Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-13 / 266. szám
mam Tanácskoztak a kéményseprő szocialista brigád vezetők Ma délelőtt a Borsod megyei Kéményseprő Vállalat miskolci központjában tanácskoztak megyénk kéményseprő szocialista brigádjainak vezetői. Értékelték a szocialista munkaverseny és a vállalati gazdálkodás első háromnegyedévi eredményeit, s megvitatták az év hátralevő részében még rájuk váró tennivalókat. A tanácskozáson szó volt a jövő évre való felkészülésről is. Ez különösképp nagy érdeklődést keltő témának bizonyult, mivel a kommunális és szolgáltató vállalatok számára a jövő év elejétől új szabályozók lépnek érvénybe. Az 1974-es év más szempontból is fontos a vállalat számára: ekkor ünnepli fennállásának negyedszázados jubileumát. He^yaljáról - Hegyalján Szerdán Tokajban tartja ülését a megyei képviselő- csoport. Az ülésen Tokaj- Hegyalja fejlesztési feladatait, valamint Tokaj nagyközség helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit vitatják meg. WMMWi ★ Javában tartanak az előkészületek a Télapó-, illetve a karácsonyi ünnepekre az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat Szentpéteri kapui üzemében. Az idén mintegy 100 ezer köteg virgácsot készítenek, s ezeket különböző színű festékkel vonják be. A munka rövidesen befejeződik; a miskolci üzem termékei az ünnepek előtt az ország minden részében kaphatók lesznek. (Ágotha Tibor felvétele) Ostromgyűrűben a jégvilág Aki meleg nyári napon száll ki a gépből Jakutiában, amikor a hőmérő plusz negyven fokot mutat, nem nagyon hiszi el, hogy Januárban mindennaposak erre a 40—50 fokos fagyok. Az útikalauz elfelejti megírni, hogy alig egy-két méterrel a felszín alatt nyáron is jeges a talaj. A szibériai föld mélye — óriás hűtőkamra. A vékony felszíni rétegben, amelyet a nyári nap tüze megolvaszt, sok helyütt támad ingo- vány. Egy-egy szilárdnak látszó földdarab is meginog, ha rálépünk. Itt, az örök fagy birodalmában, ahol az északi félteke legnagyobb hidegeit mérik (nem az Északi-sarkon, mint sokan hiszik), városok épültek. Az épületek a fagyott talaj mélyébe vert vasbetonpilléreken állnak. ROBBANÓ JÉGTÖMB 1928 márciusában a Jakutiát átszelő országút egyik körzetéből ezt Jelentették: „28-án egy jégtömb magától szétrobbant az Ónon partján, a téli kikötőnél. A jégtömb szétvetette magát és a belsejéből kitörő víztömeg tonnás jégszilánkokat tolt maga előtt. Szemvillanásnyi idő alatt mindent elsöpört az útjából — egy hidat is.” Akadnak errefelé olyan jégtömbök, amelyek több méteres magasságba ágaskodnak, de évről évre átvészelik a legforróbb nyárakat is. S íme, egy másik, ősrégi szibériai talány: csikorgó hidegben, tél derekán, a vakító hóból egyszerre bő víz buggyan fel, ahol senki még csak nem is gyanított vizet. (Ezt különben már megfejtették. Ha a talajvíz hirtelen indul fagyásnak, a ráboruló szilárd jégkéreg mind szorosabban préseli maga alá a vizet, amely végül fölfelé tör ki a megnyíló repedéseken át). 1880-ban, amikor a transz- szibériai vasútvonalat megnyitották, a vasúti töltés sok helyütt minden látható ok nélkül feldomborodott vagy megdőlt. ... Tyumen olajmezőit, Vorkuta szenét, jakutia gyémánttelepeit, a Kolima partjai alatt rejtőző aranyat, a Norilszk körüli fémérceket, a Kola félsziget minden kincsét az örök fagy ellenében kellett megostromolni. FAGYFÖLDTAN A szovjet tudósok nagy szerepet játszottak egy új tudományág, a geokriológia megalapításában. Dr. Mihail Sum- már 1927-ben közzétette Az örök fagy szovjet területén című munkáját. Ebben összefoglalta a szakterület korabeli ismereteit és felvázolta a kutatás követendő frányát* A Szovjetunió Tudományos Akadémiája bizottságot állított; fel, majd nem sokkal később intézetet alapított az örök fagy jelenségeinek vizsgálatára. Először részletesen feltérképezték az érintett, nem kevesebb mint négymillió négyzet- kilométeres területet. Északon a fagy döbbenetes: 600—700 méter mélységbe nyúlik, de néhol másfél kilométer mélységben is ellenáll a bolygók lávamagjából sugárzó hőségnek. Csak miután az alapvető kutatásokat elvégezték (és micsoda áron!), kezdtek tanácsot adni a szakemberek, *^hol, mit, hogyan kell építeni az örök fagyban. MAMMUT HÜSAT ETTÉK A KUTYÁK A geológusok számára nevezetes a Mamontova-hegy. Felszínre búvó geológiai rétegein követni lehet, miképp jegeseden el Kelet-Szibéria a múló évezredek folyamán. Valamikor az éghajlat sokkal melegebb volt. Éppen az örök fagy előretörése őrizte meg számunkra a történeleih előtti állat- és növényvilág különös fajait. Észak-Szibériában óriási mám- muttemetőket tártak fel. A mammuthús oly frissen maradt a földben, hogy a falánk kutyák azonnal rávetették magukat ... SZIBÉRIAI CSERESZNYE „Városnak mondják, pedig még falu se . . . Oly kicsi és elhagyott, hogy Oroszország még nem szült hozzá hasonlót.” Ilyen benyomást tett Cserayi- sevszkijre, a híres forradalmi demokratára és irodalomkritikusra Viljuszk, a jakut település. És ez körülbelül érvényes az egész forradalom előtti Ja- kutiára. Ma Csernyisevszkij nevét viseli Jakutia első erőműve. Nem is olyan régen egy növénykert gondolata errefelé még fantasztikusnak látszott —• ma már valóság. Jakutszk mellett tulipánok és gladióluszok hajladoznak, érik a cseresznye. Jakutszki egyetemi hallgatók itt ültetnek magvakat és palántákat kis iskola-parcelláikon. A környék termelőszövetkezetei és állami gazdaságai vetnek és aratnak azon a földön, ahol azelőtt csak vadászatból éltek az emberek. Gépkocsivezetők tanfolyama A KPM Miskolci Autóközlekedési Tanintézete a héten új gépkocsivezetői taníolya- mot indított. A csaknem száz hallgató részére már meg is tartották az első közlekedés- rendészeti és műszaki előadást. A jövő héten hivatásos gépkocsivezetők részére nyolchetes alaptanfolyam indul, mely után — további hat hét alatt — a gépkezelői tanfolyamot is elvégezhetik a jelentkezők. Műszaki akcióbizottsáiok A közelmúltban hírt adtunk a megyei műszaki akcióbizottság megalakulásáról. A műszaki akcióbizottságok feladata, hogy tanácsokkal, adott esetekben tervekkel is segítsék a községek, városok fejlesztését. A megyei műszaki akcióbizottság megalakítása után most hasonló bizottságok alakulnak a járásokban. Ma az ózdi járásban került sor alakuló ülésre. /Vem szakma a segédmunka Egyik borsodi nagyközség vezetőjének érdekes okfejtését hallgattam nemrég, illusztrációjaként az „idő majd mindent igazol” elméletnek. Tíz-egynéhány évvel ezelőtt a község ipart kért, mert sok volt a fölös munkaerő. Ipart ugyan nem kaptak, de a munkaerőfelesleg isx eltűnt. Még szerencse — mondta a község vezető embere —, hogy akkor nem ütöttük annyira a vasat, mert most nem tudnánk kiket a gép mellé állítani. Akkoriban még a segédmunkára is sokan voltak, s mostanra már a szakember is kevés. A borsodi munkaerőmérleg többé-kevésbé egyensúlyban van, de azt tudni kell, hogy a segédmunkások előtt csaknem minden gyár kapuja nyitva van. Sokan választják még ma is — ki kényszerből, ki kényelmességből — a szakképzettséghez nem kötött kenyérkeresést. Az alkalom csábító, hiszen aki „sm” lesz, az anyagilag jobban jön ki, mint aki végigküzdi a tanulóéveket. Az önművelésre, a folyamatos tanulásra, a szakmai továbbképzésre a társadalmi kényszer még kisebb, mint az azonnali munkába állásra, a már meglevő ismeretek továbbfejlesztés nélküli kamatoztatására. Az önérdekre és a társadalom távlati érdekére hivatkozni önmagában kevés. Ezt bizonyítják az esti iskolák lassan elnéptelenedő padjai, s az a tény, hogy a fiatal szakmunkások szívesen mennek el kocsikísérőnek, anyagbeszerzőnek. Meg kellene állítani ezt az egészségtelen vándorlást, hiszen már meglevő szellemi kincsek mennek veszendőbe. Persze, nem adminisztratív módon, nem tiltással, nem is úgy, hogy a kocsikísérők fizetését (és mellékjövedelmét) mesterségesen leszorítjuk. A szaktudást kellene jobban becsülni, a minden új iránti gyors fogékonyságot, hiszen a társadalomnak kiművelt emberfőkre van szüksége. Egyfelől tehát sürgetjük az embereket: tanuljanak, képezzék magukat. A nyolcórás műszak után üljenek be az iskolapadba, vállalják a bóbiskolásba hajló tanulást, de másfelől túlzottan is tiszteljük, anyagilag nagyon is becsüljük a testet, lelket ölő segédmunkát. (Más kérdés, hogy a vállalatoknak kifizetődőbb megfizetni a hórukk-munkát, mint automatizálni. Amíg például a hagyományos módon való betonozás lényegesen olcsóbb, mint a gépi, addig a betonozó automata — hiába többszörös a termelékenysége — csak műszaki csodabogár, nem pedig mindennapos munkaeszköz.) Korunkban meggyorsult a foglalkozások eltűnésének és újak születésének folyamata. A mézeskalácsot, a kötélverőt, a vályogvetőt már jobbára csak a néprajzosok tartják nyilván, s hallgat róluk a gazdaságstatisztika. Kihalásra van ítélve az a segédmunka is, amely csak testi erőt és esetleg ügyességet igényel, s amelynek elsajátításáért nem sok hajszálat kellett kihullatni... Vannak olyan pénzkereső foglalkozások, amelyeket az alkotás öröme nélkül, szükségből végeznek egyesek. Egyesek? Nagy számú még a szakképzetlen segédmunkások serege. Sokan vannak, mert sok a hórukk-munka, s az sem titok, hogy az „anyagmozgatás” nem tartozik a legrosszabbul fizetett elfoglaltságok közé. Amíg az üzemek igénylik, amíg a technológia lánca nem folyamatos, amíg az utcaseprőt azzal lelkesítjük, hogy lovak azért mindig lesznek, amíg az „ezt is el kell végezni valakinek” jelszóról lekopik az aranyozás; addig a segédmunka és a segédmunkás újratermelődik. Nem ellenük, értük s értünk tesz az, aki az effajta újratermelést szabotálja. B. I. A gépgyári fiatalok küldöttértekezlete A Diósgyőri Gépgyár KISZ- bizottsága — amelyet korábban a KISZ KB Vörös VánRöntgenezik a gázcső varratait Kevés a jó hegesztő A gázipari szakmában, ahol rövid idő alatt tekintélyes vezetékhálózatot kell építeni, cserélni, felújítani, a legjobb hegesztőkre van szükség. A nehézipari miniszter rendeletben írta elő, hogy a fontosabb munkálatokat csak minősített szakemberek végezhetik. Ezért a legjobb hegesztőket osztályba sorolták. Tevékenységüket naponta röntgenkészülékkel ellenőrzik, így a varratok minősége csak kifogástalan lehet. Miután egyetlen röntgenezés 300—400 forintba kerül, egyáltalán nem mindegy, hogy a hegesztést hányszor kell újrakezdeni. Miskolcon csak eqv van Ahhoz, hogy valaki minősített, első osztályú hegesztő legyen, hogy szinte valamennyi munkáját kifogástalan minőségben adhassa át, nem elég az ügyesség, a szorgalom. Miskolcon, a TIGÁZ üzemvezetőségen mindössze egyetlen ü/en szakember dolgozik. Papp Lajos osztályvezető elmondta, hogy jelenleg két hegesztőjük vesz részt egyhetes előkészítő tanfolyamon, amelynek végén még csak az dől el, hogy mehetnek-e tovább. Akik aztán a két—három hónapi tanulást vállalják, kénytelenek alaposabban elmélyedni a műszaki ismeretekben ahhoz, hogy a tanfolyam végén elfogadható vizsgamunkát produkálhassanak. Kódszámot használnak Előfordul, hogy az egyébként jól felkészült hegesztőnek csak a vizsgaremek elkészítéséhez van szerencséje, és később, a munkahelyén már nem tudja ugyanezt produkálni. A színkép- elemző berendezés ugyanis mindent elárul a varratokról. Akinél hiányzik a rátermettség, még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is elégetheti az anyagot, vagy túlsalakosodik a keze alatt a varrat. Az ilyen Hegesztést aztán újra ki kell vágni és kezdeni mindent elölről. Különösen nagy bosz- szúság ez olyankor, amikor 10—20 kilométernyi vezeték átadását teszi lehetetlenné egy ilyen eset Az előírás azt is szabályozza, hogy a nagyobb nyomású külső gázvezetékek hegesztésekor a varratok mellett a hegesztő kódszámát is rögzíteni kell. Így, annak ellenére, hogy a hegesztést röntgennel már ellenőrizték, évek múlva is megállapítható egy- egy hiba gazdája. Ezeken a vezetékeken háromsoros varrat készül. Egy legbelül, a második a kitöltő és legfelül a fedőréteg. Ugyanezek az előírások már nem vonatkoznak az egészen minimális nyomás alatt levő belső vezetékekre. A TIGÁZ miskolci üzem- vezetőségén jelenleg kilenc hegesztő dolgozik, és évente több millió forint értékű szerelési, felújítási munkát végeznek. Miskolcon ugyanis még a mai napig is található elavult, sürgősen kicserélésre szoruló eternitcső-veze- ték. Korszerűsítést végeznek jelenleg a Kilián-északi lakótelepen és a Petneházy bérházaknál is. Alkalmanként úgy segítenek a hegesztőhiányon, hogy a TVK-nál éppen szabadságon levő minősített, osztályba sorolt szakembereket is foglalkoztatják. NAGY JÓZSEF dorzászlajával tüntettek ki — csütörtökön tartja meg küldöttértekezletét. Az ünnepélyes választás és a küldöttek tanácskozása reggel fél 8-kor a gyár hivatalháza előtti zászlófelvonással veszi kezdetét. A program szerint ezt az elnöki megnyitó, majd a beszámoló szóbeli kiegészítése követi. A KlSZ-bizott- ság, a végrehajtó bizottság, valamint a városi küldöttértekezlet tagjait délután választják meg. Hormon, hernyóknak Hormonnal kezelik a hernyókat a Növényvédelmi Kutató Intézetben most megindult tudományos kísérletsorozatban. A különleges módszer egyik lehetősége a kártevő rovarok elleni kémiai védekezési módnak, amelynek kidolgozása az intézet egyik fontos feladata. A különféle növényi betegségek. kártevő rovarok becslések szerint évente 6—7 milliárd forint veszteséget okoznak a népgazdaságnak, ezért különös jelentősége van a hathatós védekezésnek. A különféle hagyományos vegyszerek azonban válogatás nélkül pusztít jé* a káros és hasznos rovarokat. Ha a kísérletek a gyakorlatban beválnak, a mesterséges hormonok nagyüzemi alkalmazásával újabb lehetőség nyílik a kártevők elleni védekezésre. /
