Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-10 / 238. szám

1500 forint az „ösztöndíj” Kalauz-iskola Az „utas” nem érti: ugyan már, mit kell tanulni ahhoz, hogy valaki kalauz legyen? Csak kérni kell és lyukasz­tani a jegyet... A vasúti jegykezelők tan­folyamának hallgatói tilta­koznak : — Tessék elhinni, nyolc óra kevés naponta arra, hogy megtanuljuk mindazt, amit tudni kell! Három hónapig tart egy- eS.'; jegykezelői tanfolyam a MÁV miskolci Igazgatóságá­nak oktatási központjában. Bentlakásos, legalábbis azok számára, akik 30 kilométer­nél távolabb laknak. A má­sodik csoport 22 tagú. Ve­lük ismerkedtem. Például a Tasútlöldraiz De hát mit is kell tudnia a jegykezelőnek? A padokból különböző tan­könyvekkel sietnek a „ka­tedrához”, s pillanatok alatt jókora halomra való gyűlik össze az ilyen, meg olyan díjszabásokat taglaló vaskos kötetekből, a műszaki isme­reteket, jelzési utasításokat tartalmazó jegyzetekből. És még nincs is itt minden, csak a délelőtti órákra szó­lók — mondják —, és sorol­ják, ami hiányzik a „gyűjte­ményből”. — Például a vasútföldrajz. — Az mi? — Vasútvonalak, csomó­pontok térképe. A jegykeze­lőnek az igazgatóság terüle­tén úgy kell ismernie a vas­útvonalakat, niint a tenye­rét. És természetesen az or­szág távolabbi területén levő fontosabb állomásokat is. Tanulnak társadalmi isme­reteket, vasúti „KRESZ”-t és nagyon sok olyasmit is, ami nincs tankönyvbe fektetve. Többségük nő A hallgatók túlnyomó több­sége nő. A legfiatalabb 18, a legidősebb 38 éves. Ki miért választotta a jegykezelői pá­lyát? Bán Lászlóné (családanya): — Szeretem a vasutat. 16 éve dolgozom itt, eddig a pályafenntartásnál voltam. Komódi Ferencné, 24 éves: — Hajdúszoboszlón, szo­ciális otthonban dolgoztam. Nem volt lehetőség a to­vábbtanulásra. A vasútnál pedig, éppen mert örökké fejlődik, állandóan tanulni kall. Sompiák László aki ko­rábban vonatkísérő volt: Ifjúsági delegáció Kassáról A KISZ vendégeként Kas­sáról 40 tagú ifjúsági dele­gáció három napon át szű- kebb pátriánkban tartózko­dott. Fűlőp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságá­nak első titkára fogadta és tájékoztatta őket ifjúsági szövetségünk tevékenységé­ről. Ezt követően a vendé­gek a város nevezetességei­vel ismerkedtek; a többi közt megtekintették a me­gyei könyvtárat, s a sport- csarnokot, majd ellátogat­tak Lillafüredre és Egerbe. — Én érdekességet és szépséget is találok a jegy­kezelő munkájában . .. Nagy Istvánná, Vámos- györkről: — Jó a fizetés (kezdőknek 2200 forint), s aki szeret az emberekkel foglalkozni, an­nak nem nehéz... Amire nincs tankönyv Abban, hogy jó a fizetés, egyetértenek mindannyian. (Már a tanfolyam idején is kecsegtető az „ösztöndíj”; a vasút dolgozói korábbi átlag­bérüket kapják, az „újoncok” 1500 forintot havonta.) Ám az, hogy nem nehéz... — Nagy felelősséggel járó feladat a kalauzé. Legkeve­sebb három kocsi utasaiért személy, szerint is felelős. Száz és száz emberér:, akik ráadásul nem is mind és nem is mindig „angyalok”. S arról nincs tankönyv, hogy milyen típusú utassal hogyan kell bánni. — Nem azt kell megta­nulni, hogy milyen magatar­tási típusokkal találkozunk majd, hanem azt, hogy a jegyvizsgálónak hogyan kell viselkednie munkája közben. Ha a kalauz kedves, ámde határozott, és persze ismeri a vasúti szabályokat, akkor „megbirkózik’’ a legizgágább utassal is — vallja Komódi­né. Szabó Margit, a tanfolyam egyik előadója, aki korábban maga is vasúti jegykezelő volt, helyesel r . — Aki erre a munkára vállalkozik, annak tudomá­sul kell vennie: az utasok vele találkoznak, tehát róla ítélik meg az egész vasutat. Az ő modoráról, magatartá­sáról és tudásáról is. S erre készít fel a tanfolyam. R. £. Van elegendő fűtőolaj Az APOR V. sz. tájegy­ségének központjában arról tájékoztattak bennünket, hogy talán még soha ilyen jó nem volt Miskolc gáz­olajjal való ellátása, mint most. Ebben közrejátszik az is, hogy a nyári kedvezmé­nyes vásár idején nagy mennyiségű fűtőolajat vásá­rolt fel a lakosság. Minden remény megvan arra, hogy a téli fű tőolaj-ellátás za­vartalan lesz. Kedvez az építőknek • r • 1 rr a jó idő Jól jött a vénasszonyok nyara az Észak-Magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalatnak. Dolgozóik egy sor kiemelt beruházáson tevé­kenykednek, s a napfényes ősz hozzásegíti őket a határ­idők betartásához, illetve előbbre hozásához. Jól halad a munka a mis­kolci húskombinát építkezé­sénél, a szerencsi csokoládé­gyár rekonstrukciójánál, az LKM nemesacél-finomhen- germü vénél. Kazincbarcikán az olefin-program keretében épülő új műanyaggyár elő­készületi munkálatai is a jó idő hatására kezdődhet­tek meg az eredetileg meg­jelölt határidő előtt. Máris javában tart az út- és va­sútépítés. Egy másik fontos munka- területe a vállalatnak a He- jőcsabai Cement- és Mész- mű, ahol éjjel-nappal dol­goznak az építők. A gyönyö­rű ősz is közrejátszik abban, hopv most nyugodtabban nézhetnek egy december eleji fontos részhatáridő elé. A DH városfejlesztési fóruma A belsőépítész tervei Újjászületik a Képcsarnok Matyó étterem a Júnóban Ilyen lesz a Júnó-szálló Matyó étterme „Az utóbbi időben ismét írtak a tapolcai Júnó-szállóról. Cikkük szerint előreláthatólag a jövő nyár derekára elkészül. Arról is hallottam, hogy a hat évvel ezelőtt — vagy még ré­gebben? — született tervet időközben átdolgozták. Kíváncsi vagyok, hogy a szállodai szobák mellett milyen éttermet, eszpresszót alakítanak ki Miskolc régen várt szállodájában.” — írja egyik olvasónk. Érdeklődése jő apropó volt arra, hogy megkérdezzük Bufala Józsefet, az ÉSZAKTERV belsőépíté­szét, min dolgozik most. Választ vártunk tőle természetesen olvasónk kérdésére is. A belsőépítész asztalán lá­togatásunk idején a Kép­csarnok Vállalat Szőnyi Ter­mének átalakítási terve fe­küdt. Kicsit csodálkoztunk ezen, hiszen a miskolciak úgy tartják, hogy jelenlegi formájában is ez a város egyik leghangulatosabb, leg­szebb üzlete. Á belsőépítész­nek ezzel kapcsolatban nem lehet véleménye, hiszen az üzlet az ő keze nyomát vise­Most IöttUnk Tárnáméból I. íz államelnök udzsamája Fénylő rézasztal körül ülünk, tevecsikóbőrrel be­vont alacsony zsámolyokon. Az asztallap átmérője egy- métemyi lehet, finom, vere­tű mintákkal, európai ember számára egzotikus arabesz- kekkel kimunkálva. A szo­bában bontatlan és félig ki­rakott csomagok, a friss ha­zaérkezés tanúsítói. A fia­tal háziasszony könnyű vi­seletű, különlegesen színezett ruhában, amelynek lobogó, bő ujja hónaljig vissza- visszaomlik minden kareme­lésnél: a tanzániai nők nem­zeti viselete, kitenge a neve. SZÖVETKEZETI TANÁCSADÓ VOLT — Most jöttünk Tanzániá­ból, ahol a TESCO, vagyis a magyar szellemi exporttal foglalkozó intézet megbízá­sából két és fél évet töltöt­tem feleségemmel együtt — tájékoztatott Sárospatakon vendéglő.ónk, dr. Obzsut József agrárközgazdász, aki (kiutazása előtt a Bodrog­közben a tiszakarádi Üj Élet Tsz elnökhelyettese volt. Dar es Salaam ból, Tanzánia fővárosából érke­zett haza, ahol a miniszter- elnöki iroda vidékfejlesztési főosztályán dolgozott 1971 márciusa óta hazaérkezé­séig. Munkaköre szerint a me­zőgazdasági szövetkezetek szervezéséhez, működéséhez adott elvi és gyakorlati ta­nácsokat, legtöbbször a helyszínen, de sokszor tar­tott előadásokat a szövetke­zeti gazdálkodásról falvak­ban, főiskolákon, járási és megyei székhelyeken, termé­szetesen angol nyelven, mert Tanzániában az angol és a szuahéli a hivatalos nyelv. Cikkei jelentek meg a Dar es Salaam-i angol nyelvű Daily News c. napilapban a magyar tsz-mozgalomról, a szövetkezeti gazdálkodásban kialakult vezetési módszer­ről, általában a gazdálkodás különböző kérdéseiről, s ezeket szuahéli nyelven az Uhuru (Szabadság) c. lap is közölte. BÁRKI TAG LEHET — A legnagyobb kelet­afrikai ország, Tanganyika, amely korábban német gyar­mat, majd az első világhá­ború után angol mandátum- terület volt, 1961. december 9-én kitűzte a zöld-fekete- sárga nemzeti zászlót a Ki­limandzsáró legmagasabb csúcsára, a Kibóra, majd 1964-ben egyesült Zanzi- bárral, és így alakult meg a mai Tanzániai Egyesült Köz­társaság. Első és legfonto­sabb feladatának tekinti ez a fiatal ország az elmaradott mezőgazdaság fejlesztését, korszerűsítését. Szövetkezeti jellegű mozgalomról van szó, amelynek az a célja, hogy a fejletlen apró egyéni gazdaságokat faluközössé­gekké, szuahéli nyelven ud- zsamákká fogják össze. Vi­déki kiszállásaim során egy alkalommal jártam Nyerere elnök szülőfalujában, Butin - mában is, amely a legna­gyobb és legeredményeseb­ben dolgozó udzsamák egyike Tanzániában, A faluközös­ségek alapszabályzata lehe­tővé teszi, hogy bárhol lak­jék is valaki, ha jövedelmé­nek 10 százalékát befizeti szülőfalujának a pénztárá­ba, őt az udzsama tagjává fogadja. Mivel Nyerere el­nök ennek a kívánalomnak pontosan eleget tesz, a buti- amai udzsamának alapításá­tól kezdve tagja. NAGY ORSZÁG, KEVÉS LAKOSSAL i Tanzánia területe tízszer akkora, mint Magyarország, lakosainak száma azonban csak 13 millió, mert az or­szág nagy része bozótos sza­vanna. Ezen mintegy 100— 120 különböző törzshöz tar­tozó ember lakik. A lakos­ságnak eddig az egyhatoda valósította meg a flalukö- zösségi életet. Jelenleg 5600 udzsamát tartanak számon, a egyben-egyben átlagosan 350 ember él. A szövetkeze­tek közös szántóterülete ma még kicsi, általában 30 hek­tár, bár alakultak már 600— 700 hektáros udzsamák is. Kukoricát, rizst, gyapotot, búzát, ezenkívül kávét, teát, banánt, ananászt termeszte­nek — talajadottságoktól és az éghajlati viszonyoktól függően. HEGYI JÓZSEF (Következik: A büszke ma- szájok) li. Az átalakítás szükségessé­gét viszont így indokolja: — Igaz, hogy a Képcsar­nok kétszintes, és az emeleti helyiség tágas, ám a vevők, nézelődők többsége a föld­szinten időz. Ez a helyiség pedig a választék és az ér­deklődés növekedése foly­tán ma már szűknek bizo­nyul. A már kész terv szerint az irodát és a szociális részt hátrább telepítik, s ily mó­don tágasabb teret kapnak. Javítják a bolt világítását is. A másik fontos munkája az ÉSZAKTERV belsőépí­tészének, illetve kollégáinak az avasi lakótelep első üte­mével egyidőben épülő üz­letsor. Az ABC-áruháztól a fodrászatig mindent megta­lálnak majd itt az űj telep lakói. A terv érdekessége, hagy a hegy emelkedését követve, lépcsőzetesen egy­más fölé építik az üzleteket. A raktárakat pedig jórészt a hegyoldalba süllyesztve ala­kítják ki. Hasonló jellegű munka a bulgárföldi lakótelep üzlet­sorának kialakítása is. Ezek között a boltok között szin­tén megtalálható lesz az ABC-áruháztól kezdve a zöldségboltig csaknem min­den „profil”. Ami pedig a tapolcai Jú­nó-szálló belsőépítészeti munkáit illeti... A sok év­vel ezelőtt született tervet valóban több ponton módo­sítani kellett. Az egyik vál­tozás például az, hogy nem lesz a Júnóban éjszakai lo­kál. Ezt a funkciót az esz­presszó, illetve a Drink bár tölti majd be. A legérdeke­sebb vendéglátóiperi létesít­ményeknek azonban a szál­loda első emeletére tervezett éttermek ígérkeznek. -Az egyiket kifejezetten étkez­tetési célra alakítják ki, a másik intimebb hangulatú lesz és inkább a szórakozta­tási igényeket elégíti ki. Ez utóbbit bizonyára Matyó étteremnek nevezik majd, hiszen a fő díszítőelemeket Mezőkövesden készítik. Fe­hér és fekete lenvásznat fe­szítenek a falakra — fakere- tdkre — és a fekete kelmén ott pompáznak majd Kis Jankó Bori immár világhírű rózsái. A hímzést a Matyó Htsz-nél rendelik meg. Ma­ga a bútorzat teljesen mo­dem lesz. de a mezőkövesdi motívumok a falikárpiton kívül feltűnnek a függönyö­kön, asztalterítőkön és a bú­torhuzatokon is. A Júnó-szálloda belsőépí­tészeti munkáinak jó részére megkötötték a szerződést a kivitelezőklkél, feltételként szabva a márciusi, illetve áprilisi befejezési határidőt. Ez azzal biztat, hogy jövő nyár derekára valóban el­készül a régen várt és hiá­nyolt tapolcai szálloda. De mi most is hozzáfűzzük: — ha minden jól megy. BÉKÉS DEZSŐ 4 pamutfonó is patronálja a gyermekvárost A szocialista brigádokat i6 bevonják az ifjúság- és csa­ládvédelmi munkába a mis­kolci pamutfonóban. A bri­gádok nagyobb ünnepek al­kalmával ajándékkal ked­veskednek a nagycsaládos dolgozók gyermekeinek. A 2-es műszak az aLsózsolca nevelőotthon, a 3-as mű­szak pedig a diósgyőri ifjú­sági otthon patronálású! vállalta. Rendszeresen törődnek a vállalatnál a fiatalkorú dol­gozókkal is. A KlSZ-szerve- zet megbízottai felkeresik az albérletben lakókat és segí­tenek gondjaik megoldásá­ban. A TIT segítségével szá­mos, a fiatalokat érdeklő ismeretterjesztő előadást szerveztek a pamutfonóban. Ezek az alkoholizmus veszé­lyeivel, a fiatalkorú bűnö­zéssel, s a családnak a szo­cialista társadalomban be­töltött szerepével foglalkoz­tak. Mivel az üzem dolgozói­nak többsége nő, a vállalat mindent megtesz a családos asszonyok bölcsődei, óvodai gondjainak enyhítése érde­kében. Az üzemben már szervezik a miskolci gyermekváros patronálását. Ígéreteik sze­rint minden olyan támoga­tást megadnak, amire az in­tézmény igényt tart, e amelyhez feltételeik adottak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents