Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-24 / 250. szám

A DH városfejlesztési I7 f • Koncepciótervek fÁriimn • Fürdőváros? • Kivitelezők — versenyben $ „Ha ide eljuthatnék egyszer...” (Ágotha Tibor felvétele) Egyszer majd mindenki megismeri egymást... Moszkva—Miskolc Aki belép a MÁV Jármű­javító kapuján és körülnéz a portásfülke előtti kis csar­nokban, annak már meg­akad a szeme az MSZBT tagcsoport hirdetőtábláján. Aztán járhat az üzemben bárhol, moszkvai képet talál a műhely falán, kiállítást az irodák, folyosóján, képeket, beszámolókat, cikkeket. Megyénkben és városunk­ban is másodikként alakult kollektív Magyar—Szovjet Baráti Tagcsoport a MÁV Járműjavítóban. Ennek egy­formán tagja az együtt dol­gozó 1100 ember. ■ ■ Jártam az üzemet. Felje­gyeztem a beszélgetések lé­nyegét: — ... Korábban is volt itt baráti társaság. Dolgoztunk mi, de mindig valami látvá­nyosat szerettünk volna csi­nálni. Olyan igazán nagyot, igazán jót... — 1968-ban kezdődött a kapcsolatunk a Lenin-rend- del kitüntetett Moszkva Ljubljinó kerületében műkö­dő vagonjavítóval... — A tizennyolcak között voltam sikkor én is... Kikezek a „tizennyolcak”? A gyárból levelet írtak a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saságnak Moszkvába. A vá­lasz a moszkvai testvérüzem meghívása volt. Utazni, de miből? Munkaidő után dol­gozott akkor 18 ember és e munkabér hányadából utaz­tak el 22-én a testvérüzem­hez. Megkötötték a szerződést. Azóta évenként került sor cserelátogatásokra. Ha kez­detben csak az ismerkedés volt is a cél, ma tervdoku­mentációs cserékről, munka­módszer-átadásról tárgyal a két üzem. A hasonló jelleg ideális együttműködési lehe­tőségeket kínál. Az 1973-ban kötött szerződés egvik pont­ja már arról szól, hogy meg kell vizsgálni a legjobb szak­munkások negyedévi időtar­tamra szóló cserelátogatásá­nak lehetőségeit. ■ ■ Szabó László fődiszpécser, az üzem MSZBT ügyvezető elnöke: A közelmúltban a Thököly utcai Szuperettben, majd a Szentpéteri kapui szövetke­zeti áruházban tartott tejter­mék-bemutatót a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat és a Miskolci ÁFÉSZ. Mindkét alkalommal több százan ér­deklődtek a tejipar termékei iránt és a kóstolások tapasz­talatai azt mutatják: egyre több kedvelt tejipari készít­ményt kínálnak a boltok. A már hagyományos trappista és ementáli sajtok mellett Ott vannak az újdonságok: a csemege körözött, a tömlős alpesi, frankfurti és olimpia sajtok. A krémtúró, a ma­— Mi 68-ban írtuk azt a levelet és ez a kapcsolat azóta megtelt tartalommal; az üzemek életének részévé vált. Aztán 1971-ben kollek­tív tagcsoport lettünk. Jó előzményekkel lettünk azok, hiszen voltak eredményeink, amit a gyárban mindenki is­mert. — Megértek a feltételek a szervezeti változásra? — Meg. — A látványosabb ered­ményekre? — Már nem kergetjük, nem keressük a látványosat. Dolgozunk. Az üzemben héttagú el­nökség működik, de legalább ötvenen vannak olyanok, akikre mindig számítani le­het. — Most kiállítást szerkesz­tettünk — mesélte Epri Lászlóné elnökségi tag. — Őszintén megvallom, nem tudom, hány kéz dolgozott ezen a kiállításon. Mindenki, akit kértünk. November 7-re készültünk ezzel. Az anyagot úgy kaptuk, nekünk a képe­ket kellett felkasíroznunk. Hétfőn nyitottuk meg akiál­lítást. Később végigvándorol majd a megye nagyüzemei­ben ... (Egy másik, Lenin életét képekben feldolgozó kiállítá­suk ma a pamutfonóban van, onnan vándorol majd to- tovább.) — Kik dolgoztak a legtöb­bet? — Vincze László, Cza- kó Ferenc, Révész Jó­zsef, Mihalovszky József - né, Németh Sándor ... — A hceszan feldi'ktált név­sorból csak idéztem. Min­denkit felsorolni hely se len­ne. Egy jól dolgozó tagcso­port? Ök azt mondják, hogy nem akarnak látványosat csinálni. Közben pedig jót, ha úgy tetszik, látványosat is csinálnak. — Olyan munak ez, amit csak napra készen lehet vé­gezni. Az élet naponta kí­nálja az eseményeket. Az emberek ezekről beszélget­nek, gondolkoznak. Hát eh­zsolás készítmények mind­egyik kóstolónál a legkedvel­tebbek voltak, különösen a fiatalok, a gyermekek köré­ben. Mivel Borsodban és Mis­kolcon is megtalálható vala­mennyi tejtermék, azok is, amelyek például a Dunán­túlon készülnek, megízlelhet­ték a vásárlók a bemutató­kon a göcseji zsíros sajtot is, amelyik ízével, egyedülálló, sajátos zamatával nyerte el a vevők tetszését. Ma, 24-én a Hoffmann Ottó utcai Szu­perettben lesz tejtermék-be­mutató, 13 órától 15-ig. hez kell segítenünk — mond­ta még Szabó László. A mostani kiállítás címe: „ősi orosz építészet”. Az üzemben alig van ember, aki nem látta. A tizennyolc éves Molnár Jolán a képek előtt sóhajtotta: „Csak ide elmehetnék egyszer...” Biz­tosan eljut még oda. Tóth József főtechnológus szinte a világot beutazta már: „Gyö­nyörű a kiállítás. Sok az is­merős kép, de nem is ez a fontos. Én az embereket sze­retem a képek előtt, azt, ahogyan ezek a képek közel hoznak hozzánk egy tájat...” Szabó László szobájában csörög a telefon. — Gyere nyugodtan — mondja. Plakátokat hoznak. Holnap kezdődik a békeerők moszkvai világkonferenciája. Az üzem nem kapott pla­kátokat. Csináltak hát ők maguk. Kézzel, hogy holnap minden műhely falán ott le­gyen. A naprakészség ezt is je­lenti itt. (bartha) A község legnagyobb je­lentőségű eseménye mindig is a szüret volt. Tállyán ha­gyományosan Simon, Júda napján, vagyis október 28-án tartották. Az azt követő szü­reti mulatságok hetekig el­húzódtak, s országra szólóak voltak: a felvidéki nemesi családok hajdán itt mutatták be eladó lányaikat. Az ország legjobb cigány- prímásai játszottak a bálo­kon. Muzsikált itt Balázs Kálmán debreceni prímás, Dombi Marci és rimaszom­bati zenekara, Mányi Lajos és Bunkó Ferenc sátoralja­újhelyi prímás is. Megfor­dult itt Bihari János, aki az 1809. évi nemesi felkelés ze­nekarának volt a vezetője. Szenvedélyesen játszotta a Fekete Sas vendégfogadó nagytermében Lavotta híres hallgatóit. Markó Miklós, a múlt szá­zad végén élt újságíró Tály- lyát a magyar Grácnak ne­vezi, a nyugdíjasok kedves lakóhelyének. Itt született és itt van el­temetve Lavotta János, az egykori pozsonyi jurátus, ze­neszerző. Egyik életrajzírója, tisza­füredi Bernáth Mihály sze­rint, Lavotta legszebb éveit Tállyán töltötte. Az 1820-as évek elején Bernáth Mihály A városfejlesztés különbö­ző fórumain — elsősorban természetesen a városi taná­cson — egyre több 6zó esik a következő tervidőszakról. Megkezdődtek az előkészítő munkálatok. Ennek látható jeleivel találkozik a miskolci ember például a Vörösmarty utca környékén, ahol egy egész lakónegyedre való te­rületen bontják le a régi épületeket és csinálnak he­lyet az újaknak. A belváro­si lakótelep építése is a kö­vetkező tervidőszakban fe­jeződik be. 4 harmadik cím De vannak a készülődés­nek olyan momentumai is, melyek a hivatali szobákban és a tervezőasztalok mellett zajlanak le. A tanács végre­hajtó bizottságának legutób­bi ülésén megvitatták a ter­vezés metodikájának tökéle­tesítését szolgáló javaslatot. Bárczi Béla tanácselnök is­mét szólt arról, hogy az ötö­dik ötéves tervet előkészí­tendő, úgynevezett koncep­cióterveket kell kidolgoznia az apparátusnak. Ezek ala­pos megfontolása, megvita­tása után lehet majd egy-egy területre vonatkozóan rész­letes terveket készíteni. Miskolcot ipari városként emlegetik országszerte, de egyre inkább ráillik az is­kolaváros elnevezés is. Jó lenne, ha a megtisztelő cí­mek mellé a jövőben egy harmadik társulna: a „für­dőváros”. Kihasználni az adottsásokat Megfelelő adottságokkal rendelkezünk ahhoz, hogy ez a szép elképzelés megvaló­suljon. Köztudott, hogy Mis­fiával, a múlt század polgári köreiben ismert íróval, Ber­náth Gazsival mulatozott itt, s költötte legszebb dalait, melyek „Lavotta szerelme” címen színpadi feldolgozás­ban ismeretesek. A tállyai szüretek alkalmával lepte meg az akkori zenekedvelő­ket egy-egy új dalával. Az 1809-es tállyai szüret­ről jegyezte fel Bernáth Mi­hály, hogy Bihari János, a magyar Orfeusz egy szüreti mulatságon Lavotta lábához vetette magát, és úgy kérte, hogy muzsikálja el új szer­zeményét. Lavotta, az egy­kori pozsonyi jurátus büsz­kén így felelt: „Ego Lavotta, qui regibus ludo!” (Én, Lavotta, ki kirá­lyok előtt játszom?) Lavotta nem is muzsikált, míg tállyai házigazdája, Horváth János patikus egy üveg pókhálós, régi aszúbort le nem tett eléje, amit ő tréfásan „servus humilissi- mus’”-nak — legalázatosabb szolgájának — nevezett el. Lavotta örök becsű nótáit, például a körmagyar zenéjét is Tállyán szerezte. Itt tör­tént, hogy Bihari János a Rákóczi-indulót 18 tagú va­dászkürtös zenekarával olyan hatással adta elő egy szüreti bálon, hogy a körmagyar­tánchoz felállított táncosok letették párjaikat, úgy hall­gatták a híres cigánykirály utolérhetetlen muzsikáját. G. KOVÁCS LÁSZLÓ kolc gazdag hévizekben. A ta­polcai barlangfürdő és az el­múlt szezonban új köntöst kapott szabadtéri strand kül­földről is vonz turistákat. Még inkább így lesz ez, ha elkészül — s a tervek sze­rint a jövő nyár derekára elkészül — a strand szom­szédságában levő Júnó-szál- ló. Elhanyagolt viszont a kü­lönösen jó vizű Augusztus 20. strandfürdő. Jó lenne, ha a régen dédelgetett terv az 1975—80-ig terjedő időszak­ban megvalósulna, és a nép­szerű nevén „villanytelepi strand” új köntösben gazda­gítaná a város fürdőkultúrá­ját. Ám vannak még továb­bi elképzelések is. Pénz­hiány miatt maradt ki a ne­gyedik ötéves terv célkitűzé­sei közül a fedett uszoda, melyet az Egyetemvárosban kívánnak létrehozni. Monopolhelyzet — ma még A Miskolc fejlesztésében részt vevő tervező és kivite­lező vállalatok mind ez ideig tulajdonképpen monopol­helyzetet élveznek. Azon túl, hogy meglehetősen sok fel­adattal kell megbirkózniuk, valószínűleg ez az előnyös pozíció is közrejátszik ab­ban, hogy egyik-másik vá­rosi beruházást kissé félváll­ról kezelik. Nem első ízben említjük negatív példaként a Hernád menti csúcsvízmű- vet, melynek építése eddig fél évet késett. Érthető tehát, hogy a ta­nács vezetői kötelezték a tervosztályt: ellenőrizze fo­kozottan az egész város szá­mára igen fontos beruházá­sok (csúcsvízmű, szennyvíz- tisztító telep, távfűtőmű, vasgyári művelődési ház stb.) megvalósítását. Ugyan­akkor elhatározták azt is, hogy versenytárgyaláson dön­tik majd el, melyik kivitele­zőre bízzák például az avasi távfűtőmű megépítését. A verseny — a fokozódó ver­seny — nyilván gyorsabb, gazdaságosabb és jobb mi­nőségű munkára ösztönzi a kivitelező vállalatokat. En­nek pedig az egész város hasznát látja majd. BÉKÉS DEZSŐ Tállyai történetek Szüreti mulatságok Rendkívüli ajánlat! Kedvezményes társasutazások „ősztől — tavaszio” Válasszon programjainkból! VAROSLATOGATAS PRAGABAN 5 nap. Utazás vonattól Időpontok: októbertől—decemberig. Részvételi díj: 1250 Ft. TÉLI KIRÁNDULÁS A CSEH-TATRABA 5 nap. Utazás vonottal. Időpontok: novembertől—decemberig Részvételi díj: 1400 Ft. SZILVESZTER BOROVECEN 6 nap. Utazás repülőgéppel december 29-én. Részvételi díj: 2950 Ft. HÉTVEGE VARSÓBAN 3 nap. Utazás repülőgéppel. Időpontok: január, február, március Hóbon. Részvételi díj: 1450 Ft. KARÁCSONY ZAKOPANÉBAN 9 nap. Utazás vonottal december 21-én. Részvételi díj: 2400 Ft. ÜDÜLÉS LENINGRADBAN 6 nap. Utazás repülőgéppel. Időpontok: októbertől—novemberig. Részvételi díj: 2850 Ft. A napok számában az oda-, visszautazás is benne van! Felvilágosítás, jelentkezés az IBUSZ-irodában! Várjuk önt! Tejtermék-bemutató

Next

/
Thumbnails
Contents