Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-01 / 257. szám
Pihenőben... Miskolci műtermeket keresett fel az Elnöki Tanács titkára A vendeg megállt az egyik csendélet előtt, s megjegyezte: mikor a művész pihen. Való igaz, hogy nem lehet folytonosan a munka lázában égni. hogy nincsenek mindig sürgős teendők, hogy olykor elcsitulnak az indulatok. s felülkerekedik a játékos kedv... ■ m Az iménti mondat Lukovszky László műtermében hangzott el, ahol a művész és vendége fél szavakból is értették egymást. Ha jól számítom, a párbeszéd csaknem harminc esztendeje kezdődött közöttük: a változásokról, a művészet szerepéről, az elkötelezettségről — az élet nagy és kis dolgairól. Nem is hangzik el egyetlen udvarias szólam sem, inkább „veséző” kérdések, s határozott feleletek. — Tudják, mi együtt tanultunk a Szovjetunióban, nem ieszélyeztetjük magunkat — fordul hozzánk Cse- terki elvtars magyarázólag. Rövidesen szó esik Lukóvsz- ky, általam nem ismert, régi korszakairól. Érzem, hogy az Elnöki Tanács titkára gondolatban összeveti a mostani festményeket a régi munkákkal. Hogy Lukovszky remek mester, ez nem képezheti vita tárgyát; a világlátása lehet, vagy lehetett olykor problefnatikus. Ügy tűnik, művészetében a mostani jó időszak, jó idő, felszakadozó felhőkkel. Friss kép az állványon. Egy portré. Kiderül, hogy a költőt — aki olyan korán elment közülünk „szőkén, szelíden” — mindannyian személyesen ismertük. Szegény Váci Mihály. Fáradt, kicsit tört mosollyal néz ránk, Lukovszkynak azonban sikerült a költő sugárzását is megragadni. Sokáig nézzük a képet. Vajon kinek hogyan jelenik meg emlékezetében Váci? Kossuth-díjas költő volt és országgyűlési képviselő. Engem kicsit zavar a gyűrött zakó, amit a festő kölcsönzött neki. Váci pedáns volt, mindig jól öltözött. Remek fehér ingeket viselt. Lukovszky az örök néptanítót látta meg a költőben. Vácinak — aki maga is remekül rajzolt — tetszene ez a portré ... A szomszédos műteremben — itt dolgozik Varga Miklós — kemény kovácsolt és esztergált vasak fogadnak bennünket. Majdnem azt írtam, hogy hideg vasak. Pedig. mint Varga alkotásai bizonyítják, a vas nem mindig hideg, rideg. A fővarosnak készülő térplasztika modelljét mutatja először a művész, majd megtekintjük ennek a „párját” is, amelyet Miskolcon szeretnének a városatyák felállíttatni. Cseter- ki elvtársnak nem kell ehhez a pártfogását kérni; máris dicséri a város vezetőinek ötletét. Ha itt vagyunk, akkor persze már megnézzük a feleség, Gy. Nagy Margit gobelinjeit is. Rövidesen kiderül, hogy az Elnöki Tanács titkára jól ért a szövés munkálataihoz. — Édesanyám is szőtt — emlékezik, s egyszerre sikerül feleleveníteni az ősi mesterség szavait... Kedves, rögtönzött ajándékozási aktus következik. Mindannyian zavarban vagyunk és mindannyian örülünk. Ha van protokoll, akkor nem jöhetnek közbe meglepetések. De hát meglepetések nélkül szürkébb lenne az élet. A délelőtt két középső állomása ragadt meg bennem. Cseterki Lajos napja a Képcsarnok Szőnyi Termében kezdődött, ahol Vati József kiállítását tekintette meg, s Csabai Kálmán műtermében búcsúzott el a miskolci vendéglátóktól. Közben szó esett a lakosság képzőművészeti kultúrájáról, hagyományainkról, személyes emlékekről. Ügy is mondhatnám, hogy fél napig pihent országunk egyik vezető politikusa. S talán azt is hozzátehetjük: itthon pihent. A cizellálás művészete Külföldön is nagy figyelem kíséri a grúz cizelláló művészetet. Az utóbbi időben a japán ékszerkereskedelmi cégek kétszeresére növelték megrendeléseiket ezekből az értékes készítményekből. Ez a valóban nagy hozzáértést igénylő mesterség ma is lenyűgöz finomságával, vonalai pontosságával és utánozhatatlan nemzeti színösszetételeivel. A régi mesterek leszármazottai nemcsak megőrizték a cizellálás tudományának titkait, hanem újabb módszerekkel gazdagították. Néhány cégnél a kézművesek ismert művészekkel együtt tevékenykednek. A Miskolci Szimfonikus Zenekar (gyarmati) A film egy kockája; Joachim von Essenbeck temetése, a tragédia első felvonása. Elátkozottak hangversenye Első ízben ebben a hangversenyévadban, a Miskolci Nemzeti Színházban hallhattuk a Miskolci Szimfonikus Zenekart. Az est karmestere Mura Péter, szólistája On- czay Csaba volt. örültünk, hogy ismét a színházban játszott zenekarunk. A patinás épületbe a produkciók ígérete telt házat vonzott. Sajnálatos azonban, hogy a rossz akusztikai körülmények évről évre nem adnak teljes értékű képet a zenekarok teljesítményéről. Jó lenne ezen minél hamarabb változtatni. E sorok írója jelen volt a Miskolci Szimfonikus Zenekar másnapi. kazincbarcikai hangversenyén, amikor is a modern művelődési központ jó akusztikájú színháztermében ugyanaz a program jóval magasabb színvonalat képviselt. Természetesen ehhez hozzájárult az a tény is, hogy a zenekar már másodszor játszotta el teljes koncentrációval a műsorát. Vajon nem előzhetné-e meg egy-egy vidéki koncert a hétfő esti színházbeli hangversenyeket? Az eddig leírtak egyben azt is jelzik, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfő esti koncertje átlagos színvonalú volt. Mura Péter elképzelése Beethoven közismert V. szimfóniájáról jónak mondható. A „Sors”- szimfónia drámai első tételét hatásosan formálta, de a ritmikai egység kedvéért a tempó kissé hajszoltnak tűnt. Ez a nyugtalanság jellemezte a lassú tételt is. Bar a hangzás nem volt teljesen egységes a Fináléban, de hangulatában, életigenlésében beethovenire sikerült. Az interpretáció jól tükrözte, hogy a német zeneóriás torkon ragadta a „sorsot”, betegen is vállalja az életet az emberekért, művészete igazságáért. Az est szólistája Onczay Csaba, fiatal gordonkaművész volt, aki néhány héttel ezelőtt nyerte meg a Pablo Casals tiszteletére rendezett III. nemzetközi gordonkaversenyt. Onczay igen tehetséges, szép hangon játszó muzsikus. Dvorák h-moll gordonkaversenyében elsősorban a lírai elemekre helyezte a fő hangsúlyt. A szerző a szülőföld és a család utáni vágyakozását jeleníti meg az első tétel nagy részében. A második tételben pedig fiatalkori szerelmének, Jozefinnek az alakja lebeg a romantikus cseh zeneszerző előtt. Ott, ahol Onczay egyénisége találkozott a zeneszerző merengő, bánatos világával, nagyszerű művészi élmény részesei lettünk. Néhol, a szélső tételekben azonban hangja kevésbé szárnyalt, teátrális részeknél is visszafogott volt. A máris nagy felkészültségű, rokonszenves muzsikus a közönség ovációját Bach- és Cincadze-darabok előadásával köszönte meg. A hangversenyen elhangzott még Kosa György 1941- ben komponált Táncszvitje, mely magyar népdalok feldolgozására épül. BARTA PÉTER Évekkel ezelőtt egy sajtó- nyilatkozatban Visconti mondta Elátkozottak című filmjéről: „Egyáltalán nem szándékoztam történelmi müvet alkotni. Hitler hatalom - átvétele és a történelmi helyzet csak visszatürközödnek a szereplőkön... Azért akartam extrém helyzeteket elmondani, hogy képet adjak egy filozófiáról, egy fajról, arról a rothadásról, ami azokban az években Németországban erjedésben volt." Nem hibája, hanem legfőbb erénye Viscontinak és filmjének, hogy mégis történelmi művet alkotott, mikor egy német iparmágnás család tragédiáján keresztül vetíti elénk a nácizmus hatalomra jutásának és megszilárdulásának esztendeit. Hiszen elsődleges célja, hogy ezt az eszmét és ennek a hordozóit a maguk kegyetlen valóságában bemutassa. Ha pedig ez egy Visconti formátumú rendezőnek sikerül, a film megdöbbentő erejű történelmi freskóvá válik. Nem feltétlenül szükséges, hogy a néző ismerje a 30-as évek első felének Németországát; a történet bemutatja. De jó, ha tudja, mit indított el, vagy inkább mit folytatott a Reichstag felgyújtása, és mit jelentett, hogy az SA barna-zöld egyenruhája mellett egyre gyakrabban lehetett látni az SS fekete egyenruháját. Nem árt ismerni (jószerével mindenki ismeri is) a kort, így több idő marad a filmre. A cím is utal rá, a cselekményből pedig nyilvánvaló, hogy az Elátkozottak sok hasonlóságot mutat a klasszikus görög sorstragédiákkal. Visconti nagysága nem abban van, hogy tudja, hogy ez a kor, ez a világ, a von Essenbeck-ek, az iparbárók, a nácizmust hatalomra segítő és kiszolgáló pénzarisztokrácia magukban hordták végzetüket. Ezt évtizedek távolából valameny- nyien tudjuk. De Visconti megteremti, életre hívja filmjében ezt a kort, és miközben rekonstruálja, belülről, a figurák, a szituációk, a történések egységéből kerekedik ki egy majdhogynem dokumentum-erejű, de mindenképpen egyedülvaló, döbbenetes vádirat. A rendező mindjárt elöljáróban hangsúlyozza, hogy figurái költött alakok, a történés kitalált. Nem is igen van arra szükség, hogy a von Essenbeck acélművekben a Krupp műveket keressük, hogy a szereplőket megpróbáljuk valóságos személyekkel azonosítani. A von Essenbeck család tragédiája szimbólum. Minél több ebben az aljas, a förtelmes, a visz- szataszító, annál biztosabban jósolja az általa, az egyes emberek sorsában képviselt eszme törvényszerű bukását. Sokkal többet ér hát, ha nézői újra felfedezik Visconti zsenialitását, a megérdemelt módon értékelik a színes olasz—NSZK film válogatott szereplőgárdájának nagyszerű játékát. A L’Hu- manité kritikusát idézem: „ az Elátkozottak nagyon nagy film. Erről az egy műről egy egész könyvet kellene írni. ha valaki megkísérelné mélyen elemezni történelmi, szociológiai, lélektani és politikai oldalait.” A film mementó, figyelmeztetés. nyomasztóan nagyszerű élmény. Meg kell nézni. (M—) Hej rigó Cigánydalokbol, nótákból, népdalokból álló zenés műsor lesz november 3-án, szombaton a Bartók Béla Művelődési Központban. A műsor házigazdája Horváth István, vendégei Talabér Erzsébet, Szántai Ildikó, Mik- lóssy József. Valamennyien népszerű előadóművészek. Ezt bizonyítja a műsor iránt megnyilvánuló érdeklődés is, és a tény, hogy az eredetileg tervezett egy előadás helyett kettőt tartanak. Délután három, illetve este hat órára várják az érdeklődő közönséget. Dunaújvárosi művészek Miskolcon Cyránsky Mária szobrász- és ifj. Koffán Károly festőművész alkotásaiból rendez kiállítást a Miskolci Galéria a Kossuth Művelődési Ház nagytermében. A fiatal dunaújvárosi alkotók tárlatát november 6-án, kedden este hat órakor Pifkó József, a Dunaújvárosi Tanács elnökhelyettese nyitja meg. A művek november 30-ig, mindennap délelőtt tíztől este hat óráig tekinthetők meg. nrmm CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiakoktél. — 14.00: Medina szőlőihegy 4. — 14.21: Kóruspódium. — 15.00: Hírek. — 15.10: A mi gyertyáink. . -. — 15.50: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. — 16.0«: Az élő népdal. — 16.18: Krucsinyin: A Vö- röshadsereg — II. szvit fúvószenekarra. — 16.42: Sebestyén Janos csembalózik. — 17.00: Hírek. — 17.05: Händel- és Bach- müvek. — 17.36: Nehéz helyzetben. Riport. — 18.01: Népdalest. — 18.43: Miért igen. miért nem? — 19.00: Esti Krónika. — 10.25: Lemezmúzeum. — 20.05: Játék a könyvtárban. — 21.18: Hírek. — 21.21: A Rádió Dalszínháza. — 22.00: Hírek, időjárás. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 23.30: Bánki György szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: A morva tanítók énekkara énekel. Petőfi rádió: 12.90: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Leo Slezák énekel. — 13.35: Mesterek és tanítványok. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: ifjúsági randevú — kettőtől hatig. — Közben: 14.30: Hírek. — 18.00: Hírek. — 18.10: Lányok — féláron. Rádiójáték. — 19.02: Holnap közvetítjük.. . — 19.22: A diplomás. Filmzene. — 19.29: Zenés hangképek. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A Stúdió 11 felvételeiből. — 20.49: Mai walesi bárdok. Riport. — 21.04: Hangversenynaptár. — 21.19: Rádiószínház. — 22.15: Őszi séta a szegedi füvészkert.- ben. — 22.25: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.15: Filmzene. — 23.30: Meíistofele. Opera. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: A riportereké a szó ... — Bemutatjuk a bör- sodnádasdi új öntödét. — Beszélgetések Bogácson. — A Népi Ellenőrzési Bizottság tárgyalta ... — Látogatás a Zeneoktatói Munkaközösségnél. — Ünnepi könyvkiállítás nyílt Miskolcon. — A mikrofon a fiataloké! . . . Nemzetközi diákszínjátszó fesztiválon jártak. — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 14.30: IskoLatévé. — 15.53: Műsorismertetés. — 15.55: Hírek. — 16.00: NIM SE—Ü. Dózsa bajnoki röplabda-mérkőzés közvetítése. — 18.00: Radar. — 18.30: Megmérettünk és nehéznek találtattunk... ül. rész. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-hír- adó. — 20.00: Egy hölgy arcképe. Angol tévéfilmsorozat. VT. befejező rész. — 20.45: „Eredj, lányom, Egersziegre. .Dóku- mentumfilm. — 21.35: Tv-híradó — 2. kiadás. — 21.45: Jelentés. Bratislavai televízió: 16.25: Hírek. — 16.30: Látóhatár. — 17.00: Ifjú szemmel. — 18.10: A világ egyetlen cigány színháza. Szovjet dók. film. — 19.00: Híradó. — 19.30: Algériai képek. — 20.00: Paisiello: Csillagászok. Tévéopera. — 21.10: Kulturális hírek és híradó. — 21.35: Csendes Don. Szovjet film 2. rész. Kiállítások: Libresszó: Haraszti László kollázsai (13-tól 20 óráig). — Kossuth Művelődési Ház: B. Müller Magda fotókiállítása (10- től 18 óráig). — Szőnyi Terem: Vati József festményei (fél 10— 18 óráig). Miskolci Nemzeti Színház (7): Csongor és Tünde. Madách bérlet. Filmszínházak: Béke (3, f6, 8>: Elátkozottak. (18 éven felülieknek! Mb. szí. olasz—NSZK). — Kossuth (nlO, nl2): Megvárom, míg ölsz! (csehszlovák), (f3, f5, f7): Az utolsó mozielőadás (16 éven felülieknek! amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (f5, Í7): Hétköznapi fasizmus (mb. szovjet). — Fáklya (f5, f7): Lány, a szabadcsapatban (szí. NDK). — Petőfi (f5, f7): Joe Hill balladája (szí. svéd). — Szikra (5, 7): Az Ezüst-tó kincse (mb. szí. NSZK—jugoszláv). — Táncsics (4. 6): Cható földje (16 éven felülieknek! szí. amerikai). — Ságvári (Ady Műv. Házban, 5, 7): A tüzes íjász (szí. olasz- francia). — Hámor (6): Betörés (Felemelt hely ár! francia.) PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Színes népi muzsika. — 9.00: Colas Breug- non. Regény. — 9.20: Gül Baba. Operettrészletek. — 10.00: Hírek. 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Komlós- sy Erzsébet énekel. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: a Lenhossék orvosdinasztia. — 11.10: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 11.49: Kritikusok fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.06: Pethő Zsolt szerzeményeiből. — 3.20- Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. . . — 10.00: A zene hullámhosszán. Magyar Yiscosagyár az ország egyetlen vegyiszálgyára — korszerű üzemek, a legmodernebb technológia: — biztos megélhetés, jó fizetés; — kitűnő munkahelyi körülmények, jó szociális ellátottság; .?rszeru Munkásszállás férfiak részére; — jó tanulási, kulturális és sportlehetőségek stb. JÖJJÖN DOLGOZNI NYERGESÜJFALURA, A MAGYAR VISCOSAGYARBA! A gyár felvesz; vegyipari szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, lakatosokat, csőszerelőket és építőipari karbantartókat. JELENTKEZÉS: Nyergesújfalun (Komárom megye), a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán.