Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-01 / 257. szám

Pihenőben... Miskolci műtermeket keresett fel az Elnöki Tanács titkára A vendeg megállt az egyik csendélet előtt, s megjegyez­te: mikor a művész pihen. Való igaz, hogy nem lehet folytonosan a munka lázá­ban égni. hogy nincsenek mindig sürgős teendők, hogy olykor elcsitulnak az indu­latok. s felülkerekedik a já­tékos kedv... ■ m Az iménti mondat Lu­kovszky László műtermé­ben hangzott el, ahol a mű­vész és vendége fél szavak­ból is értették egymást. Ha jól számítom, a párbeszéd csaknem harminc esztendeje kezdődött közöttük: a válto­zásokról, a művészet szere­péről, az elkötelezettségről — az élet nagy és kis dolgai­ról. Nem is hangzik el egyetlen udvarias szólam sem, inkább „veséző” kérdé­sek, s határozott feleletek. — Tudják, mi együtt ta­nultunk a Szovjetunióban, nem ieszélyeztetjük magun­kat — fordul hozzánk Cse- terki elvtars magyarázólag. Rövidesen szó esik Lukóvsz- ky, általam nem ismert, régi korszakairól. Érzem, hogy az Elnöki Tanács titkára gon­dolatban összeveti a mostani festményeket a régi mun­kákkal. Hogy Lukovszky re­mek mester, ez nem képez­heti vita tárgyát; a világlá­tása lehet, vagy lehetett oly­kor problefnatikus. Ügy tű­nik, művészetében a mos­tani jó időszak, jó idő, fel­szakadozó felhőkkel. Friss kép az állványon. Egy portré. Kiderül, hogy a költőt — aki olyan korán elment közülünk „szőkén, szelíden” — mindannyian személyesen ismertük. Sze­gény Váci Mihály. Fáradt, kicsit tört mosollyal néz ránk, Lukovszkynak azonban sikerült a költő sugárzását is megragadni. Sokáig nézzük a képet. Vajon kinek hogyan jelenik meg emlékezetében Váci? Kossuth-díjas költő volt és országgyűlési képvi­selő. Engem kicsit zavar a gyűrött zakó, amit a festő kölcsönzött neki. Váci pe­dáns volt, mindig jól öltö­zött. Remek fehér ingeket vi­selt. Lukovszky az örök nép­tanítót látta meg a költő­ben. Vácinak — aki maga is remekül rajzolt — tetszene ez a portré ... A szomszédos műteremben — itt dolgozik Varga Mik­lós — kemény kovácsolt és esztergált vasak fogadnak bennünket. Majdnem azt ír­tam, hogy hideg vasak. Pe­dig. mint Varga alkotásai bi­zonyítják, a vas nem min­dig hideg, rideg. A fővaros­nak készülő térplasztika mo­delljét mutatja először a művész, majd megtekintjük ennek a „párját” is, amelyet Miskolcon szeretnének a vá­rosatyák felállíttatni. Cseter- ki elvtársnak nem kell eh­hez a pártfogását kérni; máris dicséri a város veze­tőinek ötletét. Ha itt va­gyunk, akkor persze már megnézzük a feleség, Gy. Nagy Margit gobelinjeit is. Rövidesen kiderül, hogy az Elnöki Tanács titkára jól ért a szövés munkálataihoz. — Édesanyám is szőtt — emlékezik, s egyszerre sike­rül feleleveníteni az ősi mes­terség szavait... Kedves, rögtönzött ajándé­kozási aktus következik. Mindannyian zavarban va­gyunk és mindannyian örü­lünk. Ha van protokoll, ak­kor nem jöhetnek közbe meglepetések. De hát meg­lepetések nélkül szürkébb lenne az élet. A délelőtt két középső ál­lomása ragadt meg bennem. Cseterki Lajos napja a Kép­csarnok Szőnyi Termében kezdődött, ahol Vati József kiállítását tekintette meg, s Csabai Kálmán műtermében búcsúzott el a miskolci ven­déglátóktól. Közben szó esett a lakosság képzőművé­szeti kultúrájáról, hagyomá­nyainkról, személyes emlé­kekről. Ügy is mondhatnám, hogy fél napig pihent orszá­gunk egyik vezető politikusa. S talán azt is hozzátehetjük: itthon pihent. A cizellálás művészete Külföldön is nagy figye­lem kíséri a grúz cizelláló művészetet. Az utóbbi idő­ben a japán ékszerkereske­delmi cégek kétszeresére nö­velték megrendeléseiket ezekből az értékes készítmé­nyekből. Ez a valóban nagy hozzáértést igénylő mester­ség ma is lenyűgöz finomsá­gával, vonalai pontosságával és utánozhatatlan nemzeti színösszetételeivel. A régi mesterek leszármazottai nem­csak megőrizték a cizellálás tudományának titkait, hanem újabb módszerekkel gazda­gították. Néhány cégnél a kézművesek ismert művé­szekkel együtt tevékenyked­nek. A Miskolci Szimfonikus Zenekar (gyarmati) A film egy kockája; Joachim von Essenbeck temetése, a tragédia első felvonása. Elátkozottak hangversenye Első ízben ebben a hang­versenyévadban, a Miskolci Nemzeti Színházban hallhat­tuk a Miskolci Szimfonikus Zenekart. Az est karmestere Mura Péter, szólistája On- czay Csaba volt. örültünk, hogy ismét a színházban játszott zeneka­runk. A patinás épületbe a produkciók ígérete telt há­zat vonzott. Sajnálatos azon­ban, hogy a rossz akusztikai körülmények évről évre nem adnak teljes értékű képet a zenekarok teljesítményéről. Jó lenne ezen minél hama­rabb változtatni. E sorok írója jelen volt a Miskolci Szimfonikus Zenekar másna­pi. kazincbarcikai hangver­senyén, amikor is a modern művelődési központ jó akusz­tikájú színháztermében ugyanaz a program jóval magasabb színvonalat kép­viselt. Természetesen ehhez hozzájárult az a tény is, hogy a zenekar már másod­szor játszotta el teljes kon­centrációval a műsorát. Va­jon nem előzhetné-e meg egy-egy vidéki koncert a hétfő esti színházbeli hang­versenyeket? Az eddig leírtak egyben azt is jelzik, hogy a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar hétfő esti koncertje átlagos színvonalú volt. Mura Péter elképzelése Beethoven köz­ismert V. szimfóniájáról jó­nak mondható. A „Sors”- szimfónia drámai első tételét hatásosan formálta, de a rit­mikai egység kedvéért a tempó kissé hajszoltnak tűnt. Ez a nyugtalanság jel­lemezte a lassú tételt is. Bar a hangzás nem volt teljesen egységes a Fináléban, de hangulatában, életigenlésé­ben beethovenire sikerült. Az interpretáció jól tükröz­te, hogy a német zeneóriás torkon ragadta a „sorsot”, betegen is vállalja az éle­tet az emberekért, művésze­te igazságáért. Az est szólistája Onczay Csaba, fiatal gordonkamű­vész volt, aki néhány héttel ezelőtt nyerte meg a Pablo Casals tiszteletére rendezett III. nemzetközi gordonkaver­senyt. Onczay igen tehetsé­ges, szép hangon játszó mu­zsikus. Dvorák h-moll gor­donkaversenyében elsősor­ban a lírai elemekre helyez­te a fő hangsúlyt. A szer­ző a szülőföld és a család utáni vágyakozását jeleníti meg az első tétel nagy ré­szében. A második tételben pedig fiatalkori szerelmé­nek, Jozefinnek az alakja lebeg a romantikus cseh ze­neszerző előtt. Ott, ahol On­czay egyénisége találkozott a zeneszerző merengő, bánatos világával, nagyszerű művé­szi élmény részesei let­tünk. Néhol, a szélső téte­lekben azonban hangja ke­vésbé szárnyalt, teátrális ré­szeknél is visszafogott volt. A máris nagy felkészültsé­gű, rokonszenves muzsikus a közönség ovációját Bach- és Cincadze-darabok előadásá­val köszönte meg. A hangversenyen elhang­zott még Kosa György 1941- ben komponált Táncszvitje, mely magyar népdalok fel­dolgozására épül. BARTA PÉTER Évekkel ezelőtt egy sajtó- nyilatkozatban Visconti mondta Elátkozottak című filmjéről: „Egyáltalán nem szándékoztam történelmi mü­vet alkotni. Hitler hatalom - átvétele és a történelmi hely­zet csak visszatürközödnek a szereplőkön... Azért akar­tam extrém helyzeteket el­mondani, hogy képet adjak egy filozófiáról, egy fajról, arról a rothadásról, ami azokban az években Német­országban erjedésben volt." Nem hibája, hanem legfőbb erénye Viscontinak és film­jének, hogy mégis történel­mi művet alkotott, mikor egy német iparmágnás csa­lád tragédiáján keresztül ve­títi elénk a nácizmus hata­lomra jutásának és megszi­lárdulásának esztendeit. Hi­szen elsődleges célja, hogy ezt az eszmét és ennek a hordozóit a maguk kegyet­len valóságában bemutassa. Ha pedig ez egy Visconti formátumú rendezőnek sike­rül, a film megdöbbentő ere­jű történelmi freskóvá vá­lik. Nem feltétlenül szükséges, hogy a néző ismerje a 30-as évek első felének Németor­szágát; a történet bemutat­ja. De jó, ha tudja, mit in­dított el, vagy inkább mit folytatott a Reichstag fel­gyújtása, és mit jelentett, hogy az SA barna-zöld egyenruhája mellett egyre gyakrabban lehetett látni az SS fekete egyenruháját. Nem árt ismerni (jószerével min­denki ismeri is) a kort, így több idő marad a filmre. A cím is utal rá, a cse­lekményből pedig nyilván­való, hogy az Elátkozottak sok hasonlóságot mutat a klasszikus görög sorstragé­diákkal. Visconti nagysága nem abban van, hogy tud­ja, hogy ez a kor, ez a vi­lág, a von Essenbeck-ek, az iparbárók, a nácizmust hata­lomra segítő és kiszolgáló pénzarisztokrácia magukban hordták végzetüket. Ezt év­tizedek távolából valameny- nyien tudjuk. De Visconti megteremti, életre hívja film­jében ezt a kort, és miköz­ben rekonstruálja, belülről, a figurák, a szituációk, a tör­ténések egységéből kereke­dik ki egy majdhogynem do­kumentum-erejű, de minden­képpen egyedülvaló, döbbe­netes vádirat. A rendező mindjárt elöl­járóban hangsúlyozza, hogy figurái költött alakok, a tör­ténés kitalált. Nem is igen van arra szükség, hogy a von Essenbeck acélművek­ben a Krupp műveket keres­sük, hogy a szereplőket meg­próbáljuk valóságos szemé­lyekkel azonosítani. A von Essenbeck család tragédiája szimbólum. Minél több ebben az aljas, a förtelmes, a visz- szataszító, annál biztosabban jósolja az általa, az egyes emberek sorsában képviselt eszme törvényszerű bukását. Sokkal többet ér hát, ha nézői újra felfedezik Vis­conti zsenialitását, a megér­demelt módon értékelik a színes olasz—NSZK film vá­logatott szereplőgárdájának nagyszerű játékát. A L’Hu- manité kritikusát idézem: „ az Elátkozottak nagyon nagy film. Erről az egy mű­ről egy egész könyvet kelle­ne írni. ha valaki megkísé­relné mélyen elemezni tör­ténelmi, szociológiai, lélek­tani és politikai oldalait.” A film mementó, figyelmezte­tés. nyomasztóan nagyszerű élmény. Meg kell nézni. (M—) Hej rigó Cigánydalokbol, nótákból, népdalokból álló zenés mű­sor lesz november 3-án, szombaton a Bartók Béla Művelődési Központban. A műsor házigazdája Horváth István, vendégei Talabér Er­zsébet, Szántai Ildikó, Mik- lóssy József. Valamennyien népszerű előadóművészek. Ezt bizonyítja a műsor iránt megnyilvánuló érdeklődés is, és a tény, hogy az eredeti­leg tervezett egy előadás he­lyett kettőt tartanak. Dél­után három, illetve este hat órára várják az érdeklődő közönséget. Dunaújvárosi művészek Miskolcon Cyránsky Mária szobrász- és ifj. Koffán Károly festő­művész alkotásaiból rendez kiállítást a Miskolci Galé­ria a Kossuth Művelődési Ház nagytermében. A fiatal dunaújvárosi alkotók tárla­tát november 6-án, kedden este hat órakor Pifkó József, a Dunaújvárosi Tanács el­nökhelyettese nyitja meg. A művek november 30-ig, mindennap délelőtt tíztől es­te hat óráig tekinthetők meg. nrmm CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódia­koktél. — 14.00: Medina szőlő­ihegy 4. — 14.21: Kóruspódium. — 15.00: Hírek. — 15.10: A mi gyertyáink. . -. — 15.50: Hallga­tóink figyelmébe! — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Az MRT Közönségszolgálatának tá­jékoztatója. — 16.0«: Az élő nép­dal. — 16.18: Krucsinyin: A Vö- röshadsereg — II. szvit fúvósze­nekarra. — 16.42: Sebestyén Ja­nos csembalózik. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Händel- és Bach- müvek. — 17.36: Nehéz helyzet­ben. Riport. — 18.01: Népdalest. — 18.43: Miért igen. miért nem? — 19.00: Esti Krónika. — 10.25: Lemezmúzeum. — 20.05: Játék a könyvtárban. — 21.18: Hírek. — 21.21: A Rádió Dalszínháza. — 22.00: Hírek, időjárás. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kap­csoljuk a 22-es stúdiót. — 23.30: Bánki György szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: A mor­va tanítók énekkara énekel. Petőfi rádió: 12.90: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Leo Slezák énekel. — 13.35: Mesterek és tanítványok. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: ifjúsági randevú — kettőtől hatig. — Közben: 14.30: Hírek. — 18.00: Hírek. — 18.10: Lányok — féláron. Rádió­játék. — 19.02: Holnap közvetít­jük.. . — 19.22: A diplomás. Filmzene. — 19.29: Zenés hang­képek. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A Stúdió 11 felvételeiből. — 20.49: Mai walesi bárdok. Riport. — 21.04: Hangversenynaptár. — 21.19: Rádiószínház. — 22.15: Őszi séta a szegedi füvészkert.- ben. — 22.25: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.15: Filmzene. — 23.30: Meíistofele. Opera. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: A riportereké a szó ... — Bemutatjuk a bör- sodnádasdi új öntödét. — Be­szélgetések Bogácson. — A Né­pi Ellenőrzési Bizottság tárgyal­ta ... — Látogatás a Zeneokta­tói Munkaközösségnél. — Ün­nepi könyvkiállítás nyílt Mis­kolcon. — A mikrofon a fiata­loké! . . . Nemzetközi diákszín­játszó fesztiválon jártak. — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 14.30: IskoLatévé. — 15.53: Műsorismertetés. — 15.55: Hírek. — 16.00: NIM SE—Ü. Dó­zsa bajnoki röplabda-mérkőzés közvetítése. — 18.00: Radar. — 18.30: Megmérettünk és nehéz­nek találtattunk... ül. rész. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-hír- adó. — 20.00: Egy hölgy arcké­pe. Angol tévéfilmsorozat. VT. befejező rész. — 20.45: „Eredj, lányom, Egersziegre. .Dóku- mentumfilm. — 21.35: Tv-híradó — 2. kiadás. — 21.45: Jelentés. Bratislavai televízió: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Látóhatár. — 17.00: Ifjú szemmel. — 18.10: A világ egyetlen cigány színháza. Szovjet dók. film. — 19.00: Híradó. — 19.30: Algériai képek. — 20.00: Paisiello: Csillagászok. Tévéope­ra. — 21.10: Kulturális hírek és híradó. — 21.35: Csendes Don. Szovjet film 2. rész. Kiállítások: Libresszó: Haraszti László kollázsai (13-tól 20 óráig). — Kossuth Művelődési Ház: B. Müller Magda fotókiállítása (10- től 18 óráig). — Szőnyi Terem: Vati József festményei (fél 10— 18 óráig). Miskolci Nemzeti Színház (7): Csongor és Tünde. Madách bér­let. Filmszínházak: Béke (3, f6, 8>: Elátkozottak. (18 éven felüliek­nek! Mb. szí. olasz—NSZK). — Kossuth (nlO, nl2): Megvárom, míg ölsz! (csehszlovák), (f3, f5, f7): Az utolsó mozielőadás (16 éven felülieknek! amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (f5, Í7): Hétköznapi fasizmus (mb. szov­jet). — Fáklya (f5, f7): Lány, a szabadcsapatban (szí. NDK). — Petőfi (f5, f7): Joe Hill balladá­ja (szí. svéd). — Szikra (5, 7): Az Ezüst-tó kincse (mb. szí. NSZK—jugoszláv). — Táncsics (4. 6): Cható földje (16 éven fe­lülieknek! szí. amerikai). — Ságvári (Ady Műv. Házban, 5, 7): A tüzes íjász (szí. olasz- francia). — Hámor (6): Betörés (Felemelt hely ár! francia.) PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Színes né­pi muzsika. — 9.00: Colas Breug- non. Regény. — 9.20: Gül Baba. Operettrészletek. — 10.00: Hírek. 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Komlós- sy Erzsébet énekel. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: a Lenhossék orvosdinasztia. — 11.10: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 11.49: Kritikusok fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.06: Pethő Zsolt szerzeményei­ből. — 3.20- Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. . . — 10.00: A zene hul­lámhosszán. Magyar Yiscosagyár az ország egyetlen vegyiszálgyára — korszerű üzemek, a legmodernebb technológia: — biztos megélhetés, jó fizetés; — kitűnő munkahelyi körülmények, jó szociális ellátottság; .?rszeru Munkásszállás férfiak részére; — jó tanulási, kulturális és sportlehetőségek stb. JÖJJÖN DOLGOZNI NYERGESÜJFALURA, A MAGYAR VISCOSAGYARBA! A gyár felvesz; vegyipari szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, lakatosokat, csőszerelőket és építőipari karbantartókat. JELENTKEZÉS: Nyergesújfalun (Komárom megye), a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán.

Next

/
Thumbnails
Contents