Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-08 / 262. szám
verseny szünetében Fordította és bírálja: Rab Zsuzsa Az Aurora >1 hajdani kórházépület telkén az építőknek a Szinva áradásával is birkózniuk kellett, de ezért a házért gyorsan és szívesen dolgoztak. Büszke volt rá Miskolc, amelynek főutcáján — talán kiderül a korabeli felvételről — 1927-ben még hagyományos oszlopok tartották a távíródrótokat. felújítják a Zenepalotát „Pompás barokk stílű épület” A l'anáesház téren villamosra akartam szállni, mikor néhány hetes miskolci lakosként a Bartók tér 1. szám alatti épületet kerestem. Az iskola növendékei úgy néztek rám, mintha megbocsáthatatlan bűnt követtem volna el: létezik egy ember a világon. akinek fogalma sincs, hol van a „Konzi!” Egy másik kép a közelmúltból: figyelmeztettek, hogy erről a házról csak akkor írjak, ha nemcsak azt tudom, hogy hol van a bejárata, milyen intézményeknek ad otthont, hogy a déli homlokzata a Szinvara, felvirágozott erkélye a Bartók terre néz. Mind nem elég. ezt bárki tudhatja. De az atmoszférája: Azt annál is inkább érezni kell, mert Miskolcon ezrek tudják, mi az a Zenepalota. Az Ht töltőt* évek emlékét őrzik és keresik a mindig visszatérő volt zenészpalánták, későbbi tanárok, muzsikusok. Miskolc városi Zeneiskolájának növendékei es a meghívott vendégek először 1927. december 17-én mentek fel a „tükörteremből” a koncertterembe vezető díszlépcsőn. A zeneiskola fennállásának 25. évében foglalták el a, zenének és a zene tanításának szentelt új házat. Nagy dolog volt ez még akkor is, amikor a jubiláló zeneiskola egyike az ország legrégibb zenét oktató intézményeinek. (Miskolcon kívül vidéken Kecskeméten, Szombathelyen,! Győrött, Szegeden, Pécsett, Nagykanizsán és Debrecenben volt ekkor zeneiskola). Az új ház építésének gondolata először 1907-ben vetődött fel. „Zenekultúráról csak ott lehet szó, ahol a koncertek ünnepnapjai mellett megvannak a muzsika hétköznapjai is” — olvasom, és tovább: „ .. állandó központja legyen a zeneművészetnek a miskolci új Zenepalota”. Mit is hívunk palotának? A magyar nyelv értelmező szótára szerint: „Nagy, díszes, mutatós városi középület.” Palota sok van. De ezt a zene otthonául emelték Miskolcon. Az (építkezés gyorsan ment, két év alatt állt a „ .. .művészi ízléssel tervezett és minden részletében pompás, barokk stílű épület.” Waelder Gyula műegyetemi tanár tervezte. Ö írja: v.. .nemcsak abban, amit hallanak, hanem amit látnak is gyönyörűségük fog telleni . . . Mintegy titka volt a megoldásnak az, hogy a hangversenyteremnek külön bejárata, hatalmas földszinti ruhatára, fenn az emeleten pedig tágas sétáló, foyerja van.” A házat a Papp és Singer cég építette; gyorsan, pontosan, jól. Az öreg Papp bácsi, a kivitelezők vezetője büszkén mondta: ..Miskolcon az utóbbi évtizedben nemigen csináltak boltozatokat, én pedig a barokk stílusnak megfelelően alkalmazom azokat”. Az építész a lakatosmunkák szakembereit szerette talán a legjobban, megérdemelt elismerésükre büszkén emlékezik: ,,A tanár úrtól szép rajzokat kaptunk, boldogan és örömmel dolgoztunk. A végén fotog- rafálni azt lehet, de keresni mellette — könyörgöm — azt nem lehet.” Nem a kereset a pénz volt a fontos. A város máig egyetlen koncerttermében megszólalt a szépmívű orgona (a pécsi Angs- ter-cég építette) és a díszes nagykapu mögött mesterek keze igazította a hangszerekre a növendék kezét. Hallom a figyelmeztetést: ..Erről a házról csak akkor írjon...” A miskolci Zenepalotánál szebb, tisztább stílusú, manapság feltétlenül kényelmesebb, korszerűbb' középület sok van. A régi tágasság, amikor befogadták a felsőfokú kereskedelmi lányiskolát is, régen a múlté; ma három intézmény zsúfolódik itt ösz- szse, koncertterme is mindig foglalt. Hogy járhatnék utáSzínház az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság 107 színházában ritka az üres szék. 1972-ben a színházak 25800 előadását több, mint 12.18 millió néző tekintette meg. A külföldön is ismert színházat, mint például a Deutsches Theater, a Deutsche Staatsoper, a Komische Oper vagy a Berliner Ensemble előadásai különösen népszerűéit. Az ország 56 •rózr.i színházának műsora igen változatos; egyre töbo mai témájú darabot mutatnak be. Az 1973—74-es szezonra a társulatok 389 előadást ígértek, ezek közül 73 ősbemutató vagy premier, 31 darab NDK-beli szerzők tollából kerül ki, 15 pedig a többi szocialista országok íróiéból. Ezen kívül 13 gyermek- es ifjúsági bemutató, 10 klasszikus dráma és négy mai témájú színházi mű premierje szerepel a programban. Az ország öt gyermek- és ifjúsági színházán kívül a ..felnőtt” társulatok is tartanak ifjúsági előadásokat. A színházlátogatók fele gyermek, illetve serdülőkorú. + A kapudísz a valóságban is kicsi, de ezért is szeretik — az egészet na az egyes növendékek életre szóló élményeinek? Csak kérdések kínálkoznak. Az a titka, hogy idejönnek a zenéért kicsik és nagyok? Hogy nem a városi füst és korom, hanem az elmúlt évtizedek munkája adja a patináját? A magyar zenekultúra, a város kultúrájának egyik központja volt és marad. ötven év nagy idő; a korszerűtlen épületet most felújítják. (Folytatjuk) (makai) — Amikor kimondja a szavaló: Rab Zsuzsa fordítása — az egész terem figyelme egy irányba terelődik. Eleinte legalábbis ez történt... — Lehetséges, nem vettem észre. Az én figyelmem a versenyzőre terelődött... Hogy milyen érzés? Valami komoly dolgot kellene, illene mondanom, s csak az jut eszembe; jó. Ezt azért igyekszem megindokolni. Jó, mert élettel telítődnek azok a szavak, mondatok, versszakok, amiken gondolkodtam, töprengtem, ... jó, mert ismerem ugyan ízig-vérig a verset, mégis újat kapok. Mindig mást. _ ...???... — Hogyan is magyarázzam? Ha verset olvasunk, akkor azt először is értelmezzük, majd asszimiláljuk, feldolgozzuk magunkban. Szubjektív élménnyé válik. Ez az élmény, a kialakult kép a fordítóban mélyebb és erősebb, mintha „csak” olvasná a verset, ami persze természetes, hiszen a fordító alaposan meg is küzd ezért, míg az olvasó bizonyos értelemben „készen” kapja... Gyakran megtörténik, hogy egy versből csak a szavaimat kapom vissza. Ez is természetes, éppen olyan természetes, mint ennek az ellenkezője. A költő és versmondó kapcsolata a lényeges, s ez a kapcsolat, ha száz szájból hangzik el, százféle. Megdöbbentett például a népballadát mondó Nagy Erzsébet. Nem, nem kimondottan az előbbiekre vonatkozik ez, most kicsit másról van szó. Ez a kislány abból, amit — őszintén bevallom — pusztán díszítőelemként, a forma kedvéért írtam, abból ő tartalmat „csinált”, megrázó tartalmat. Nagyon meglepett, és valami csodálkozó örömet éreztem. Mintha nem is én írtam volna... Vége a szünetnek. A teremben ismét sűrűvé válik a levegő, már mindenki mozdulatlanul ül a helyén. Rab Zsuzsa is ... (keresztény) Tótágast álló műbírálat Módfelett hódolója vagyok a képzőművészetnek. Egy-egy festménynek akár az eredetijét, akár a reprodukciójut meglehetősen hosszú ideig vagyok képes nézegetni. Valószínű, hogy ilyenkor a bennem ifjúkoromban elvetélt festő tápász- kodik fel, az bámultatja velem a piktúra alkotásait. Így álltam meg a minap is az egyik trafik kirakata előtt, amelynek üvegén át egy tájkép nagyobb levelezőlap nagyságú reprodukciója látható. Madzagra akasztva lóg a kép — s én bámulom szenvedélyes érdeklődéssel. Téli tájat ábrázol, havas városrészt, fehér háztetőkkel, s — ha a színre jól emlékszem — szürkésbarna házfalakkal. Kissé modern ecsetkezelésröl vall az alkotás, állapítom meg „szakértelemmel”, de nem rossz, sőt, jó a kép. Nekem legalábbis tetszik. Azt az illúziót kelti bennem, ami valószínűleg a festőnek is szándéka volt: teliesnek látom a házakat, s a föléjük boruló égboltozatot is. Mivel van a képen fa is, havas lombozatáról megállapítom, hogy sikerült alkotásrészlet az is. Csakugyan: ilyen a fa lombja télen. Egyszóval: egy jó téli tájképben gyönyörködöm. Egyszercsak meghökkenek. Megbolondult tán a festő? Hogyan. de inkább hova festette a fa törzsét? Vagy gondolta: ha Picasso megtehette, hogy figuráinak a hasára biggyesztette a szemüket, miért ne élhetne ö is hasonló módon a művészi szabadsággal? A fa törzse ugyanis nem a lombozat alá, hanem fölé van festve. Elszomorodom. Így elrontani egy képet! Aztán tüzetesebben szemügyre véve a reprodukciót, elszégyellem magam. Nem a festő a hibás, hanem — a trafikos. Fordítva akasztotta fel ugyanis a levelezőlapot. Most aztán nem tudom: talpra állítva csakugyan jó-e a kép? S abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán értek-e valamicskét a festmények bírálatához. Mert mi tagadás, ez esetben tótágast állt bennem a mükritikus. Annyi tanulságot mindenesetre levontam az egészből, hogy ezentúl, ha megszemlélek egy-egy festményt, kézen allva is megpróbálom szemügyre venni. T. I. Gergely Mihály Miskolcon Két időpontban is találkozhatnak ma Gergely Mihály íróval olvasói, tisztelői. Délután három órákor a MÁV Járműjavító Üzem szakszervezeti klubjában a felszabadulás utáni első hónapok és évek irodalmi életéről, az írókortársakról a Ki tud többet Miskolcról? szellemi vetélkedőben részt vevő szocialista brigádtagokkal beszélget az író. Este hat órakor pedig a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban várják Gergely Mihályt, aki a Hungara Vivo és az Eszperantó Magazin című lapok főszerkesztőjeként keresi fel a művelődési központ Eszperantó Klubját. Följelentem az emberiséget Följelentem az emberiséget címmel előadói est lesz november 12-én, hétfőn este 6 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban. A Karinthy Frigyes műveiből öszszeállított műsorban Győr- vári János és Dariday Róbert, a Miskolci Nemzeti Színház művészei állnak pódiumra. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 13.43: Lokálpatrióták— Salgótarjánban. — 14.03: Kétzon- gorás művek. — 14.30: Az élő népdal. Berzenoe. — 14.40: Történelmi társasjáték. Megrendül a föld Európában. — 15.00: Hírek. — 15.10: Csak fiataloknak! — 15.55: Reklám. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Csokonai Vitéz Mihály Julow Viktor előadássorozata I. — 16.24: Saint—Saens: IU. szimfónia. — 11.00: Hírek. — 11.05: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 11.50: A szovjet kultúra hete. Látogatás a pjatnyickij-együttesnél. — 18.20: Szivünk alatt. Pásztor Magdolna riportja. — 18.45: Hegedűs a háztetőn. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. Miről írassunk önnek könyvet? — 19.35: A szovjet kultúra hete. Táncdalokkal a nagyvilágban. — 20.25: Háttérbeszélgetés. Lipovecz Iván műsora. — 20.55: Hírek. — 20.58: Verdi: Ri- goletto. Háromfelvonásos opera. — 22.00: Hírek. — 23.28: Verbunkosok. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Zenés hang- kipek az EDOSZ Szeged együttese clterazenekarának jubileumi hangversenyéről I. rész. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírük. — 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: A Román Rádió és Televízip énekkarának felvételeiből. — 13.40: Madárbarátok ötperee- — 13.45: Időjárás. — 14.00: Rádiónapló — kettőtől hatig. — 18.00: Hírek. — 18.10: Rádióhangversenyekről. — 18-40: Magyar Remekírók. Veres Péter- Pályamunkások. — 19.10: Prokofjev zeneszerzői arcképe. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika n. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. A napló utolsó lapja. — 21.30: Népdalok. — 21.50: Tanulság szociológusoknak. — 22.00: Slágermúzeum. — 23.00: Hírek. — 23.15: A Deák-együttes játszik. — 23.30: George Malcolm csemballózlk. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Megyei körkép. — Tudósítóink jelentik. — Az új utak keresése megyénk mezőgazdaságában ti. — A szak- felügyelő egy napja. — A mikrofon a fiataloké! ... — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 13.30: Iskolatévé. — 16.38: Műsorismertetés. — 16.40: Hírek. — 16.45: A generális. Amerikai film. — 18.00: Reklámműsor. — 18.03' Ének a végekről. A búcsúi búcsú. Dokumentum- riportíilm, IV. rész. — 18.35: Téka. — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hír- adó. — 20.00: Színészmúzeum. Rajnai Gábor. — 20.50: KI mit tud?-klub. — 21.50: Kortárs és blzonyságtevő. Portréfllm a 80 esztendős Komiós Aladárról. — 22.40: Tv-hiradó. — 2. kiadás. Bratislavai televízió: 16.20: Hírek. — 16.25: Hirek a jégkorongpályákról. — 16.40: Autósok, motorosok, figyelem! — 11.00: Ifjú szemmel. — 18.10: Szórakoztató zenés műsor. — 19.00: Híradó.— 19.30: Szurkolók műsora. — 20.10: A diplomaták. (Tévéjáték, ism.) — 21.35: Híradó. — 21.55: Csendes Don (szovjet film). — 23.55: A holnapi lapokból. Miskolci Nemzeti Szinház (1): Hongkongi paróka. Schiller bérlet. Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8): A vörös tulipánok völgye (szí. szovjet). — Kossuth (10): Csendesek a hajnalok ... I—II. Másfélszeres helyárral! (mb. szovjet). — (f3, 6): Csendesek a hajnalok. . . I—II- (Másfél- szeres helyárral! mb. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub <f5, fi): Elvira Madigan (szí. svéd). — Fáklya (fő, fi): Zahar Ber- kut (mb. szí. szovjet). — Petőfi (15, fi): Hatan hetedhét országon át (mb. szí. NDK). — Szikra (5. 7): Cható földje (16 éven felülieknek! szí. amerikai). — Táncsics (4. 6) : A lángoló tenger (szí. szovjet). — Hámor (6): Cható földje <16 éven felülieknek! Amerikai). Kiállítások: Miskolci Galéria: Mazsaroff Miklós festőművész kiállítása (11-től 19 óráig). — Miskolci Képtár: állandó kiállítás (10-től 18 óráig). — Kossuth Művelődési Ház. B. Müller Magda fotókiállítása (10-tól 18 óráig ) — József Attila Klubkönyvtar: Borsod megye Irodalmi emlékei (12-től 20 óráig). — Szőnyi Terem: Vati József festményei (9.30-tól 18 óráig). fentek Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15; Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.19: Zenekari muzsika. — 8.59: Colas Breug- non. Romain Rolland regénye. — 10.00: Hirek. — 10.05: IsRolará- dió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Schumann és Schubert műveiből. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 11.10: Jancsi és Juliska. — 11.49: Kritikusok fóruma. Miről írassunk önnek könyvet? Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bárdos Lajos kórusmüvei. — 8.15: Az Izraelita felekezet negyedórája. — 8.30: Népi zenekarok műsorából. — 9.00: Hírek. 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hirek. Magyar Viseosagyár az ország egyetlen vegyiszálgyára — korszerű üzemek, a legmodernebb technológia; — biztos megélhetés, jó fizetés;' — kitűnő munkahelyi körülmények, jó szociális ellátottság; — korszerű munkásszállás férfiak részére; — jó tanulási, kulturális és sportlehetőségek stb. JÖJJÖN DOLGOZNI NYERGESÚJFALURA, A MAGYAR VI5COSAGYARBA! A gyár felvesz : '•igyipari szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, lakatosokat, csőszerelőket és épitöipari karbantartókat. JELENTKEZÉS Nyergesújfalun (Komárom megye), a Magyar Viseosagyár munkaügyi főosztályán.
