Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-14 / 216. szám

mn|M STOP! EGY PERCRE! Tudjuk-e a KRESZ-t? Autósok, motorosok rovata ^ Egy kis terefere Válogasson! , A „tangó" — Egy hónapig jártam a nagyvilágot. Bejrútban voltam, kamionkocsival. Még egy koccanásom sem volt, bár világvá­rosi forgalmakban vettem részt. Itthon pedig: már az első napon kevés híján karamboloztam a Csabai kapuban. Ügy látszik, errefelé a gépjárművezetők nem tudják, hogyan kell párhuzamosan közlekedni, ha történetesen nincs felfestve az úttesten a négy sávot választó terelővonal. A Hungária Camion Vál­lalat gépkocsivezetője, a miskolci Sztráda Bertalan, ma már inkább „derül” a kínos incidensen, amely leg­alábbis kocsijának épségét veszélyeztette. Története sajnos, majdhogynem min­dennapos. A Csabai kapun át közlekedő gépjárműveze­tők nagy többsége ugyanis „megfeledkezik” a KRESZ rendelkezéséről, amely ki­mondja: „Olyan úttesten, ahol a menetirány szerinti jobb oldalon több forgalmi sáv áll rendelkezésre, jár­müvekkel a másik forgalmi sávon haladó jármű mellett is szabad folyamatosan ha­ladni. (Párhuzamos közleke­dés).” Néhány példa. A közlekedésrendészet URH-s rendőrjárőr kocsijá­val „baktatunk”, szorosan az úttest felezővonalánál. Mö­göttünk egy Trabant, s azt követi egy jókora teherautó. Mindkettő áttérhetne a jobb oldali sávba, ám „tiszte­letteljesen” tartva a féktá­volságot, csökkentik a sebes­séget. Az URH-s Zsiguli még kevésbé igyekszik, már csupán 30 kilométert mutat a sebességmérő, ám a Tra- bantos most sem vág mel­lénk a jobb oldali sávra. Lassít, s iassít mögötte a te­herautó is. Végül mindkettő indexel, s leáll a járda mellé. Volkswagen és Wartburg rohan mögénk. Fék. s ők is „baktatni” kezdenek. Aztán egyikük megunja: index balra, átlépi a felező-záró­vonalat, előz. Utána a Wárt- burg, ugyanígy. Nem „köte- kedés”, a kíváncsiság hajt bennünket, amikor a járőr­vezető leállítja őket. — Miért balra előztek? Miért nem tértek át a jobb­oldalra? — Mert a szabály szerint ... — mondana valamit a CM 36-82 forgalmi rend­számú gépkocsi vezetője, amikor a kocsiból kipattan a felesége: Igyekezz, gyerünk tovább, mit vitatkozol, ha a rendőr nem tudja a szabályt... Percekig tart, míg a má­sik gépkocsi vezetőjével — aki időközben emlékezetébe idézi a KRESZ-t — meg­győzzük a sietőket: ők van­nak tévedésben. Sokan nem tudják. Még a gépjárművezetést oktatók között is ellentétes vélemé­nyek hangzanak el. Sőt! A KPM tanintézet egyik vizs­gabiztosa is rosszul „vizsgá­zik”, amikor kérdezzük: ho­gyan kell közlekedni a Csa­bai kapuban? Szerinte ott nincs párhuzamos közleke­dés, a balra előzéshez kell tartania magát a gépjármű- vezetőnek. Egyik oktató azt bizonygatja: csupán ott kell a párhuzamos közlekedés szabálya szerint eljárni, ahol a felezővonal egyben záró­vonal is. A másik oktató vi­szont azt vallja: „ha észre- veszem. hogy a mögöttem jövő előzni ekar. le kell hú­zódnom a külső, jobboldali területre.” Míg végre valaki a Marti­novics utcai rutinpályán megjegyzi: „Ö, a KRESZ-t sokféleképpen lehet értel­mezni”. Valahol itt lehet a hiba. Hiányzik az egyértelműen egységes értelmezés a pár­huzamos közlekedés szabá­lyánál is. És nyílván a gép­járművezetők oktatásából hiányzik. Ezért a legjobb esetben is bizonytalankodás tapasztalható a Csabai kapui forgalomban. S jó, ha nem torkollik szabályszegésbe, vagy éppen — karambolt nem okoz a KRESZ helyes alkalmazásának hiánya. Holott egyszerű lenne megoldani, valahogy úgy, ahogyan az MHSZ leninvá- rosi oktatói, Jakab István és társai csinálják. Jakab Ist­ván tanítványa szinte szó szerint citálta a szabályt, s még hozzáfűzte: „Nekünk ezt már az első gyakorlati vezetés alkalmával elma­gyarázták!” RADVÁNYI ÉVA Bélyeggyűilés A levél zárók rendeltetése el­nevezésükből következik. Az el­ső levélzárók a múlt század második feléből ismertek. A századfordulókor már elterjedt ipari és kereskedelmi propagan­da eszközeként használatosak. Az első világháború során háborús propagandára szolgáltak. Az első jótékonysági levélzárókat Dánia bocsátotta ki 1904-ben, a tbc- ben szenvedők ér­dekében. A levélzárók legelter­jedtebb gyűjtési módja a mo-ti- vumgyűjtés. katalógusaik is van­nak. ★ Szinte valam» rnvi ben megkezdődött az ifjúsági bé- lyeggyűjtő szakkör úijáalakítá- sa, újjászervezése. Igen sok fia­tal új, vagv magasabb fokú tan­intézetbe került, s nekik prob­lémát okoz, hogyan találják meg új bélyeggyűjtő szakk" ükét. Számos helyen az iskola hirde­tőtábláján kapnak eligazítást, de az iskolák igazgatói is tudnak felvilágosítással szolgálni, mi­után a szakkörök működését ők engedélyezik. A bélyeggyűjtő szakkörök működéséről a MA- BÉOSZ Észak-magyarországi Te­rületi Iroda is szolgál felvilágo­sítással. (Miskolc, Kazinczy u. 3. sz.). V. Gy. (Ágotha Tibor felvételei) Több víz kell a fővárosnak Budapest napi vízfelhasz­nálása nyáron megközelíti az egymillió köbmétert. A víz­művek a fogyasztás növeke­désével számol. Tahitótfalu határában idén adták át a napi 70 ezer köbméter vizet szolgáltató berendezést. Kis­oroszinál három kútrendszer épül. A cél az, hogy a követ­kező tervidőszak végéig mint­egy 350 ezer köbméter vízzel több jusson a fogyasztóknak. A legszebb autóspihenő lesz A Tihanyi-félszigeten, a Halászfaluhoz közeli Akasztó­dombon alakítják ki a Ba- laton-vidék egyik legszebb autóspihenőjét. A domb ol­dalában már megépítették a beton alapzatú autós parkí­rozót. A talapzatot úgyne­vezett áttört, illetve lyuka­csos betonvázakból alakítot­ták ki, azért, hogy ez a te­rület is gyepesíthető legyen. A parkírozó betontalapzatá­nak, zöld gyeptégláinak szín­foltja harmonikusan illeszke­dik a tájvédelmi körzetbe. A parkírozóhely mellett, a domboldalon erdei padokat és asztalokat is felállítanak. Később az autóspihenőig meghosszabbítják a községi vízvezetéket is. A tihanyi autóspihenő va­lamennyi munkálatát — terv szerint — a jövő szezonig befejezik. A hajdani „vagány” nyelvben tangónak hivták az ócskapiacot. A hajdani vagányok aztán megöreged­tek, a név többször is vál­tozott. És a piac? Változik las­san az is? Nem sokat. Állok. Kicsit tanácstala­nul a tömegben. — Válogasson! Ne szé- gyelje! — Meghatározhatat­lan korú anyóka biztat. Gyanakodva nézek a ruha­halomra. Van abban min­den. Fél harisnya is. — Ki vesz fél harisnyát, néni? — Két forint csak ... Ezt nézze meg, fiatalem­ber! Pont magának való... Ügy érzem magam, mint a préda, amire már kelten vadásznak. Menekülök. Mö­göttem összevész két ember. — Mennyi? — A vevő fitymálva lóbál egy gyerek­kabátot. Az árus kikapja a kezéből és láss csodát: a ke­zében megszépül a kopott kabát. Ügy forog, pörög, repked, hogy a kopottját se­hol se látni. — Nyolcvanért magának. — Harminc ... — Nekem többe van ... ötvenért „elmegy” a ka­bát. Ha valaki módszeresen belehallgat az alkuba, ak­kor rájön:: néhány ember­nek kenyérkereset, de na­gyon sok embernek sport az alku. Láttunk a vett porté­kával egymásnak dicsekvő háziasszonyokat. Igazi árat egyik se mondott. Csalt be­lőle valamit lefelé (Maid kíkerekíti az egésznél több­re — otthon.) — Tessék, fiatalember! Nagyszerű regényeim van­nak! Ennyiért is érdemes ide­jönni. Fiatalembernek szó­lítanak. Diákköri nosztalgi­ák ébrednek bennem, a ponyvánválogatás izére gon­dolok. Az Olcsó Könyvtár sorozat köteteiből kínálnak. Forintért darabját. Ha tud­nék alkudni, adnák nyolva- nért. Különös érzés: időtlen ez a piac. Kapható görbe szeg, kibelezett vekker, anyátlan csavar és csavar nélküli csa­varanya. — Mennyit árul? — Harminc-negyven fo­rintot. Néha többet... — Mennyit árul? — Ezerkétszázat, ha jó a nap. Felét se máskor. Az árusok között is nagy a különbség. Filléreznek itt kis batyuból, de jönnek Opel Rekorddal is. Kínálnak új árut. Festett kendőket. Kézimunkát. Van benne valóban szép, de ren­geteg a giccs. Házi áldás falvédőn, sosemvolt lila ég alatt a szarvas. Ki engedi, hogy ma is újratermelődjön mindez? Egy biztos: veszik. — ön mit keres? — Vettem egy régi vasalót és egy réz kávédarálót... A böngészők jól érezhe­tik magukat, de jól érzi magát néhány szakember is. Régi motorokhoz kerül itt máshol már megtalálhatat- lan alkatrész. És legyünk igazságosak a piachoz: hasz­nos is. Értékké lesz a kinőtt gyerekruha, sok, csak szek­rényt töltő, e piac nélkül ki­dobni való holmi. Egy kismama pelenkákat vett. Már dicskedne is, ami­kor a férje rászól: — Ne mondj nevet! Egy rozsdás vasakkal tele pult mögött fiatal lány ül. Csak keresztnevet mond ő is. És mentegetőzik: — Jaj. azt ne gondolja, hogy én árulok. Az apám; de annyira érdekes itt. Any- nyi az ember ... Tangónak hivták valaha régen. Az új nevet nem is tudom. A régi holmikra vi­szont úgy tűnik, ráismerek. B. G. Szarvasbőcés t a Bükkben Megzendült az erdő Bor­sodban. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság több mint 80 000 hektáros bükki és zempléni erdőségeiben megkezdődött a szarvasbő- gés. Megszólaltak a „bükk4 orgonák” Bánkút és Lusta völgy környékén, csakúgy mint a szelcepusztai erdősé gekben. Különösen erőteljes a szarvasok „harci riadója” a Bükkalján, Bükkábrány. Kisgyőr környékén, a zemp­léni részeken pedig a Ruda­bányácska környéki tölgye­sekben, valamint az erdőbé- nyei erdőkben. A vadváltóknál, itatóhe­lyeken tartott becserkészé- sek alapján több aranyérmes bika kilövésére számítanak. A hazai és a külföldi „nim- ródok” az idén mintegy 400 golyóérett szarvasbikát lő­hetnek ki a borsodi vadász­mezőkön. Lassan épül Vontatottan halad a Mis­kolci Háziipari Szövetkezet új üzemházának építése. A jelentős exportot lebonyo­lító szövetkezet vezetői azt remélték, hogy az építők 1974. április 4-re elkészül­nek a munkával. Az alapok lerakása után azonban most akadozik a munka, s ezért jogos az aggódás: lehet, hogy csak később lesz átadás? Szeptember 22-én, a 4Í. bélyegnap alkalmából hozza forgalomba a Magyar Posta az itt bemutatott 4 <lb 2 + 0,50 forintos címletből Uló bélyegsorozatot, mely a Magyar Nemzeti Múzeum legjelentő­sebb régi magyar ékszereit mutatja be. A bélyegsorozat 400 000 fo­gazott és 6000 fogazatlan példányban, Zombory Éva grafikusmű­vész tervei alapján, több színű ofszctnyomással a Pénzjegynyomdá­ban készült. A bél.vegsorozat első értéke barna háttérrel X. század­ban honfoglaláskori korongot, a második püspöklila háttérrel XI. századbeli királyfejes gyűrűt, a harmadik sötétkék háttérrel XII. századbeli övesatot, a negyedik zöld háttérrel XV. századbeli ezüst- csatot ábrázol eredeti színekben. 5^ Cipöcsendélet jfc Azt kérem ott ..l

Next

/
Thumbnails
Contents