Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-27 / 253. szám

A kerttulajaonosok Sokféle választék, Valaha parlagterület volt a Mályi-tó partján az a 200 négyszögöl, amelynek tulaj­donosa az elmúlt nyáron se­hogy sem boldogult az agro­technikával. A család lépésről lépésre jutott célba. Először a telket vásárolták meg, aztán a ke­rítés következett. Kezdetben csak egy fabódéra jutott, de mire a szezon kellős köze­pére értek, takaros kis házi­kó adott otthont a pihenni vágyó családnak. Mindig volt mit tenniük. Szabad idejük túlnyomó többségét itt töl­tötték el — aktív pihenésben. Az asszonyok ugyanúgy meg­találták az elfoglaltságot, mint a férfiak. Ügy gondol­ták: nem árt, ha ezen a k^jí >*. telken terem is valami. Ele­inte papíron rögzítették el­képzeléseiket, aztán a gya­korlatban is megvalósították. A házikó mögött, a kerítés­hez simulva mértek ki né­hány ágvást. Aztán a vetőmag is a földbe került. Zöldség, sárgarépa, hagyma, káposzta, még burgonya is ..virított” itt, amint elérkezett az érés ideje. Védeni kell a növényeket! A gazda, a telektulajdonos nem kis büszkeséggel szem­lélte ..birodalmát”, mindig talált elfoglaltságot e tenyér­nyi mezőgazdasági területen, s ami lényeges: szívesen és örömmel, kedvtelve pepecselt a növények között. Ha kel­lett, öntözött, irtotta a dud- vát, a gazt, egyszóval minden igyekezetével azon volt, hogy bőséges termést arasson. Ti­tokban még arra is gondolt: ami terem, az mind úgysem kell a családnak, a felesleget elviszik a piacra .. . A ..szüretkor”, a betakarí­tás idején azonban nagy csa­lódás érte. Kesergett a szom­szédjának, aki ugyanúgy mint ő. híve volt a kertész­kedésnek. — Nem tudom mi történt, de a sárgarépám az utolsó tőig kipusztult. Pedig gyom­láltam, gondoztam annak rendje, módja szerint... A szomszéd erre szintén el­árulta : — Nekem meg a hagyma hozott sovány termést. Egy­szóval . . . — Itt tenni kell valamit — állapodtak meg egyetértőén. De mit? Mint az olyan emberek, akik járatlanok a mezőgaz­daságban. nagy érdeklődéssel kezdték figyelni az újságok híradásait, „rákaptak” a falu­rádió adásaira is,sőt! néhány szakkönyvet is vásároltak, merthát a következő eszten­dőben. tehát jövőre nem akarnak így „leégni”. Abban mindketten egyet­értettek: védeni kell a növé­nyeket is. De mit, mivel, és hogyan? Mi, mire jó, s fő­ként hol szerezhető be mind­az, amire szükségük lesz? Egy biztos: tájékozódásukban nem fecsérelték hiába az időt. Egy napon ugyanis ke­zükbe került egy újság, amelyben szó szerint az volt olvasható: „Makón és kör­nyékén nagy hagyományai vannak a vöröshagyma ter­mesztésének. Ezért is került sor augusztus elsején itt egy fontos konferenciára, majd ezt követően egy bemutatóra ebben a dél-alföldi városban. A környékről, valamint Bé­kés, Heves, Szolnok és Fejér megye állami gazdaságaiból es term°lő«zövetkezeteiből hetvennél is több szakember gyűlt össze, hogy tájékozód­jék a helyi tapasztalatokról.” Itt hangzott el a vélemény: a kertészeti kultúrák vegy­szeres gyomirtásnál a jelen­legi vegyszerek közül — amelyek a hagyma védelméig használnak — az ÉMV ter­mékei a legalkalmasabbak és a leghatásosabbak. A je­lenleg forgalomban levő, im­port útján beszerzett gyom­irtók önmagukban nem érik el a maximálisan elvárt ha­tást. — Ami jó az állami gazda­ságoknak és termelőszövet­kezeteknek nagyban, az jó nekünk is kicsiben — vonták le mindketten a következte­tést. Úgy gondolták: ha a vö­röshagyma kártevőinek van ellenszere, kell, hogy legyen másfajta növények ellensé­geire is hatásos ellenszer. Ezeknek az ellenszereknek a gyártója pedig az Észak- magyarországi Vegyiművek. Mintegy öt esztendővel ez­előtt kezdte meg e nagyüzem a növényvédő szemek, mint új profilnak a kialakítását és termelését. Az öt év nem nagy idő. de nagyok azok a sikerek, amelyeket az ÉMV ez alatt elért. Híre, neve van nemcsak belföldön, de hatá­rainkon túl is. A jól ismert gyári emblémával fémjelzett termék ma már márka a piacon. A kereslet állandóan nő. aminek kielégítésére minden feltételt igyekeznek biztosítani az üzemben. Ami­kor nemrégiben a hazai nö­vényvédelem szaktekintélyei látogattak el az ÉMV-be, a vállalat igazgatója fogalmazta meg, hogy a hazai növény- termesztési program perspek tívikusan ösztönzi és segíti is a gyártás fejlesztését. Ugyanakkor a növényvédő szerek gyártásának technoló­giái jól illeszkednek az ÉMV intermedier programjához. Ma már nagy termelékeny­séggel, többféle terméket ké­szítenek a hazai agrokultúra fejlesztésére, a korszerű nö­vényvédelem érdekében. A korszerűség ma már igény, nemcsak mezőgazda­sági nagyüzemekben, hanem a háztáji gazdaságokban, vagy a hétvégi telkekkel ren­delkezők körében is. S hét­végi telekkel, kiskerttel itt. Miskolcon is mind többen rendelkeznek, akik a földet gyümölcsözően hasznosítani is akarják. Ahhoz viszont, hogy ezt elérjék elengethe- tetlen a növényvédő szerek alkalmazása, amelynek vá­lasztékáról messzemenően gondoskodik az Észak-ma­gyarországi Vegyiművek. Korszerű termékek A vállalat — ismerve a népgazdaság szempontjából is a magyar mezőgazdaság kemizálásának szükségessé­gét — azon dolgozik, hogy a lehetőségekhez képest hoz­zájáruljon mezőgazdaságunk korszerű vegyi termékekkel való ellátásához — hang­súlyozzák az ÉMV szakem­berei. — Fejlesztési terveinket összehangoltan végezzük a növényvédelmi kutató inté­zetekkel. egyetemekkel, a MÉM növényvédelmi fő­osztályával, az AGRO- TRÖSZT és a termelő gaz­daságok tapasztalatainak fel- használásával. E közös tevé­kenység eredményeként in­dult meg a CARTEX—M és a SATECID AT gyártása is. A CARTEX—M poralakú, gyomirtó permetezőszer. Előnyei: egyéves hatású, egy vegetációra terjed; a burgonya betakarítása után bármely növény vethető: a gyomokat a csírázás fenofázi- sában pusztítja el; egyaránt hatásosan irtja az egy- és kétszikű gyomiajokat. Méregjelzése: gyenge mé­reg. Munkaegészségügyi vá­rakozási idő: 14 nap. Meg­engedetthatóanyag maradék: 0,1 mg kg. Adagolása: a talaj hu­musztartalmától függően: 1. Könnyű homoktalajon (kb. l°o humusztartalom esetén) 6 kg’ha. 2. Középkötött mező­ségi talajon (kb. 2° 0 humusz­tartalom esetén). 3. Kötött talajon (3° ő humusztartalom felett) 10 kg ha. Felhasználható: kizárólag nagyüzemekben. Vető-, étke­zési- és ipari burgonya vegy­szeres gyomirtására közvet­lenül az ültetést követő töl- tögetés után. A kezelés csak addig végezhető, ameddig a burgonya hajtásai nem ke­rülnek közel a talaj felszíné­hez. Kikelt burgonya per­metezése tilos!!! A permete­Gyártási engedély száma: MÉM növényvédelmi főosz­tály 70. 223,*73. Felhasználható: burgonya vegyszeres gyomirtására töl- tögetés után (preemergensen).'* kelés előtt 4—5 nappal. Ható­anyagtartalma: 40 százalék propachlor, 13 százalék mo- nolinuron, 7 százalék pro­me tr in. Előírt minőségi feltételek: zést követően talajmunkát végezni nem „zabad! Kijuttatása: lehetőleg nyir­kos talajra permetezzük. A permetezés folyamán ügyel­jünk a szórófejek megfelelő működésére. Kerüljük el a táblákon a megállást és a forgást, hogy a gyomirtószer nagyobb mennyiség miatt ne okozzon a kultúrnövényen károsodást. A permetezőgép tartályába bemért szert néhány percig cirkuláltatni kell, és csak utána szabad kijuttatni a kezelendő táblára. Ajánlatos vízmennyiség a géptípustól függően: 400—800 l/ha. A javaslattól eltérő használat esetén esetleg kedvezőtlen hatás mutatkozhat. Hatása: 'a hatóanyag a gyökerek által, a leveleken keresztül jut a növénybe. Amennyiben a növény a ha­tóanyagot csak a gyökéren keresztül veszi fel, úgy az elhalás elsőnek a levélhegyen kezdődik, majd a szélek felé terjed, végezetül elszíneződik és elhal. Ha a hatóanyagot a csírázó gyommagvak veszik fel, a kikelő növények egész­ségesnek látszanak és csak a valódi levelek képződésének idején pusztulnak el. Fontos szabályok Igen jó hatásfokkal irtja; kakaslábfű, muharfélék, liba­top, valamint a vadrepce gyomfajokat. A gyomirtás agrotechniká­ja: az előkészített vetőágyba gépekkel rakjuk a burgonyát úgy, hogy az ültetéssel egy- időben töltögessünk is. Ügyel­jünk arra is, hogy szép, apró- morzsás barázdát kapjunk. Rosszul elmunkált talaj csök­kenti a hatást. A CARTEX—M kijuttatá­sát az ültetés után közvetle­nül, vagy néhány nap múk'a kell elvégezni. A gyomirtó­szer filmrétegét a talaj felü­letén nem szabad megboly­gatni. Egészségügyi és munkavé­delmi óvó rendszabályok: védőfelszerelés: a) előkészí­tőknek: por elleni védőszem­üveg, védőkesztyű, munka­ruha, védőkalap; b) felhasz­nálónak: védőruha, védőka­lap. Óvatos munkával kerülni kell a szer. plszóródását, ,por - lódását, a tömény ' szer, a per- metlé és a permet szembe, bőrre, belégzését, esetleges lenyelését. Munka közben gyakori kézmosás, a munka végezté­vel ruhaváltás és alapos tisz­tálkodás, illetve zuhanyozás szükséges. Mérgezéskor, vagy annak gyanújakor a. munkát haladéktalanul félbe kell szakítani, majd a helyszíni elsősegélynyújtás után (1. ált. eljárás) orvosi, intézeti kezelést (tüneti megfigyelő kezelés) kell biztosítani. Csomagolás: eredeti gyári csomagolásban. A szert, vagy fel nem hasz­nált maradékát, csomagoló­burkolatát állóvizekbe, folyó­ba, vízfolyásba vagy táro­zókba juttatni tilos! Eltarthatóság: szabályos no vény védőszer-raktárban, eredeti csomagolásban, hű­vös, száraz helyen 2 évig tá­rolható. Kombinált permetezőszer A SATECID AT kombinált, por alakú gyomirtó permete­zőszer. Gyártási engedély száma: MÉM növényvédelmi főosztály 70. 234 73. A szer faja: 48 százalék propachlor+12 százalék Ak- tinit PK hatóanyag tartalmú gyomirtójzer. Méregjelzése: gyenge mé­reg. Munkaegészségügyi vára­kozási idő: 0 nap. Élelmezésegészségügyi vá­rakozási idő: 14 nap. Megengedett hatóanyag­maradék: 0,1 mg/kg. Felhasználható: kizárólag nagyüzemekben, kukorica ve­tés utáni, kelés előtti (pree- mergens) vegyszeres gyom­irtására. Adagolás: homokos vályog- talajon 7,2—8,5 kg/ha. közép­kötött talajon 8.5—9,6 kg ha, kötött talajon 9,7—10,5 kg/ha. Kijuttatásához szükséges vízmennyiség: hektáronként a szántóföldi permetezőgép szóróberendezésétől függően 400—800 liter. Csapadéksze­gény körülmények között a vízmennyiség növelése kívá­natos. (1000 lit er/ha). A permetezés ideje: a per­metezést a kukorica vetését követően. 7 napon belül el kell végezni (lehetőleg finom- morzsásra elmunkált és nyir­kos talajfelületre), s míg a kukorica hajtásai „szögálla­potban” a talajban vannak. Fontos a kukorica azonos mélységbe való vetése. Előírt minőségi feltételek: Fropachlor-tartalom 40 + 2° o Prometrin-tartalom (merkapto csoport alapján) Monolinuron-tartalom (rétegkromatográfíásan 7 ± 0,5°;0 és UV alapján) 13 + 1,5% Klorotőrmos extrakt 60 + 3% Szervetlen klórtartalom max. 0,2% Lebegőképesség ln 0-os cc. min. 70% n növényvédő szer

Next

/
Thumbnails
Contents