Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-23 / 249. szám
Együtt a városért, amelyben élünk ni. Az ülés vitája során szó esett — a feladattervben foglaltakkal összefüggően — nagyon is mai, nagyon is tipikusan várospolitikai kérdésekről. Nem általában, hanem helyhez kötötten. Például: ha azt valljuk — márpedig valljuk és ennek megfelelően cselekszünk —, hogy Miskolcon munkáscentriku- san legyen a várospolitika, akkor néhány tünetre halasztást nem tűrően kell reagálnunk. Ösztönözni a tanulásra A többi között egyik legfájóbb gondunk az, ami az utóbbi évtizedekben a munkásság átrétegződésével szinte óhatatlanul együttjárt. Igaz, hogy a munkások zöme — nem is számítva azokat, akik időközben például diplomát szereztek, vezető beosztásba kerültek és így tovább — magasabb általános, szakmai és politikai műveltséggel rendelkezik, mint korábban. A feltöltő- dés azonban — s itt állandó folyamatról van szó; az ipar szívóhatásáról és az elöregedett nemzedék pótlásáról — bizonyos értelemben le is lassította a fejlődés ütemét. A munkásságon belül viszonylag magas a betanított és segédmunkások aránya. Ezek zöme is (az összlétszám 35—37%-a) vidékről jár be. Ahhoz, hogy szakmunkássá váljanak, s egyre inkább osztályöntudatos munkásakká legyenek — tanulni kell. Sajnos, nagy azoknak a száma, akik a nyolc általános osztályt se fejezték be. Ez például egy nagyon fontos várospolitikai feladatot ad. S hogy segítsünk a bajon, nem kell a szomszédba mennünk tippért. A Posta Miskolci Igazgatóságán és a Pamutfonóban — miként az ülésen dr. Esztergályos László, illetve Gajdosi Lajosné elmondta — kidolgoztak a tanulásra ösztönzés jól bevált módszerét. Követendő példa, bárkinek szívesen továbbadják a „receptet”. A pártszervezeteknek, de nem kevésbé a szakszervezeteknek, azonban mindenképpen cselekedniük kell ez áldatlan állapot mielőbbi megszüntetése végett. Jól érzékeltette az igényt és a sürgős tennivalókat dr. Balogh András és Koszti Lajos. „Aki a szívén viseli a munkásság es a város sorsát, az nem rettenhet vissza az áldozatoktól sem. A szép szavak semmit sem érnek. Tenni, mindig többét tenni, a politikai és társadalmi munkában is vállalni második műszakot — mert egy kevés—, ez az igény ma!” — hangoztatta Balázs Sándor né. Ismét szóba került — az iskolapolitikai témakörben — a fizikai dolgozók gyermekeivel való differenciáltabb foglalkozás. Ezt elsősorban a pedagógusoktól várjuk. De tessék csak figyelni, hogyan függenek össze a dolgok a munkáscentriíkus várospolitikában! Eme igény rögzítése után tüstént ez áll a pártbizottság elé terjesztett feladattervben: „Fordítsanak nagyobb figyelmet a pedagógusok élet- és munkakörüi- ményeire, anyagi és erkölcsi megbecsülésükre”. S nem ez az egyedüli összefüggés abban a várospolitikában, amelyet gyakorolunk! A részek összetartoznak, a kiemelt részhez illeszkedik a többi, s vele együtt alkot teljeset. Az egységestl)b szellemi arculatért Így van ez azzal a kérdéssel is, amelyet egyetlen felszólaló sem hagyott említés nélkül. Ez: a városszeretet. A lokálpatriotizmus. Város- politikai kérdés ez? De mennyire! „Sok múlik azon, hogy valaki csak megélhetési helynek, lakóhelynek tekinti-e Miskoicot. vagy érzelmi szálak is fűzik hozza. Továbbá, hogy ha már munkát és otthont kapott a varostól, hajlandó-e viszonzásul áldozni is érte, óvni tulajdonát — házait, parkjait, tisztaságát — vágj- úgy van vele, hogy; mi közöm hozzá?” A városiasodás feltételezi az egységesebb szellemi arculatot is. Követeli! A fel- töltődés — majdnem harminc év alatt kétszerese lett a lakosság száma a háború előttinek — heterogénné tette a várost. A politikai munkával kell elsősorban egységesebbe tenni az arculatot: a művészet, a kultúra, a jó példa eszközeivel, hogy a város egyre formálódó külleméhez — s most ne a Búza tér vagy a még mindig épülő, végképp ki nem alakult lakótelepek lebegjenek az olvasó lelki szemei előtt —. tehát a varos szocialista külleméhez jobban i gazod - jék a szellem, a magatartás, az erkölcs minden jegye. S ebben nyilvánvalóan a tősgyökeres munkásságnak es az, ..őslakóknak” kell mutatniuk a jó példát. (Folytatjuk.) ■+: Hallgatták a műsort és emlékeztek... (Ágotha Tibor felvételei) Üregek köszöntése A Napjaink szerepe Miskolc irodalmi életében A fiatalok egészségéért Vöröskereszt az iskolákban A vöröskeresztes csoportok városunk iskoláiban szervezetten, munkaterv szerint dolgoznak. Általános tapasztalat, hogy a legjobb eredmények ott születnek, ahol az iskolaigazgató, az úttörőcsapatvezető és a vöröskeresztes tanárelnök összehangoltan dolgozik. Frissítő toroa A soron következő hónapok fontos feladata az iskolák, a tantermek és egyéb helyiségek tisztaságának, rendjének megteremtése. Az elmúlt tanévben a városi Vöröskereszt Miskolc iskoláiban 890 tiszta osztályt tartott nyilván, az idén ezek száma már 960. A „Tiszta, rendes iskola” címmel kitüntetett iskolák száma 21-ről 25-re nőtt. A kitüntető oklevelet négy gimnázium, hal szak- középiskola és két szakmunkásképző intézet is magáénak mondhatja. Az egészségnevelö munkában a testedzés kap nagyobb jelentőséget. Máris több iskolában alkalmazzák az úgynevezett frissítő tornákat, amikor a gyerekek, meghatározott időben. 3—4 percet tornáznakRajzpályázat Szép eredményeket értek el iskoláink a felvilágosító előadások rendezésében. Az elmúlt tanévben 120 egészségügyi témát feldolgozó előadást több mint háromezer miskolci általános iskolás és szülő hallgatott meg. Az ifjú vöröskeresztes csoportok működése kapcsán sok szó esik az alkoholizmus és dohányzás ártalmairól is. Városunk középiskoláiban megdöbbentően sok a dohányzó fiatal, de akad olyan is, aki iszik. A városi Vöröskereszt az alkoholizmus elleni küzdelem hónapjában rajzpályázatot rendez az iskolákban, a kiemelkedő munkákat díjazzák. Pályázatokkal segítik elő a decemberi fogászati hónapok sikerét is. Az „Ifjú egészségőr I.” tanfolyamra 36 csoportban 1100 tanuló járt. Az idei tanév célkitűzése: minden iskolában rendezzenek elsősegélynyújtó kiképzést, tanfolyamokat. Országszerte, így Miskolcon is szerveznek elsősegélynyújtó vetélkedőket. örvendetes, hogy 11 iskolánk folyamatosan kapcsolatot tart szociális intézményekkel. Az idei év programjába bekerült a Genfi Egyezmények ismertetése is, az ezzel kapcsolatos kiadványt őrsi beszélgetéseken vitatják meg az általános iskolák. NY. I. Tegnap ünnepélyes keretek között nyitották meg az Öregek hete rendezvénysorozatot a Szentpéteri kapui szociális otthonban. A megjelenteket Szilvássy Lajos igazgató köszöntötte, majd Kiss Gáborné, a városi tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője tartott rövid ünnepi beszédet. Az öregség nem betegség — mondotta az előadó. — Nem betegség, hanem természetes állapot. Mindaz, ami körül öttünik van. a ma már idős. munkaképtelen emberek munkájából, harcából való. A szociális otthon idős lakóit és a meghívottakat a Kossuth Gimnázium fiataljainak műsora köszöntötte. Szabó Lőrinc. József Attila. Hemingway. A legnagyobbak gondolatai az idős emberekről. Akik elmondták, tiszta- arcú fiatal gyerekek. Akik hallgatták, idősek és megfáradtak. Ha az Öregek hete rendezvénysorozat nem állt volna másból, mint ebből az egyetlen találkozóból, akkor is valami nagyon szép dologról kellene hírt adnunk. Szót kért az ünnepségen Cseke Ferenc, a debreceni szociális otthon igazgatója is. A debreceni idős emberek üdvözletét adta át, majd szólt a két intézmény egyre gazdagabb lehetőségeket kínáló kapcsolatáról. A műsor után idős emberekkel és a szereplő gyerekekkel jártam végig az intézetet. Láttuk az otthon lakói által készített hímzések, ajándéktárgyak kiállítását. A gyerekek lelkendezve beszéltek arról a figyelemről, ahogyan hallgatták őket. Az idős, valaha gyermeket becéző kezek lopva hozzájuk értek. Mindenki nagyapa volt és mindenki unoka is. Aztán a szereplőknek sietniük kellett. Az idén először úgy rendezték az ünnepség- sorozatot, hogy az események a város egész területén, mindhárom kerületében eloszlanak. Nemcsak a szociális otthon lakói találkozhatnak hát a fiatalokkal, hanem az öregek napközi otthonába járók és a házi gondozottak is. — Hétfőn is vasárnap van most nekünk — mondta a két bottal járó V. Erzsiké néni... Hétfőn is vasárnap? Jóérzéssel idézem az otthon igazgatóját, aki elmondotta, hogy a rendezvénysorozat, az öregek hete nem más, mint az események összesűrítése. Máskor is jönnek fiatalok, máskor is hálás tapsra verődnek a fáradt kezek. Most talán csak annyi a más, hogy reflektorfénybe kerül néhány napra az idős emberek élete. Mindaz, ami körülöttünk van, őrzi az idős emberek kezenyomát. írjuk le az ünnepi hét első napján: a segítségadásnak számtalan formája van, és mi e formák keresésével néha adósak vagyunk B. G. Holnap délután: Műszaki könyvnap és kiállítás A Műszaki és Tudományos Egyesületek Szövetségének Borsod megyei Szervezete és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat miskolci műszaki könyvesboltja műszaki könyvnapot és kiállítást rendez holnap a miskolci Technika Házában (Szemere u. 4.). Az ünnepélyes megnyitóra délután három órakor kerül sor, majd műszaki kiadványok szerzői ismertetik műveiket. A miskolci műszaki szakemberek találkozhatnak Fejes Gáborral, dr. Tarján Gusztávval, dr. Obádovics J. Gyulával, dr. Szarka Zoltánnal, dr. ifj. Sá- lyi Istvánnal, ismert szakkönyvek szerzőivel. A Napjaink és az azt megelőző Széphalom című irodalmi folyóiratok szerepéről tartott magvas előadást tegnap dr. Kabdebó Lóránt kandidátus, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője, á Múzeumi hétfők sorozat keretében. Az élő irodalom Miskolcon címet viselő előadásban Kabdebó először a Szénhalom szerepéről és annak nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt szerkesztőjéről. Szekrényesi Lajosról beszélt. Ezután a felszabadulás óta először, több mint egy évtizedes múltra visszatekintő folyóiratról, a Napjainkról tartott ismertetőt. Kiemelte a lap főszerkesztőjének, Gulyás Mihálynak szociográfiai tevékenységét, az alapításnál szépirodalmi művével feltűnt Baráth Lajos prózáját, a ma is a megyében élő Kalász László egyre izmosabb költészetét és végül a jelenleg Gulyás Mihály mellett vers- és prózaszerkesztésben tevékenykedő Péntek Imre. Serfözö Simon és Zimonyi Zoltán szerkesztői, valamint irodalmi tevékenységét. M. I. jjc Szölöszemezgető REFLEKTOR Ma Budapesten a centenárium tiszteletére rendezett várostörténeti konferenciáról sajtótájékoztatót tartanak. * Cegléden ifjúsági vitadélutánt rendeznek. Esztergomban négynapos országos kromatográfiai vándorgyűlés kezdődik. Gyulán országos népesedéspolitikai tanácskozást rendeznek. (Kerényi László felvétele) Kezük nyomát őrzi a város
