Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-09 / 263. szám

Önkéntes

érettségi

Hányán idézzük £el — akár évtizedekkel is a nagy ese- s mény után —. hogy micsoda izgalmat, szorongást jelentett annak idején az érettségi. Nem túlzás, hogy álmunkban még sokáig visszatért egy-egy kellemetlen motívum, hogy szinte még egyszer átéltük a vizsgakínokat. Arról már nem is beszélek, hogy nemcsak a diák, hanem az egész család drukkolni kezd az érettségi közeledtével. Éretlen gyerekek és érett felnőttek már hosszú ideje meg akarják „fúrni” az érettségi intézményét. Néha úgy tűnt. már-már sikerül.

A napokban közzétett új érettségi alapelvek — gondolom — hosszabb időre megnyugtatják a kedélyeket.

Az érettségi természetesen nem töröltetett el. bár nem kötelező. (Persze, korábban is voltak növendékek, akik beérték az osztályvizsgával.) Ezentúl — az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete szerint — az általános irányú középiskolai végzettséghez — nem szakképesítéshez — kötött munkakörök betöltéséhez a középiskola IV. osztályának elvégzése elegendő. Továbbtanulni valamely felsőoktatási intézményben persze csak sikeres érettségivel lehet, szak középiskolákban pedig az érettségi egyet jelent a szakképesítés megszerzésével. így hát nagyon meggondolandó, hogy érettségizik-e valaki vagy sem. Még akkor is érdemes nekirugaszkodni a nagy vizsgának, ha pillanatnyilag nincs szükség az érettségi bizonyítványra. Köztudomású ugyanis, hogy sokan csak később szánják rá magukat a továbbtanulásra, mikor már belekóstoltak a munkába, s érzik, hogy többre lennének képesek.

Az új rendeletből tehát nem az önkéntesség az. aminek elsősorban örülnünk kell. Sokkal figyelemre méltóbb, hogy miként igyekeznek könnyíteni az érettségin. Sietünk megjegyezni. hogy ez nem valamiféle liberalizmus. Ésszerűbb követelményeket támasztanak a jelölttel szemben. A rendelet mindkét iskolatípusban (gimnázium, szakközépiskola) csökkenti a kötelező vizsgatárgyak számát, és bővíti a választható tárgyak körét. Jó dolog, hogy lehetőség adatik a közös érettségi-felvételi vizsgákra, s hogy ezek időtartamát (szemben az idei kísérlettel) 180 percben határozták meg

Miután több fórumon is közzétették a rendeletet, nem bocsátkozunk további részletekbe.

Mit várunk, várhatunk az új alapelvektől? Elsősorban azt, hogy nem érzik fenyegető rémnek az érettségit diákjaink. Hiszen nemcsak a tárgyak között választhatnak, hanem a számadás szóbeli, illetve írásbeli formája között is. (Utóbbi a gimnáziumokra vonatkozik.) így bizonyára sor kerülhet az eddigieknél önállóbb ítéletalkotásra. Mert továbbra is ez a eél. Aki figyelmesen áttanulmányozza az alapelveket, annak számára világossá válik, hogy érettebb, önállóbb feleleteket várnak a szakemberek.

Különösen örülünk annak, hogy mindenütt kötelező az érettségi magyar nyelvből és irodalomból. Tapasztaltuk, hogy szakközépiskoláinkban nem fordítottak kellő gondot az anyanyelvi kultúrára s az irodalomtanításra, mely pedig nemcsak az esztétikai, hanem a világnézeti és érzelmi nevelésnek is igen fontos eszköze. A kicsit sablonos .irodalom- történeti értékelések közben — a diák legtöbbször csak recitálta a tankönyvet — elsikkadtak a művek, az alkotók. Ügy hisszük, a felnőtt — vagy. ha úgy tetszik érett — gondolkodás alapfeltétele, hogy kellő logikai készséggel (nem véletlenül a matematika a másik kötelező tárgy), az anya- nyelv kifejező eszközeinek birtokában, ismerve a nemzeti és az egyetemes emberi alkotások legjobbjait — tudjunk vélemény formálni.

Erre, akár önkéntes az érettségi, akár nem embernek szüksége van az eletben.

— minden

(gyarmati)

PÉNTEK

Kossuth rádió. 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Nóták. — 13.45: Üzletről — üzletre. — 14.00: Csi- cseri bolt. — 14.25: „Nyitnikék".

— 15.00: Hírek. — 13.10: Katonaenek. II. rész. — 15.32: Klein; Vidám íalusi kepek. — 15.44:

Magyarán szólva. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: így élünk — ml, nemzetiségiek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A szovjet kultúra hete. Szergej Rahmani- nov Chopin es saját müveit zon- gorázza. — 18.00: Csokonai Vitéz Mihály. Julow Viktor előadas- sorozata. II. — 18.16: A pódiumon — Paul Anka. — 18.48: Gra- bocz Miklós: Nyugat-dunántúli táncok. — 19.00: Esti krónika. — 19.30: sporthíradó. — 19.40: Egy rádiós naplója. — 20.40: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 21.00: Hírek. — 21.03: .less Thomas énekel. — 21.20: Esti beszélgetés. Üj akadémikusok közéleti kérdésekről. —21.50: Santi Latora orgonái. — 22.00: Hirek. — 22.20: Meditáció — a vezetés történetének tanulságairól. n. rész. — 22.30: Népdalcsokor. — 23.09: A szovjet kiáilóra hete. Mai szovjet zeneszerzők műveiből. — 24.90: Hirek. — 0.10: Eper es vér.

Petőfi rádió. 12.00: Zenés hang- kepek az EDOSZ Szeged együttese citerazenekarán&k jubileumi hangversenyéről, n. rész. —12.18: Beethoven: A-dúr (Kreutzer) szonáta. — 12.50: Párbeszéd egy

magnószalaggal. — 13.00: Hírek.

— 13.03: Maria Stader és Cesare Valletti énekel. — i3.40: Néhány perc tudomány. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig. — 10.90: Hirek. — 18.06: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Beszélj a faterodról. — 19.01: Régi magyar dalok és táncok. — 19.17: Űj könyvek. — 19.20: Jó estét, gyerekek! — 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Liszt Ferenc kamara- zenekar hangversenye. — 20.55: Katedra, pedagógusok műsora.

— 21.15: Lehár-operettekből. — 21.50: Milyen legyen az árualap?

— 22.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Esti hangverseny századunk zenéjéből. — 23.00: Hírek.

— 23.15: Könnyűzene éjfélig. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió. Borsodi Tükör.

— Munkaverseny a December 4. Drótművekben. — Gyártmányfejlesztés a nyomdában. — Legújabb lemezünk. — Művelődő Borsod. — Oktatás — osztályozás nélkül. — Hivatása: népművelő.

— A dzsessz kedvelőinek.

Televízió. 14.30: Iskolatévé. — 17.38: Műsorismertetés. — 17.40: Hirek. — 17.45: Nem elég 5kar- ni. . . Dokumentumfilm. — 18.15: Reklémműsor. — 18.20: Ot perc meteorológia. — 18.25: Nő — három szerepben. A változás kora.

— 18.35: Dúdoló. Haydn: Üst- dob-szimfónia, H. tétel. — i9.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Nyitott könyv. Fehér Klára: Miből csinálják az elefántot? — 21.09: Iszlám. Olasz film, V. rész.

— 22.CS: Tv-híradó — 2. kiadás.

Bratislava! televízió. 15.45: Kerületeink hangja. — 16.00: Fecske (ifj. magazin). — 16.53: Slovan Bratislava—Sparta Praha labdarúgó-mérkőzés kö7.v«títése. — 18.40: Dalok. — 19.00: Híradó, — 19.30: A koralltengerek vadászai.

— 20.00: Az élcelődő. (Mikroko- média.) — 20.40: Vetélkedő. — 21.25: Híradó. — 21.50: Régi cseh film. — 23.25: A holnapi lapokból.

Miskolci Nemzeti szinház (T): Hongkongi paróka. Moliére bérlet.

Kiállítások. Miskolci Galéria: Mazsaroff Miklós festményei. Öltőt 1# óráig.) — Miskolci Képtár: Állandó kiállítás (10-tól 19 óráig). — József Attila Klubkönyvtár: Borsod megye irodalFelújítják a Zenepalotát

„Az országban második helyen...”

& • M

;f |f* ff

,/f

(c

Ma

. írf -J.. .

mmmc városi kubai tmú zmmmiA

—'?>K Vk:,

HUBAY JENŐ DISKOLÁNK KOtONiAÁNAK . i iSz.Tl 1 S : S U.

: M ßtmi i (<' vi4n píí a .

, á /; xíI-a; ■: '■ iwTu mcyKX'Stnw'-s. siys ««XRfcNOKxmoo

ÜNNEPI ' * ■

NÖVKNDÉKí i ANGV W$m Y vas.

v.

*

★ A Hubay Jenő tiszteletére növendékhangverseny plakátja.

Amikor a Miskolc városi Zeneiskola a régi. a mai Déryné utca 3. szám alatti épületet kinőtte, az új ház adott teret és méltó keretet a munkához.

A Zenepalota felavatása országra szóló ünnepség volt. Miskolc egyik korabeli napilapja, a Reggeli Hírlap 1927. december 27-i számában teljes oldalt szentel az eseménynek és másnap is visz- szatér rá. Hosszasan méltatja az akkori polgármesternek, dr. Hodobay Sándornak és az intézet igazgatójának, Koller Ferencnek a Zenepalota építése körüli munkásságát, és nem feledkezik meg a városnak szóló gesztusról sem: „Miskolc városnak

olyan széles és intelligens zeneértő közönsége van, mint

■ü

(1929. június 15.) rendezett

amilyen egyetlen más vidéki városnak sincs.”

A nagyteremben az említett napon este fél 8-kor kezdődik a hangverseny, melyen „a legelőkelőbb miskolci meghívott társaság jelent meg”, magas rangú tisztviselőivel képviseltette magát a Kultuszminisztérium. Itt voltak a zeneiskolákat fenntartó városok képviselői, eljött Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Sugár Viktor, a Mátyás-templom karnagya és természetesen Hubay Jenő, aki a magyar zenetörténet egyik kiválósága, hegedűművész, pedagógus és zeneszerző, 1919-től 1934-ig a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, de mindenekelőtt a 25 éves intézmény névadója volt. Az új épületben az ezt követő évtizedekben a Miskolc városi

Az avatási ünnepségen

mondta Hubay Jenő: „Ez o zeneiskola a budapesti mellett az országban jelentőségben és értékben a második helyen áll”.

Lapozom az iskola által korábbi és későbbi időszakokban rendszeresen megjelentetett évkönyvet. A 25., jűbileumi tanévben az iskola növendékei „öt nyilvános előadásban mutatták be képességüket és készültségüket”, emellett kamarazenehangversenyt tartottak a hajdani Korona, a mai Avasszálló dísztermében. A 290 növendék öt főtanszakon végezte tanulmányait, az iskolának állandóan hangversenyező 60 tagú női kara volt. Az elmúlt 50 évre és a korábbi évekre egyformán jellemző. amit a jubileumi tanév évkönyve írt: „...alig van városunkban valamelyes komolyabb zenei mozzanat, amelyben növendékeink ne vennének részt”. A tanári kar hangversenyező művészei Budapesten, Debrecenben és Miskolcon adtak önálló koncerteket, a miskolci „Szabad Egyetemen” tartottak felolvasásokat.

I Igényes oktatómunka a falakon belül, a város által keresett és számon tartott koncertek sora az iskola hangversenytermében és másutt.

■ ■

Bogdán Emilia — 1938-tol

az intézet növendéke, tanulmányai végeztével a mai napig tanára — mondta:

— A tanulás, a tanítás színvonala volt az, ami az intézményt mindig meghatározta. Az oktatási forma változott ugyan, de az iskola adott végbizonyítványt, a legjobbak pedig elvégezték a főiskolát. Sokan választottuk hivatásul a zenét.

Ügy tanítottak és dolgoztak, ahogy Hollóssy Kornél, az 1921-ben alakult Miskolci Filharmóniai Társaság karnagya. 1918-tól a zeneszerzés és orgona művésztanára mondta egy 1938-ban tartott szülői értekezleten: „A zene művészet, a zeneelmélet tudomány ... egyiknek a másik nélkül nincs értelme... csak a kettő együttvéve nyújt tökéletes zenei nevelést, enélkül zenét tanulni csak külső máz.”

Az oktatási forma időről időre változott, a növendékek száma ma már sokszorosa az évtizedekkel ezelőttinek (csaknem ezer fiatal jár ki-be a nagykapun), s több ma a ház hivatása is, mint hajdan. Hiszen a kívánság: „Legyen a zene mindenkié”, már-már valóra válik.

(Folytatjuk)

(makai)

»...HARSÁNYAN ÉS HITTELr’

AURORA 73

Hannibál és a többiek

Jó néhány új magyar tévéjáték forgatását fejezték be, és újabbakhoz kezdenek hozzá a közeljövőben a tévé stúdióiban. Hassak Lajos elbeszélése nyomán Horváth Z. Gergely rendezésében láthatjuk majd az Egy ember és a többiek című produkciót, amely a 20-as években játszódik. Sarkadi Imre Hannibál című drámája töredékként maradt fenn kéziratban, eddig sehol sem jelent meg. Most Siklósi Olga készített forgatókönyvet a műből, amelyet Hajdúfy Miklós irányítása alatt rögzítenek képszalagra.

Fejes Endre Cserepes Margit házassága című drámájából kétrészes feldolgozást mutatnak be Szőnyi G. Sándor rendezésében. A mű az író ars poeticájának drámai megfogalmazása. Császár István Gyilkosok című tévéjátéka a valóság erejével és hitelességével elevenít meg egy bírósági tárgyalást, amelynek vádlottja egy gyilkossá lett fiatal anya.

Gyárfás Miklós A legnagyobb szemtelenség című komédiája egy családról, illetve a család nagyapjáról szól, aki makacsul vonakodik meghalni, sőt általános megrökönyödésre, egyre fiatalabb ...

A négylevelű lóhere és A sírköves tragédiája című filmek egy-egy megtörtént bűnesetet dolgoznak fel.

Kuczka Péter A rejtélyes égitest című játéka tulajdonképpen tudományos fantasztikus történet, amely napjainkban játszódik Budapesten.

A Nyitott Könyv sorozatban Üjhelyi János Svédország messze van című alkotását ismerhetjük meg.

íj színpad

Latabár Endre Színpad néven új, öntevékeny színját- szóegvüttes alakult a Vörösmarty Művelődési Házban. A néhány hónapja együtt dolgozó fiatalok november 12-én, hétfőn este mutatkoznak be a művelődési ház közönségének. A darab, amelyet első alkalommal bemutatnak, Illés Endre Történet a szerelemről és a halálról című novellájának

dramatizált változata. A címe: Szávitri és Szatjaván.

mi emlékei (12-től 29 óráig). — Szőnyi Terem: Vati József festményei (9.30-tól 18 óráig).

Filmszínházak. Béke (f4, hn6, 8): A vörös tulipánok völgye (színes szovjet). — Kossuth U0): Csendesek a hajnalok . .. I—II. (másfélszeres helyár! Mb. szovjet) ; <f3, f6): Csendesek a hajnalok ... I—H. (másfélszeres helyár! Mb. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (Í5. 17): Elvira Madigan (színes svéd). — Fáklya (f4, fi): Zahar Berkut (mb. színes szovjet). — Petőfi (fi): Hatan hetedhét országon át... (mb. színes NDK). — Szikra (4. 6): A lángoló tenger (színes szovjet). — Hámor (4): Chato földje (amerikai).

SZOMBAT

Kossuth rádió. 8.00; Hirek. —

8.05: Műsorismertetés. — 8.15:

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.38: A szovjet

kultúra hete. A negyedik portré. — 10.00: Hirek. — 10.05:

Élet a holdon, — 11.12: Zenekari muzsika.

Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 9.00: Hírek. —

9.03: „Jelképek erdején át

__” —

9.13: Legénybúcsú. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10 00: Szombat délelőtt. — 11.00: Hirek.

apróhirdetés

ingatlan

Kétszoba, összkomfortos, nyári- konyhás lakás melléképületekkel eladó. Kazincbarcika, Kiserdősor 41. (Pincesor.)

AzonnaU beköltözéssel kétszobás. központi fűtéses, kertes kés eladó. Radnóti Ifc

Miskolcon a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban került sor november 4—6. között az országos orosz-szovjet vers- és prózamondó fesztiválra. A rendező szervek: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága, a KISZ Miskolc városi Bizottsága, valamint a Művészeti és Propaganda Iroda — az ország különböző részéről 75 fiatalt hivott meg, akik már előzőleg szerepeltek és helyezést értek el országos szavalóversenyeken. Az elődöntők 3 fordulóban. 3 bíráld bizottság előtt zajlottak le.

Az idén. Vlagyimir Majakovszkij születésének 80. évfordulója esztendejében a kötelező versenyprogram a költő egy-egy versének, prózájának tolmácsolása volt. Ez alkalomból kérdeztem meg a döntőbe jutott 19 résztvevő közül kettőt: mit mondanak egy mai fiatal számára Ma- jfikovszkij gondolatai?

Üjhelyi Olga, elárusító (Polgárdi):

— Az általános és középiskolában jelesre feleltem Majakovszkij verseiből. Ezek az első sikerélmények tettek kíváncsivá, hogy még jobban megismerjem ezt a nagyszerű költőt. Először jellegzetesen egyéni stílusa, harcos közéleti és forradalmi eszméi ragadtak meg, azután ismertem meg az embert, aki érzékenyen reagál a köznapi problémákra is. Legfőbb jellemzője szerintem, hogy amit mond, az mindig időszerű.

Szabó András, egyetemi hallgató (Budapest):

— Én \ részletet mondtam az 1930-ban elhangzott Kongresszusi beszédéből. Mint magyar szakos tanár, ezzel szeretném majd kezdeni a Majakovszkijról szóló előadásaimat, mert nagyon Izgat a költő elkötelezettsége,

amelyet „harsányan és hittel” és mindig őszintén, tiszta szívvel hirdet.

*

— A zsűri elnöke. Keleti István, hogyan látja: miként tükröződtek a költő gondolatai, érzései a szereplők produkcióiban?

— A versenyzők részére összeállítottuk és elküldtük a Teli torokból című kiadványt, amely Majakovszkij számos versét és prózáját tartalmazza. Ügy érzem, színesítettük a költőről alkotott eddigi sematikus képet, de a fiatalok nagy része sajnos ezekből a színekből keveset adott vissza. A lényeget nem látták meg Majakovszkijban: amire ráveti a szemét, azt az indulat reflektorával pásztázza végig. Világos, de soha nem magyarázkodó, értelmes, de soha nem okoskodó.

bíró