Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-16 / 269. szám
Kevés az újító a kereskedelemben Az illetékesek megállapították, hogy a kereskedelemben — ezen belül a vendéglátóiparban is — csökkent az újítási kedv, az újítok száma. A Borsod megyei Vendéglátóipari Vállalat például korábban évente 23— 30 újítást fogadott el és alkalmazott. Ezek haszna tavaly 350 ezer forint volt, az idén viszont várhatóan csupán 80—100 ezer forint lesz. A vállalat közelmúltban megtartott értekezletén —, amelyen újítók es szocialista brigádvezetők vettek részt — 12 javaslat hangzott el a mozgalom fellendítésére. A közeljövőben hasonló értekezletre kerül sor minden kereskedelmi és vendéglátó- ipari vállalatnál, majd ezt az ágazatok értekezletei követik. Az így összegyűlt észrevételeket. javaslatokat a jövő ér első felében országos fórumon vitatják meg. 4c Tegnap az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat járási jogú KlSZ-küldött- értekezletet tartott. Az értekezleten a KISZ Vili. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és az előző választás óta végzett munkáról tárgyaltak. A küldöttértekezleten megjelent Tóth József, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára. Kajári Erzsébet, a KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás bizottságának munkatársa, valamint a vállalat gazdasági, politikai vezetői. Képünkön: Nyeste Gáspár, a KISZ- bizottság titkára beszámolóját tartja — szavaznak a küldöttek. Miskolci iskola úttörő vállalkozása Köm yezei védelmi íanlolvam Ma délután nyitják meg a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskolában a környezetvédelmi tanfolyamot. Huszonötén vesznek részt az oktatásban. Hetente két alkalommal találkoznak, és összesen 320 órán ismerkednek azokkal a kérdésekkel, melyek — túlzás nélkül mondhatjuk — az egész emberiséget foglalkoztatják napjainkban. De hogy jön a környezetvédelem egy kohó- és öntőipari szakközépiskolába? — kérdezheti most az olvasó. Ezt kérdeztem én is elsőként Csépányi Sándortól, az iskola műszaki igazgatóhelyettesétől, a tanfolyam vezetőjétől. — A levegő tisztaságának védelmére hazánkban is kormányrendelet született... Ebben többek között az olvasható, hogy meg kell szervezni az oktatást, továbbképzést. Am olyan tantárgy, hogy környezetvédelem, nincs sem a középiskolákban, sem az egyetemeken. Nem vitás, hogy minden környezetvédelmi teendő egyben bonyolult műszaki feladatot is jelent a levegőt, tüzet szenv- nyező üzemeknek. Fel kell tárni a szennyezőiorrásokat, majd intézkedési tervet kidolgozni ezek megszűntetésére. Mindezt mérlegelve született meg az az ötlet, hogy az iskola kebelében, de az itt folyó oktatástól függetlenül. környezetvédelmi tanfolyamot indítsunk. — Elég ehhez az iskola anyagi és szellemi ereje? — Nem állunk egyedül. Még csak érlelődött a gondolat. amikor felkerestem a megyei pártbizottság, illetve a megyei tanács illetékeseit — ismert tény, hogy a tanácson levegőtisztasági előadó működik és megszervezték a levegő tisztaságvédelmi bizottságot is —. elsősorban tőlük kértünk támogatást a terv valóra váltásához. Meg is kaptuk. Ezt követően az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, maid iskolánk ..gazdája” a Kohó- és Gépipari Minisztérium jóváhagyását szereztük meg. — Miben nyilvánul meg a támogatás? — Anyagi segítséget eddig nem kaptunk. De közreműködtek patronusaink a tematika összeallitasaban és előadókat biztosítanak az oktatáshoz. — Tankönyvek nincsenek? — Környezetvédelemmel foglalkozó tankönyv eddig nem készült Magyarországon, így nincs más mód, mint összegyűjteni az összes, e témakörrel foglalkozó publikációt. és ezek alapján előadásokat tartani, melyeket aztán megkonzultálunk a hallgatókkal. — Milyen témák szerepelnek a tanfolyam anyagában? — Egyebek között foglalkozunk a környezeti ártalmakkal. előadást hallgatnak a tanfolyam résztvevő5 az alkalmazott kémia területéről, tüzeléstechnikai ismeretekről, talaivédelemről és a környezetvédelem nemzetközi kérdéseiről. — Ki vehet részt a tanfolyamon és mennyi a tandíj? — Bárki jelentkezhet, aki középiskolai érettségivel rendelkezik. Elsősorban azt vártuk. hogy a környezetet szennyező üzemek élnek majd a lehetőséggel és küldenek hozzánk hallgatókat. E várakozásunk részben teljesült. Részt vesz az oktatásban a Miskolci Közlekedési Vállalat. a MÁV Igazgatóság, a pamutfonó. az Észak-magyarországi Vegyiművek, a HCM és a tejüzem egv-egv dolgozója. Senki sem jelentkezett azonban például a Diósgyőri Gépgyártól, a Lenin kohászati Művektől és a Borsodi Ércelőkészítő Műtől. Pedig e vállalatoknak igen sok környezetvédelmi tennivalója van. Jelentkeztek né- hanyan magánbuzgalomból is. Fiatalok, akik úgy vélik, hogy szakmájuk mellé olyan ismereteket szerezhetnek nálunk, melyeknek később hasznát vehetik. E várakozás nem megalapozatlan, hiszen a levegőt és vizet szeny- nyező nalvállalatokra egyre több környezetvédelmi feladat . hárul a következő években és keresni fogjak azokat, akik legalább alapio-, kon ismerik ezt a világszerte tért hódító új tudományt. A tandíj 2170 forint. Mi is tudjuk, hogy elég sok. De amíg nem kapunk anyagi támogatást nem tudjuk csökkenteni. — Milyen képzettséget ad ez a tanfolyam? — A nyár derekán lesz a vizsga, akkor adjuk át az okleveleket. E bizonyítvány - riyal igazolhatják a hallgatók. hogy részt vettek a tanfolyamon és az oktatott tantárgyakból alapfokú ismeretekkel rendelkeznek. Még a kezdet kezdetén tartunk. De maris tervezzük, hogy bentlakásos tanfolyamot is indítunk vidékiek számára, akiket saját kollégiumunkban helyezünk maid el. BÉKÉS DEZSŐ Tízezer tonna acélbuga Az Ózdi Kohászati Üzemek legfiatalabb üzemében — a 376 millió forint beruházási költséggel épített folyamatos acélön tóműben —, amely augusztus 29-en kapcsolódott be a termelésbe, a napokban leontötték a tízezredik tonna acélbugát, annak ellenére, hogy még próbaüzemi termelés folyik. A bugákból 2056 tonnát az Alpine osztrák cégnek, 205 tonnát pedig egy düsseldorfi cegnek exportált a vállalat. Ugyancsak a folyamatos acélöntőmű termékeiből elégítette ki a DIGÉP ós a csepeli csőgyár rendelését is. Az eddigi tapasztalatok alapján egyébként az üzemben a termelést novemberben és decemberben 14—14 ezer tonnára kívánják növelni. REFLEKTOR Ma Budapesten, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában könyvkiállítás nyílik. 4c Debrecenben, a Csokonai- évforduló alkalmából országos tanácskozás kezdődik. 4c Kaposvárott üzem- és munkaszervezési .napokat rendeznek. 4< Pécsett megnyílik a Tolna megyei képzőművészek tárlata. 4c Salgótarjánban az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat hidegkonyhai és szörpbemutatót rendez a kis mamáknak. Egy ebéd utóíze A véletlen tette, hogy egy asztalhoz kerültünk. így óhatatlanul hallgatója lettem egy nem nekem szánt beszélgetésnek. A vállalatról volt szó, ahonnét csak ebédelni jöttek at. A félórás ebédszünetről, ami bizony rövid, ha késve jön a pincér. Velem ebédelt két kedves fiatal ember. Egy közepesnél nagyobb vállalat számlázási osztályán dolgoznak. Egyikük fél éve, másikuk már régebben. Szidták e csendes beszélgetésben a vállalatot? Ügy mondanám, hogy szidogatták inkább. A szidásban harag van, a szídogatásban nincs bántó szándék és nincs indulat sem. Unalom ellen való szokás. A vállalat, ahol dolgoznak, ismerős volt. írtunk róla. számos eredményét és gondját tudom. Beleszóltam a beszélgetésbe. Aztán meglepődtem. Néhány perc alatt ugyanis kiderült, hogy az én két asztaltársammal a vállalatról beszélgetnem lehetetlen. Tudtam, hogy a közelmúltban új igazgató érkezett a céghez, ínért a volt igazgató most egy másik vállalat élére került. Ásztaltársaim nem tudták-megmondani, hogy ki az igazgatójuk, azt sem, hogy a régi hova ment, hol van most. Ez így önmagában még nem hiba, hiszen nem egy név tudásán vagy nem tudásán múlik az, hogy mennyit ismerek a ..saját” vállalatomból — de Ilona és Mária magától értetődő természetességgel arra hivatkozott, hogy ők a számlázási osztályon dolgoznak, s az úgy „félreesik”. Ök csinálják a maguk dolgát, miért kellene nekik tudni másról? Ez nem az ő dolguk, ehhez nekik semmi közük. Ugyanígy nem tudják, hogy hányán dolgoznak ott, ahonnét ők is a kenyeret kapják. Nem ismernek terveket és amíg szidogatják, a második fogásra várva, a rövid ebédidőt, szi- dogatják a vállalatot is. Azt, amit nem is ismernek. Szemlélet? „Mi a számlázásban dolgozunk, az úgy félreesik ..Csak, ha hirtelen veszem is számba a forrásokat, amelyekből e két kedves fiatal nőnek információi lehetnének a vállalatról, akkor írnom kellene a szakszervezetről, a termelési tanácskozásokról, a vállalati ünnepségekről, amelyeken a gondokról is szólni szöktünk, de írhatnám a KISZ-t is, hiszen fiatalok. Én hallgattam ott végig termelési értekezletet, ma is emlékszem az olykor éles, de mindenkor hasznos vitákra. Igaz, a vitatkozók munkások voltak, teljesítménybért kaptak, ök nagyon pontosan tudták, hogy a fizetésük, a bérük a vállalat egészétől függ. ök igenis ismerték a terveket és talán azt is meg tudták volna mondani, hogy hányán dolgoznak ott a számlázóban. Gyakran hivatkozunk manapság arra, hogy mennyire fontos az üzemi demokrácia, hogy mekkora szerepe van ebben annak, amit egy szűkebb közösség, a munkahely dolgairól tudunk. Ám felvetődik egy kérdés: mit tegyünk akkor, ha ezt a szükséges tájékozottságot nem igényli az, akinek adnánk? Egy értekezleten lehet figyelni, de lehet csendesen rajzolgatni vagy a vasárnapi ebedet tervezgetni is. ,.Mi úgy kiesünk az egészből” — mondta két asztaltársam, akik feltehetően jó számlázok, elvégzik a napi munkájukat akkor is, ha nem ismerik a vállalat éves tervét. De nyilvánvalóan hasznosabb dolgozói lennének az üzemnek, ha a maguk kis íróasztalán tül az egészet látnák. Sajátos utóíze maradt bennem annak az ebédnek. Napok óta kérdezem az ismerősöket: ki mit tud arról a helyről, ahol dolgozik? És jócskán kaptam elkedvetlenítő válaszokat is. A tájékozatlanság többféleképpen magyarázható — de társadalmilag elfogadhatatlan. B. G. Új óvoda Bőcsöii Űj, korszerű óvodát adnak át november 23-án Bőcson a sörgyár lakótelepén. A másfél millió forint költséggé! épült, ötven férőhelyes óvoda együttműködési szerződés alapján, közős beruházással jött létre. Tejbár megyei amikor hallok. Az ózdi lakótelepen új tejbárt adott át a Borsod Vendéglátóipart Vállalat. — Bárba mindenütt volna ilyen — sóhajtom, a vállalatnál a bevétele naponkénti emelkedéséről Lehet, hogy egyszer a Búza téri italbolt is tejbár lesz? Bár lennel A törzsvendégek közötti közvéleménykutatás szerint azonban ahhoz szilvás és cseresznyéskertekben legelésző, pálinkafőző üst formájú tehénkék kellenének. a. G. „Forintos” ötletek Beszámoltunk róla: a Diósgyőri Gépgyárban a napokban újabb négy újító nyerte el a Kiváló ujito kitüntetés arany fokozatát. Az egyik kitüntetett: Garami János, az F-egység művezetője. Itt nőtt fel a gyárban. Tanulóéveinek kezdetétől, 1948-tól szívja magába a kovácsüzem tisztának éppenséggel nem mondható levegőjét. hallgatja a kalapácsok. kovácsologépek dübörgő. épületeket rendítő zaját. Amikor az első újítási javaslatai benyújtotta — sok éve már ennek — nem csupán a pénzre, az újítási díjra gondolt, hanem arra is, hogy néhány embernek könnyebb lesz a munkajá. — Az első újítások sikere ' bátorságot adott, további ötletek megvalósítására ösztönzött. Mind nagyobb és nagyobb jelentőségű témák adódtak. Az ember dolgozik, járja az üzemet., nézi a munkát, a gépeket, s aztán, mikor már ezerszer látja ugyanazt, eszébe villan: ezt másképpen, könnyebben, ésszerűbben is lehetne. Adódtak nehez percei, amikor már-már azt mondta: többet nem újítok. De ha kellett, leállt „verekedni” is. Tudta, hogy igaza van. Egyik alkalommal, akkor már „jelvényes” újító volt, hárman 45 ezer forintért perlekedtek. Megkapták. Megérdemelték? Feltétlenül, a gyárinak milliókat hozott, hogy a mellső kovácsolt tengelyek selejtje csökkent, hogy a gyárban készülő süllyesztékeknél darabonként 100 kilogrammos anyagmegtakarítást értek el. Vegy itt' van a legutóbbi ötlet, az aran'-ielvénnyel jutalmazott. A Győrben gyártott MAN-motorok forgaty- tyús tengelyei a DIGÉP-ben készülnek. Garami János és tarsa, Tóth Bertalan, kiöt- lötték, hogv a korábbi kétszeri helyett csak egyszeri sajtolással készülhessenek. A term el éken vség ennél a munkadarabnál egyszeriben 20 százalékkal javult. Egv műszak alatt korábban tíz ember 48 tengelyt készített el, most nyolc ember 56-ot. Vagy: megoldották, hogy a mellsőtengely hengerlésekor a hulladékvégeket egy másik művelettel együtt lehessen eltávolítani. Évente 9500 ilyen tengely készül, egy tengelyvég eltávolítása az újítás előtt 16 percet vett igénybe ... — Nem szeretek egyedül újítani. Több szem, többet lát. Tóth Bertalannal a kezdettől fogva együtt dolgozunk, az újítások terén is megértjük egymást. A feleségem’ Segítőtárs. Már nem szól. ha később megyek haza (mert az újítás sok-sok szabad időt elvesz), sőt: ö gépeli a leírásokat — Szeretnék még sok-sok újítással hozzájárulni a ko- vácsolóüzfim. a gyár eredményeihez. Csak ne lenne olykor-olykor lassú az ügyintézés. Mert higgye el, minket újítókat, talán ez kedvetlenít el leghamarább. NY. I. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 610 000, a sörgyár 330 000 forinttal járult hozzá az építkezéshez, ezenkívül a sörgyár biztosította az el óközmű vési tett területet. A csaknem ötvendger forintba kerülő berendezést a megyei művelődési o^töly vásárolta. A gyár szakszervezeti bizottsága 4000. a helyi ÁFÉSZ pedig 2000 forint értékű játékot ajándékozott a kicsinyeknek. A tavaly decemberben átadott. huszonöt férőhelyes óvodával együtt hamarosan hetvenöt óvodai férőhely áll a bocsi és berzéki gyerekek rendelkezésére. Olasz szakemberek a TV K-ban A Tiszai Vegy: kombinát műanyaggyárában megkezdődött a kartonplasztgyártó berendezés szerelése. A munkát az olász COVEMA cég szakemberei irányítják. A gép aital gyártott anyag ládák. dobozok, gyümölcsös rekeszek stb készítésére használható fel. Szilárdsága mesz- sze meghaladja a papírkartonét. Hazánkban ez az első ilyen jellegű gép. teljesítménye évenként 1540 tonna. Lehetőség van arra, hogy a kar« tonplasztot több színben i* előállítsák.
