Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-13 / 215. szám

Infamie, szüret ei

Öszízű kép. Hordók és ládák. Szeptember közepe van. Eger környékén már szüretelnek, másutt rövidesen kezdődik a szüret. Ilyenkor indulnak el útjukra a hordók és kádak. A friss deszka még a gyaluforgáccsal telt műhelyek hangulatáról beszél. Holnap a szőlő leve érik bennük. És biztosan a hordók is megöregszenek majd, fájuk megbámul és a deszkában rejtett évgyűrűk nem a bükkösök csendjére, hanem egy-egy gazdag év jóízű borára emlékeznek. Ősz van, hordószezon. Szívesen írjuk le: idén van hordó elég.

(Ágotha Tibor felvétele)

A vasút két dolgozója már letörölte a dicstelen feliratot. De tegnap reggel még ott voltak a selyemréti aluljáró falára krétával felírt méternyi betűk. Órákig-e vagy napokig? — nem tudjuk. Sejtjük azonban, milyen érzéseket váltott ki a — szerencsére - nem mindennapi látvány. Aztán valaki — vagy talán többen is — nem sajnálta a fáradságot: tüntessék el ezt az arcátlanságot!

De ha már eltüntették, miért nem borítunk fátylat a történtekre? Hiszen azt sem tudjuk, ki vagy kik írták oda? Nos, pontosan ez a fejtegetésre kényszerítő ok. Nem mindegy, hogy ki vagy kik. és miért vallják azt az esztelenséget, amire a felirat szólított: „Szép a csavargóéle!”

Kiféle, miféle lehet, aki odaírta? S netán, önnön tapasztalatát rögzítené a hamis felhívási Aligha. A munka társadalmában senki , sem élhet csavargásból. Legfeljebb ideig- óráig, amíg fülön nem csípik. Csakhogy az ilyen inkább hallgat, inkább lapul; nem ésinál reklámot „mesterségének”.

Ki írta hát? Surmó gyerekek szokása a falrafirkálás. Csakhogy az ő irkálmányuk ismert: ártatlan és ártalmatlan; karikaturisták és humoristák Örök és üde zöld témája. Rájuk, akik még az életet se ismerik, nemhogy a csavargóéletet, gondolni se szabad.

Ki írta hát? Talán valamelyik „babahajű” szakállas fiatal, akire a köztudat — kisebb vagy nagyobb része? — ráakasztja a huligán jelzőt? Ez a feltételezés is sántít. Nem a külső, hanem a gondolkodás és a magatartás dönti el: ki kicsoda?

Milyen legyen az avasi kultúrpark ?

„Ötletroham” az LKM-ben

Az Avason létesítendő ifjúsági kultúrpark szervezési munkáját végző bizottság néhány héttel ezelőtt felhívást tett közzé lapunkban: kérte, hogy — életkorra való tekintet nélkül — ötletekkel, javaslatokkal » segítsék városunk lakói a nagyszabású vállalkozást. Néhányan levélben, illetve személyesen felkeresték azóta szerkesztőségünket, de többnyire csak helyeslésüket fejezték ki. Egy nyugdíjas olvasónk például ezt mondta: „Ha én magam nem is, de unokáim bizonyára élvezik majd az Avason létesítendő sport- és kulturális létesítmények előnyeit. Persze, szeretném megérni azért én is a 10 évre tervezett program befejezését, szeretném látni, hogyan hasznosítja a város az Avas különlegesen szép természeti adottságait.”

Játékterem, bisztró

Mivel az ötletek, javaslatok gyéren csordogáltak eddig. a munkabizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy — „Ha a hegy nem jön Mohamedhez. Mohamed megy a hegyhez” — felkeresi a város KISZ-alapszervezeteit, és a fiatalok körében gyűjt ötleteket.

Elsőként a Lenin Kohászati Művek fiataljait látogattuk meg. És nem kellett csalódnunk. Bőven buzgott a hasznosítható gondolatok forrása, valóságos „ötletrohamról” számolhat be az újságíró.

Takács András, az LKM KISZ-vezetőségének tagja arról beszélt, hogy a Budapesten látott játékterem mintájára, jó lenne a majdani ifjúsági parkban is berendezni egy szobát, asztali focival és különböző más társasjátékokkal. Csorna Gábor tervező technikus azt fejtegette, hogy a tv-torony alatt levő Panoráma eszpresszó bizonyára szűk lesz majd, ha százak, sőt ezrek keresik fel az Avast. Éppen ezért célszerűnek látszik egy modern bisztró berendezése, melyben olcsón vásárolhatnak majd egytálételeket, üdítő italokat a sportolásban, szórakozásban elfáradt fiatalok.

Kevés let«, kevés lal

— Kérdés azonban, hogy ki üzemelteti majd a vendéglátó helyeket. Ha ugyanis valamelyik vendéglátóipari vállalatra bízzuk ezt, akkor előtérbe kerül a gazdasági haszon, a szeszfórgalom növelése — fűzte hozzá valaki más.

Gerzsényi Miklós kohómérnök a leningrádi egyetemen tanult. Ott szerzett tapasztalatairól beszélt. Valóban nagyszerű dolog lenne, ha az Avason is fillérekért lehetne majd különböző sporteszközöket: korcsolyát,

sítalpat, szánkót kölcsönözni, ö hangsúlyozta azt is, hogy a lehető legkevesebb zárt létesítményt kellene tervezni az ifjúsági parkba, tartózkodjanak minél többet a szabad levegőn az Avasra látogató fiatalok. Elég, ha az öltöző és a zuhanyozó fedett. A pályák, tornaszerek legyenek a szabad ég alatt. Nem árt, ha edződnek fiataljaink.

— Gondoljunk a legifjabb korosztályra is! Szerintem jó lenne, ha a kultúrpark egy részét nekik rendeznénk be. Elképzelésem szerint lehetne bábszínház, körhinta és megannyi más olyan játék, melyet manapság csak a Luna- park vonultat fel. ha időnként városunkba látogat — mondta Dorna István.

Mészáros László technikus erőmérő eszközöket látna szívesen a kultúrpark egyik sarkában. Indoklás: fitogtassák erejüket így a fiatalok,

ne lámpa- és facser títe-tördeléssel, verekedéssel.

Várjuk a leveleket

A beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban. hogv Miskolc kulturális életét, tömegsportját fellendítené az avasi park. Ahhoz azonban, hogy ez így legven, nem elég célszerű, szép létesítményeket — például: szabadtéri színpadot — építeni. Lendületes, tehetséges irányítókat. szervezőket kell majd toborozni a kultúrpark vezetőségébe.

Ez azonban még későbbi gond. Most az ötletek gyűjtésén és a társadalmi munka szervezésén a sor. A munka- bizottság, illetve a városi KISZ-bizottság képviselői legközelebb valamelvik iskola KISZ-szervezetéhez látogatnak el a terv szerint. Az LKM-ben szerzett jó tapasztalok azzal biztatnak, hogy újabb ötleteket kapnak az avasi kultúroerk tervezői. Ugyanakkor várjuk a szerkesztőségnek címzett leveleket, személyes észrevételeket is.

BÉKÉS DEZSŐ

if. A 25 éves jubileumát ünneplő Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet gyártja az iparművészeti nívodíjjal kitüntetett „Híröske” gyermekcipőket. A 20 fajta modellből ebben az évben 150 ezer pár, rendkívül tetszetős és kiváló minőségű gyermekcipő kerül a kereskedelembe.

(Balassa Ferenc felvétele)

Tamperébe

utaztak

A finnországi Tampere és Miskolc közötti testvérvárosi kapcsolat űjabb állomásaként ma reggel Finnországba utazott a diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ vegyeskórusa. Az együttes a tamperei munkásotthon vegyeskórusának látogatását viszonozva Tamperén kívül több más finn városban is fellép.

REFLEKTOR

Ma Budapesten, a Csehszlovák Klubban megnyitották a Julius Fucik emlék- kiállítást. rf Baján új autó- közlekedési tanpályát avatnak. rf Esztergomban orgonahangversenyt rendeznek a Bazilikában. Á Győrött évadnyitó előadását tartja a Kisfaludy Színház. Jjc Kiskunhalason bemutatják a mezőgazdaságban használt csehszlovák vegyipari készítményeket. rf Pécsett megalakul a város első politikai vitaklubja. 3k Szegeden az orvostudományi egyetemen tanévnyitó ünnepséget rendeznek. ^ Szolnokon a kelet-magyar- orszagi ifjúsági műszaki napok ülésén megvitatják a kommunális vízgazdálkodás problémáit.

Itt azonban a következtetés megállít bennünket. Ha nem volt is „babahajú” az illető — vagy illetők? — ebben a korosztályban keresendő a csavargóélet felelőtlen hódolója. Nem személy szerint! Nem ez a lényeg. A hamis életszemlélet a lényeg, amely sajnos észrevehető — s elég baj, ha nem vesszük eszre! — a már említett korosztály egy-egy tagja, egy-egy — így igaz — bandája esetében. Aki ezt az elvetemült szellemtől inspirált mondatot felírta az aluljáró falára, az — függetlenül a külsejétől — kétséget kizáróan: huligán. Mert, mi is a huligán értelmezése? Íme: huligán (hooligan): nyers, durva, erőszakos, a társadalomra veszélyes munkakerülő ember. Hát hol teremnek ilyen emberek? Senki sem teremti őket. Lesznek, ha belesodródnak abba a melegágyba, amely kitenyészti őket. Az okozati szálak az autókat feltörő és ellopó csoportokhoz (ismert dolog!), a parkokat romboló galerikhez (ismert dolog!), a fiatal nőket fényes nappal inzultáló kettesekhez, hármasokhoz (ismert dolog!), az emberekre támadó alakokhoz (ismert dolog!) vezetnek. A törvény keze lecsap ugyan rájuk, de a hatás, ami közvetve, vagy közvetlenül éri az „utánpótlást” — kézzel foghatatlan. S ezt a hatást — kimondom őszintén — csak fokozzák a hiányos gonddal és hiányos politikai érzékkel! — válogatott nyugati filmek s egyéb „szemléltető eszközök”.

Hangsúlyozom: ebből a szempontból teljesen lényegtelen, ki a gyászos felirat szerzője. A kiváltó okot és a társadalom erkölcsébe súlyosan ütköző „életfelfogás” fészkét kell eltüntetni ahhoz, hogy ilyen és hasonló feliratok eltüntetésére ne kényszerüljünk. Fiatal generációnknak — miért tagadnunk — van egy olyan szűk rétege, amely legalábbis hajlamps a „kívülrekedésre”, szimpatizál a könnyű és könnyelmű élet- felfogással. Amely mindent akar kapni, de úgy, hogy kezét se nyújtsa érte. Nem igaz, hogy ilyennek születtek! Nem igaz, hogy tőlünk tanulták! Valaminek és valakiknek a hatása alá kerültek. Az a baj, hogy — ismétlem: elenyészően kevesekről van szó! — az eszméinktől, társadalmi berendezkedésünktől idegen hatás olykor erősebb a mi hatásunknál. A szülői ház természetes „kényszerítő” szelleménél, az iskola pedagógiájánál — oktatás és nevelés nem ugyanaz! —, a társadalmi és tömegszervezetek kisugárzásánál.

És még ma is, amikor birtokunkban van a párt igazán minden lényeges dologra kiterjedő ifjúságpolitikai határozata. még ma is meghökkent, mellbe vág bennünket egy- egy disszonáns hang, egy-egy otromba, falra firkált mondat. Pedig, ha nem hébe-hóba figyelnénk arra, amire folytonosan figyelnünk kellene, elkerülhetnénk a rossz szájízt adó eseteket. No igen. Nekünk az iiyenektől csak a szánk íze lesz rossz. De mi lesz velük, akik — ha ma még nem is értik, de holnap talán — hiszik, hogy „szép a csavargóélet”!

Ez a félelmetesen hamis életszemlélet nálunk sohase lesz tömeges méretű. De elvétve se találkozzunk vele! S ez nem azokon múlik, akik képzelik az életet, hanem azokon, akik csináljuk az életet.

CSALA LÁSZLÓ

Ruhaipari tanácskozás I

Javult az ellátás, de sok a hibás áru

A ruhaipari igazgatók értekezlete, amelyet Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese vezetett, véget ért a Divattervező Vállalat székházában. A kétnapos tanácskozás számba vette az elmúlt fél év eredményeit is. A termelési tervet 114,4 százalékra teljesítették, s a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál az egy főre eső termelékenység 11,4, a létszám 0,7 százalékkal nőtt. Az ismert bérintézkedések nyomán a munkások átlagkeresete 11 százalékkal növekedett — 1972 első fél évehez viszonyítva.

Az iparban megkezdődött széles körű munkaszervezés már a kezdeti jelek tanúsága szerint is igen hatékony. Különösen figyelemre méltóak a Zalaegerszegi Ruhagyár

komplex-, a Férfifehérnemű- gyár, a Vörös Október Férfiruhagyár, a Szegedi Ruhagyár több munkafolyamatra kiterjedő rész-szervezésének eredményei.

Noha általában javult a a belföldi ellátás, felhívták az igazgatók figyelmét: a gazdaságosabb termelésre törekvés mellett mennyiségileg választékban egyaránt gondoskodjanak elegendő olyan áruról, amelyek ugyan kevésbé nyereségesek, de amelyeket ezután sem nélkülözhetnek a vásárlók. Az árak alakulása mellett szó volt arról is, hogy még mindig sok a hibás áru az üzletekben.

Általában jónak ítélték a rekonstrukció ütemét és a felkészülést a hidegebb évszakra. A meleg holmik jó része már az üzletekben van. A közelmúltban megalakult koordinációs tanács segít abban, hogy jobban összehangolhassák a belföldi ellátást, az ipari tevékenységet és az exportot.

Sok

a „befagyott” udufo jegy

Az SZMT számvizsgáló bizottsága az elmúlt két évben 23 esetben ellenőrizte a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa pénztári szolgálatát. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint megszilárdult a számviteli rend, a biztonsági előírásokat a pénztári dolgozók betartják, a pénzkezelés megnyugtató.

A számvizsgáló bizottság két év alatt ötször vizsgálta az üdülőjegyekkel való gazdálkodást. Az ellenőrök itt is mindent rendben találtak, ám felhívták a figyelmet arra, hogy az úgynevezett „befagyott”, vagyis fel nem használt üdülőjegyek sok gondot okoznak az üdülM felelősnek.

Csavaroóélet — hamis élet!