Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-20 / 247. szám
Eqyütt a városéri, amelyben élünk if. Jóllehet, az elmúlt hét régén még minden nap 20 fok körüli melegben dolgozhattak az építők, már számítani lehet a kellemetlen hidegekre is. A vállalatoknál, az építésvezetőségeken terveket készítettek a téli munkák elvégzésére. A külső betonozást mindaddig folytathatják, amíg a hőmérséklet tartósan nem süllyed mínusz 10 fok alá. (Ägotha Tibor felvétele) „Miskolcnak sohasem volt Maecenasa, aki palotákat hagyott volna örökségbe a városnak, amelyek ma a kultúra, s az emlékek hajlékai lehetnének. E város első Maecenasa: a szocialista rendszer’’ — mondotta Bárczi Béla. városunk tanácselnöke a pártbizottság legutóbbi, a várospolitikai kérdéseket tárgyaló — s milyen szenvedélyesen tárgyaló! — ülésén. Tömörebben, találóbban aligha lehetne fogalmazni. Ebben a két mondatban kifejeződik a ránk csak kopottságot, sivárságot hagyó múlt, s vele szöges ellentétben az az egy híján harminc esztendő, amely alatt előkelő rangot, tekintélyt kapott a város. A csaknem harminc év — melyben a szocialista rendszer a város — mindenekelőtt munkás — lakóit megillető készséggel pártfogolta Maecenásként — olyan eredményeket hozott, amelyekre méltán lehet büszke az őslakó éppúgy, mint az, akit csak nemrég fogadott a város polgárává. Muokásközpontú legyen! Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata — az ebből adódó feladatokat tárgyalta meg a városi pártbizottság — most újabb lendületet ad — általában — az urbanizációs folyamatnak. A magyar városok — állapítja meg a határozat — a felszabadulás óta sokat fejlődtek számban és színvonalban. A városi pártbizottságok eredményesen valósítják meg a párt politikáját, s elismert politikai vezetői a városokBuga doktor Diósgyőrben Dr. Buga Lászlót az egész ország ismeri. Népszerű orvosi tanácsaira a Magyar Rádió reggeli adásaiban sokan figyelnek. Megszokták, megszerették. A diósgyőriek nemsokára személyesen is üdvözölhetik dr. Buga Lászlót, ugyanis október 24-én Miskolcra látogat. Először a Bartók Béla Művelődési Központban várja az érdeklődőket. s ad személyesen orvosi tanácsokat. A bevezető előadás után — délután fél 3-kor — válaszol a hallgatóság kérdéseire. Lehangoló látvány az utcán dülöngélő, ittas ember. Hátha még a részeg tizenéves . .. Lassú öngyilkosok. Róluk beszél este fél 7-kor a 116. számú szakmunkás- képző intézeti kollégiumban, a pinceklubban dr. Buga László. Alkohol-, nikotin-, kábítószer-ártalom címmel tart előadást. íj Patyolat-üzem épül A jövő évben megkezdődik a Miskolci Patyolat Vállalat új üzemének építése. Beruházást költsége 75 millió forint. Az új üzemben 16 óra alatt 1200 tételnyi, 7 tonna súlyú ruhaneműt mosnak, tisztítanak majd. Átadása 1976-ban várható. Ez.t megelőzi majd a diósgyőri varosközpontban 1975-ben egy 4 millió forintos költséggel épülő jgyorstisztító szalon üzembe helyezése. Amit akkor nem mondhattam el Levél a Tücsök utcába Történt a kettes autóbuszon, csütörtökön este tizenegy óra ötven perckor, nem sokkal a Búza téri végállomás előtt és később a Búza téren. Felszállt két ellenőr. Annak rendje és módja szerint kérte a jegyeket, ön nem adott jegyet. Személyhez szól ez a jegyzet. Önhöz, Tóth János! Szószót követett, ön fenyegetőzött. Tehette, hiszen csak két női'el állt szemben. Amiket mondott, az inkább nem idézem, meri az leírva meg ocsmányabb, még közönségesebb. Aztán mégis adott egy bérletet. Sőt: két bérlet is volt a tokban. Egy szeptemberi és egy másik vonalra szóló. Az ellenőrök nem engedték leszállni, ön nem volt hajlandó igazolni magát. Akinek nincs igaza, az gyakran kiabál. Tette ezt ön is. Szó nélkül félrelökte volna a két asszonykát, de akkor már szóltak a buszvezetőnek, és az nem nyitotta ki az ajtót. Közvetlenül a Búza tér előtt maga kiabálni kezdett, hogy a bérletében levő száz forintot adják vissza. Most már veréssel fenyegette az asszonyokat. Lopással vádolta őket. nak. A városok közös vonásai mellett kiemeli helyzetük, körülményeik eltérő sajátosságait is. Külön is hangsúlyozza Miskolcnak nagyságából, ipari jellegéből, történelmi múltjából és jelenéből adódó kiemelkedő szerepét, egyúttal a párt itteni szerveinek megkülönböztetett felelősségét és kötelezettségeit. Öt órán, át tartott a városi pártbizottság említett ülése. Teli szenvedéllyel, áthatva a felelősségérzettől. Rendkívül komoly dolgokról van szó! Pillanatig sem volt vitás, milyen is legyen a pártbizottság, a tanács, az ifjúsági. valamint a tömegszervezetek, továbbá a gyárak, üzemek, intézmények város- politikája. A feladatterv (amely végül határozattá emelkedett) így fogalmazott: Miskolc munkásváros — és ez meghatározó! Űjhelyi Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, aki jelenlétével megtisztelte az ülést, felszólalásában így sommázott: „Munkásközpontú legyen a várospolitika.” Az érv kézenfekvő: „Hiszen ami Miskolcon érdeke a munkásnak, az egyben érdeke a városban élő valamennyi társadalmi rétegnek, mindegyik városlakónak.” És ez voltaképpen nem más. mint a párt politikája egészének része, helyi vetülete az országos törekvésnek' ami a magyar munkásosztálynak érdeke: az egész nép érdeke. Megkülönböztetett szerep A nagyobb hangsúlyt kapott várospolitika érthetőbbé válik, ha jobban belegondolunk a városok szerepébe. Dr. Havasi Béla, párt- bizottságunk első titkára így beszélt erről szóbeli előterjesztésében : „A városok döntő szerepet játszanak a gazdasági életben. A termelés vezető ágazata: az ipar és a gépi nagyipar nagy része itt helyezkedik el. A termelésen túlmenően alapvető jelentőségűek és meghatározóak a gazdasági élet minden vonatkozásában: kereskedelmi, közlekedési, szervezési és irányítási gócpontok. Vonzási körzetük túlnő a város határain, minden szempontból befolyásolják a községek, falvak életét. Nem lebecsülendő a szerepük a kultúra, a művelődés, a szocialista eszmeiség fejlődése és terjesztése szempontjából sem. A városok összetettebben tükrözik társadalmunk szociális struktúráját, ennélfogva az osztályharcnak, a politikai és ideológiai küzdelmeknek is fő színterei. Sok minden másképpen és főleg más súllyal vetődik fel, mint a községekben és falvakban.” Mé« tervszerűbben, átfogóbban Pontosabban definiálva voltaképpen mi is a varospolitika ? Eddig talán nem volt ilyen? Volt. A hangsúly most azon van, hogy még tervszerűbben, átfogóbban, összetettebben fejlődjék a város. A városfejlesztés ne csupán a dologi fejlődést tükrözze. A szocialista városfejlesztés nem kizárólag építkezést jelent — bár elengedhetetlenül fontos, szinte alapfeltétel a lakásépítés —, hanem egyöntetűbb szellemiseget. azonosabb életviszonyokat. magatartást, egészségesebb „városias szokásokat” is. Hogy megértsük, mi a várospolitika, tisztában kell lennünk — legalábbis megközelítőleg — a fogalmával. A várospolitika: a város fenntartásáról, életműködésének zavartalan folyamatosságáról. egészséges fejlődéséről való szervezett és tervszerű gondoskodás az ország nagy egységet irányító politikai célok szellemében és azok- keretei között. A szó: várospolitika — ösz- szetett szó. A város fontos sajátossága, hogy ezt nem egy ember vagy csoport alkotja, hanem egymást követő generációkban tovább élő és folyton megújuló közösség szüntelen tevékenysége. A város két lényeges tulajdonsága: munkamegosztásban él azzal a tájjal, amelynek középpontja: másrészt a lakosság — általános értelemben vett — szükségleteit magasabb szinten elégíti ki. mint környékének települései. És mit jelent a városszóhoz illesztett politika? A politika szó önmagában is tervszerűséget, gondos előrelátást jelent. A feladatok rendjének ütemezését, a cél világos meghatározását. (Folytatjuk) REFLEKTOR Díjat nyertek a magyar filmek Az utasok igyezkeztek úgy tenni, mintha nem hallanának, nem látnának semmit, csak amikor maga már a karját emelte, akkor akadt olyan utas, aki maguk közé állt. Én nem tudom, hogy ma fáj-e a feje önnek. Tegnap részeg volt nagyon. A két ellenőr után még kiabálva berontott Perencsik Ferenc menetirányítóhoz, pedig éppolyan jól tudta, mint bárki más, hogy a bérletében item volt semmi, hiszen az végig az ellenőr kezében volt, ki se vehetett volMa Budapesten a Magyar Fotóművészek Szövetsége a Tanács körúti kiállítótermében nemzetközi klubszalont nyit. if Derecskén megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli a Vörös Csillag Tsz. if Karcagon néprajzos muzeológusok találkoznak. +■ Komlón az időszerű bányabiztonsági feladatokról tanácskoznak a mecseki szénbányák munkavédelmi őrei, jjc Pász- tón kereskedelmi napok kezdődnek. Pécsett befejeződnek a hagyományos egyetemi diáknapok. Tótkomlóson kiállítják Juraj Lauko csehszlovák naiv festő alkotásait. na belőle semmit. Aztán rendőrért is szóltak, de maga akkor A kongresszus jövőre Miskolcon tanácskozik A várnai Aranyhomok üdülőhelyen ünnepélyes eredményhirdetéssel ért véget csütörtökön este a tudományos filmek XXVII. nemzetközi fesztiválja, amelyen négy világrész, tizenhat országának, több mint 140 filmjét mutatták be. A fesztiválon a magyar népszerű tudományos filmgyártás nagy sikert aratott. Ebben a kategóriában négy magyar film közül három díjat nyert: György István filmje a számítógépekről, Vitéz Gábor filmje a környezetvédelemről — ez a Vöröskereszt különdíjót is megkapta —és Korniss Gábor rendező alkotása az ember csontrendszeréről szól. (Egyébként összesen 12 filmet díjaztak.) A fesztivállal egyidőben Várnában a Nemzetközi Tudományos Filmszövetség XXVII. kongresszusát is. A nemzetközi szervezet most magyar elnököt választott. Egy éven át — a jövőre Miskolcon megrendezendő XXVIII. kongresszusig — Kollányi Ágoston Kossuth- díjas rendező, érdemes művész tölti be az elnöki tisztet. gyorsan elment. Most talán mint valami hőstettet meséli a tegnapi kalandot, hiszen a személyi igazolványát nem engedte elvenni, a bérletén pedig két cím szerepelt. Egy tapolcai úti cím és egy Tücsök utcai. Remélem, az egyik igaz és a büntetést kifizeti majd, de azt hiszem, ez kevés. Maga nem láthatta a két asszonyt, akik minden ízükben remegtek, amikor már elment, nem tudta talán, hogy hazafelé menet is féltek öntől. Megvallom, hogy én szégyellem magam egy kicsit az utastársaim nevében, amiért nem tettünk semmit, amiért nem tartottuk ott, amig jön a rendőr, ön megérdemelte volna! Szeretném hinni, hogy józanon ön is más. Kérem hát, hogy írjon egy bocsánatkérő levelet annak a két asszonynak, Milicz Jánosné és Kristóf Sándorné ellenőröknek, ök megérdemelnék, ön pedig ha egyszer végiggondolja ezt a bocsánatkérést, akkor olyan tükörbe néz, amelyben nem szeretné majd még egyszer látni önmagát. BARTHA GABOR Jog a filmkockán A Bartók Béla Művelődési Központot felkereső közönség igényeinek sokrétű kielégítésére „Jog a filmkockán” címmel űj előadássorozatot indítanak. A havonta egy alkalommal sorra kerülő rendezvényen egy-egy filmet vetítenek, előtte pedig ismertető előadást tartanak a filmművészet és a jogtudat kapcsolatáról. Májusig nyolc ilyen előadásra kerül sor, a bérleteken meghirdetett napon. Az első összejövetel hétfőn, délután fél 4-kor kezdődik, amelyen dr. Tímár László, a megyei bíróság elnökhelyettesének előadása után a ,,Z, avagy egy politikai gyilkosság..című filmet Már 400 bérletet adt" előadásokra.
