Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-21 / 273. szám

A szakszervezet septi az újítókat Jól segíti a szakszervezet az újítókat s az újítómozga­lom fejlődését a Diósgyőri Gépgyárban. A testületi ülé­seken rendszeresen megvi­tatják az újítómozgalom helyzetét és figyelemmel kí­sérik az elfekvő újítások sorsát is. A szakszervezeti újítási bizottság az elmúlt tíz év alatt a vállalat által elutasított 835 újítási javas­lat közül 495-öt javasolt — gondos mérlegelés után — elfogadásra. Beszámoló taggyűlések az LKM-ben Folytatódnak a Lenin Ko­hászati Művek 72 pártalap- szervezetében a beszámoló taggyűlések. Eddig 44 tag­gyűlés zajlott le. A megje­lenés jónak mondható: 88 százalékos. Nincs baj a részt­vevők aktivitásával sem, min­den harmadik jelenlévő fel­szólalt eddig a taggyűléseken. ADH várospolitikai fóruma I Ideiglenes névjegyzék Ezer új lakás Csak megalapozott kifogást! Hétfőtől mindig tele van emberekkel a tanács L kerületi hivatalának kapubejárata. Akkor függesztette ki az 1974. évi ideiglenes lakáselosztási névjegyzéket a lakás, és he­lyiséggazdálkodási osztály. Érthető a kíváncsiság, hiszen Miskolcon csaknem tízezren várnak arra, hogy előbb-utóbb felkerüljön a nevük a listára, ugyanakkor az idén is csak mintegy ezren lesznek a boldog, új lakástulajdonosok. A kiutalásra várók számához viszonyítva valóban csekélynek tűnik az ezer új lakás, pedig még egyetlen évben sem osz­tottak Miskolcon ennyit. (Tavaly körülbelül 900-an sze­repeltek a névsorban). >|c Szocialista brigádvezetők tanácskoztak ma délelőtt a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatóságán. Ebben az évben 211 szocialista brigádban 1981 dolgozó tett külön­féle felajánlást, melyek összértéke 6 millió forint. Segítik a hátrányos helyzetű vidéki iskolákat is. Az elmúlt hónap végéig összegyűjtött 57 ezer forinton szemléltetőeszközöket vásárolnak. Az értekezleten megvitatták a jövő évi terv- javaslatot, majd az újítómozgalommal foglalkoztak. Az erdő- gazdaság dolgozói nehéz fizikai munkát végeznek; az újító-_ sok révén az ö munkájuk lesz könnyebb. (Képünkön: /át'* raknak le a szánról. Egyszer talán ezt a munkát is gépe­sítik ...) (Ágotha Tibor felvétele) 110 millió forint Fizetik a Borsod az ország egyik leg­takarékosabb megyéje. Ezt bizonyítja, hogy az OTP megyei igazgatóságának ki­mutatása szerint a betétállo­mány elérte a három milli­árd forintot. Egyedül Bács- Kiskun megye rendelkezik hasonló összeggel. Evente 300 millió forinttal növekszik a betétállomány', s az idén még ennél is nagyobb növekedés­sel számolnak. A betétek legnagyobb szá­zalékát a hagyományos ka­matozó betétek teszik ki. So­kan fektetik pénzüket gépko- csi-nyereménybetétkönyvbe, s egyre több fiatal veszi igénybe az ifjúsági takarék- betét adta lehetőségeket. A takarékoskodás egyik legegyszerűbb módja a KST. Borsodban gyakorlatilag 1957 óta működnek a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak. Mint köztudott, az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói vállalják, hogy havonta rend­szeresen befizetnek bizonyos összeget a KST-be, amelyet azután év végén a 3 száza­lékos kamattal együtt visz- szakarmak. Természetesen ha valakinek évközben van szük­sége kölcsönre, akkor szintén igénybe veheti a KST-t. A vállalati, üzemi takarékpénz­tárak önálló szervezetek. A pénzt azonban az OTP ke­zeli, a könyvelési, és admi­nisztrációs munkálatok nagy részét is elvégzi. Az első KST-k megalaku­lásakor még alig kétezer tag­ja volt a mozgalomnak. Az idén azonban megyénkben már 261 KST-csoport műkö­dött. ötvenezer ember taka­rékoskodik ily módon, s egy év alatt 110 millió forintot gyűjtenek össze. E tekinté­lyes összeg 60 százaléka Mis­kolcon gyűlik össze, ahol egyre többen választják a takarékoskodásnak ezt a módját. A nagyüzemekben, több KST-csoport is műkö­dik. Az LKM igazgatóságán például 10 millió forintot gyűjtenek össze évente. Ha­sonlóan jól működik a Bor­sodi Szénbányák KST-je is. Közeleg az év vége, nem­sokára itt a mikulás, a ka­rácsony. Az üzletekben is kezdetét veszi az ünnepi vá­sár. Aki takarékoskodott, bi­zonyára nem lesz gondja, hogy miből leoje meg roko­nait, ismerőseit. B. S. Csúcsidény Szerencsen A Szerencsi Cukorgyár tör­ténetében először az idén érték el, hogy idestova egy hónapja naponként 330 va­gon répát dolgoznak fel. A cukorgyártási szezon előre­láthatólag december végéig tart. Szerencsen kristály-, fi­nomkristály-, por-, kocka- és mokkacukrot is gyártanak. Nagyi felelősség hárul mind a lakás- és helyiséggazdálko­dási osztályra, mind a mel­lette működő társadalmi bi­zottságra. Ennek megfelelően hosszas előkészületek után készítették • el javaslatukat, majd az ideiglenes névjegy­zéket. Mindenekelőtt azt vet­ték figyelembe, kik nyújtot­tak be tavaly jogos kifogást az akkori névjegyzéken sze­replőkkel szemben. Akiknek közülük 1973-ban nem tud­ták kielégíteni az igényét, aszok most előnyt élveztek. A rangsort egyébként az adatok gépi feldolgozása után állapították meg. Szerepet játszik a pontszám kialakítá­sánál a lakásigénylés kelte, a gyermekek száma, a jöve­delem, a lakás zsúfoltsága, figyelembe veszik a betegsé­get és kiemelten kezelik a fizikai munkások kérelmét. Munkások előnyben A lakásügyi társadalmi bi­zottság tagjai mindenkit meglátogattak, aki most az ideiglenes jegyzéken szere­pel, és a helyszínen tájéko­zódnak arról, valósak-e a be­diktált adatok. A névjegyzéken 215 taná­csi bér- és 708 tanácsi érté- kesítésű (szövetkezeti) lakás szerepel. A tanácsi bérlaká­sok többségét fizikai mun­kásoknak, 24 százalékát pe­dig fiatal házasoknak szán­ják. Mint ismeretes, az irány­elvek szerint az összes/ új otthonnak legalább 60 száza­lékát munkásoknak, 25 szá­zalékát pedig fiatal házasok­nak kell juttatni. Azonnal feltűnik, hogy a fiatal há­zasok aránya elmarad a kí­vánttól ebben a lakóskategó- riában. A magyarázat: taná­csi bérlakást csak azok a családok kaphatnak, melyek­nél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 1400 forintot. A fiatal igénylők tekintélyes hányada azonban ennél többet keres. Ezért ők a tanácsi értékesíté- sű lakások névjegyzékén szerepelnek nagyobb szám­ban, arányuk itt csaknem 56 százalék. Ugyanennél a tí­pusnál a fizikai munkások aránya meghaladja a 69 szá­zalékot. összességében tehát azt mondhatjuk, hogy meg­felelően ..képviselték mind a munkások, mind a fiatal há­zasok érdekeit az ideiglenes névjegyzék összeállítói. Érdemes megemlíteni, hogy a város két nagyüzemének, a Lenin Kohászati Művek­nek, illetve a Diósgyőri Gép­gyárnak, a dolgozói 64 taná-. esi bér- és 167 tanácsi érté- kesítiésű lakást kaptak. A névjegyzéken szereplők kö­zött igen sok a több gyer­mekes család, illetve az olyan ember, aki egyedül tartja el családját. A két lakáslaipus­Városi tanácstagok fogadóórái 1973. november 21. Boda József né. 11. sz. ált.- Is­kola. Felszabadítók útja 20., 18 órától: dr. Terplán Zénó, egye­tem, gépelemek tanszéke. I. e. 10. szoba. 16 órától; Tamási Er­zsébet. n/1. sz. pártalapszerve- zet, Csaba vezér u. 93., 18 órától. 1973. november 23. Korencsik János, Szirma, ta­nácsháza. 17 órától: Varga Jó­zsef. Domb u. 13.. IS órától. 1973. november 24. Rózsavölgyi Károly, N'agy Ho­na u. 2., 16 órától: Sebó Ernő, Szövő u. 9.. 17 órától. 1973. november 26. Almási Istvánné, 13. sz. terü­leti pártalapszervezet. Tizeshon- véd u. 21.. 16 órától; Barka! Miklós, diósgyőri városközpont, ált. iskola, 17 órától. Barna Andrásnéval együtt: Belley Imre. Paoírgyár. porta, 17 órától: Bu­dai József, Kalló István. Pásztor István és Tóth Lajos I'2. számú területi pártalapszervezet. Baross G. u. 18.. 17 órától; Karaba Lász­ló, 35 sz. alt. iskola. Kl’jin- 17 órától; Kovács György, Hoffmann O, u. 13.-17 órától; Leskó Márta. KISZÖV. Csabai kapu 44., 18 órától: Ifj. Orosz Jánosné, Ifjúsági Ház. Győri ka­pu 27.. 17 órától: Ráski Sándor. Palóczy u. 19., 17 órától: szolga István. 40. Nz ált. Iskola. Győri kapu dél, 17 órától. 1973. november 27. Deák Béla. Eder György utcai ált. iskola. 18 órától: Faragó Er­zsébet. Oprendek S. pártszerve­zet, 17 órától; V'tncze Sándor, gépipari technikum, Kun B. u. 10., Iá órától. 1973. november 2». Varga Zoltán és dr. Árokszál- lásy Zoltán, 18. sz. területi párt­alapszervezet. Csabai kapu 8., 17 órától. 1973. november 30. Adám Janosné, 48-as u. 13., 17 órától: Felvinczy Ernő, XVI. sz. Autójavító v. kultúrterme, Zsol- cai kapu, 17 órától; dr. Koncz- wald Barna, Könyves K. ü. 6., 17 órától; Nagy Búza Józsefné. 34, sz. ált. Iskola. Könyves K. u. i. 18 órától; Sugár Andor, Ka­zinczy u. 15., Iá órától. II polgártnesler kölcsönadja autúiál A MISKOLCI ÖNKÉNTES tűzoltóegylet kebelében ala­kult mentőosztály fő tevé­kenysége az első világhábo­rú időszaka alatt a sebesült katonák szállítása volt. 1914 —1918. között összesen 16 164 sérült katonát láttak el. A világháború utáni spanyol- natha-járvány ismét erős próbára tette őket. Az 1919 májusi miskolci csata városunkat hadszín­térré tette. Miskolc átélte az első repülőtámadást. A se­besültek és a halottak el­szállításában a mentőosztály is kivette részét; bátran si­etett a sebesült katonák és a bajba jutott civilek segít­ségére. A huszas években jelen­tősen javult a mentők fel­szereltsége. 1924-ben sikerült használható állapotba hozni a háború alatt (1916-ban) gumijaitól megfosztott men­tőautót. 1926-ban az adomá­nyokból az egyesület egy Renault gyártmányú modern mentőautót rendelt. A men­tőosztály ebben az évben 2065 esetben vonult ki első­segélynyújtáshoz, illetve szállított beteget. A vidék is egyre inkább igénybe vette a mentőszolgálatot, ezt jól jelzi, hogy a két mentőautó 1807 kilométert tett meg eb­ben az évben. IDŐKÖZBEN MEGALA­KULT a Városok és Várme­gyék Országos Mentőegyesü­lete, s 1929-ben megnyitotta a megye második mentő­állomását Sátoraljaújehelyen. Ebben a helységben olyan rosszak voltak akkor az utak, hogy a főorvos az új­helyi betegek beszállítása­kor a mentőkocsi helyett a hordágyat használtatta. „Ez a szállítás a betegre nézve kedvezőbb, mintha a mentő­kocsi végigrázza a város hi­bás kövezetén”. 1929 februárjában meg­nyílt a VÖMÉ szerencsi mentőállomása is. 1930 már­ciusában Diósgyőr-Vasgyár­ban létesített új fiókot a Városok és Vármegyék Or­szágos Mentöegyesülete. 1934 márciusában Abaúj-Torna vármegye székhelye, Szik­szó is mentőállomást ka­pott. Még a második világ­háború előtt Mezőkövesden és Ózdon is megkezdték munkájukat a mentők. A MÁSODIK VILÁG­HÁBORÚ kezdete Miskolcot mentőautók nélkül találta, mert azokat katonai célokra vették igénybe. Az akkori polgármester Studebäker gyártmányú régi1 személy­autóját alakították át men­tőautóvá. E szükségmentő­autó mellett még két lovas mentőkocsi állott a mentők rendelkezésére. DR. KUBASSY LÁSZLÓ ANTAL ALMOS (Folytatjuk) bői összesen 169-ei egyedül­álló családfenntartók kaptak, akiknek a többsége nő. Kit és miért... Megjegyezzük, hogy a vég­leges névjegyzék elkészülté­ig még tovább javulhat az arány a fizikai munkások, illetve a nagy családok ja­vára, hiszen a jogosan ki­fogásolók közül is elsősorban ők számíthatnak arra, hogy valaki helyett felkerülnek majd a végleges névjegy, zékre. S ha már a kifogásokról szóltunk... A tavalyi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy igen sokan kétségbe vonták az ideiglenes névjegye­iken szereplők igényének jogosságát anélkül, hogy meggyőződtek volna róla, milyen körülmények között lakik az illető. Kifogást emeltek például olyan sze­mélyek ellen, akik romos, életveszélyes vagy pincela­kásban éltek. Az idén csak konkrét ki­fogásokkal foglalkozik majd a lakás- és hélyiséggazdálko- dási osztály, illetve a társa­dalmi bizottság. Kívánságuk: pontosan írja le mindenki, hogy kit kifogásol és miért, de csak azután, miután meg­győződött a lakáskörülmé­nyeiről. Az ilyen „vétóval” a társadalmi bizottság beha­tóan foglalkozik, felkeiresi a kifogásolót, sőt esetenként azit is, akinek az igényét jog­talannak nevezte. (Az utób- bira egyébként túl nagy : szükség nincs, hiszen az ide­iglenes névjegyzéken sze­replők lakáskörülményeit pontosan ismerik.) Harminc napig, azaz de­cember 19-ig lehel írásban benyújtani a kifogást — ille­tékmentesen — a következő címre: Miskolc, Városi Ta­nács, I. kerületi Hivatala, lakás- és helyiséggazdálkodá­si osztály. Vörösmarty utca 16. Irányítószám: 3450. A végleges névjegyzékről március végén dönt a tanács végrehajtó bizottsága, s ezt követően nyilvánosságra hoz­zák. BÉKÉS DEZSŐ Városi tanácstagok beszámolói 1973. november 21. Titko István, görömbölyi kul­túrám z, Szolárcsik téj, 17 órától. 1973. november 22. Korencsik János, szirmai kul­túrotthon, Vöröskatona u., 18 órá­tól. 1973. november 26. Csikós József, 100. sz. ipari Szakmunkásképző Intézet. KISZ- klub. Téglagyár u.. 17 órától: Gadó László, n/1. sz. területi pártalapszervezet. Csaba vezér u. 95., 17 órától; Halász András, m/ 5. sz. területi pártalapszervezet, Gorkij telep 1.. 17 órától: Ke- rényi József, Ady Endre Műve­lődési Ház, Árpád u. 4.. 17 órá­tól. 1973. november 27. Vágó Péter. in. kerületi Hiva­tal tanácsterme, Marx K. u. 96., 17 órától. 1973. november 28. Tóth Imre, 1/3. sz. területi párt­alapszervezet, Tizeshonvéd u. 17-30 órától. A vesszőkosártól a rohamkocsiig III.

Next

/
Thumbnails
Contents