Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-09 / 237. szám

belföld MAGYAR—NDK EGYÜTT­MŰKÖDÉS. Dr. Tímár Má­tyás és WolIratig Rauchfuss miniszterelnök-helyettesek, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság társelnö­kei tegnap délután a Parla­ment delegációs termében megkezdték tárgyalásaikat. Tájékoztatót hallgattak meg az 1976—80-as évekre szóló tervdokumentációs munkák­ról, áttekintették az 1973. évi külkereskedelmi jegyző­könyvben foglaltak teljesíté­sének menetét és az 1974. évi megállapodás előkészületeit. JUBILÁL A ZENEISKOLA. A dunaújvárosi zeneiskola 20 evvel ezelőtt, 1953 őszén kezdte meg működését. Ak­kor hét tanár hat tanszakon nevelte, most húsz tanár húsz tanszakon oktatja zenei alap­ismeretekre, énekre, hang­szerekre a fiatalokat. A húsz év alatt ötezer fiatallal ked- velteiték meg a zenét. A nő- vendégek közül tizen zene- művészeti diplomát szerez­tek. BALASSAGYARMATI SZOBROK. A felszabadulás előtt Balassagyarmaton mindössze egyetlen köztéri szobor állt. Tavaly és az idén négy képzőművészeti alko­tást avattak fel — annyit, amennyit a megelőző 25 év alatt összesen. Jelenleg öt műalkotás kivitelezése van folyamatban. MUNKAÜGYI DÖNTŐBIZOTT­SÁGOK TOVÁBBKibPZKSK. A Magyar Jogász Szövetség — a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT felkérésére — Budapesten es a megyeszékhelyeken az 1913 —7<-es osiatási évoen is meg­szervezi a munkaügyi döntőbi­zottságok tisztségviselőinek to­vábbképző tanfolyamát. Mivel a munkaügy! viták intézésének szabályai 1973-tól megváltoztak, a rendező szervek indokoltnak tartják, hogy a most induló ok­tatáson valamennyi munkaügyi döntőbizottság elnöke, elnökhe­lyettesei, tagjai is részt vegye­nek. Jelentkezhetnek nem dön­tőbizottsági tisztségviselők is, fő­ként azok, akik munkajoggal, munkaüggyel foglalkoznak. A tanfolyam novemberben kezdő­dik, és 1974 júniusában fejező­dik be. Jelentkezni október Sí­ig lehet a Magyar Jogász Szö­vetségnél. Jelentkezési lapot a munkaügyi döntőbizottságok el­nökénél lehet kérni. KANÁSZKÜRT ÉS PAT- KOLT TOJÁS. Helytörténeti múzeum berendezését terve­zik Iregszemcsén, Tolna me­gye néphagyományokban gaz­dag községében. A helyi Bar­tók Béla községi Művelődé­si Házban, Bőgős Gyuláné igazgató irányításával már igen sok régi használati tár­gyat, eszközt és emléket gyűjtöttek össze. Van köztük régi rokka, deres, tajtékpipa, kanászkürt, sőt megpatkolt tojás is. A falu néprajzi ér­tékeit bemutató tárgyak egy részéből „ürögi szobát” ren­deznek be a községi művelő­dési házban. KIVÉGEZTÉK a PATYODI GYILKOST. A munkakerülő és iszákos életmódot folytató 26 éves Zsenyuk Zoltán 1973. február 25-én Pátyod község­ben kegyetlenül agyonverte édesanyját és az édesapját. Tettének elkövetése után ki­fosztotta az apja által veze­tett italbolt pénztárát. Ezért a Nyíregyházi Megyei Bíró­ság halálbüntetésre ítélte Zsenyuk Zoltánt. Az ítélet a Legfelsőbb Bíróság hely­benhagyta. Az elítélt kegyel­mi kérvényét az Elnöki Ta­nács elutasította. Az ítéletet ma végrehajtották. A MECSEK ROZSDÁJA. A Me­csek erdei különös látványt nyúj­tanak ezeken az őszi napokon: mintha rozsda borítaná a fák alját. A rozsdabarnára száradt páfrányok tömege kelti ezt a benyomást. A jelenség előidéző­je a szokatlanul száraz ősz eleje. A Mecsek vidékén immár het­ven napja tart az igazi mediter­rán időjárás es ez idő alatt nem volt számottevő csapadék. Emiatt a nedvességet kedvelő erdei nö­vények — különösképpen a hű­vös. nyirkos helyeken diszlő páfrányok — teljesen elszárad­tak. Más években a tél beálltáig megőrizték üde zöld színüket. + Régi barátok ... (Kerényi László felvétele) Holnaptól közöljük Most jöttünk haza Tanzániából Most érkezett haza Tanzániából dr. Obzsut József agrár közgazdász. A TESCO. a magyar szellemi exporttal foglal­kozó intézet megbízásából két és fél évig tartózkodott a tá­voli afrikai országban, feleségével együtt. Hogyan cinek a maszájok. milyen látnivalókat kínál a Kilimandzsáró, az or­szágban tett kirándulásaik során mit tapasztaltak — erről szól holnap kezdődő sorozatunk. Jégkorszakban élünk,..? Magyar ludós a földrészek vándorlásáról A hajnali hidegben már fáznak a költöző madaraink, ezért megkezdték az úti elő­készületeket. Mezőtúr kör­nyékén legalább negyven gó­lyát számláló csapatot figyel­tek meg, amely búcsúköröket írt le a nagy út előtt. Számos gólyafészek üresedett meg a Jászságban és a tiszazugi te­rületeken is. A madarak költözésével egyidejűleg a természetbúvá­rok számvetést készítettek a Közép-Tiszavidék madárvilá­gáról. Megfigyelésük, hogy a civilizáció térhódítása meg­változtatja a természet rend­jét, a madarak mozgását. A Tisza II. vízlépcső építése fészkelöhelyeket bolygatott meg, így a táj értékes szár­nyasai, a kiskócsagok, a szür­kegémek, a bakcsók, a gó­lyák más területeken keres­tek menedéket. A víziszár­nyasokat többek között az óballai Tisza-parton levő er­dőségekben tűntek fel. ahol odvas fűzeket, fészkelőhelye­ket találhattak. A terület gazdája, a Közép-!isza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság is fel­figyelt a madarak mozgásá­ra, védelem alá helyezte a te­rületet és felfüggesztette a fa- kitermelést. Madármenedék lett a csendesebb tiszai holt­ágak környéke is. Ezeken a területeken az idén már nagy számban figyelték meg a tör­pegémeket, kócsagokat, vízi- tyükokat. szárcsákat, vörös­vércséket. Jégkorszakban élünk — állít­ják a tudósok. Mégpedig a jég­korszaknak abban az időszaká­ban, amikor a sarkvidékeket bo­rító jégtakaró és a magas he­gyek gleccserei visszahúzódóban vannak. — A sarkvidékeket borító jég­sapka létezése a kontinensek vándorlásával és a tóid mágne­ses pólusainak eltolódásával ma­gyarázható — mondotta dr. Do­bosi Zoltán egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudomány egy fi­lem meteorológiai tanszékéneit vezetője —, az óceánok mélyéről vett talajminták mágneses vizs­gálata bizonyította, hogy a föld­részek állandóan vándorolnak, s több száz millió évvel ezelőtt nem ugyanazokon a földrajzi szélességen helyezkedtek el, mint most. Ennek alapján következtetünk arra, hogy a föld történetének volt olyan időszaka is. amikor Európa az Egyenlítő mentén te­rült el és a jelenleg trópusi öve­zetbe tartozó India a mai Déli­sark helyén foglalt helyet. A geológusok ezzel indokolják, hogy az Eszakí-sark övezetébe tartozó — Norvégiától 50D—G00 kilométerre északra fekvő — Snitzbergák szigetcsoportján az Antarktiszon hajdani, trópusi éghajlatra utaló kőszénleletek ta­lálhatók. A mai trópusi éghajla­tú Indiában és Ausztráliában vi­szont jegesedési maradványok nyomaira bukkantak a kutatók. A kontinensek vándorlása azon­ban az egész föld éghajlatának változásaira kihat. Korábban azt gondolták, hoe-v minél több földrész helyezkedik flntóstepss balesete A sajóbébonyi elágazásnál próbált szerencsét K. Ferenc 33 esztendős gépkocsivezető; autóstoppal akart hazamenni. Eddig még tisztázatlan körül­mények között e°v személy­autó elgázolta. A baleset után azonnal értesítették a mentőket, ám nem várták meg őket. hanem egy, segítsé­gét felajánló gépkocsivezető autójában próbálták elszállí­tani a súlyosan sérült, sok­kos állapotban levő férfit. Az IV 63-69-es személyautó a baleset színhelyétől egy kilo­méterre (!) találkozott a men­tőszolgálat Miskolcról érkező rohamkocsijával és átadta a sérültet, akit bélreoedéssei, medencatöréssel, láb- és combcsonttöréssel, életvesze- lyes állapotban vittek a Szentpéteri kapui kórház bal­eseti sebészetére. A mentők főorvosa ismételten, és ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy súlyos sérültek eseté­ben az ilyen önkéntes segít­ségnyújtás csak súlyosbítja a beteg állapotát. Ajánlatos a sérültet ilyen esetben az út szélére lefektetni és megvár­ni a mentőket, akik szaksze­rűen. ellátják a szerencséfle- nül járt embert. E. Á. Mifelénk vénasszonyok nyarának, Amerikában indián nyárnak nevezik az ökörnyálat lengető szép őszi napokat. Az utóbbi el­nevezés onnan származik, hogy a telepesek, katonák kíméletlen hó­dítása elől fokozatosan visszahúzódott indián törzsek, kihasználva az őszi jó időt, egy-egy kétségbeesett rohammal próbálták vissza­szerezni földjeiket, mielőtt beáll a zord tél. Nem véletlen, hogy a szép őszi napok kapcsán ezt a szomorú legendát idéztük. Az az igazság ugyanis, hogy Miskolcon támadás­nak érezzük a verőfényes, száraz őszt — támadásnak a város roha­mosan csökkenő vízkészlete ellen. Azok, akiknek emeleti lakásában éppen csak csepeg a csap, reménykedve hallják a meteorológusok jóslatát: tőlünk délre hűvösebb, felhősebb, csapadékosabb arí idő­járás és az esőzóna határa egészen az ország déli részénél húzódik. Mint a 3. oldalon léyő tudósításunkban beszámolunk róla, a mai ínséges időkben kincset ér az ivóvíz. Az idei nyár és még inkább ez az ősz kemény figyelmeztetés számunkra: korántsem kimeríthe- tetlenek a bükki források, és az ugrásszerűen növekvő igényekkel úgy sem tud lépést tartani a vízmű vállalat, hogy több ezer köbmé­ter vizet táplálnak be a hálózatban a borsodi regionális vízmű kész­letéből, sőt az Augusztus 20. fürdő készletei is jórészt a város ellá­tását szolgálják. (Hosszú hetek óta csak az egyik medencét töltik meg, nagy bánatára azoknak, akik ősztől tavaszig kedvenc fürdő­jükben keresnek gyógyulást, felüdülést.) Vigasz a szűkös napokra, hogy épül a Hermád menti csúcsvízmü. Am mint a tanács legutóbbi ülésén hallottuk, valamivel lassabban, núnt kellene. Minden új létesítményre nagy szükség van, minden határidőt be kell tartani, ám ez az építkezés, úgy véljük, a leg­fontosabbak közzé tartozik. Érthetetlen és elfogadhatatlan tehát a legcsekélyebb késedelem is! Sokan pazarolják a vizet — panaszolják a vízmű vállalat vezetői. Elképesztő számokkal bizonyítják, mennyivel többet fogyasztanak a komfortos új lakásokban, mint a régi lakónegyedekben élők. Nem megduplázódik, hanem a négy-ötszörösére emelkedik a családok fo­gyasztása! Ez pedig mindenképpen pazarlásnak minősíthető akkor is, ha logikus, hogy a fürdőszoba, a hideg-meleg vizet szolgáltató csap birtokában törvényszerűen nő az igény. A takarékossági felhívások tehát megszívlelendők — a saját ér­dekünkben. Vonatkozik ez természetesen az ipari üzemekre is. Az ipari üzemekre, melyek ma még többnyire a város ivóvízkészletét fogyasztják. Könnyű megjósolni, hogy a Hernád menti vízmű elké­szülte és a jelenleginél kedvezőbb, csapadékos időjárás beköszönte után is újra meg újra megismétlődnek mostani gondjaink, ha nem gondoskodnak — kutak fúrásával — saját szükségletükről az üze­mek. Tudjuk, hogy ez pénzbe, sok pénzbe kerül. De akár tetszik, 2,1 ár nem, tudomásul kell venniük: mindörökre elmúlt az az idő, mikor ingyen vehettük el s használhattuk fel a természet kincseit. Ma már világszerte pénzben is kifejezhető — magas! — értéke van a tiszta víznek, a jó levegőnek, a termő földnek. S amelyik ország­ban rosszul gazdálkodnak a természet kincseivel, ott az ár lassan a megfizethetetlenségig emelkedik. Még ma is \ran, aki a természet­es környezetvédelmi megmozdulásokat, felhívásokat valahogy így fogja fel: „Azért beszélnek ennyit erről, mert divatos téma”. Nos, ha más nem, a szárazon hörgő vízcsap meggyőzheti ennek az el­lenkezőjéről. (BÉKÉS) el az Egyenlítő mentén, annál melegebb a Fold éghajlata, mert a szárazföldek a távo­labbi területeket is melegítik. Azi 1967-ben fellőtt Nimbus II. sugárzásmérő meteorológiai mű­hold mérései azonban ennek az ellenkezőjét bizonyították. Ez­zel a műholddal először nyílt lehetőség arra, hogy a napsu­gárzás és a föld kisugárzásának egyensúlyát a világűrből tanul­mányozhassuk. Kiderült, hogy az Egyenlítő mentén elhelyez­kedő kontinensek éppenséggel nem melegítik, hanem hütik a föld távolabbi területeit. A földtörténetnek abban az idő­szakában tehát, amikor a kon­tinensek többsége az Egyenlítő mentén helyezkedett el, a Föld lényegesen hidegebb volt, mint például most, amikor többnyi­re óceánok borítják az Egyen­lítő vidékét. Ezek a meleg időszakok 200 millió évet tesznek ki a Föld történetéből, s bár a hideg-me­leg időszakok gyakran váltogat­ták egymást, az elmúK egymil- liárd évből — kisebb-nagvobb megszakításokkal — 800 millió éven át a sarkvidékeken egyál­talán. nem volt jég. Ezért állít­hatjuk teljes joggal, hogv je­lenleg jégkorszakban élünk. Az alpesi, a kaukázusi és a skandináv gleccserek a múlt évszázad közepe óta alaposan megrövidültek. Több évtizedes megfigyelések — fényképsoro­zatok és gleccserrajzok — iga­zolják ezt. A századforduló előtt áz alpesi gleccserek lábai­nál például hegyi vendéglők tu­catjai épültek, amelyek évtize­deken át az Alpok kedvenc- ki­rándulóhelyei voltak. A glecs- cserek nyújtotta idegenforgalmi látványosságból azonban már nagyon kis részük van e foga­dók mai vendégeinek: a jégfo- lyók ugyanis állandóan fogy­nak, olvadnak, s a legtöbb he­lyen már több kilométer távol­ságra visszahúzódtak az egykor kedvelt gleccser-vendéglőktől. Ezt az enyhülési folyamatot az angol Admiralitás térképei is jelzik. S bár az enyhülés a negyvenes évek közepén meg­állt, most — a legújabb meg­figyelések alapján — úgy tű­nik, bogy a Föld föflmelegedése tovább folytatódik — fejezte be nyilatkozatát dr. Dobosi Zoltán egyetemi docens. Hegük az új telefegiyv árusítását Értesítjük kedves távbeszé­lő előfizetőinket, Miskolc vá­ros, valamint a megye la­kosságát, hogy az 1973. évi kiadású Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megyei tel efon- könyv kézbesítése, illetve árusítása megkezdődött. A te­lefonkönyv ára 25 forint. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a telefonkönyvben sze­replő 5-ös és 7-es kezdetű miskolci kapcsolási számok csak az új miskolci távbeszé­lő központ üzembe helyezése után hívhatók. A központ üzembe helyezéséről a sajtó és a rádió túján adunk tájé­koztatást. Miskolci Postaigazgatóság külföld DELI tURI.AP - A Magyar szocialista Munkáspárt Miskolc várost Bizottságának politikai napilapja. — Főszerkesztő: CSATA LÁSZLÓ — Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: VERES MIHAL* - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc. Bajcsy-Zst- llnszky u i5. Postacím: 3501 Miskolc. Telefonközpont: 36-132 IB-M2. 3a-380. Szerkesztőségi telefonok: titkárság: 18-223. bel- és város­politikai rovat: 18-221. kulturális rovat: 18-226 sportrovat: 18-222. levelezés: 18-224. — a kiadóhivatal telefonszáma: 38-131 — Hlrdeté« felvétel- 3525 Miskolc Széchenyi n. 15—17 Telefon: 16-213 — Tertesztl: a Magvar Posta Kapható a hírlapárusoknál. A lap ára W fillér, hétfőn t forint. — Index: 25 951 — Készült a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál. — Felelős vezető: SZEMES ISTVÁN MOSZKVA. A magyar- szovjet árucsercforgalmi megállapodás előirányzatán felül ötven Diesel-mozdonyt vásárolt a NIKEX az Ener- gomasexport szovjet külke­reskedelmi vállalattól. Ugyanez a magyar külkeres­kedelmi vállalat négy darab új típusú. K—26-os helikop­ter vásárlásáról kötött meg­állapodást Moszkvában. Az új helikopterek fő alkalma­zási területe a mezőgazda­ság, ahol növényvédelemre használják majd őket. Szer­ződést írt alá a NIKEX a Masinoexport szovjet part­nervállalatával is, amelynek értelmében a szovjet gyártó vállalatok 27 mozgólépcsőt szállítanak a budapesti met­ró észak—déli vonalának ki­építéséhez. Folytatódnak a tárgyalások újabb szovjet metrókocsik beszerzéséről is. PRÄGA. Svoboda köztár­sasági elnök a prágai várban fogadást adott a hivatalos látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó Girl indiai köz- társasági elnök tiszteletére. BELGRAD. Októberben Belgrádban megrendezik a 14. nemzetközi öltözködési vásárt. A vásáron 509 ju­goszláv, valamint 20 ország­ból összesen 178 kiállító di­vatcég vesz részt. BERLIN. A NSZEP Központi Bizottságának es az NDK Minisztertanácsának meghívására október máso­dik felében VDK párt- és kormányküldöttség tesz lá­togatást az NDK-ban. A kül­döttséget Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök vezeti. BRATISLAVA. A Strojex- port csehszlovák külkeres­kedelmi vailalat 300 konté­nerszállító vasúti kocsit importál Magyarországról. Az első száz vasúti kocsi 1974- ben, a többi pedig 1975- ben kerül szállításra. TOKIÖ. A japán külkeres­kedelmi szervezet (ETRO) most közzétett jövő évi ter­veiben jelentős helyet ka­pott a kereskedelmi kapcso­latok gyors fejlesztése Japán és az ázsiai szocialista orszá­gok között. Az ETRO nagy súlyt kíván helyezni a kap­csolatok gyarapitására min­denekelőtt a Vietnami De­mokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Mongol Népköztársasággal. Ezt a célt szolgálja majd japán gazda­sági, kereskedelmi és piac­kutató delegációk küldése az említett országokba és ha­sonló küldöttségek fogadása japán részről. SANTIAGO. A Chilei Kom­munista Párt vezetése kol­lektív, tömegbázisa pedig egységes. A katonák ugyan. . letartóztatták a kommunista párt főtitkárát, de ez egyál­talán neon jelenti, hogy le­fejezték volna a pártot —• mondotta az AFP santiagói tudósítójának Lüy Corvalan, p. letartóztatott Luis Corvalan 23 éves leánya. Az AFP tu­dósítója a főtitkár feleségé­től megtudta, hogy férje gyomorbeteg és csak nagy nehézségek árán sikerült en­gedélyt kapnia, hogy gyógy­szereket juttasson el neki. Corvalan asszony megható- dottan és elismerően nyilat­kozott a nemzetközi szolida­ritási mozgalomról. Azt mondta, hogy ez nemcsak a Chilei KP főtitkárának segít, hanem a szeptember ll-eöta letartóztatott minden politi­kai fogolynak. Különösen je­lentősnek nevezte azt a tényt, hogy ez a kampány „ideoló­giai határok nélkül” bontako­zott ki minden országban, amelyben tisztelik az emberi jogokat. 9 Útra készülnek a gólyák Mai kommentárunk: Az „indián nyár” árnyai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents