Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-10 / 212. szám

Elvesztette veretlenségéi ? Diósgyőr Bp. Spartac DVTK 2;1(0:0) Gólszüret a Kubákban! MVSC— Nagybátony 5:1 (3:0) — Elég volt-e a felébresztéshez a fiúknak a dunakeszi „hi­degzuhany”, vagy tovább tart a kánikulai bágyadtság? — Ha versenyben akarnak maradni a bajnoki címért, ak­kor ma nyerni kell! Ilyen és ehhez hasonló kérdések, megjegyzések hangzot­tak el a Kubik lelátóin helyet foglalt másfélezer főnyi szur­kolótábor körében, amikor Vincze dr. vezetésével a zöld gyepre vonult a két NB Il-es csapat. Aztán némi feltűnést keltett a hazai együttes hadrendje is a kezdő sípszó előtt. A zöld-fehér gárda ugyanis Rapcsák — Horváth, Herr, Ger­gely (Karczagi), István — Locher, Molnár — Lukács, Szabó. Demkó, Kiss felállításban kezdte a játékot, s mint később ki­derült; az edzői „húzás” nagyon jónak bizonyult! j(e A három képnek egy közös „mutatója” van; az ötös szám. Az MVSC—Nagybátony találkozón készült felvételsorozat fel­ső képén Demkó az 5. gólt lövi. A középső felvétel bemu­tatja, hogy hogyan nyúlt a vendégek kapusa ötször a hálóba — maga mögé. Legalul pedig: ötször örülhettek így a zöld- fehérek vasárnap. Vasárnap, illetve a hét vé­gén rendkívül sok sportese­mény volt Miskolcon, s ezért nem tudtuk külön tudósí­tóval képviseltetni magun­kat a Kőér utcai pálya NB I. B-s mérkőzésén. Maradt a régi, jól uevált módszer: Hő- rlch Tibor segítséget kérni. Sok-sok tárcsázás után nagy- nphezen jelentkezett a fővá­rosi egyesület pályája, s a telefonnál levő ismeretlentől először is az eredmény felől érdeklődtünk: „Lehet hátra néhány perc — jött a vá­lasz — és 1:1 az eredmény.” Még néhány percig kellett várnunk arra, hogy Hőrich Tibor a telefonhoz érkezzen. Amikor odaért már azt kö­zölhette, hogy a hazaiak 2:1- ro vezetnek. A DVTK a tervezett ösz- szeállításban játszott a Bp. Spartacus ellen: Szabó — Kovács. Hajas, Váradi. Haj­dú — Oborzil, Salamon, Kol- láth — Tatár, Horváth, Gör­get. \ A második félidő elején Tatár helyére Földest, a fél­idő vége felé pedig Oborzil helyére Gál állt be. Mintegy 800 néző előtt zajlott a mérkőzés, amelyről informátorunk, de az MTI rövid jelentése szerint is nem sok jót lehet mondani. A DVTK őszi leggyengébb játékát nyújtotta. Idézzük az MTI-t: .,Meglepetésre a Diós­győr időnként csaknem alá­Az NB I-es asztalitenisz csapatbajnokság során teg­nap a MÉMTE mindkét együttese asztalhoz lépett. A nők a fővárosban a VM Közért, a férfiak itthon a Pécsi MSC ellen szerepeltek és szenvedtek nagyarányú vereséget. VM KÖZÉRT—MÉMTE 16:9 (NŐI) Az elmúlt vasárnapi vá­ratlan győzelem után a fő­városba is nyerési eséllyel utaztak a MÉMTE lányai. Miskolci szempontból jól is indult a találkozó, a Közért nem tudott jelentős előnyt szerezni. Két forduló után 5:4 volt az eredmény. Ettől kezdve viszont fokozatosan elhúzott a tővárosi csapat és '8:5 után már mindössze egy találkozót engedtek át a miskolciaknak egészen 13:5- ig. A hátralevő mérkőzése­ket felváltva nyerték a két csapat játékosai, de ezeknek már nem volt különösebb jelentősége. A MÉMTE pont­szerzői Molnár 5, Tálasné dr. 3, Brilla 1 voltak. PÉCSI MSC—MÉMTE 19:6 (FÉRFI) Elmaradt a folytatás. Az / elmúlt vasárnap jó rajtot vett miskolci gárda nem tu­dott ismételni. Bár titokban reménykedtek a hazai csapat háza táján, többször emleget­ve a régi nagy csatákat, amikor még egyenlő eséllyel állt asztalhoz a két jó képes­ségű vidéki együttes. Ezúttal azonban ismét bebizonyoso­dott, hogy a Munkás férfi asztalitenisz-csapata jelenleg az átlagosnál gyengébb já-‘ tékerőt képvisel, és a jó ké­pességű MSC-nek már nem tud méltó ellenfele lenni. A magabiztos Arató — aki még B eleznay ellen is játszmát rendelt szerepet játszott, s csak a hazai csatárokon múlfj hogy a Spartacus nem vezetett már az első félidő­ben. Szünet után kiegyenlí­tett játék folyt — eredmé­nyes hazai hajrával." Az idézet utolsó három szava már igazolást nyert az előbbiekben. A 0:0-ra végző­dött első félidő után a Spar­tacus jobbszélsője, Lugosi szerezte az első gólt, majd a Kolláth buktatásáért meg­ítélt Il-esből Horváth egyen­lített. A győzelmet jelentő gólt Dorogi szerezte, s úgy, hogy mintegy 30 m-es vágta után lőtt a hálóba. A csatárt kísérő Hajas képtelen volt közbeavatkozni. Visszatérve Hőrich Tibor szavaihoz, neki az a véle­ménye, hogy a helyzetek alapján a döntetlen is valós eredmény lett volna. Már úgy is tűnt, hogy sikerül a pon­tot elhozni, amikor a véde­lem képtelen volt feltartani a gólszerző Dorogit. Igaz, ami igaz, a DVTK nem ját-* szott jól ezen a mérkőzésen, pedig olyan ellenfele volt, amelyik az idei bajnokság­ban még nem szerzett győ­zelmet. Veresége ellenére a Diós­győr megtartotta vezető he^ lyét a tabellán, de most már csak jobb gólkülönbséggel vezet a még veretlen Buda­fok (!) és az Olajbányász (!) előtt H. K. tudott nyerni —Horváth dr. vagy Balázs, nem tartoznak a fiatal játékosok közé, en­nek ellenére gyorsaságuk szinte semmit sem kopott és talán még labdabiztosabbak mint valaha. Könnyedén, minden meg­erőltetés nélkül nyerték a mérkőzéseket a vendégek. A Munkás játékosai viszont idegesen, bizonytalanul, nagy hibaszázalékkal játszottak, és próbálták küzdelemre kész­tetni a pécsieket. Ez is csak elvétve sikerült és a nagyobb arányú vereségtől csak Be" leznay 5 nyert mérkőzése mentette meg a csapatot. Rajta kívül még Tálas szer­zett egy pontot a MÉMTÉ- nek. Ezzel a vereséggel a minimálisra csökkent a MÉMTE férfi asztalitenisze­kéinek bentmaradási esélye. A hazaiak léntek fel tá­madólag, s az 5. percben a vezetést is megszerezték. Molnár—Kiss—Demkó volt a labda útja, s az összekötő tisztán kapta azt. Igazítás után lőtt. s a menteni igyek­vő Ludányi lábáról a hálóba vágódott a pettyes, 1:0. Röviddel ezután Lukács kapott „forintos” labdát. Tel­jesen tisztán futott a kaDu ifelé, s a — kimozduló ka­pusba lőtt! Egy nerc sem telt el, amikor óriási tűzijáték alakult ki a Bányász kapuja előtt. Előbb Molnár, majd Demkó fejesét mentették a védők a gólvonalról! Aztán kétszer Kriskó lőtt távolról jól, s a másodikat csak bra­vúrral tudta hárítani Rap­csák. Egy kis „szünet” Hullámzó lett a játék, mert az MVSC érthetetlenül vé­dekezésre állt be. Időnként csak két csatár maradt elől. Kapkodott, idegeskedett a hazaiak területvédelmet ját­szó hátsó alakzata is, a kö­zéppályán sem nagyon sike­rült a labdát tartani, s az igen határozottan rohamozó vendég csatárok elég gyak­ran teremtettek meleg hely­zetet Rapcsák kapuja előtt. Szerencsére hiányzott a hig­gadtság; nagyon pontatlanul lőttek. A 27. percben Demkó kétszer is növelhette volna az előnyt, de előbb felesle­ges önzetlenséggel a rosz- szabb helyzetben levő Kiss- nek gurított, aki hibázott, keresztbe lőtte a labdát a kapu előtt. A 31. perc újabb gólt ho­zott. Szabó mesterien tette „lyukra” Kissi, s a labdát már csak be kellett helyezni a megdermedt kapus mellett a hálóba, 2:0. Az újabb gól felhozta az MVSC-t. Roham, rohamot követett és az egyre jobban megzavarodó bányászvédők „jóvoltából” a 36. percben megszületett a harmadik gól is. Demkó balról a túlsó 5-ös sarkán üresen álló Kiss felé ívelt, aki kapásból lőtt. A labda a kapu közepében kö­tött ki. 3:0. Teljesen átvette a játék irányítását a hazai gárda. Egyre magabiztosabbá vál­tak a zöld-fehérek, s „be­jött” a lestaktika is. A tá­madók viszont csak a 16-osig műveltek szemre is tetszetős dolgokat, ott aztán puháknak bizonyultak. A kapuk már nem kerültek veszélybe. Fordulás után Alig kezdődött fordulás után a játék, amikor újra örven­deztek a hazai szurkolók. A 46. percben Lukács ka­pott jó labdát a jobb szélen és néhány lépés megtétele után éles szögből, 10 méter­ről nagy gólt lőtt. 4:0. Kissé „kiengedtek” a Vasút védői, s ezt a bányászcsatá­rok az 50. percben ki is használták. István és Herr bizonyta­lankodott, js ebbe Rapcsák is „besegített”. Bencsók közel­ről a kapuba fejelt, 4:1. Ismét „felébredt” az MVSC. Demkó tiszta helyzetbe ke­rült, de 10 m-ről a kapusba lőtt! Az 55. percben Horváth és Bencsók ütközött. Mind­ketten elestek, s a földön fekvő vasutasvédőbe a bá­nyászcsatár belerúgott. Meglepetésre Vincze dr. Bencsók mellett Horváthot is leküldte a pályáról? Nagyot esett a színvonal, és az iram is csökkent. A Bányász sok szabálytalanko­dással igyekezett a folyama­tos játékot széttördelni, de a Vasút részéről sem hiányzott a kapkodás. A 65. percben Demkó hirtelenkedett el egy A megye atlétikai szakem­bereinek egyik szeme már akkor nevetett, s a másik sírt, amikor értesültek arról, hogy a MASZ Diósgyőrben rendezi meg az ukrán—ma­gyar viadalt, örültek, mert az országos szakszövetség döntése a borsodi atlétika megbecsülését és elismerését jelentette, de aggódtak is az ugyanerre az időpontra ere­detileg kitűzött hagyomá­nyos megyei váltóbajnokság sikeréért. S ez utóbbi jogos­nak is bizonyult, hiszen a különböző időpontváltozta­tások — csapatbajnokság, NB-s versenyek stb. — miatt szeptember elejére előreho­zott váltóbajnokság a rész­vétlenség miatt majdnem ku­darcba fulladt. A túl korai időpont miatt az iskolák felkészületlenül' nem indíthatták atlétáikat, s hiányoztak a tegnap területi felmérő versenyen részt vett DVTK sportiskolásai is. Ugyanakkor a régi szoká­soktól eltérően most az ügyességi atléták sem „egé­szítették” ki egyesületük csa­patait, s hiába vett részt a versenyen valamennyi bor­sodi sportkör atlétaszakosz­tálya; a két nap alatt any- nyi együttes sem állt rajt­hoz, mint máskor egy-egy alkalommal. Voltak olyan versenyszámok, ahol csupán jó helyzetet, majd Kiss cse­lezgetett „szólóban” felesle­gesen és Lukács is szabadon lőhetett a — kapu fölé! Az­tán egyre többet támadtak a vendégek, ám igazán jó hely­zetet nem tudtak összehozni. Hosszú percekre ellaposo­dott a játék, s váratlanul jött. a 74. percben az MVSC ötödik gólja. Az ötödik Szabó nagyszerűen ismer­te fel, hogy Demkó üresen fut a bal oldalon a kapu felé. Átívelte a labdát a vé­dők fölött, s az összekötő 15 méterről a bal alsó sarokba lőtt, 5:1. A 77. percben Kovács „fe­lülbírálta” a partjelzőt, egy, esetleg két csapat „ver­sengett”, s szinte alig axadt olyan, melyben háromnál több váltó indította embe­reit. A színvonal bizony messze elmaradt a megszo­kottól, s igazi küzdelmek csak néhány ifjúsági szám­ban voltak. A felnőttek ver­senyszámaiban csupán a fér­fi 4x400 méteres váltó hozott izgalmat, de az sem azért, mert a sok induló miatt vál­tozatos lett volna a küzde­lem! Csupán az történt, hogy a végig vezető DVTK csa­pata ritkán látható hibát vé­tett és kikapott az esélytelen ÖKSE-től. Fóris. a diósgyő­riek harmadik futója a bot átadásának pillanatában el­esett, s Raábnak vissza kel­lett fordulnia. A leállás, bot­felvétel, s a pillanatnyi této­vázás aztán elég volt az ózdi befutónak ahhoz, hogy ne csak hátrányát dolgozza le, hanem olyan előnyre is te­gyen szert, melyet a DVTK kitűnő tízpróbázója már nem tudott behozni. A serdülők versenyében a KVSE bizonyult a legjobbnak, öt számban diadalmaskodott. Lányai megnyerték a 4x600 m-es váltót (8:26.6 p), a fiúk pedig a 4x100 (49.2 mp), a 4x400 (3:49.4). a 4x1500 (19;30.9 p) m-es bajnok­ságot, s a 3000 m-es négyes csa­patversenyt is. Az ÓKSE a 4x100 m-es (55.5 mp) és a 4x30o m-es leány váltó (3;03.3 p) bajnoki cí­mét szerezték meg, a fiúk pedig (Szabó István felvételei) amiért Vincze dr. leküldte a bányászjátékost a pályáról. Még két említésre méltó esemény történt a hármas sípszóig. A 81. percben Kiss két védőt is kicselezett, majd a kapus fölött is átívelte a labdát, ami azonban az ol­dalhálóban kötött ki. öt perccel később Gergely meg­sérült s helyét Karczagi fog- xalta el. öt gólt rúgott az MVSC, s hasonló esetre bizony nem nagyon Emlékszünk. A csa­pat egészében mégsem ját­szott igazán jól! Néhány já­tékosnak csak felvillanásai voltak, s maradéktalapul csak Szabó, Molnár és Locher teljesítményét di­csérhetjük. a 4x8Oo m-es (8;52.5 p) verseny­ben diadalmaskodtak. Az ifjúságiaknál jobban meg­oszlottak a győzelmi arányok. Itt a DVTK és a KVSE 3-3 fiú és l—l leány csapata lett első, s az MVSC és az Encsi Gimná­zium lányai is nyertek egy-egy bajnokságot. A DVTK bajnok­váltói: 4x100 m (43.0 mp), 4x400 m (3;28.1). 4x200 m (1:31.2 p) es a leány 4x400 m-es váltó (4:33.4). A KVSE aranyérmes csapata:: 4x800 m (8 ;32.3), 4xl50e m (17:22.2 p), fi 4000 m-es négyes csapat, valamint a 4x800 m-es váltó leányegyüttese (11:18.2 p). Az MVSC lányai 4X100 m-en (53.1 mp), az encsiek pedig 4x200 m-en (2;00.l p) szereztek arany­érmet. A felnőtteknél DVTK fölény volt. A nők négy. a férfiak bá­rom számot nyertek. Az MVSC férfiai két, az ÓKSE versenyzői pedig egy számban haladtak át elsőként a célvonalon. A diós­győri női versenyzők győzelmei: 4x100 m (51 mp). 4x400 m (4:16.1 p)), 4x200 m (1:51.8 p), 4x8oo m (10;33.6 p). A férfiak bajnokai: 4x100 m (43.7). 4x200 m (1:29.6), 4x800 m (8:15.1). Az MVSC férfi atlétái bajnoki címet szereztek a 4x1500 m-es váltóban (18:03.?) és az 5000 m-es hármas csapat- versenyben. Az ÓKSE győzelm« t a 4x400 m-es férfi váltó szerezte 3 ;29.8 p-es teljesítménnyel. (MONOSTORI) Rusznyák még nem a régi Az év elején némi kétkedéssel vettünk tudomást arról a hírről, hogy Rusznyák József, a diósgyőriek kitűnő szabad­fogású birkózója egy súlycsoporttal feljebb, a 74 kg-osok me­zőnyében vívja ezentúl küzdelmeit. Edzője, Guttmann József, ugyan úgy nyilatkozott, hogy: „Jóska amennyivel könnyebb, annyival gyorsabb is ellenfeleinél”. Nos, az eddigi mérkőzései alapján mégis azt kell mondanunk, hogy azok a bizonyos ki­lók csak hiányoznak, s a lendület, a gyorsaság nem mindig elegendő. Győztes mérkőzései általában egy-két percig tar­tanak, de ha tovább kell birkóznia, akkor már érvényesül az ellenfelek nagyobb súlya, jobb erőnléte. így történt ez az Európa-bajnokságon, s így lett a jelenlegi teheráni világbaj­nokságon is. Rusznyák igen nehéz sorsolást kapott, Fortuna sem állt mellé. Első ellenfele a jóval fiatalabb és igen erős bolgár Jancso Pavlov, az olimpia negyedik helyezettje volt. A bal­kán bajnok erősebbnek bizonyult a diósgyőri fiúnál, s nyert. Ezután még megcsillant a jó helyezés reménye Rusznyák előtt, hiszen tusgyőzelmet aratott a pakisztáni Yaghoub el­len. Ezután egy iráni ellenfelet kapott, akitől szintén vere- réget szenvedett, majd a .japán Digava verte meg a magyar fiút, s ezzel Rusznyák elbúcsúzott a további küzdelmektől. Asztalitenisz Elmaradt a folytatás MONOSTORI GYULA „Fogahíjas váltóbajnokság

Next

/
Thumbnails
Contents