Éva is. Sólyom Ildikó kellemes je­lenség, kulturáltan olvasta a verseket. Domahidy László éne­ke, Füzeséry Tibor Zongorajátéka hangulatosabbá tette az összeállítást. Több korabeli muzsika szerencsésebb lett volna. Az ifjúság hálás közönség, szeret tapsolni, de ma a tévé, a rádió korában már igényesebb a pódiumművészekkel szem­ben is. Ne becsüljük le a fiatalokat henye, csupán pénzkere­sési lehetőségnek tekintett műsorokkal. (horpócsi) Jó üzlet az életrajz David Niven, aki több mint 120 millió lírának megfelelő összeget keresett életrajzá­val, úgy találta: jó üzlet lesz. ! HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ina? — 12.30: Reklám. — 12.38: Táncze­nei koktél. — 13.20: Népdalok.— 13.50: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.05: Édes anyanyel­vűnk. — 14.10; Hernádi Lajos zongorázik. — 14.40: Fehér éjsza­kák. — 15.00: Hírek. — 15.10: Is­kolarádió. Kollégiuma órák. — 15.50: Az NDK Honvédelmi Mi­nisztériumának központi zenekara Indulókat játszik, — 15.59: Hall­gatóink figyelmébe 1 — 16.00: A világgazdaság hírei, — 16.05: Kó- ruspódium. A Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának Liszt Ferenc énekkara énekel. — 16.1«: Csokonai Vitéz Mihály. Előadássorozat VII. rész. — 16.36: Csajkovszkij: Csipkerózsika — balettszvit. — n.oo: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: Óri­ások a mikroszkóp alatt. Egy a hatból. — 18.00; Húszas stúdió. Érettek lettünk? — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: A Magyar Rádió Karinthy-színpada. Levél a szedóhöz. — 20 30: Dupla vagy semmi — századunk zenéjéből. — 21.30: Mtkrolánc.,— 22.00: Hí­rek. — 22.20: Hacki Tamás és az Ex Antiquis együttes műsorá­ból. — 22.45: A XX. század gon­dolatai. a társadalmi fejlődés és a műveltség. — 23.00: Csehszlo­vák szerzők operájából. — 23.30: Nóták. Petőfi rádió: 12.00: Zengjen da­lunk, miként a fergeteg! —12.31: Jeney Zoltán fuvolázlk. — 13.09: Nehéz diák, nehéz tanár. — 13.20: Cherubini operáiból. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Kettes­ben. — 18.05: Külpolitikai Figye­lő. — 18.20: Megmérettünk és nehéznek találtattunk. IV. — 18.45: Közkívánatra! — 19.34: Holnap közvetítjük. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.35: Oj könyvek. — 20.38: Slágermúzeum. — 21.41: A Bécsi FUharmönlkus Zenekar hangversenye. — 23.15: Gulyás László: Békési esték. — 23.30: A hét zenemüve. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — Művelődő kohászek. — Stopiám pa!... — Kórusmuzsika. — Képek községeinkből. — Egy esztendő mérlege Bogácson. — Megyei sporteredmények. — Slá­gerkoktél. Bratislava! televízió: 14.15: Pártoktatás. — 15.45: Sportmű­sor. — 16.05: Hírek. — 16.10: Pe­dagógusoknak. — 16.40: Orosz nyelvlecke. — 17.10: Fair play (sportműsor). — 17.45: Kerülete­ink hangja. — 19.00: Híradó, majd publicisztika. — 20.00: A távoli ugrás (tévéjáték). — 21.50: Híradó. — 21.45: A haladó ta­lia megír egy második köny­vet is, amelyben részletesen beszámol életének utóbbi húsz évéről. pasztalatok iskolája. — 22.30: Sajtószemle. Kiállítások: Llbresszó: A mis­kolci rajzpedagóeiai stúdió tár­lata (nyitva 13-tól 20 óráig). — Szönyi-terem; A Képcsarnok fi­gurális pályázata díjnyertes mű­veinek bemutatója (nyitva 9.30- tót 14.30-lg). — Kossuth Művelő­dési Ház: Ifj. Koffán Károly tűzzománcai és Cyránszki Mária szobrai (nyitva 10-től 18 óráig). Filmszínházak: Béke (f4): Hel­ga (16 éven felülieknek! mb. szí. NSZK), (fő, 8): Fellini: Róma (16 éven felülieknek! szí. olasz- francia). — Kossuth <Í3, f5. 11): Álljon meg a menet! (magyar). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Mi a teendő? (szí. chilei).— Fáklya (f5, 17): A betörés. (Fel­emelt helyárral! szí. francia) — Petőfi (f5, f7): A félszemü se­riff (szí. amerikai). — Szikra (5. 7): Lázadás a Bountyn (szí. angol). — Táncsics (5): Az áru­lás napjai I—II. (Másfélszeres hely ár! szí. csehszlovák). - Ta­polca—Ady (7): Mackenna ara­nya (Felemelt helyár! szí. ame­rikai). — Hámor (4): Egy srác fehér lovon (magyar). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hirék. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Pal Joey. Részietek Rodgers filmzenéjéből­— 8.36: Hansan a kürtszó! — 9.11: Rameau: Pygmalion. Egy- felvonásos opera. — 10.00: Hírek — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Romantikus zene. — 11.37: Az óra. Nagy Lajos novellája. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8-05: Zenekari muzsika. — 9.00. Hírek. — 9.03: Népdalcsokor. — 9.53: Könyvek, táiak. embsrek. — 10.00; a zene hullámhosszán. — 10.30: Bab asz ervi/. — 11.00: Hírek. älfldsfl» Gyár- és Gépszerelő Vállalat diósgyőri munkahelye felvesz: csőszerelőket, hegesztőket, he­gesztésre jogosító szakmával ren­delkező lakatosokat és segéd­munkásokat. A vállalat, külszol­gálatot és kiemelt pótlékot fizet, az albérleti díjat megtéríti. Je­lentkezés levélben 3510. Miskolc, Pf.: 536 címen, telefonon a Mis­kolc 52-806 számon.- r. tó • »J s*zíü .*v w<.:» GKHJ

Next

/
Thumbnails
Contents