Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-09 / 237. szám

Tovább csökkeni a kulak, források hozama Nem vették komolyan a takarékossági felhívást Tovább tart a szárazság és naponta csökken a város ivó- vízkészlete. A hiányzó meny­nyi ség pótlására, mint ahogy a vízmüvek korábbi felhívá­sában megírtuk, semmi lehe­tőség sincs. A diósgyőri vá­rosközpont magas épületei­ben csak a nap bizonyos órái­ban tudnak vizet biztosítani. Néhány házban pedig csak vasárnap és hétfőn. Jelenleg három-négyezer köbméter víz hiányzik a ve­zetékekből, jóllehet minden berendezés a lehető legna­gyobb kapacitással dolgozik. Ezzel együtt is 69—70 000 köbméter között ingadozik a megtermelt napi vízmennyi­ség. A napokban közzétett felhívás nem hozta meg a várt eredményt, így a kohá­szat már is kevesebb vizet kap. amit hálózatszabályo­zással oldottak meg. A miskolci vízműveknél el­mondták, hogy ez még nem számít korlátozásnak, mivel a csökkentett mennyiséggel is ki tudják elégíteni a vas­gyár igényeit. Csupán a Győ­ri kapu déli lakótelepen le­hetett érzékelni bizonyos mértékű takarékoskodást. Mivel a legnagyobb fo­gyasztók a gyárak, üzemek, ezért a vízművek a közeli napokban rendszeresen el­lenőrzi, nem pazarolják-e valahol a szárazság miatt immár kincset érő ivóvizet. Ahol ilyesmit észlelnek, kü­lönböző büntetéseket szab­hatnak ki. Ezek közé tarto­zik a szigorú korlátozás be­vezetése, vagy a büntetőtari­fa, amelyik ugyan minden üzemnél más és más mérté­kű, de adott esetben a dup­lájára is emelkedhet. Az ilyen vállalatok mindaddig magas árat fizetnek a vízért, amíg a pazarlást meg nem szüntetik. Nem kerüli el az ellenőrök figyelmét az építő­ipar sem, hiszen rengeteg munkahelyen van szükség nagy mennyiségű vízre, ugyanakkor a szigorú taka­rékosságot nem mindenütt tartják be. A vízművek szakemberei elmondták, hogy immár sem­miféle segítségre nem szá­míthat a város: a vízután­pótlás lehetőségei kimerül­tek. Érthető, hogy minden meteorológiai előrejelzésben kiadós csapadékot várnak a Bükk vízgyűjtő területén. A vállalat ugyanis számottevő esőzések híján kénytelen a városi tanácshoz fordulni, hogy a korlátozások első fo­kozatát érvényesítsék. (n»3f) Kötet-kalauzok, vándoroknak Hat könyvben Magyarország Mini név, maxi tartalom Felmérések szerint minden második magánautós — évi szabadságát nem számítva — esztendőnként legalább négy nagyobb túrát tesz meg. Idén január eleje és július vége között 870 000 magyar ál­lampolgár utazott külföldre, 22 százalékkal több, mint ta­valy a megfelelő időszakban. Két adat, utalásként arra, vajon van-e igény útikalau­zokra, élvezetes, s mégis szakszerű, tömör, de minden fontosat tudató, könnyen ke­zelhető könyvekre. A Medi­cina Könyvkiadó Panoráma Szerkesztősége vállalta döntő részben ezeknek az igények­nek a kielégítését, s a gon­dozásukban megjelent mun­kák kelendősége bizonyítja a sikert. Mind hazai, mind külföldi tájakon kalauzként forgatható művek meglelhe- tők a kiadványsorban — Fajth Tibor 1965-ben napvi­lágot látott Itália című köny­vétől a magyar történeti vá­rosokat bemutató tizenhárom kötetig —, s most további kezdeményezések szolgálják a modem népvándorlás, a turizmus résztvevőit. E kezdeményezések egyike az az új sorozat, amely a „mini” elnevezést kapta, bár a kicsinyítés képletes. Arra utal, hogy a szerzők és szer­kesztők a „maxi” tartalomra, azaz a teljes tájékoztatásra törekednek, de rendkívül tö­mör formában, minden fö­lös szószaporítást mellőzve. A keménytáblá.iú. hosszúkás formájú. 12—15 ív terjedel­mű könyvek elférnek a zsebben, a perspektivikus grafikai térképek lehetővé teszik a kívánt célpont gyors megtalálását. A sorozat ed­dig megjelent két darabja a Balatont és a Dunaka- nyart térképezi fel. ötvözve a földraizi, gazdasági, törté­neti jellemzőket, s a napi tudnivalókat. A későbbiekben további négy művel egészül ki a hazánkat bemutató so­rozatrész, s ezek a Dunán­túlt, Észak-magyarországot, az Alföldet, s Budapestet ál­lítják elénk. Nem marad meg határaink között a mini-útikönyvek témaválasztása, mert a kiadó tervei szerint fokozatosan sorra veszik a szomszédos és a távolabbi országokat. így jövőre kerül az olvasókhoz Wellner István Velencétől Rómáig című útikalauza, majd Nagy Zoltán Rómától Szicíliáig, Szombathy Viktor Szlovákiai utazások, Mátyás Vilmos Erdélyi utazások, Em­ber Mária Úton Ausztráliá­ban kötete. Szőlő Bulgáriából, Jugoszláviából Importszőlővel bővíti őszi és téli szőlőkínálatát az AG- ROKONZUM. Tavaly még mindössze három vagon kül­földi csemegeszőlőhöz jutott hozzá a vállalat, az idén 45 vagonnyihoz. Huszonöt vagon szőlő Bulgáriából érkezik, ebből 10 vagonnyi már meg is jött. A kitűnő csemege- szőlőt Miskolc, Özd és Ka­zincbarcika között osztják el. A szőlőszezon időszakának széthúzásához ad lehetőséget a Jugoszláviából november­ben, decemberben és január­ban érkező, 20 vagon meny- nyiségű csemegeszőlő. A bolgár csemegeszőlőt máris árusítják az AGRO- KONZUM egységeiben. 700 ezer darabból válogatnak A Fejér megyei múzeumi hónap keretében október 14- tői a székesfehérvári István király Múzeumban az intéz­mény egyévszázados kutató-, gyűjtőmunkájának legfonto­sabb eredményeit, leleteit lát­hatja a közönség. A tárlatot a múzeum centenáriuma al­kalmából rendezik; száz éve alapították ugyanis az Isván király Múzeum jogelődjét, a Történelmi és Régészeti Egy­letet. A lelkes kutatókból ál­ló társaság helytörténeti, ré­gészeti, numizmatikai és nép­rajzi tárgyakat gyűjtött. Eze­ket a megyeházán őrizték. Először 1879-ben, a székesfe­hérvári országos ipari és me­zőgazdasági kiállításon lát­hatta a közönség a gyűjtő­munka eredményeit. A ki­lencszázas évek elején a me­gyeház két szobájában nyílt meg az első állandó kiállítás. A mai múzeum 1929-ben épült fel. Az István király Múzeum jelenleg az ország második legnagyobb gyűjte­ményét mondhatja magáé­nak: 700 000 darabból álló régészeti, numizmatikai, nép­rajzi tárggyal rendelkezik. Dr. Havasi Béla köszöntése Tegnap délelőtt kedves megemlékezésre került sor a Miskolc városi Pártbizottsá­gon. Dr. Havasi Bélát, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának első titkárát 50. születésnapja alkalmából a megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte dr. Bodnár Ferenc, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára és Wirth Lajos, a megyei pártbizottság tagja, az Észak-Magyarország főszer­kesztője. Dr. Havasi Béla immár 12 esztendeje látja el felelős­ségteljes funkcióját. Az 50. születésnap alkalmából — miközben az elmúlt évek eredményes munkáját meg­köszönte, — dr. Bodnár Fe­renc újabb sikereket, erőt és jó egészséget kívánt to­vábbi munkájához, a városi pártbizottság irányításához. REFLEKTOR Ma Budapesten a Kohó- és Gépipari Minisztérium­ban sajtótájékoztatót tarta­nak a közúti járműprogram­ról. jfc Dunaújvárosban meg­kezdődik a Dunai Vasmű új horganyzó üzemének kipró­bálása. + Győrött csehszlo­vák gazdasági és műszaki napok kezdődnek. ♦ Hód­mezővásárhelyen művészek, művészeti együttesek köszön­tik a város szocialista bri­gádjainak tagjait. + Karca­gon magyar—NDK barátsági napot rendeznek. ^ Nyír­egyházán a mezőgazdasági főiskolán megkezdődnek az agrár sportnapok. Szom­bathelyen „A kibernetikai rendszerek alapjai és alkal­mazási lehetőségei a vas­úton” címmel ankétot ren­deznek. Szabad a jegy, uram? Az ellenőr monológja A foglalkozása: MKV-ol- lenőr. Egyike azoknak, akiket naponta látunk a villamoson és az autóbuszon. Egyike azoknak, akiknek a foglalko­zását könnyűnek hisszük, akik ellen — valljuk be! — olykor „szurkolunk.” Nehéz? Könnyű? Egy kis­gyerek azt hihetné, hogy ne­kem van a legjobb dolgom. Utazom egész nap. Ellenőr mégsem akar lenni senki. Aki naponta utazik, tudja, hogy milyen nehéz átprésel­nie magát egy tömött bu­szon az ajtóig. Hogy milyen munka átpréselni magunkat tízszer-tizenötször egymás után a buszon? Fizikai mun­ka ez, és nem a könnyűek közül ,való. Igen, minket nem szeret­nek az emberek. Én sértem az utast, ha kérem a jegyét, mert úgy érzi nem bízom benne. Hányszor volt már, hogy én magam sajnáltam a piruló, zsebeiben zavartan keresgélő embert, altiról szinte biztosan tudtam, hogy van jegye. De ugyanúgy néz rám az is, akinek nincs je­gye és csak a látszatért ke­res. Az ember csak ember. Gyengeségeivel együtt az. Nekem is gyermekem, csalá­dom és sok gondom van. Ha valaki be akar csapni, lehet­nék ideges. De nem lehetek. Nem szabad. Az utas mindig utas. Felsorolni se tudnám, hogy hány buta tréfát hal­lottam már a hátam mögött. Ügy kell tennem, mint aki nem hallotta. No és a sértések? Az ide­ges utas, az italos utas, a rajtakapott csaló? ígérték már nekem, hogy szétverik az arcom, mondtak olyat, hogy becsületsértési pert is indíthatnék miatta. Minek? Holnap se lesz más, holnap is lesz, aki csalni akar. A felnőtt ember megbo- csájtó mosolygással veszi tudomásul, hogy a kis ka­maszok sportot űznek a ló­gásból. Dugják, és ha kell, pártolják őket. De mi lesz ilyen szenvedélyből felnőtt korban? Én is sajnáltam már meg kedves arcú gye­reket. Éá láttam lopva utaz­ni megint. És volt ősz, tisz­ta arcú nénikém, akiről ki­derült. hogy már harmad­szor fizet büntetést. Ö is úgy nézett rám, hogy leg­szívesebben elengedtem vol­na. És mi lenne, ha elen­gedném? Olyan egyszerű azt mon­dani, hogy mit számít egy nagyvállalatnak az a néhány forint. Nem tudom, miért nem értik az emberek, hogy nem a forint, hanem ezek­nek a forintoknak az er­kölcsi értéke fontos. Az a forint a társadalomé és a csalás kicsiben és nagyban ugyanaz. Ugyanúgy csalás. Hallom olykor, mert visz- szahallja azt az ember, hogy szidnak rossz modo-ú, tü­relmetlen ellenőröket. Igaz? Nem igaz? Nem tudom. Egy bizonyos: nem múlik na­pom, hogy ne találkozzak bliccelővel. De utas még so­hasem figyelmeztetett: va­laki ingyen utazik. Miért van ez? Tudom, hogy lesz idő, amikor nem lesz szükség ránk, amikor a többi utas miatt lesz lehetetlen, hogy valaki csaljon. Amikor va­lóban szégyen lesz a csalás. Addig? Addig mi is kel­lünk. Szabad a jegyét, uram? BARTHA GÁBOR Különös kor a miénk. 01*4. kor egyidőben tudjuk meg azt, ami a világ egy másik felén történik és azt, ami tő­lünk néhány kilométernyire van. Jó is ez. Az ember annyi, amennyit ismer. Rossz is ez? Rossznak nem írnám, de van valami nyugtalanító abban, hogy a közeit elveszítjük a távolért. Szőkébb haza. Ott­hon. Város. Ország. Húszéves egyetemi hallga­tó bizonygatta Debrecenben: Miskolcon egy ház volt az otthon. Egy utca a nagyon ismert táj. Innen, Debrecen­ből már a város az otthon. Ha ezer kilométerekre len­nék innen, akkor az ország lenne az otthon, amire gon­dolok. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kollégiumi lakóinak mintegy egyharma- da borsodi. Diákok. Felfede­zők, akik otthonukká teszik most azt a másik várost. A haza részét. Nádudvari Imre, a kollé­gium igazgatója mondta el, hógy vmborsodiak most szer­vezkedni kezdtek. November hetedike előtt a debreceni kollégiumba akarják vinni Borsodot. Hallgatók lelkendeztek: hívnak írókat és művésze­ket, de hívnak városvezető­ket, hívják a borsodi ipar is­merőit, mérnököt, gyárigaz­gatót. A legutóbbi hírek szerint a szervezésbe bekapcsolódnak más debreceni egyetemek diákjai is. Egy ötlet teljese­dik így. Borsod „kirándul” Debrecenbe. Nagyszerű Vál­lalkozás, arra való, hogy in­nen, hazulról segítsük, hogy érkezzen válasz a meghívód­ra. Azok á diákok, diplomás emberként, majd hazajönnek. A tájra, amit megőriztek ma­guknak. de hoznak majd egy kevés Debrecent. Az ismert haza lesz nagyobb, tágasabb. És amennyivel jobban is­merjük, annyival kedvesebb valamennyiünknek. B. G. Megszüntetik a balesetveszélyt A Diósgyőri Gépgyárban ebben az évben 325 Kisebb munkavédelmi hiányosságot tártak fel. A munkavédelmi bizottság munkája eredmé­nyes volt: eddig több mint 230 baleseti veszélyforrást szüntettek meg, a feltárás alapján. Vörös keresztes tanácskozás Az októberi üzemegészség­ügyi hónap egyik legjelentő­sebb eseményére kerül sor október 15-én a Miskolci Vasipari Vállalatnál. A Ma­gyar Vöröskereszt Miskolc városi Szervezete itt rendezi meg a tanácsi vállalatok egészségügyi helyzetét és vö­röskeresztes szervezeteinek munkáját megvitató tanács­kozását. Benépesül a szol«állatnház A közeli jövőben átadják a Győri kapui szolgáltatóház újabb egységeit. A gyógy­szertár után az OTP-fiók. majd a gyorstisztító szalon nyitja meg kapuit, azt kö­vetően pedig a virágbolt, majd a szervizek. Rövidesen befejeződnek az étterem é» az eszpresszó belső munká­latai ií. A tájról amit megőriztek Borsodi napok Debrecenben

Next

/
Thumbnails
Contents