Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-15 / 242. szám

Aram Páva Megkezdődtek az Arany Páva nemzetközi népzenei verseny magyar televíziós elődöntői. A salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban dr. Ortutay Gyula akadémikusnak, a fesztivál zsürielnökének megnyitója után nyolc együttes és há­rom szólista lépett fel teg­nap, köztük a legéndi két­nyelvű — szlovák és magyar népdalokat megszólaltató — nemzetiségi asszonykórus, a esolnoki német trió, a holló­kői menyecskekórus és a ..Röpülj, páva” vetélkedők­ről már jól ismert Mazsaroff Mária. A Magyar Televízió, a , Népművelési Intézet és a Ha­zafias Népfront közösen meghirdetett Arany Páva nemzetközi népzenei feszti­váljára eddig nyolc ország — köztük a Szovjetunió — nevezett be. elődöntőik szin­tén most zajlanak. A döntő­kön részvevő országok nyolc­nyolc produkcióval szerepel­hetnek majd. 'Jf Pihennek a csónakok (Kerényi László felvétele) A 22-es számú iskola gaz­dasági vezetője zavarba jött, amikor azt kértem, számít­suk ki a forintokban mér­hető hasznát annak, hogy az Avas Bútorgyár „Kos­suth” szocialista brigádja vállalta az iskola patronálá- sát. Végül egyetlen számot mondott Sonkoly G.yörgyné: .— A felhasznált anyag ér­téke ötezeregyszáz forint. Bónus Rókusné. az iskola igazgatója kiegészítette ezt: — Számokban kifejezhe- tetlen, amit végeztek. Az anyagértéket nyugodtan megszorozhatja hárommal, de nem ez a legfőbb. Olyan javításokat végeztek el, ami­ket meg sem tudtunk volna csináltatni másként. És azon­nal jönnek, ha hívjuk őket. Pedig vannak közöttük vi­dékiek, vannak családosok, idősek és fiatalok. Néha nem is értem, hogy miért csinál­ják. Én a gyerekeknek az évnyitón beszéltem erről a brigádról. Nekünk nevelési haszon az ő példájuk... Az iskolát segítő brigád vezetője, Üjvári Miklós: — Olyan nagyon nagy dol­got nem csináltunk mi. Ta­lán 700 órát dolgoztunk. Padokat, asztalokat, széke­ket javítunk. Most szemlél­tető eszközöket is csiná­lunk. .. Olyan a brigád, hogy első szóra mindenki megérti, ha menni kell... A húsztagú brigádból 17- en 10 évnél régebben dol­goznak a gyárban. — Idén májusban kötöt­tünk szerződést. Benne van ebben egy kicsit az is, hogy jobb ma a hangulat a gyár­ban, mint egy évvel ezelőtt. Hozzuk a tervet. — Hogyan találtak kap­csolatot az iskolával? — Van nálunk egy házas­pár. Henterélc. Három gye­rekük jár ide. Ök segítettek az iskolának, aztán egyszer szóltak nekünk, mert olyan sok volt af munka, hogy nem bírták. És az iskola is megkereste a gyárat. így volt. — Van gyereke? — Van. Kilencéves. Szir- mabesenyőn jár iskolába. — Akkor miért nem ott segít? — Néha szoktam, de a brigáddal más. Nem mind­egy. hogy oda egy másik brigád dolgozik? -Aki gye­rek van ebben az országban az mind a mienk. Újvári Miklós is Szirma- besenyőn járt iskolába: — , Olajjal volt fölkenve a padló. Nyolcán vagy tízen ültünk egy padban. Annyi név volt abba a padba be­levésve, hogy helyet se le­hetett találni a néynek. .. A gyerek az gyerek. Ma­napság a csavarokat szedik ki a padokból., A nyugodni nem tudó kis ujjak körző­heggyel fúrnak léukat a le­mezbe. Javítanivaló egy is­kolában mindig akad. — Az volt a nehéz — mondják, akik dolgoztak —, hogy mi szalagon dolgozunk odabent a gyárban? Itt bi­zony „bütykölni” kellett. Csak az anyag modern, a lemez. A többi kisipar, ami­től elszoktunk mi régen. / Podó Rudolf 59 éves. Hon- pát Imre bácsi túl va'n a hat és feledik évtizedén. A legfiatalabbak húsz év kö­rüliek. Unokákra gondol­nak? Egyszer majd megszü­lető gyerekre, akik hasonló padokba ülnek? — Minden gyerek a mi­énk — hallottam másodszor is. Az iskola háláját köszönő levelek jelzik. Szabó György művezető a gyárban. Ö pat­ronálja a Kossuth-brigádot. Szamtalanszor dolgozott a brigádtagokkal együtt. — Igen. már az iskolában is mondták nekünk, hogy ez a 700 óra társadalmi munka nekik óriási segítség volt. Mi tudjuk, hogy erről párthatározat is van. Ment ez korábban is, bár nem ennyire szervezetten. A má­sik: ha egy gyárban jobb lesz a hangulat, ha egyszer úgy kezdjük érezni, hogv mi, akik. kitartottunk az üzemben, túljutottunk a ne­hezén, akkor az embereknek a gyáron kívüli kedve is ■ más. Különben ebhez a munkához idebent is min­den segítséget megkapunk. Nem egy brigád vállalkozá­sáról van szó, hanem tár­sadalmi ügyről. Az a jó, hogy ezt valamennyien érez- .zük is. (bartho) Megjelent a Füles Évkönyve Népszerű rejt vény lapunk, a Füles most megjelent 1974-es évkönyve meglepetéssel szol­gál mindazoknak, akik szí­vesen fejtenek keresztrejt­vényt. Mellékletén olyan pá­lyázattal egybekötött óriás- keresztrejtvényt közöl, amely 993 vízszintes és 992 függő­leges meghatározással új „csúcsot'1 állított fel: ennél nagyobb keresztrejtvény meg nem jelent meg hazánkban! Az évkönyv 272 oldalas, gazdagon illusztrált vaskos kötet, amelynek színes, vál­tozatos tartalma felöleli a fejtörők mindenféle fajtáját. A ..Tanár úr kérem” című rovatot 12 oldal képviseli, a naptárrész felsorolja azokat a névnapokat is, amelyek a közhasználatú naptárakban nem szerepelnek. ' Rejtvényes formájú élet­rajz-játék, a népi időjóslás népszerű tudományos magya­rázata, vidám történetek ju­biláló Operaházunkról, a magyar nyelv néhány sajá­tosságából összeállított fej­törő, a labdarúgó világbaj­nokságok hőseivel foglalkozó rajzos-rejtvény váltakoznak az évkönyv oldalain a ma­gyar rejtvénykönyvekből vett érdekes szemelvényekkel, társasjátékokkal, színes írá­sokkal, érdekes tesztekkel. Rodolfo bűvésziskolájával. Az évkönyv nagy pályá­zata első díjának nyertesét és egy általa megnevezett második személyt tetőtől tal­pig felöltöztetik az 1974. évi tavaszi divat szerint! Három teljes képregényt, negyvennél több keresztrejt­vényt is közöl az évkönyv, és egy második pályázatot is hirdet a nehéz feladatokat kedvelők számára. Csak az íróasztal boldogít? A munkaközvetítő iroda tapasztalatai szerint a Miskolcon állást kereső nők több mint 60 százaléka vidéki. Meglehető­sen nagy gondot okoz ez. hiszen városunkban a nehézipar az uralkodó és viszonylag kevés a nők tömeges foglalkozta­tására alkalmas üzem. Ám a környező falvakból érkező munkavállalókkal is törődni kell, hiszen ugyanezek a telepü­lések adják a Lenin Kohászati Műveknek, a Diósgyőri Gép­gyárnak és a többi üzemnek a férfi-munkaerő jelentős há­nyadát. Ezért is határozott úgy a tanács végrehajtó bizottsága, hogv az ötödik ötéves terv előkészítésének időszakában kap­csolatot keres olyan tárcavállalatokkal, melyek nőket foglal­koztató részleget szervezhetnek Miskolcon. Számításba jöhet például a műanyagipar. De ha sikerül is újabb munkaalkalmakat teremteni, to­vábbra is megoldatlan kérdés a távolabbról bejáró nők el­szállásolása. A naponkénti ingázás a férfiembernek is nagy tehertétel, nemhogy egy nőnek. Mint ismeretes, női munkás, szállás még nincs városunkban. A végrehajt^ bizottság sze­rint több vállalat összefogásával lehetne megvalósítani egv ilyen beruházást. A tanács munkaügyi osztálya haladékta­lanul hozzá is lát a beruházás előkészítéséhez, megszervezé­séhez. A végrehajtó bizottság említett ülésén szómba vették, mit tettek eddig a helyi szervek, üzemek az MSZMP KB 1972 novemberi nőpolitikái határozatainak megvalósításáért. Egyet­értettek abban, hogy a program hosszú távú ugyan, de ez nem ringathat senkit abba a kényelmes tudatba, hogy „rá­érünk arra még”. Az eddigi eredmények bizony meglehetősen szerények, ha csak a nők munkába állításét, szakképzését tekintjük is. Felvették a kapcsolatot a Fővárosi Kézműipari Vállalattal egy szőnyegszövő üzem létesítése ügyében. Ám ez nem sok sikerrel kecsegtető próbálkozás, hiszen a jelentkezők száma nem erte el a tíz főt sem. Járhatóbb útnak látszik a háziipari és nőiszabó szakmában a bedolgozó rendszer bővítése. Az ilyen munka különösen a több gyermekes — lakáshoz kötött — anyák szánára megfelelő. Élhetnek azzal a lehetőséggel is, amit a szabó-varró tanfolyamok nyújtanak. Ma már meglehetősen pontosan ismerjük: milyen a város üzemeinek munkaerő-szükséglete. Ehhez igazodik az iskolai pályaválasztó munka is. Szorgalmazzál? a lányok beiskolázá­sát. például a könnyű fizikai munkával .jaró vasipari szak­mák elsajátítására. Magúk a vállalatok sokat tesznek azért, hogy a nők szakképzettséget szerezzenek. A DIGÉ!P-ben pél­dául szeptember 1-én tanfolyamot indítottak, melyen a gépi forgácsolással ismerkedhetnek a jelentkezők. A vasipari vál­lalatnál csiszolókat képeznek, a MÁV-nál pedig jegyvnjsgaló tanfolyam indult, ugyancsak nők számára. i. Még mindig nem sikerült teljesen megváltoztatni a szíják és fiatalok szemléletét. Sokan az érettségi után — ha nem tanulnak tovább — csak irodai munkát tudnak elképzelni. Pedig a vállalatoknak inkább csökkenteni, semmint növelni kell az adminisztratív létszámot. Van. akinek sikerül az áhított íróasztal mögé kerülni, fehér vagy kék köpenyt öl­teni. Néhány év elteltével azonban kénytelen belátni, hogy szakképzettség nélkül elképzelhetetlen az életre szóló, ko­moly hivatás.. A Központi Bizottság nőpolitikái határozatának helyi vég­rehajtása tehát — ha csak a nők munkába állítását, szak- képzettségét tekintjük is — nem merülhet ki abban, hogy újabb munkaalkalmakat -teremtünk. Már az iskolásévek alatt el kell dőlni annak a kérdésnek, milyen pályát választ magának a fiatal, s tudomásul kell venni a szülőknek azt is. hogy a családi kívánságnak, elhatározásnak találkoznia kell a nagy család, a társadalom érdekével, igényével. (bebes) A hegyaljai szőlő múltja és jelene A hegyaljai szőlőművelés és borászát története címmel nyílt kiállítás tegnap Sáros­patakon, a Rákóczi Múzeum­ban. Az évszázados boltíves pincerészben bemutatták a zárt borvidékhez tartozó köz­ségekben összegyűjtött szőlő­művelő szerszamokat. Nagy­méretű fényképeken szem­léltetik a rekonstrukció so­rán kialakult nagyüzemi szőlőtáblákat, s az ott al­kalmazott különböző műve­lési módokat, a korszerű bor­kezelés eszközeit. Kiskunsági szüret Nincs pihenő, sürget a szü- et a* Kiskunság vidékén, hol a bornak való harminc zázaléka még a tőkéken van, s a szárazság töppeszti. fo- yasztja a termést. Ezért va- ámap általános szüreti na- K>t hirdettek a gazdaságok, i más területen íoglaflkoz­tatott dolgozók és családta­gok is részt vettek a közös munkában, segítségükkel egész nap csörgött a' must; 30 000 mázsa szőlő került a présbe. A háztáji gazdasá­gokban ez volt az utolsó szü­reti vasárnap. Pálinkái kértek, de nem itták meg A l^csős szelet volt a banánhéj Az ellenőrök igazi turis­tákhoz méltatlan módon, nem üilőUek szöges bakancsot, há­tizsákjuk sem volt, s még a szögekkel kivert bot is hi­ányzott. Tetézték mindezt az­zal, hogy nem az őszi Bükk láványa vonzotta őket a he­gyek közé ... Mert tessék csak elképzelni, ahogy kiér­tek a zöldbe, rögtön a zold- vendéglót keresték, és pálin­kát rendeltek. Mentségükre legyen mondva, hogy nem itták meg. A városi tanács kereske­delmi osztályának szakembe­rei. maguk mellé véve a KISZ társadalmi ellenőreit, hagyományos őszi szemlét tartottak a turisták által lá­togatott vendéglátóipari üzle­tekben. A benyomások ked­vezőbbnek bizonyultak a’ta­valyinál, de ez persze nem jelenti azt. hogy mindent hi­ba nélkülinek találtak. A Miskolci Vendéglatoipari Vállalat Zöldfa presszójában két fél cseresznyéért 2,40 fo­rinttal számolt többet a pin­cér. s blokkot is elfelejtett adni. A Vadászkörtben sem ismerték fel az ellenőröket. Egy deci kecskeméti barack heivett csak 0,8 deci került a poharakba. A takarékos mérés csak ennél az egyet­len tételnél 4.76 forint tiszta, jobban mondva tisztátalan hasznot hozott volna a kony­hára, ha az ellenőrök nem vetik le inkogmtójukat. A szőkén mért. s drágábban kí­nált pálinka története jegy­zőkönyvbe került, s aligha titok, hogy szabálysértési el­járás lesz a dologból. A bükkszentkereszti Beke turistahazban a lecsós sertés­szelet volt az a bizonyos ba­nánhéj, Egy forinttal számolt többet a pincér, mivel a bur­gonya árát „rosszul” kalku­lálták .. . Az ellenőrök láto­gatása után átírták az űrla­pot. A hollóstetői turistaházban mindent rendben találtak a kereskedelmi ellenőrök'. Ezért a tényért tulajdonképpen nem jár dicséret, hiszen ez a természetes. Igaz. a tavalyi jegyzőkönyvi bejegyzés nem makulátlan, de most nem akadtak hibára a fogyasztói érdekek őrei. A bükkszentke­reszti Borostyánban sem hi­bádzott a 1 kért pálinka, s az ebéd is annyit ért, amennyit fizetni kellett. Megfelelő volt az üdítő italok választéka is. s a vendég kétfelé sör között válogathatott. Az október hatodikán tar­tott ellenőrzés tapasztalatai­ról mar értesültek az üzlete­ket működtető vállalatok ve­zetői. s a vétkesek ellen — az italminták laboratóriumi elemzése után — szabálysér­tési eljárás indul. Hogy egye­seknek mennyibe kerül majd a szűk mérés, és a bő szá­molás, azt most még nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy az ellenőröknek nem ez volt az utolsó őszi túrájuk az idén. (brackój / 0 „A mi gyerekeink

Next

/
Thumbnails
Contents