Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-19 / 246. szám
Tízezer népi ülnököt választottak Előismeretükkel sei ?ítik az ítélkezést A bírósági törvény rendelkezései szerint a népi ülnököket az illetékes tanácsok négyévi időtartamra választják. Mivel a korábban választott népi ülnökök megbízatásának időtartama ez évben lejárt, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa határozatot hozott a járásbírósági (városi, kerületi bírósági), a megyei (fővárosi) bírósági, a munkaügyi és a katonai bírósági népi ülnökök újraválasztásáról. A népi ülnökök megválasztása mindenütt megtörtént. Az ügynökválasztások lebonyolításáról és eredményéről dr. Böőr Péter, az Igazságügyi Minisztérium bírósági főosztályának vezetője adott tájékoztatást. — Hogyan történt a választás? Kik az ülnökök és hányán vannak? — A választásokat megelő- ző jelelő gyűlések előkészítésében és megtartásában a szocialista demokratizmus teljes egészében érvényesült. A választási munka irányítására megyénként ülnökválasztási bizottságok alakultak. Külön is ki kell emelnünk a bírósági elnököknek, valamint a népi ülnököket választó tanácsi szervek vezetőinek tevékenységét. A választásnál jelentős szerepet kaptak a vállalatok, üzemek szakszervezeti bizottságai, valamint a Hazafias Népfront helyi szervei is. Az egyesbíráskodás bevezetése az ügyeknek körülbelül 50 százalékát érintette. Ezért a korábbi 18 000-rel szemben a fővárosi és a megyei, illetve a járási (városi és kerületi) bíróságokhoz országosan most mintegy 10 000, a munkaügyi bíróságokhoz 1460 személyt választottak meg népi ülnökké. A megválasztottaknak mintegy 55 százaléka a termelésben közvetlenül részt vevő fizikai dolgozó, 44 százalékuk pedig — a katonai bíróságok népi ülnökeit ide nem értve — nő. Ez az utóbbi arány a korábbi választás eredményeihez képest jelentős javulást mutat. A lakosság műveltségi színvonalának emelkedéséhez igazodóan javult a népi ülnökök általános műveltségi színvonala is, növekedett a középiskolát, illetve egyetemet végzettek száma. — Miként szabályozza a bíróságokról szóló új törvény a népi ülnökök részvételét az igazságszolgáltatásban? — A népi ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban egyidős szocialista államszervezetünk kialakulásával. Az állampolgároknak a bíróságok munkájában való közvetlen közreműködését elsőként a népbírósági és az úgynevezett uzsorabírósági törvény, majd a rendes bíróságok általános működésére vonatkozóan 1949-ben meghozott törvény írja elő. Azóta általános szabály, hogy minden első fokú büntető és polgári peres ügyben egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből megalakított tanács jár el és hozza meg a döntést. 1973. január elsején hatályba lépett a bíróságokról szóló új törvény. Abból indul ki az új törvény, hogy a szocialista igazságszolgáltatásban a nép közvetlen részvétele nélkülözhetetlen. Éppen ezért ezt alapelvként fogalmazza meg és kimondja, hogy a népi ülnököket a hivatásos bíróval azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. Ugyanakkor a törvény az általános szabály alól kivételt is tesz és kimondja, hogy az eljárási törvényekben meghatározott esetekben a bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül is eljárhat. — Az egyesbírói Intézmény újbóli bevezetése nem Jelent-e visszalépést a szocialista demokratizmus kiszélesítésével szemben? — Ha az időközben hatályba lépett polgári per- rendtartási novella és a már elfogadott büntető eljárási törvény rendelkezéseit elemezzük, e kérdésre nemmel kell válaszolnunk. Az 1974. január 1-én hatályba lépő új büntető eljárási törvény szerint ugyanis egyesbíró csak a vétségi eljárásra tartozó egyszerűbb ügyeket intézheti. Ha ezeknek az ügyeknek a megítélése valamilyen oknál fogva mégsem egyszerű, az ilyen ügyekben továbbra is hivatásos bíróból és két népi ülnökből alakított tanács fog ítélkezni. A törvény másrészt lehetővé teszi azt is, hogy egyes kiemelkedő jelentőségű, vagy rendkívül bonyolult büntető ügyben a megyei bíróság két hivatásos bíróból és három népi ülnökből álló tanácsban járjon el. A jövőben az ilyen ügyek színvonalasabb elbírálását fogja biztosítani a több népi ülnök bevonása, akik elsősorban nem jogi. hanem gyakorlati ismereteikkel és élettapasztalataikkal segítik az ítélkezési munkát. — Mi módon szolgálja az ülnöki tevékenység a törvényességet? — Egyesbíró elé csak azok az ügyek tartoznak, amelyekben alapvetően jogi kérdések elbírálására, vagy csupán elszámolásokra kerül sor. Ilyenek többek között a vogyonjogi viták, a szocialista szervezetek egymás közötti vitái, illetve egyes olyan perek, amelyekben az egyszerű tényállás megállapításához nagyobb bizonyításra nincs szükség. A bírósági törvény és az új eljárási törvények tehát igen körültekintő differenciálással valósítják meg a társasbíráskodás elvét, és minden olyan ügyben biztosítják az ülnökök közreműködését, ahol ezt az ügyek jellege, súlya és bonyolultsága szükségessé teA Zsolcai kapui sorompó előtt (Ágotha Tibor felvétel*) Termelési tanácskozások Holnaptól tíz napot át termelési tanácskozások sorozata követi egymást a Lenin Kohászati Művek üzemeiben. Megbeszélik a minden eddiginél sikeresebb első háromnegyed év eredményeit, s megvitatják, mit kell tenniük az utolsó negyedévben azért, hogy a tervezett nyereség meglegyen. Az év első nyolc hónapját figyelembe véve, a tervezettnél mintegy 70 millió forinttal több nyereséget termelt ki az LKM. Az előzetes felmérések szerint év végére 480 millió forint nyereségre lehet számítani, 40 millióval többre, mint amennyivel az éves terv számol. Ehhez azonban a hátralevő két és fél hónapban is egyenletesen a lehető legkisebb selejttel. s továbbra is a piaci igényekhez alkalmazkodva kell termelnie megyénk és városunk legnagyobb ipari üzemének. Találkoznak a cementgyári nyugdíjasok Hagyomány már a Cement- és Mészművek hejő- csabai gyárában, hogy minden ősszel baráti találkozón látják vendégül a vállalat nyugdíjasait. Az idei nyugdíjas-találkozót október 22- én délután 4 órakor, a cementgyári étteremben rendezik meg. A cementgyári szakszervezeti bizottság arra kérte fel szerkesztőségünket, hogy közöljük: szívesen látják azokat a nyugdíjasokat is, akik esetleg nem kaptak volna meghívót. BÉLYEGGYŰJTÉS Mindig a gyermek a vesztes III. Miért nem szólunk bele? Bemutatjuk az október 16-án kibocsátott 10 forint névértékű Skylab bélyegblokkot, mely 250000 fogazott és 11000 fogazatian példányban jelent meg, az utóbbi sorszámozással. A bélyegblokkot az Állami Nyomda készítette őt színű (világoskék, sötétkék, sárga, barna és fekete) mélynyomással. Kékesi László grafikusművész terve alapján. A bélyegblokk kerete — amely a középen levő bélyegtől egyenlő távolságban, kétoldalt helyezkedik el — a Skylab belsejét ábrázolja. A bélyegkép alatt az űrhajósok nevei (Charles Conrad, Joseph Kerwin, Paul Weitz, Alan Bean, Owen Garriot, Jack Lousma) láthatók két sorban. ★ ★ ★ A Gyöngyös városi Művelődési Ház Bélyeggyűjtő Köre és a MABÉOSZ bélyeg-gyors cserét rendez október 22-én fél 6 órai kezdettel a Gyöngyös, Török I. u. 1. sz. alatti összejövetelt helyiségben. Ezúttal Is sok értékes bélyeggel egészíthetik ki gyűjteményeiket az érdeklődök. V’. Gy. De sokszor elhangzik, hol könyörgően, hol ingerülten, de mindig gyors és határozott segítséget várva: intézkedjen a gyámhatóság! És a gyámhatóság intézkedik. Már amilyen intézkedésre lehetősége van. — Maximum hatvan nap alatt kellene „lezárnunk” egy aktát. Ami azt jelenti, hogy két hónap alatt rendbe kellene tenni egy-egy kátyúba jutott családi életet. Csakhogy részint nem egyetlen családdal kell foglalkoznunk, hanem sok tucattal, részint pedig: ahol évek alatt felgyülemlett bajok, hibák, keserűségek törnek fel, ott nem igen lehet eny- nyi idő alatt gyökeres változást előidézni. Különösen „kintről” nem — magyarázta a „lezárhatatlan” aktákat a III. kerüieti tanácsi hivatal gyámügyise, Tóth Margit. Ha már semmi sem használ S gyors intézkedésre nem is igen van lehetőség. Mert mit tehet a gyámhatóság azon kívül, hogy — súlyosabb esetben — állami gondozásra javasolja a veszélyeztetett gyermekeket? — Védőintézkedésre van lehetőségünk... Hogy mi az? Szegényes „fegyvertár”. Elbeszélgetni a család békességét feldúló házasféllel, ha nem használ, nevelési tanácsadásra beidéztetni, ahol elmagyarázzák, mit és miért nem szabad a gyermekekkel szemben, s hogyan kellene nevelnie, pártfogót nevezhetnek ki a család mellé, javasolhatják a kényszer-alkohol- elvonó kezelést, az ifjúságvédelmi bizottsággal közösen kezdeményezhetnek büntető eljárást ifjúság elleni bűntett miatt (ami roppant nehezen bizonyítható), aztán — ha már semmi sem használ — megint csak a végső „eszköz”: állami gondozásra javasolhatják a veszélyeztetett gyermekeket. Szándékosan hagytam utoljára az egyik legígéretesebb — ám a gyakorlatban oly rosszul alkalmazott — lehetőséget: a gyámhatóság felkérheti a panaszlott szülő munkahelyi vezetőit, segítsenek jobb belátásra bírni a felelőtlen embert. Az már nem a gyámhatóságon múlik, hogy a munkáltatók többnyire tessék-lássék módon foglalkoznak vele, s általában csak akkor az egyszer, amikor a kérelem befut. — Családi ügy, ne szóljunk bele! — terjedt el a furcsa nézet. hisóhajfozott szánakozás Ügy igaz: a családok élete tulajdonképpen négy fal között zajlik, s egy-egy veszekedés még nem jelenti azt, hogy ott, ahonnan hangzik, rossz, a gpapnekekre nézve káros a családi légkör. Ám van egy határ, amelyen túl már nem magánügy, nem „családi ügy”, de a társadalom ügye a harmónia hiánya. — Társadalmi összefogásra van szükség a veszélyeztetett családok érdekében! — mondta el, ki tudja hányadszor, szerkesztőségi beszélgetésünk alkalmával dr Tolnai Lajos, a városi tanács gyámügyi főelőadója. Olyan „társadalmi tudat” kialakítását sürgette, amely mindenkiben felelősséget ébreszt az idegen családok, idegen gyermekek sorsa iránt. Tulajdonképpen szocialista humanizmust a magánéletben is! S erre valóban múlhatatlanul szükség van, mert hogy jelenlegi humanitásunk — tisztelet és mélységes megbecsülés a kivételnek — nemigen terjed tovább az elsóhajtozott szánakozáson : — Szegény, szegény gyerekek! Emlékeznek még Szűcs Lacikára? Anyja élettársa ütötte agyon a négyéves gyermeket. Nem szándékosan. Csak „véletlenül”... Későn, túl későn érkezett a jelzés a gyámhatósághoz, hogv baj van a gyermek nevelése körül. RADVANYI ÉVA Következik: Miért halt meg Szűcs Lacika? STOP! EGY PERCRE! Közlekedési oktatás gyermekeknek Autósok, motorosok rovata A gyermekek sokkal vigyázatlanabbak a közúton, mint a felnőttek. Életkori sajátságuk, hogy szertelenek és óvatlanok. Könnyen kiszaladnak a játszótérről az úttestre egy kiguruló labda után. Ilyenkor bármilyen gyorsak is a vezető reflexei, könnyen történhet végzetes tragédia. Épp ezért fontos minden olyan kezdeményezés, amely a gyermekeket megtanítja közlekedni és felhívja a figyelmüket a közúti forgalom veszélyeire. Tantervi előírás A közlekedési ismeretek oktatása ma már szerepel az általános iskolák tantervében is. A gyerekek vagy az osztályfőnöki óra keretében, vagy más alkalommal hallgatnak előadásokat a közúti közlekedés általános, és különösen a rájuk vonatkozó szabályairól. „Közlekedési ismeretek” címmel tankönyv is készült az általános iskolák 6—7. osztálya számára. A 6. osztályosok oktatását a tankönyv a gyalogos közlekedés szabályaival kezdi. Ezután az úttesten való áthaladás ismeretei következnek. Megismertetik a gyerekeket a közlekedési eszközökön, így a villamoson, a trolibuszon, az autóbuszon és a metrón való helyes viselkedéssel is. A 6. osztályosok végül a kerékpárral történő közlekedést tanulják meg. A hetedikes diákoknak pedig már a segédmotoros kerékpárral való közlekedés szabályait is ismerniük kell. Szakemberek . telajánlása Az oktatást a legtöbb iskolában pedagógusok végzik, ők azonban természetesen csak a tankönyvre támaszkodhatnak. Épp ezért rendkívül jelentős az a felajánlás, amelyet a Miskolci Autóközlekedési Tanintézet szocialista brigádjai tettek. A Gagarin és a Borsod brigádok vállalták, hogy, a 6- os számú, Fazekas utcai, és a 22-es számú, Szentpéteri kapui iskola tanulóinak — társadalmi munkában — előadásokat tartanak a közlekedés legfontosabb szabályairól. A gyerekek így szakemberektől, iskolán kívüli környezetben sajátíthatják el a legfontosabb tudnivalókat. Első alkalommal az intézet bemutatása volt a program. A sokfajta szemléltetőeszköz, oktatógép, ábra és film azonnal felkeltette a gyermekek érdeklődését a téma iránt. (Egyébként az oktatók is igazodnak az előbb említett tankönyv tematikájához. Az előadások folyamán az oktatók játékos formában visz- szakérdezik a gyerekeket, hogy meggyőződjenek arról, hogyan sajátították el a legfontosabb közlekedési ismereteket. Csökkenteni kell a gyermekbalesetek számát! Ezt egyrészt úgy tudjuk elérni, ha gyermekeink felkészülten vesznek részt a közúti forgalomban. A megelőzés másik módja, hogy maguk a felnőttek — különösen a gépjárművek vezetői — vigyázzanak rájuk. (bótoj
