Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-01 / 230. szám
Csathó második A hét végén Debrecenben rendezték meg a magyar egyéni salakmotoros bajnokság befejező küzdelmeit. Az OB I. 6. fordulóját Domokos nyerte Gyepes, valamint Szőke (B. Volán) előtt. A 12. hely Jakabé lett. Tekintettel arra. hogy a bajnoki címre esélyes Csathó és Berki csak az 5. illetve 13. helyen tudott végezni, így a gyulai Gyepes Barnabás mindkettőjüket megelőzte az ez évi bajnoki táblázaton. Egyébként Szőke János klasszisát jelzi: hogy három fordulóban indulva is a 4. helyen végzett! A magyar egyéni salakmotoros bajnokság 1973. évi végeredménye: 1. Gyepes (Gyulai ME- DOSZ) 35, 2. Csathó Sándor (Borsodi Volán) 33, 3. Berki János (Miskolci Papp J. USE) 27, 4. Szőke János (Borsodi Volán) 26 ponttal. Az 5. helyen a szegedi Zahorán, a s-on a debreceni Kerényi végzett. Az OB II- ben Domokos, Mészáros, Egri lett a dobogósok végső sorrendje. Horváth kiugrott, cselezett (bal oldali képünk), majd megcélozta a bal sarkot, s Udva- revnek nem maradt más dolga (jobb oldali kép), mint — a kapus helyett — kikotorni a labdát a hálóból. Így született a győzelem. (Szabó István felvételei) Biztosan nyertek A védőké az érdem Kemény, erőszakos ellenfél volt OVIK- ** Békéscsaba 1:0 (0:0) MVSC— Gyöngyösi Spartacus 3:0 (1:0) Amint azt a hétközi előzetes hírek már jelezték; zsúfolt nézőtér előtt került sorra Gyöngyösön az NB II. Északi csoportjának rangadója. Am, a nézőcsúcsot jelentő 6000 szurkoló csalódottan távozott — annak a másfél tucatnyinak kivételével, akik a zöld-fehér színekért lelkesedtek — mert az MVSC nagyon biztosan nyert. Az igazság kedvéért azt is el kell mondanunk, hogy a három gól ellenére nem a csatárok, hanem a védők brillíroztak! Az ő érdemük, elsősorban a pompás győzelem. A Rabcsák—Horváth, Locher, Gergely, István—Krom- paszky, Molnár—Lukács, Az ukrán szövetség értesítést küldött a MASZ-hoz, melyben közölte, hogy a kitűzött időpontban nem tud válogatottja Miskolcra utazni, s későbbi időpontot javasolt. Ez azonban a hazai bajnoki műsorral már sehogy sem egyeztethető össze, így a viadal ebben az évben elmarad. Miskolc ismét szegényebb lett egy nemzetközi eseménnyel, pedig eddig sem dúskálkodott azokban! Szabó, Demkó, Kiss összeállításban pályára lépő miskolci együttes már az indító sípszótól átvette a játék irányítását. Enyhe mezőfölényt harcolt ki, de igazi gólhelyzetet csupán egyet teremtett az első félidőben. Azt viszont Szabó a 15. percben éles szögből, a 16-os oldalvonaláról értékesítette is! Ezen kívül ebben a játékrészben egyik kapura sem ment lövés. Szünet után isimét az MVSC mezőnyfölénye jegyében teltek a percek. Az 55. percben Demkó a félpályáról indulva két védőt is kicselezett, majd a kapufára lőtt. A kipattanó labdát Lukács „kotorta” a hálóba. Ezután — igen helytelenül — az eredmény tartására törekedett a Vasút, s teljesen védekezésre állt be. A hazaiak mintegy fél órán át nagy nyomás alatt tartották a vendégek kapuját. A zöld—fehér védők azonban Istvánnal és Rabcsákkal az élen mindent hárítottak! A Spartacus erejéből mindössze egy lesgóira tellett. A türelmét vesztett közönség sportszerűtlen magatartása miatt kétszer is állt a játék, s végül a kedélyeket Kiss utolsó percben lőtt gólja csillapította le. Az eredmény ugyan fölényes győzelmet mutat, ám az együttesből mégiscsak a közvetlen védelmet — elsősorban Istvánt, Rabcsákot és Molnárt — lehet dicsérni. MONOSTORI GYULA Már szombaton figyelmeztettünk arra, hogy nem lebecsülendő ellenfél, az NB I. B tavalyi negyedik helyezettje látogat vasárnap Diósgyőrbe. A Békéscsaba igazolta a róla keringő jó híreket, de nekünk úgy tűnt — a mérkőzés után —, hogy sikeres szereplésük elsősorban kemény, lelkes játékuknak tudható be inkább, mint technikai képzettségüknek. Ezek az erények azonban elegendőek voltak ahhoz, hogy az első félidő nagyobb részében ne engedjék kibontakozni a hazai pálya előnyét is élvező DVTK-t. Az első félidőre a kiegyensúlyozottság volt a jellemző legalábbis ami az esélyeket illeti. Példa erre, hogy a 20. percben — a balhátvéd Láza után — a középhátvéd Kerekes is lövőhelyzetbe jutott a DVTK 16-osán belül. Helyzete a Diósgyőrnek is volt. Görgei és Horváth azonban csak az oldalhálót tudta eltalálni. Az utolsó tíz percre már a diósgyőriek fölénye volt a jellemző, de bosszantóan rossz játékkal! A második félidőben már lényegesen jobban futballozott a Diósgyőr, bár az utolsó percek igen nehezen, békéscsabai támadások sorozata közepette teltek el. A mérkőzés után valaki arra figyelmeztetett, hogy ne feledjük: a teljes középpályás sor hiányzott! Oborzil, Salamon és Kólláth távollétét valóban megérezte az együttes, de az összeállítás — Egri kivételével — „szemre" mégsem tűnt tartalékosnak. A DVTK ugyanis a következőket szerepeltette: Szabó — Kovács, Hajas, Gál, Hajdú — Oláh, Váradi — Udvarev (Tatár, a 61. perctől), Egri, Horváth, Görgei. A felsoroltak közül többen játszottak az átlagosnál gyengébben. Eleinte közéjük tartozott Egri is. A második félidő 5. percében azonban olyan jó labdát adott Hor- váthnak, hogy feledtetni tudta korábbi teljesítményét. Horváth ezzel az átadással ugrott ki, s lőtte a győztes gólt a kapu bal alsó sarkába. A most először szereplő Egri ezután láthatóan feloldódott és sokkal hasznosabban játszott. Érdemes még említést tenni Oláhról, aki igen sokat mozgott, az átadásaiba azonban sokszor hiba csúszott. Udvarev sem tudta szokott formáját nyújtani. A többiek kielégítettek, de inkább csak a második félidőben. Az ellenfél a következő összeállításban szerepelt: Tusnádi — Kvasz, Kerekes, Láza — Lengyel, Schneider — Dobó, Moós, Dávid, Németh (Karasz), Zielbauer. HORVATH KALMAN 7 otóeredménvek 1. Zalaeg.—FTC 2. Szeged—Ü. Dózsa 3. Dorog—Haladás 4. Videoton—Pécs 5. Szekszárd—Dunaújv. 6. Budafok—Kecskemét 7. Szolnok—Eger 8. Oroszlány—Bp. Spart. 9. Gyöngyös—Miskolc 10. Rudabánya—K.-barcika 1: 11. Dunakeszi—Leninváros 4 12. S.-újhely—Vasas Izzó 13. Bakony—Fűzfó 1 2 :1 2 1 x 1 X :l 2 :1 1 :0 x :3 2 1 x 2 1 :0 t :0 X Pótmérkőzések; 14. Dunaújv. Ép*.—BKV Előre 1:0 1 Talán furcsán hangzik, hogy egy kosárlabda-találkozó tudósítását azzal kezdjük: nemcsak a fociban van varázsa az NB I-nek!... Legalábbis ezt bizonyította az a nagy érdeklődés, mely a diósgyőri kosaras lányok őszi idénynyitó mérkőzése iránt megnyilvánult. Ugyanis „tenyérnyi” férőhely sem akadt a Kilián Gimnázium tornatermében, mire a két együttes felsorakozott a kölcsönös üdvözlésre! Persze, nemcsak a sportág szeretete, s a hat hónap óta nélkülözött bajnoki küzdelmek izgalma, hanem az igen jónevű, az élvonalba tartozó Videoton lányaitól remélt jó játék is vonzotta a közönséget. S akik a találkozót végigszurkolták; egyáltalában nem bánták, hogy ez utóbbiból jóformán semmit sem kaptak... Mert ez a Videoton már csak árnyéka régi önmagának! A mérkőzést megelőző pszichikai felkészítés nagyszerűnek bizonyult a diósgyőriek szempontjából — s mint utóbb kiderült, az erőnléti is! —, hiszen sikerült velük elhitetni, hogy a korábban visszavonult Hegedűsné, s a most hiányzó Bekő és Szentesiné nélkül felálló fehérvári csapattal szemben „van keresnivalójuk”. És a játék is úgy indult, hiszen a gyors lero'nanások — no, meg a saját palánk alatti jó védekezés — következtében percek alatt 8:1, majd röviddel utána 16:3-ra vezetett a DVTK. S érdekes, hogy ekkor követtek el két komoly hibát a diósgyőri lányok. Az egyik az volt, hogy a magas termetű Medgyesi centerjátékát nem használták ki, nem játszottak neki a palánk alá annyi labdát, melyeknek segítségével személyi hibák elkövetésére kényszerítették volna a vendégjátékosokat. A másik pedig az i volt, hogy — megijedtek a nyerés lehetőségétől! Az előbbi majdnem megbosszulta magát, hiszen az utolsó három percet már csak négy játékossal — Vízkeletiné, Csathó, Budai, Spisák — küzdötték végig a szó szoros értelmében az öt fehérvári kosaras lánnyal szemben. Az utóbbiból — szerencsére — akkor „gyógyultak ki” amikor arra a legnagyobb szükség volt; a második félidő elején. Közben ugyanis a tapasztaltabb ellenfél ügyesen kihasználta a diósgyőri zóna megingásait, s 20:21 nél már a Videoton előnyét mutatta a tábla. Ekkor percekig egyik csapatnak sem sikerült kosarat dobnia, mert sorozatos labdaeladások, pontatlan dobások gátolták az eredményességet. Aztán Medgyesit és Nagyot is „kipontozták”! A szünet jót tett a diósgyőri gárdának, mert a ponthátrányt gyorsan kiegyenlítették, sőt, hatpontos előnyre is szert tettek. Ebben a játékidőben mindkét palánk alatt határozottabbak voltak a hazaiak, de újra jött egy kritikus időszak. A 10. perctől kezdve a 16-ig csupán a végig kitűnően játszó Lukács talált a gyűrűbe; a többieket mintha megbabonázták volna! Igaz, a Videotonnak sem nagyon sikerültek a dobások, s ők is sok ziccert hagytak kihasználatlanul. Már csak 4 perc volt hátra a tiszta játékidőből, amikor négy főre olvadt a diósgyőri csapat. S ekkor a négy lány taktikai fegyelemből csillagos ötösre vizsgázott! Kitűnően tartották a labdát, s 9 pontos előnyükből csak hármat adtak le. Nem is csoda, hogy a hármas sípszó után boldogan összeboruló izzadt, csapzott „maradékok” kapták a legtöbb ölelést. Kosárdobók: Lukács (20), Vízkeletiné (12), Csathó (10), Holyevácz, Medgyesi (4—4), Nagy (2). DVTK—KÖZGAZDASÁGI EAC 63:59 (28:32) Két ellentétes félidőt hozott a találkozó. Az első játékrészben * A DVTK—Videoton kosárlabda-mérkőzés hőse kétségtelenül a kitűnően irányító és nagyon ponterősnek bizonyult Lukács volt. Ezúttal is csak szabálytalanság árán tudja őt szerelni a fehérvári játékos. (Szabó István felvétele) gyengén védekeztek a diósgyőriek, ziccer-helyzetek sokaságát hagyták kisasználatlanul. s a távoli dobások sem sikerültek. Mindössze egyszer, 20:20-nál volt „együtt” a két csapat. Fordulás után „bejöttek” a gyors indítások, a palánkról lepattanó labdákért is jó ütemben mentek fel a hazaiak, s a bedobok eredményessége szintén nőtt. Kritikussá csak 49:49-nél vált a mérkőzés, de a DVTK újítani tudott. Végül az igen elfogult játékvezetés ellenére is nyert. Kosárdobók: Eperjessy (23), Gallyas (15), Nagy (12), Tarjáni (6), Ravasz (5), Dibás, Tóth (2—2). MEAFC—DASE 64:58 (28:33) A hűvös, szeles időben, szabadtéri pályán játszott mérkőzésen csak a második félidőben lendült játékba igazán a MEAFC. Az eir.berfogásos védekezés és Magyar eredményessége végül is megérdemelt győzelmet hozott. Kosárdobók: Magyar (25), Varga (13). Bardócz (7), Bátki (6), Kerekes (5), Németh (4), Tisza, Béres (2—2). (monostori) Elmarad az ukrán—magyar! Igen sok huza-vona, versenynaptár időpont módosítás, viadalok előbbre, vagy későbbre tolása, tárgyalások sokasága stb. előzte meg az október 6—7-én Miskolcra tervezett ukrán-magyar atlétikai utánpótlás verseny megrendezését. S a magyar szakvezetés és a miskolci atléta- vezetők eddigi munkája, erőfeszítése mégis hiába valónak bizonyult: verseny nem lesz! A magyar édesipar termékeinek kiállítása október 1-től 6-ig, naponta 10—18 óráig tart nyitva Miskolcon, a Szemere u. 4. szám alatti kiállítóhelyiségben. A kiállítás megtekintésére mindenkit szeretettel meghívunk: MISKOLCI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VALLALAT MAGYAR ÉDESIPAR BORSOD-HEVES MEGYEI ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRU NAGYKERESKEDELMI VALLALAT Nyitány, bravúros győzelemmel! DVTK—Videoton 52:46 (22:23)
