Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-05 / 260. szám

Akik számítanak játékos kedvemre Harsányi Gábort kérdeztük Faragó Verával és Gera Zoltánnal a tévékabaré műso­rában. (Kerényi László felv.) Harsányt Gábor egyike a legnepszerübb, legtöbbet fog­lalkoztatott színművészeink­nek. Nap mint nap találkoz­hatunk vele a tv képernyőjén, a filmvásznon vagy a színpadi deszkákon. Jó estét nyár, jo estét szerelem, Egy óra múl­va itt vagyok, Irgalom — és meg nagyon sokáig lehetne sorolni azokat az alkotáso­kat , amelyeknek Harsányi Gabor volt a főszereplője. Láttuk a tévé kabarészínhá­zában könnyűzenés dara­bokban. de a nehezebb faj­súlyú drámai művekben is otthon van. A sokféle műfaj, a sok si­keres szerep, mind azt bizo­nyítja, hogy Harsányi Gábor rendkívül sokszínű egyéni­ség, igazi tehetség. A mű­vészt azért kerestük meg a Thália Színházban, hogy éle­téről és pályájáról beszél­gessünk el. — Mikor határozta el. hogy a színészi pályát vá­lasztja élethivatásul? — A gimnáziumban ön- képzőköri tag voltam. Íro­gattam és szavaltam. Tizen­hét éves koromban pedig megnyertem a rádió „így írunk mi” novellapályázatát. Egyre többet foglalkoztam az irodalommal. Ekkor gondol­tam, hogy jelentkezem a fő­iskolára. Az első próbálkozás nem sikerült. Dolgoztam egy évet. A második felvételin egy verset kérdeztek. Petőfi: Levél Arany Jánoshoz című művét. Elmondtam. S ez elég volt a bizottságnak. — Melyek voltak első je­lentős alakításai? — Még főiskolás korom­ban kerültem a Thália Szín­házhoz, mint gyakornok. El­ső szerepemet harmadéves koromban kaptam. Örsi Ist­ván Sírkő és Kakaó című tragikomédiájában. Diplo­maosztás után visszatértem a Tháliába. Életem egyik leg­nagyobb élménye egy Euri­pidész darab volt, amelyben egy hírnököt játszottam. Az­után jöttek a főszerepek... — Színházban, televízió­ban, filmen egyaránt gyak­ran szerepel. Ezek mindegyi­ke más és más követelményt állít a színész elé. Hogyan tud alkalmazkodni; s me­lyik közegben érzi otthon magát? — A színházat szeretem a legjobban. Véleményem sze­rint azonban mind a hármat meg kell tanulni. A színpa­don az ember jobban gesz­tikulálhat, jobban élhet. A filmben mindez korlátozott. Ott nem lehet felnagyított gesztusokat alkalmazni. Az arcnak és a szemnek kell igazán élni. A színházban ez nem elég. — Sok rendezővel dolgo­zott már együtt, mit jelent mindig máshoz alkalmaz­kodni? — Nagyon nehéz megta­lálni azt az embert, akivel maradéktalanul jó együtt dolgozni. Szeretek együtt dolgozni Kazimirrel, Vámos­sal, Szőnyivel, Wiederman- nal és Szász Péterrel, ök számítanak a játékos ked­vemre? — Hogyan tud azonosulni a különböző figurákkal? — A szerep megformálása nagy idegmunka. Először mindig megpróbálom a fi­gurát szétboncolni, ízekre szedni. Ha ez sikerül (már bennem van), akkor ismét össze tudom állítani az egé­szet. Az átlényegülés nehéz. Sok átvirrasztott éjszakát jelent. De ha kapok egy új szerepet, elfog az alkotói láz. Cél, hogy hozzá tudjam ad­ni azt a pluszt, melyet a sa­ját fantáziám diktál. — Mi a véleménye a köny- nyű és a nehéz műfajról? — A könnyű műfaj nem is olyan könnyű. Ahhoz, hogy valakiből igazi színész legyen, el kell sajátítani azt a műfajt is, amellyel áltál­ban nem foglalkozik. Mit le­het tanulni a kabarétól? Poentirozni. — Hogyan vélekedik a népszerűségről? — Számomra nem terhes a népszerűség. Nagyon jó ha ismerik az embert. A hírnév is kötelez. A népszerűség egy állandó stresszhatás, ami ar­ra sarkallja a színészt, hogy mindig jól dolgozzon. — Miben láthatjuk legkö­zelebb? — A Thália Színházban Németh László Gandhi cí­mű darabjában Nehmt ját­szom. A televízióban pedig a Fejes Endre regényéből ké­szült Cserepes Margit házas­sága című filmben fogok sze­repelni. BŐT A SÁNDOR Megkezdődött az Aurora 73 fesztivál Tegnap délután négy óra­kor megkezdődött az Aurora ’73 szavalóverseny a Molnár Béla Ifjúsági és Üttöröház- ban. Az orosz-szovjet verset és prózát mondó amatőr elő­adóművészek fesztiváljáról már beszámoltunk olvasóink­nak. A megnyitó ünnepségen kedves vendégeket üdvözölt Fűlőp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első tit­kára: a KISZ meghívására hazánkba érkezett Kornszo- mol-delegációt, írókat, költő­ket, s a szovjet ifjúsági moz­galom vezetőit, J. Dolma- tovszkijt és feleségét, V. Sa- bamovot és Gy. Szerebrj ako- vot. A megjelentek között volt Moldopán Gyula, a vá­rosi pártbizottság titkára, Koszti Lajos, az LKM párt- bizottságának titkára, vala­mint a rendező szervek, a KISZ KB és az MSZBT kép­viselői. Moldován Gyula mondott megnyitó beszédet. Utalt a magyar—orosz, illetve a ma­gyar—szovjet irodalmi kap­csolatokra. Aztán a verseny­zőkhöz intézte szavait: kö­szöntötte a 80 diákot és ifjú­munkást — országos verse­nyek győzteseit. Ezután bemutatkozott a bíráló bizottság, amelynek el­nöke ismét Keleti István lett. Végül levetítették a Miskolc című színes filmet. A megnyitó ünnepség után megkezdődött a háromnapos, háromfordulós verseny. Az ifjúsági klubban Festmények, grafikák Ma 12 őrsikor érdekes ki­állítást nyitottak meg a Diósgyőri Gépgyár vasas if­júsági klubjában. Húsz fia­tal. a vasas képzőművészeti szakkör tagjai, legsikerültebb festményeit, grafikáit mutat­ja be a gépgyári fiatalok­nak. A tárlat november 20-ig tekinthető meg. Érdekes ki­állítás nyílik az ifjúsági klubban ezt követően is: pa­pír-mozaik és térplasztikai elemek kerülnek bemuta­tásra. Békéscsabán Nemzetiségi úttörőfesztivál Békéscsabán rendezik meg az I. országos nemzetiségi fesztivált 1974. április 3—7. között. A fesztivál gazdag programjáról és jelentőségé­ről Szabó Ferenc, a Magyar Üttörőszövetség országos el­nökségének főtitkára tájékoz­tatta az MTI munkatársát. — Békéscsabán öt év óta rendszeresen megtartják a nemzetiségi úttörőtalálkozót — mondotta. — Nagy fi­gyelemmel kísértük prog­ramjukat, s úgy ítéljük meg: minden feltétel adott ahhoz, hogy országos fesztivállá fejlesszük a nemzetiségi út­törők baráti találkozóját. Ezzel teljes mértékben egyetértenek a nemzetiségi szövetségek s a békéscsabai rendező szervek. Az első megbeszélést megtartottuk, a programot elfogadtuk. — Elhatároztuk többek között: alkalmat adunk az s»zag különböző tájain mű­ködő nemzetiségi iskolák úttörőinek a találkozóra, egymás szokásainak megis­merésére. A gyermekek be­mutathatják a nemzetiségi táncokat, dalokat, zeneszá­mokat. Nagyszabású kiállí­tást is rendezünk, amelyen bemutatjuk: hogyan készí­tik a szőttest, a hímzést, a különböző kézimunkát a sokácok, a szerbek, a né­metek, a románok, a szlo­vákok. Nagy szolgálatot tesz a találkozó az anya­nyelv ápolásának is. Petőfi Egy gondolat bánt engemet című költeményét öt nyel­ven adják majd elő az úttö­rők. így a jól ismert vers segítségével egymás anya­nyelvét is megismerhetik. Természetesen részt vesz­nek a fesztiválon Békéscsa­ba romániai, jugoszláviai, szovjefunióbeli testvérváro­sának küldöttel Ü» i „A Bergn” Csak igy nevezték, mert a neve fogalom volt. „A Bergner” — teljes nevén: Elisabeth Bergner — a weimari Német­ország legnagyobb Reinhardt-színésznőinek egyikeként tar­tatott számon. Most, ahogy leadhattam a hírt: nyugállományából vissza­térve eljátszotta Londonban Örkény István Macskajátékának főszerepét — egy közvetett emlék éled fel bennem. Nem sokkal a weimari Németország bukása után, körül­belül akkor, amikor Bergnernek el kellett menekülnie és Londonban telepedett le, Magyarországra költözött egy né­met író: Otto Zarek. ö pedig nem volt más, mint az az egy­kori színházi dramaturg, aki Düsseldorfból Berlinbe vitte és Reinhardtnak beajánlotta Elisabeth Bergnert. Zarek, ez a prágai származású német emigráns egy Kossuth-regénnyel hálálta meg, hogy néhány éven át itt élt, ami Egy nép szerelme címmel jelent meg nálunk, a Singer és Wolfner kiadásában, Herczeg Ferenc előszavával, Becs­ben pedig a Paul Zsolnay Verlag gondozásában. Ezt az Otto Zarek urat kerestem fel budai lakásán, amikor megtudtam, hogy hazánkba költözött és amikor megkérdez­tem tőle, hogyan fedezte fel „A Bergnert”, válaszul átnyúj­totta nekem — akkor, frissen magyarul is megjelent — „Színház Mária Thull körül” című könyvét. Ez a könyv ugyan kissé kiszínezve, de azt tárgyalta, ho­gyan fedezte fel a regény fiatal költő főhőse a hősnőt: Mária Thullt, a színésznőt. A könyv már sajnos nincs meg. Hitler betörése Magyar- országra éppen úgy elűzte innen az előle emigrált Otto Zarek írót, mint a könyvét az én könyvtáramból. MÁI£ IVAN Színészotthon Moszkvában Izmailovóban, Moszkva egyik legszebb kerületében hatalmas park közepén ere­deti megoldású, kétszintes házak sora áll. Lakói idő­sebbek. a legfiatalabb is be­töltötte már 60. életévét. Va­lamennyien színészek vol­tak, akik öregségükre itt kaptak otthont. A bejárati csarnokban márványtáblám olvashatók Alekszandra Jablocskinának. a Szovjetunió népművészé­nek szavai: „A szinészotthon megérdemelt pihenést nyújt azért a nehézségekkel teli, hosszú életért, amelyet a nép és a művészet szolgálatában leéltek." A kiváló színésznő, Jablocskina az Oroszországi Színházi Társaság elnökeként sokat fáradozott a színészott­hon megteremtéséért, s ez az otthon ma az ő nevét viseli. Az otthon lakói magánosok ,és színészházaspárok. Egy- egy lakó kényelmes, bútoro­zott. beépített szekrényekkel felszerelt lakásban él. .4 tá­gas hallok berendezésében helyét kapott az ódivatú kan­dalló és a tv-készülék is. Az egész otthon a szeretet­teljes gondoskodást sugároz­za. A 150 lakót száztagú sze­mélyzet szolgálja ki: szaká­csok. orvosok, takarítónők, kertészek, könyvelők és így tovább. Á mosoda, a vegy­tisztító, a ruha- és cipöja- vító pedig „házhoz megy”. Minden lakásból közvetlen csengő vezet az éjjel-nappal ügyeletet tartó kis rendelőin­tézetbe. Szükség esetén a kö­zeli két nagy kórház látja el a betegeket. Az idős színészek legjobb „gyógyszere” egyébként a művészethez fűződő állandó kapcsolat. A társadalmi ta­nács , koncerteket szervez az otthonban. Ezeken olyan ki­váló előadóművészek szere­pelnek, mint Galina Vis- nyevszkaja, Leonyid Kogan, Georg Otsz, Klavgyija Sul- zsenko, Leonyid Utyoszov. Alekszandr Szlobogyanyuk. zongoraművész minden új műsorát itt mutatja be. s ez­zel hagyományt is teremtett: ma sok fiatal zeneművész mutatja be programját a színpad veteránjainak, akik bár rendkívül igényesek és végtelenül jóindulatúak. Néha hosszabb utazásra in­dulnak az idős színészek, fel­keresik Oroszország „arany­gyűrűjét”, a híres ősi városo­kat, Rosztovot, Szuzdalt, Ja- roszlavlot. Nyáron rendszerint szana­tóriumokban pihennek, vagy felkeresik rokonaikat, aztán hazatérnek a színészotthon­ba. Együtt ünnepük a neve­zetes évfordulókat. A szüle­tésnapokra óriási torta ké­szül, amelyen bizony sokszor nem fér el a kellő számú gyertya. Sokszor rendeznek műsoro­kat, amelyeknek szereplői maguk a lakók. Osztrovsz- kij születésének 150. évfordu­lóján például részleteket ad­tak elő műveiből. A Puskin- évfordulón elmondják leg­kedvesebb Puskin-verseiket. Kedveltek a memoár-estek, amelyeken visszaemlékeznek pályafutásuk emlékezetes napjaira. Sokan szívesen lá­tott előadók az otthon falain kívül is. A 92 esztendős Vla­gyimir Gardenyin ma is ak­tív előadója az ismeretter­jesztő társaságnak. hétfő Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Lakatos Antal népi zenekara játszik. — 13.49: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.04: Édes anyanyel­vűnk. — 14.09: A berlini VIT da­laiból. — 14.19: Zongoraművek. — 14.40: A Szovjet Rádió napja így kezdődött. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Fúvószene táneritmunban. — 15.59: Hallgatóink «gyeimébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Több munkáslakást I — 16.25: Színes népi muzsika. — 17.00- Hírek. — 17.05: Külpoliti­kai figyelő. — 17.20: A hét rá­dióhallgatója. — 17.57: Húszas stúdió. Egykori és mai álmok. — 18.5«: Hallgatóink «gyeimé­be í — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: A Rádió Kabarészínházá­nak novemberi műsora. — 20.40: Sporthírek. — 20.50: Hírek. — 20.53: A Lokomotív GT együttes felvételeiből. — 21.10: A Szovjet Rádió napja. Klara Kagyinszka- ja énekel. — 21.30; Mikrolánc. — 22.00: Hírek. — 22.20: Verbunko­sok — 23.00: Reneszánsz kórus­muzsika. — 23.30: Daljátékokból. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 12.40: A Szovjet Rá­dió napja. Pillanatkép. — 13.00: Hírek. — 13.03: Giorgio Tozzi énekel. — 13.30: Az első tapasz­talatok. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő — 18.20: Megmérettünk és nehéznek ta­láltattunk. .. — 18.45: Közkívá­natra. Nyári férjek. — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: üj könyvek. — 20.28: Népdalok. — 29.41: A Magyar ’ Rádió Karlnthy-színpada. Tanár ; úr, kérem! — 21.49: A Szovjet . Rádió napja. A moszkvai Állami Filharmónia szimfonikus zene­karának hangversenye u Moszk­vai Rádióban. — 23.00: Hírek. — ' 23.15: Schöck Ottó tárcdalalból. — 23.30: A hét zeneműve, sosz- takovics: VII. szimfónia. — 24.00: , Hírek. Miskolci rádió: A hét elnő napján. — Ember az akták mö­gött... — Stoplámpa! — Kórus­muzsika. — Képek községeink­ből. — Asszonyok a majorban. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 14.45. Pártoktatás. — 15.40: Sport. — 16.00: Hírek. — 16.05: Pedagó­gusoknak. — 16.40: Orosz nyelv­lecke. — 17.10: Ifjúsági tudomá­nyos híradó. — 17.45: Kerülete­ink hangja. — 18.10: Szórakoz­tató hangverseny. — 19.00: Hír­adó, majd publicisztika. — 20.00- Karnevál első napja (tévéjáték) — 21.50: Híradó. — 22.15: Párt- oktatás. — 22.55; A holnapi la­pokból. Kiállítások: B. Müller Magda fotókiállítása (10-töl 18 óráig). — Vati József festőművész kiállí­tása. (9.30-tol 19 otai£j. Filmszínházak: Béke (3, f6. 8): Elátkozottak (18 éven felüliek­nek! mb. színes olasz—NSZK). — Kossuth (3. 6): Csendesek a hajnalok 1—H. (másfélszeres helyári mb. szovjet). — 6 óra­kor ünnepi megnyitó a szovjet filmnapok alkalmából. — Heve- sy Iván Filmklub (íö, Í7): Egy év kilenc napja (mb. szovjet). — Fáklya (f5, f7): Válás ame­rikai módra (mb. szi. amerikai). — Petőfi (f5, f7): Ártatlan gyil­kosok (szi. magyar). — Szikra (5, 7): Fedőneve: Jégmadár (mb. szovjet). — Táncsics (4, 6): Alom luxuskivitelben (mb. szí. ameri­kai). — Tapolca-Ady (7): Hélló, Dolly! I—II. (Dupla helyár! szi. amerikai). — Hámor (4): A szik­labarlang titka (mb. szovjet). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Ifj. Ma­gyar! Imre népi zenekara ját­szik, Gaál Gabriella és Holla! Bertalan énekel. — 9.00: Harsan a kürtszói Leningrad — Riga — Tallin. A Gyermekrádió műso­ra. — 9.35: Mozart: A-dűr szo­náta. — 9.51: Pol-beat. A Kalo­csai-együttes műsorából. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Dimitr Petkov és Yolan­da Marculescu énekel. — 11.00: Irodalmi évfordulónaptár. — 11.25: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekarának felvételeiből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Két versenymű, — 8.40: Gyalogolni jó. — 9.00: Hírek. — 9.03: Bródy Tamás szerzeményei­ből. — 9.35: Megmérettünk és nehéznek találtattunk ... — 10.00: A zene hullámhósszán. — 11.53: Könyvek, tájak, emberek. apróhirdetés Szerelőaknás garázs, vezető­szobával, fürdőszoba-használat­tal kiadó -f külön bejáratú üres szoba. Telefon: 33-301. SZEMÉLYGÉPKOCSI- VEZETŐI TANFOLYAMOT INDÍT ai MHSZ Gépjórművezetö- képző Iskola. Jelentkezési határidő: november 8. Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy u. 20. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents