Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-15 / 268. szám
Megkezdték säz alapozást S belváros rekcnstrokcíója előtt A rosszkülsejű, földhöz ragadt házakkal együtt eltűntek a még jó állagú, földszintes épületek is a Vörösmarty utcai sávház környékéről. A romok, a törmelék eltakarítása után a dózerok viszonylag rövid idő alatt egyenesre gyalulták a földet a kilencemeletes házgyári lakóépület szürke tömbje előtt. Két nappal ezelőtt nagy munkába kezdett a már sík területen az Észak-magyar- orszagi Állami Építőipari Vállalat. Egy nagy teljesítményű baggerral hozzáfogtak az alapozást megelőző földmunkákhoz. Karvajszky István, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat főmérnöké arról tájékoztatta lapunkat, hogy ezeket a munká-, latokat valójában jövőre is megkezdhették volna, de kihasználják a kedvező időjárást, így bizonyos előnyre tehetnek szert. Az ÉÁÉV főmérnöke azt is elmondta, hogy a már meglevő szervizút és a környező lakóépületek által határolt területen kilenc magas házat építenek majd fel a BÁÉV szakemberei. Ezekhez az alapozást a jövő év áprilisában készíti elő az ÉÁÉV. Addig a helyszínen összeállíthatják az alagútzsaluzáshoz szükséges berendezéseket. Ez valóban nagy előny, különösen akkor, ha a jövő év tavasza esős, csapadékos lesz. 4c A Vörösmarty utcai bérház előtti térségen két napja sok nézője akadt a megállás nélkül forgolódó földmarkolónak. A gép kezelője. Orosz László azonban szemügyre sem veszi a kíváncsiskodókat, mert egymást váltják a 21-es Volán speciális nagy teherkocsijai. (Ágotha felv.) A bemérők az első napon megadták a mélységet, és azóta csaknem teljesen elkészült egy négylépcsőházas. tízemeletes lakóház alapozásához szükséges funda- mentumágy. Boncsér László építésvezető, a belvárosi rekonstrukció tervének vázlatán mutatja meg sorba a leendő magasházak helyét, amelyek már kivétel nélkül az új típusú házgyári elemekből készülnek. Egyelőre mindössze egyetlen géplánc dolgozik, később — körülbelül két hét múlva a vasbetonszerelőkkel együtt — már húszán, harmincán dolgoznak az alapok élőkészítésén. A szakemberek szerint egy- egy alap öt hét alatt készül el, s azt követően már a látványosabb. házgyári panelekkel való építés következik. N. J. Hajátültetés és bőrpótlás A plasztikai sebészet nem luxus Két levél, két javaslat Lapostök és csövasűt A közelmúltban Miskolcon, a Szentpéteri kapui kórházban tartotta meg ez évi vándorgyűlését a Magyar Sebész Társaság plasztikai sebészeti szakosztálya. A tizenkét előadás közül négyet miskolci orvosok tartottak a plasztikai sebészet lehetőségeiről, alkalmazási területeiről. A plasztikai sebészet az orvostudománynak meglehetősen fiatal szakterülete. Elsősorban az emberi test. külsején létrejött különböző alakváltozásokat, deformáló- dásokat igyekszik korrigálni. Nem elhanyagolható azoknak a betegeknek a száma, akik valamilyen fejlődési rendellenességgel születtek. Fejlődési rendellenességnek nevezi az orvostudomány a magzati élet során kialakuló torzulásokat, melyek részben bizonyos szervek torz alakjában nyilvánulnak meg. részben működési zavarokat okoznak. Ilyen veleszületett fejlődési rendellenesség például a nvűlajak, a farkastorok, valamint az arc- és szájpad- hasadék. Ezeket az elváltozásokat a plasztikai sebészek ma már műtéti úton eredményesen korrigálhatják. Balesetek után sokféle olyan külső elváltozás keletkezhet, amelyen műtéti úton szintén lehet segíteni. Eredményesen tudják gyógyítani a különböző égési sérülteket bőrátültetés és bőrpótlás segítségével. A beszédhibákat is megszüntethetik a garat, a gége és a hangképző szervek műtéti korrekciója révén. A plasztikai sebészet egyik ága a fül- és orrplasztika. Az elálló fülön például egy viszonylag egyszerű műtéttel segíteni tudnak. Ugyanígy a deformált orron is. Az utóbbi években eredményesen végeztek hajátültetést is. A plasztikai vagy kozmetikai sebeszet nem luxus! Az ideggyógyászok a megmondhatói, hogy egy elálló fül, egy nagy orr, vagy bármely látható torz forma milyen súlyos pszichikai traumát, megrázkódtatást okoz viselőjének. B. S. A Déli Hírlap szerkesztősége több tucatnyi levelet kap naponta. Az újságírók mindig azoknak a leveleknek örülnek legjobban, amelyek írói a lapban megjelent valamelyik cikkre reagálnak. Hiszen az Olvasó véleménynyilvánításával. a levélírás tényével bizonyítja, hogy érdemes volt megírni a cikket, elolvasták, sőt még valamilyen gondolatot, visszhangot is ébresztett. Két ilyen levelet emeltem ki a mai postából. Az első külön érdekessége, hogy Budapestről érkezett és egyben azt is mutatja, hogy nemcsak szűkebben vett pátriánkban olvassák a Déli Hírlapot. Hável György arra a cikkünkre reagál, melyben egy nyugdíjas erdészt mutattunk be, aki egy újfajta növény, a lapostök termesztésével kísérletezik házikertjében. A levélíró azt javasolja, hogy továbbra is foglalkozzunk a lapostökkel (tudományos nevén patisszonnal), mert véleménye szerint zöldségellátási gondjaink jobb megoldását segíthetné elő ennek a szerinte kitűnő növénynek az elterjedése. Felhívja a figyelmet arra. hogy milyen sokféleképpen elkészíthető, a rántott natúrszelettől kezdve a savanyúságig. Példának hozza fel a krumplit, amelynek termesztőit 200 esztendővel ezelőtt még kinevették, ma meg ugye legnépszerűbb élelmiszereink egyike. Nos, kedves Hável György, úgy hisszük, hogy kérésének eleget tettünk, hiszen a fenti sorok ismét felhívták a figyelmet kedvelt zöldségnö- vényére. A másik levélíró javaslatát már nehezebb lesz megvalósítani. Nagy József, Miskolc, Erdélyi utca 6. szám alatt lakó olvasónk ugyanis a magasvasút építésének gondolatával foglalkozik. Többször olvasott már lapunkban a városfejlesztés gondjairól és tud arról, hogy Miskolc távlati tervei között szerepel egy kéreg alatti villamosvasút építése a Tiszai pályaudvar és a Marx tér között. Nagy József véleménye szerint nem lenne költségesebb egy. csövekben elhelyezett magasvasút építése sem. Tervét több ábrával is illusztrálta. Az ötlet egyébként nem is egészen irreális, hiszen tudomásunk szerint az effajta közlekedési es'/kóz építése valóban nem költségesebb, mint a kéregvasúté. Olvasónk így ír: „A Miskolc iránt érzett szeretetból vállalkoztam ezen ötlet beküldésére.” E. A. Nőpolitika az üzemekben A városi párt-végrehajtóbizottság a napokban tárgyalta meg a nőpolitikái határozat végrehajtásáról beterjesztett tájékoztatói. A kizárólag miskolci üzemekben történt vizsgálódás eredményként szögezi le, hogy kedvezően változott a nőkérdés marxista megítélése A közgondolkodásban végbement fejlődést mérhetően igazolja többek között az a körülmény, hogy uövekedett a párt nőpolitikája melletti nyílt kiállás, csökkent a közöny, s kevesebbszer ballható konzervatív vélemény. A változást természetesen az is elősegítette, hogy erőteljesebb lett a nők körében végzett politikai nevelömunka. s hatására a dolgozó nők bátrabb kiállásúakká, aktívabbakká váltak. Bármennyire pozitív is azonban a fejlődés, bizonyos esetekben észlelhető változatlanság vagy megtorpanás. Ezért is szól a feladatökat összegező záradék olyan fontos leendőkről, amelyeknek végrehajtása további erőfeszítéseket kíván. Fokozni kell például a nők körében végzett politikai nevelómunkát, a nők műveltségi szintjének gyorsabb fejlesztését, s nem utolsósorban a nőpolitikái határozat végrehajtásának alaposabb és rendszeres ellenőrzését. E fontos teendőket a vizsgálat tapasztalatai sürgetik. Néhány példa jól érzékelteti ezt. Egyes üzemekben ma is megtörténik, hogy a nőpolitikái kérdést csupán gazdasági és szociálpolitikai oldalról közelítik, jobbára a nők élet- és munkakörülményeit vizsgálják. Ez persze nem hiba akkor, ha mellette kellő hangsúlyt kap a nők politikai arculatának, a politikai nevelőmunkát gátló tényezőknek a vizsgálata is. így kell tenniük a partszervezeteknek a maguk munkája esetén, de hason lóképpen akkor is, amikor a termelőegységek gazdasági, tömegszervezeti vezetőit számoltatják be e fontos párthatározat végrehajtásáról. A vizsgálat tapasztalt olyan ellentmondást is, amiről nem tudható ugyan, hogy mennyire általános, de csekély számú előfordulás esetén sem hagyható szó nélkül. Vannak férfiak, akik munkahelyükön egészen kiválóan képviselik a párt nőpolitikáját. otthonukban viszont feleségüket nem tekintik egyenrangú félnek, gátolják előrehaladását. Félő, hogy az efféle magatartás csak a látszatra törekszik, az ilyen férj esetében kétségbe vonható a belső meggyőződés. Ezek és a hasonló példák okkal intenek a további erőfeszítésekre. A másik oldalról pedig éppily fontos a nők bátorítása. Néhol a politikai képzés hiányossága mellett a szakképzettség helyzete a kiindulópontja sok-sok problémának. Az iparban foglalkoztatott nők nagy többsége betanított es segédmunkás. Az üzemek általában — például az LKM. a December 4, Drótművsrk, a lejipari vállalat, a fodrász és vasipari szövetkezet — gondosan szervezi a dolgozó nők továbbtanulását. S ez hasznos is lesz akkor, ha a másik fél jobban él a lehetőséggel. A tanulás, a továbbképzés növeli a női tekintélyt, módot nyújt a női káderkérdés jobbá tételéhez, s nem utolsósorban javítja a nők szociális helyzetét. A munkakörülmények, az egészségvédelem, a nagycsaládosok támogatása, a munkásszállás, a gyer- mekelhelyezes tekintetében részben előbbre léptünk, részben gondok, nyomasztanak bennünket. Nyilvánvaló, hogy további intézkedések történnek a gondok csökkentese vegett. Egyet azonban nem szabad elfelejteni, ez pediglen az, ami így fogalmazódott meg az üzemi tapasztalatok alapján: a többségében szakképzetlen női munkaerő, valamint a technikai, technológiai fejlődés és termeléskorszerűsítés közötti feszültség megvan és újratermelődik. A feszültséget oldani kell. Ez azonban csak tanulás, továbbképzés révén történhet. Ma reggeltől: vízkorlátozás Mint ahogy tegnapi s*á- munkban már megírtuk, ma reggeltől életbe lépett Miskolcon az elsőfokú vízkorlátozás. Erre azért volt szükség, mert a hónapok óta tartó REFLEKTOR Ma Budapesten a Párttörténeti Intézetben a munkás- mozgalmi történetírásról tudományos ülésszak kezdődött. * Egerben nemzetközi ifjúsági szabadegyetem nyílik. * Elek községben (Békés megye) vendégszerepei az aradi román állami színház társulata. 4c Kecskeméten kitüntetik a hasznos anyagok gyűjtésében legjobb eredményt elért Bács megyei úttörőiket. 4* Mohácson felavatják a városi kórház új részlegét, tje Pécsett épület- gépészeti szaiknapok kezdődnek. 4c Salgótarjánban kertbarát-kör alakul. 4c Székesfehérvárott építőipari műszaki íilmnapot rendeznek. Tisza II vízlépcső Öntözőfürt a Taktaközben és Tarcalon Határidő előtt két hónappal elkészültek a Tisza II. vízlépcső első ütemének beruházásai: a duzzasztómű, a hajózsilip, a védőtöltések, valamint a jászsági és a nagykunsági főcsatorna első szakaszai. A KlSZ-védnök- séggel épült nagy beruházás üzembe helyezését követő legfontosabb program a vízlépcsőhöz kapcsolódó mező- gazdasági öntözőrendszerek kialakítása, az üzemek felkészülése víz fogadására és hasznosítására. Borsodban 1975-ig a Tisza II. vízlépcsőből több mint ezerhétszáz hektár öntözését irányozták elő. Ebből hat- százötven hektár a taktakö- ssi öntözői űrire esik; a Szerencsi Állami Gazdaság valamint a taktaharkányi tsz szántóföldi növények öntözésére rendezkedik be. A tarcali öntözőfürt elsősorban a világhírű tokaj-hegyaljai borvidék ültetvényeinek öntözését szolgálja majd; ösz- szesen nyolcszázhatvanöt hektárnyi szőlőt látnak el innen vízzel. A létesítmény elősegíti majd a nemes bort adó szőlő aszusodását, de hozzájárul a nagyobb átlagtermésnek eléréséhez is. Az öntözőfőművet az Északms- gyarország Vízügyi Igazgatóság jó ütemben építi. A rendszert 1975. decemberében adják át és 1976-ban megkezdik az öntözéses szőlőtermelést szárazság miatt erősen visi^ szacsett a kutak és források vízhozama. Az elsőfokú korlátozás azt jeleníti, hogy az eddiginél is takarékosabban kell bánnunk a vízzel. A nagyfogyasztók, ipari üzemek, vállalatok fogyasztását állandóan ellenőrzik és a meghatározott meny- nyiségen felül minden elpazarolt köbméter vízért fizetni kell, mégpedig magasabb árat. Adott esetben módjában áll a vízműnek, hogy a berendezések állításával is korlátozza a Vízszolgáltatást. Továbbra is tilos a kocsimosás, locsolás. Ahol hibásak a vízvezetéki szerelvények, a lakó köteles gondoskodni a gyors javításról. Ellenkező esetben, ha a korlátozást tovább kell szigorítani, az ilyen vízpazarlókat kizárhatják a hálózatból. A víztermelő berendezések éjjel-nappal dolgoznak, de a szükséges 63—70 ezer köbméter helyett naponta csak 65 —66 ezer köbméter víz jut a városi hálózatba. Ezzel a mennyiséggel jól kell gazdálkodnunk, hogy további szigorításokra ne kerüljön sor.
